Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-09 / 288. szám
1981. december 9. Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabontás Sérelmek Panaszosunk nevét szándékosan nem említjük, a munkahelyét sem, sőt azo- két is mellőzzük, akiken múlik, hogy sorsa jobbra forduljon. Ügy véljük, ha sérelmeit hamarabb elmondhatta volna, panaszosunk nem lenne ilyen hitefogyott, talán nem küszködne környezete érdektelenségével, hanem felvértezetten a szerzett elméleti és szakmai tudásával élvezhetné a jó munkára törekvés jutalmát, az elismerést. Sérelme röviden ennyi: munka mellett nagy kitartással, szorgalommal tanult. Nő létére mindemellett a családját is ellátta. Munkahelyén olyan munkakört vállalt — nem titkolva a magasabb jövedelem reményében —, hogy bizony csodálkoztak rajta, nő létére el meri vállalni. A családnak azonban kellett a pénz, a családfő megbízhatatlansága miatt ezt a családanyának kellett elsősorban előteremtenie. Panaszosunk nem is titkolja, hogy arra gondolt, ha a kellő szakmai képesítést megszerzi, nem lesznek alapvető anyagi gondjai. Ezt el is érte, bár mindig tapasztalta, hogy az ő jövedelme valamivel mindig alul maradt a férfiakénál. A megterhelő munka, és a kellő megbecsülés hiánya egészségét kikezdte. Hosszú ideig volt táppénzen, majd mikor ismét munkába állt, talán kisebb teherbíró képességgel, nyomban a szemére vetették főnökei: „Mintha visszaesett volna a szorgalma.” Igazából senki sem hitte el, hogy beteg. Mert ha megértették volna, talán az intézkedés sem marad el, hiszen törvényeink szerint a dolgozót csak olyan munkával szabad megbízni, amelyre az .egészséges^ biztonságos munkavégzés Szempontjából szellemileg és fizikailag alkalmas. A kétgyermekes családanya betegsége miatt maga mondott le munkaköréről, amit most egy férfi lát el, és bizony nem könnyen. Panaszosunk csalódott, mert ő komolyan vette, hogy aki tanul, törekszik, a nehéz munkától sem riad visz- sza, azt előbb-utóbb észreveszik, igyekezetét méltányolják. Esetében, sajnos, nem így történt. Vezetői a csendes, szorgalmas embert — akit a munka emelt fel — nem vették észre. Panaszosunk tanult, munkájában törekedett, a gyümölcs azonban nem érett be. Csalódásai ellenére mégis megjegyezte: azért még mindig bizik a munka mindenre kiható erkölcsi erejében. Soltész Ágnes HIÁNYCIKK? A TEXOR keményítő nagyon praktikus és jó. Hazai gyártmány, importálni nem kell. Sajnos fnégsem lehet mindig kapni, legalábbis itt a környékünkön. Vajon miért? Lázár Mihályné, Vásárosnaményból ■#Drapp színű félcipőmhöz hasonló színű fűzőt keresek. Azt tanácsolta ismerősöm, keressem a cipőboltban, ott azt mondták: menjek a rövidáruboltba, vagy a háztartásiba. Van is cipőfűző az üzletekben, csak az a színű nincs, amit én keresek. Szerintem ha az ipar és a kereskedelem összefogna, nem volnának ilyen apró gondok. Mert ez is gond, elvégre nem járhatok barna cipőben fehér fűzővel. Siket Mihályné, mátészalkai lakos At ötvenes korosztályú, kissé molett — főleg reumás — nők nevében kérjük, gyártsanak 4-es számban is acryl harisnyanadrágokat. Ez ugyanis úgy tudom országosan hiánycikk, pedig mi is szívesen viselnénk, nemcsak praktikumáért, hanem mert egészségügyi szempontból is szükségünk volna rá. Major Istvánné, nagykáilói lakos TÖNKREMENT Alig néhány hónapja nyitották meg a felújított nyíregyházi városi fürdőt. A gőznek, szaunának, a gyógyhatású meleg víznek sikere van, bizonyítja a látogatók száma. Fiatalokból is többen vannak, sportolók keresik fel a fürdőt. Talán rájuk, talán másokra is gondoltak, amikor egy kondicionálótermet is berendeztek. Csakhogy azóta az egy bordásfalon kívül jóformán semmi sem várja a tornázni vágyókat. A kondicionáló kerékpár még éppen működik, de már fék nincs rajta, hiányzik régóta a sebességmérő. A gumiköteleknek csak a maradványai vannak. Meglelt, . hogy ;a nag# igénybevétel miatt tönkrementek ezek a sporteszközök. Azonban a fürdő jó híre érdekében nem ártana pótolni őket. Lázár Miklós, Nyíregyháza, Ungvár sétány KÉNYELMETLEN Gyakran járok a 14-es autóbusszal Sóstóhegyre. A második sorompó után az Úttörő utcában három buszmegálló van, ahol bizony nagyon nehézkes a fel- és a leszállás. Elsősorban az idősek és az apró gyermekek, kisiskolások számára. Olyan nagy a szintkülönbség az autóbusz lépcsője és a talaj között, hogy alig tudunk fellépni. Jó lenne, ha a városközpontban lévőkhöz hasonlóan itt is megfelelő autóbusz-megállóhelyeket létesítenének. Csermák Péterné, Nyíregyháza, Etelköz 16. szám NYUGDÍJ AS-TALÁLKOZÖ Nyírlugos Szabadságtelepen, nyugdíjas tsz-tagok találkozójára került sor november 30-án. A helybeli termelőszövetkezet klubtermében több mint száz nyugdíjast köszöntött a termelő- szövetkezet kulturális és szociális bizottságának elnöke. Ezt követően a szövetkezet elnöke tájékoztatta a megjelenteket a gazdasági eredményekről és a soron következő feladatokról. Megköszönte a nyugdíjas tsz-tagok munkáját, amit az eredményes gazdálkodás segítése érdekében Végeztek. Valamennyi részt vevő nyugdíjas jutalmat és ajándékot kapott. Különös tekintettel voltak azokra, akik az 1981-es gazdasági évben munkát vállaltak, és jelenleg is besegítenek a dohánycsomózásba. A közös ebéd után kultúrműsorral zárult a találkozó. Fekete József, Nyírlugos, Sport utca 2. .sz. KÜLÖNÖS KÖZÖNSÉGSZERVEZÉS November 24-én egyik munkatársamat kértem meg, hogy vegyen két jegyet a számomra a „És megint, dühbe jijvünk” című olasz filmre. Furcsa dolog történt, ugyanis még két jegyet kellett megvenni, mert csak így kaptuk meg a jegyet az olasz filmre. A plusz két jegy a Mefisztó Című filmre szólt. A munkatársamat nem akartam kellemetlen helyzetbe hozni és kifizettem a jegyeket. Másnap visszavittük a mozi vezetőjének a pluszje- ‘ gyeket azzal, hogy cserélje ki, vagy vegye vissza, mivel nem állt szándékunkban ezt a filmet megnézni. Azt a választ kaptuk, hogy akik az olasz filmet meg akarták nézni, azok úgy kaptak rá jegyet, ha a „Mefisztóra” is megvették. Igen furcsa módja ez a közönségszervezésnek, ami gondolom, csak mátészalkai sajátosság. Horváth László, Mátészalka, Bajcsy-Zsilinsz- ky utca 20. szám ÖSSZEFOGÁSSAL A nyírtéti napközi otthonos óvodában nyolc olajkályhával fűtöttünk, amely nem volt gazdaságos, és gyakori volt a meghibásodás. Ebben az évben a megyei és a községi tanácstól kapott támogatásból, amely jelentős társadalmi munkával egészült ki, sikerült az épületben a a központi fűtést kialakítani. A hívó szóra megmozdult a község valamennyi lakosa, függetlenül attól, hogy van-e óvodás gyermeke, unokája, vagy nincs. Tizenkét helyről — közöttük vállalatoktól, termelőszövetkezetektől, KISZ-fiataloktól, kisiparosoktól — kaptunk jelentős segítséget. Köszönjük ezúton is a fáradozásukat, és köszönjük, hogy munkájuk révén egészséges, esztétikus környezetben végezhetjük iskolaelőkészítő munkánkat. Illés Sándorné, óvodavezető RENDETLENSÉG Sok nyíregyházi lakost bosszant az „ócskapiac” és környékének rendetlensége. Sokak örömére, vagy éppen bosszúságára folyik itt szerdán és szombaton az áruk csereberéje. De talán nem is ezen lenne a hangsúly, ha éppen nem úgy kellene végigmennünk a Csillag utcán, egy-egy piaci nap után, hogy ne arra gondoljunk: már megint itt maradtak az emlékeztető nyomok. Hatalmas újságpapírok, kartondobozok, tejeszacskók és ki tudja még mi minden. Azoknak az embereknek, akik egy jól sikerült vásár után csak úgy „ottfelejtik” ezeket a dolgokat, vajon nem jut eszükbe, hogy az ott lakók ugyanúgy szeretnének szép környezetet tudni maguk körül, ahogyan ők a bérházak magaslatán. Az illetékesek is tehetnének valamit. Az első időszakban igazán nem volt okunk panaszra. Voltak emberek, akiknek ez volt a dolguk, vagy maguk a lakók sepregettek portájuk előtt szorgalmasan. De előbb-utóbb megunja az ember, hogy mindig mások után végezzen nagytakarítást. B. Z„ a környék egyik lakója VIRÁG A TEMETŐBŐL Mostanában az újság is többször hangot adott a nyíregyházi Északi temetőben előforduló felháborító eseteknek. Én is károsult vagyok. A hozzátartozóim sírjáról egyik napról a másikra eltűnt a virág. Különösen előfordul ez a névnapok táján, úgy látszik egyesek temetőből szerzik ^ajándékukat”. Tudom, hogy nem lehet állandó őrt állítani a kapuba, de mégiscsak van őre a temetőnek, talán ha nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a gyanús személyeknek, akik netán virággal távoznak a temetőből, szólítsa meg, s ha ez más eredményt nem is hoz, mint azt, hogy legközelebb nem merik megtenni. Már ez is eredmény. K. I.-né nyíregyházi lakos Szerkesztői üzenetek Gárdos Viktor szatmár- csekei, Rácz Béla szabolcs- bákai, Főző Sándorné budapesti, Kozma Sándorné záhonyi, Danku László benki olvasóinknak levélben válaszoltunk. Györki József nyíregyházi, Ragányi Mihály ramo- csaházi, özv. Borbély Istvánné nyírteleki, Nagy Béla tisztabereki, Kiss László ti- szadadai, Juhász Istvánné pátrohai, Harkály Béláné kállósemjéni, Rubóczky Jánosáé nyíregyházi, Balogh Ferenc újkénézi, Tóth Sándorné tiszaeszlári, Dula László budapesti, Kévés Károly biri, Nagy Sándor baktalórántházi, Faggyas Józsefné gyulaházi, Nyikos Mihály apagyi, Jakab And- rásné szatmárcsekei, Barcsai Sándorné csengeti, Papp András varsánygyürei, Horváth László mátészalkai, Csermák Péterné nyíregyházi, id. Molnár Lajosné ro- hodi, Novák Sándor tiszaeszlári, Molnár György nyírturai, Szűcs József ti- szaszentmártoni, Kiss Gá- borné őri, Kovács András tiszabezdédi, Bagaméri Kálmán nyíregyházi, Kecskés Balázsné ramocsaházi, id. Kiss Bálintné tunyogma- tolcsi, Nagy Károly olcsvai, Mulutó Mihályné vajai, Király Józsefné mátészalkai, Kása Gyuláné paposi, Fekete László vásrosnamé- nyi, Andrikovics Józsefné nyíregyházi, Krecz Jánosné lónyai, K. Dicső Kálmán újkénézi, Pongó Sándor ti- szaszentmártoni, Zsurkai András nyírtassi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Mezeiné Dani Anna nyírbátori, id. Banu Béla berke- szi és Lippa Józsefné nyíregyházi olvasóink kedves köszönő soraikat megkaptuk. örülünk, hogy segíthettünk. Borbányán a TITÁSZ Nyíregyházi Üzemigazgatósága a közvilágítást felülvizsgálta és a hiányosságokat megszüntették. Az illetékes válaszol MEGOLDOTTÁK „Elkésnek” címmel a november 18-i Fórum rovatban a csengersimai lakosok panaszát közölték. Vállalatunk a cikk megjelenése előtti napon a helyszínen vizsgálta meg a jelzett közlekedési problémát. Megállapítottuk, hogy a keddi és a páros számú hetek szombati munkanapján — a kishatármenti forgalom miatt — az eddigi utaslétszám megduplázódott. Emiatt Csengersima Csegöld, Jánkmajtis köözségekből Fehérgyarmatra utazók hátrányos helyzetbe kerültek. Vállalatunk az észrevételt követően azonnal, intézkedett, november '24*től n CSeőgérbe mentesítő autóbuszjárat közlekedik az említett útvonalon. Ez a járatpár Csengerből minden kedden és páros számú hetek utolsó munkanapján (szabad szombaton) 6.40-kor fog indulni és az országhatári elágazástól a menetrendszerinti járattal egy időben közlekedik tovább Fehérgyarmatra. Innen 10.30- kor indul vissza Csengerbe.í Szükség esetén ezt a mente-; sítő járatot a hét többi napjain is tudjuk közlekedtetni, ha az utaslétszám indokolja. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza Bedolgozás, éjszakai szolgálat Káplár Miklósné szakolyi olvasónkat az egyik szövetkezetnél alkalmazottként, majd bedolgozóként foglalkoztatták több éven keresztül. 1981. február 17-én veszélyeztetett terhesség címén az orvos táppénzes állományba vette. A szülési szabadság lejártát követően a munkáltató 5800,— Ft-ot fizetett ki számára, amiről részletes elszámolást nem kapott. Azt is közölték vele, hogy a szülési szabadság letelte után vegye fel a munkát, mert a gyermekgondozási szabadság a bedolgozót nem illeti meg. Olvasónk az 5800,— Ft-ról joggal kérhet részletes elszámolást, mert a munkáltató minden díjazásról, juttatásról részletes elszámolást köteles adni. Helytálló a munkáltató közlése, ami szerint a bedolgozót gyermekgondozási szabadság, illetve gyermekgondozási segély nem illeti meg még akkor sem, ha a kifizetett munkabérből nyugdíjjárulékot fizet. Lénárt István gégényi olvasónkat az egyik termelőszövetkezetben éjjeliőri munkakörben foglalkoztatják. Munkaidő-beosztása szerint állandóan éjszakai szolgálatot teljesít. Kérdése az, hogy ilyen munkaidő-beosztás mellett milyen pótlék illeti meg, mert korábbi munkahelyén műszak- pótlékban részesült. Éjszakai pótlék az éjjeliőröket nem illeti meg, mert munkakörükből adódóan állandóan éjszaka teljesítenek szolgálatot, ezért ezt a körülményt a munkabérük megállapításánál kell figyelembe venni. A műszakpótlékra vonatkozó MT rendelet hatálya a termelőszövetkezetekre és az éjjeliőrökre nem kötelező, illetve nem terjed ki. Tehát olvasónkat éjszakai, illetve műszakpótlék akkor sem illetné meg, ha nem termelőszövetkezetnél dolgozna, mert éjjeliőrként egy műszakban van foglalkoztatva. Demeter Ernőné kisvárdai olvasónk gyermekgondozási szabadsága lejárt és munkahelyén munkára jelentkezett. A szövetkezet elnöke közölte vele, hogy a régi munkakörében csak két hétig tudja foglalkoztatni, ezt követően más munkakörben kívánja alkalmazni. Az új munkakörét és munkabérét nem jelölték meg. Azt azonban közölték vele, hogy amennyiben az új munkakört nem foglalja el, úgy kénytelenek lesznek a munkaviszonyát felmondással megszüntetni. Olvasónk kérdése az, hogy ilyen előzmények után'milyen álláspontot alakítson ki, és milyen jogok illetik meg? A gyermekgondozási szabadságról visszatérő dolgozó nőt az eredeti munkakörében kell tovább foglalkoztatni. Ha ez a munkakör időközben megszűnt, akkor részére hasonló munkakört kell felajánlani. Munkabérét lehetőleg képessége és teljesítménye alapján az ugyanolyan munkakörben vagy teljesítmény mellett dolgozók keresetének megfelelően lehet megállapítani. A más munkakörben való alkalmazásra ebben az esetben csak közös megegyezéssel van mód. Olvasónk tehát a felajánlott munkakört nem köteles elfő-, gadni. Az új munkakör elfoglalásának megtagadása nem lehet felmondási indok. A felajánlott munkakör el nem foglalása csak akkor lehet felmondási indok, ha az áthelyezésre azért kerülne sor, mert a fennálló munkaviszonyt egyébként is fel kellene mondani, például, ha a korábbi munkakör időközben megszűnt. Gönczi Sándorné újfehértói olvasónk nyugdíjazása alkalmával harmincöt év és kettőszázhetven nap szolgálati idővel rendelkezett. Kérdése az, hogy igényt tarthat-e a negyvenéves jubileumi jutalomra, mert egy bizonyos időt a tanács igazolt. A negyvenéves jubileumi jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a nyugdíjazáskor harminöt év munkaviszonnyal rendelkezik a dolgozó. A harmincöt évből azonban egyetlen nap sem hiányozhat. A munkaviszonyban töltött időt a dolgozónak hitelt érdemlően kell igazolni. Ez történhet bármilyen korabeli okirattal, vagy arról készült másolattal. A két tanú igazolásával való bizonyítást a munkáltató nem köteles elfogadni. Olvasónk tehát ha hitelt érdemlően tud harminöt évet bizonyítani, úgy három éven belül megalapozottan kérheti a negyvenéves jubileumi jutalom kifizetését. Nagy Mihály, SZMT politikai főmunkatárs