Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-08 / 287. szám
2 Kelet-Magyarország 1981. december 8. NAGYLÁNYOK ISKOLÁJA NEM VOLT TIBII Csecsemőápolás — Családi életre nevelés — Véradó főiskolások Ezernyi egészségügyi tanácsot kaptak idén is megyénk fiataljai a Vöröskereszttől. A tömegszervezet jóvoltából olyan gyakorlati tudnivalókat is elsajátítottak, amelyeknek naponta hasznát vehetik és életük későbbi szakaszaiban még inkább. Egy mondatban talán így lehetne megfogalmazni: a Magyar Vöröskereszt a centenárium jegyében különösen eredményesen segítette a fiatalok egészséges életmódra nevelését, jól mozgósított a feladatokra és közösségeket is kovácsolt. A témáról, pontosabban az eredményekről a közelmúltban a Vöröskereszt megyei vezetősége is tanácskozott. A két főiskolánkon is kezd kibontakozni a vöröskeresztes munka — állapították meg az említett vezetőségi ülésen. A tanárképző főiskola vöröskeresztes aktívái például vállalták, hogy korrepetálják a kórházban fekvő beteg gyerekeket. A mezőgazdasági főiskolán kis híján ' 2500 liter életmentő vért adtak a diákok. A nem teljes felsorolásból is kitűnik, hogy az idei ifjúsági vöröskeresztes munka igen eredményes volt. Hasonló — néhol még jobb — munkára lesz szükség a következő években is. (nábrádi) Radó-terem a főiskolán A nyírségi földrajzi napok keretében dr. Radó Sándor (1899—1981) professzor emlékére földrajzi előadótermet neveztek el a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. A Radó-teremmel, a kiváló tudós és antifasiszta szellemi-politikai örökségének ápolásával az általános iskolai földrajz-tanárjelöltek szocialista nevelését kívánják szolgálni. A Radó-terem- ben elhelyezett portrét Bényi Árpád festőművész, a rajz tanszék mb. vezetője készítette. A nagy tudós iránti tisztelet megnyilvánulása az is, hogy Boros Péter földrajzrajz szakos hallgató bronzplakettet készített Radó professzorról. A földrajzi előadóterem avatásán Radó Sándor nagy ívű életútjáról, tudományos, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomban végzett kiemelkedő munkásságáról dr. Frisnyák Sándor főigazgató-helyettes, tanszék- vezető főiskolai tanár mondott ünnepi beszédet. Dr. Boros László T apasztalatcsere és társadalmi munka MTESZ városi intéző bizottság alakul Kisvárdán MTESZ városi intéző bizottság alakul december 17-én Kisvárdán. A tudományos egyesületek munkájának kiterjesztéséhez, szervezettebbé tételéhez nyújt majd segítséget, s jobban bekapcsolja ajnű- sZaki és agrár értelmiséget a szellemi életbe. Jelenleg öt tudományos egyesületnek működnek üzemi csoportjai Kisvárdán. Az Elektrotechnikai Egyesület csoportja már másfél évtizedes múltra tekint vissza, jelenleg több mint harminc tagja van. Ebben az esztendőben a villamos energia ésszerű felhasználásának propagálása volt a csoport egyik fő célja. Ezenkívül felmérték több környező iskola tantermi világítását, meghatározták a tantermekben szükséges luxértékeket, s műszaki tanácsokat is adtak. Most hasonló munkát végeznek a ber- keszi gyermekotthonban. Számos más, gyakorlati tennivalójuk is van. Rendezvényeiken rendszeresen foglalkoznak tsz-ek energiafelhasználási problémáival, sok értékes javaslatot adtak a villámvédelem műszaki megoldásaira. Az ÉJelmezésipari Tudományos egyesületnek a szeszipari vállalatnál van üzemi ; csoportja, s a vállalati élethez kapcsolódnak rendezvényei. A gyártmányfejlesztéssel, az anyagmozgatás sajátos kérdéseivel foglalkoztak. A Vulkánra épül a Bányászati és Kohászati Egyesület helyi szervezete. Főleg szakmai tapasztalatcseréket, konzultációkat rendeznek. Az egyesület szervezésében hasonló üzemekben jártak szakembereik az.NDK-ban, Csehszlovákiában. Az egyesület révén jutott el küldöttük Bulgáriába, a 48. öntészeti világkongresszusra. Az Építőipari Tudományos Egyesület csoportjának jelenleg hat tagja van, s nemrégiben ifjúsági tagozata is alakult, így hamarosan 12 újabb taggal bővül így az ÉTÉ városi csoportja. Társadalmi munkájuk fontos része, hogy a városi-járási fejlesztésekhez műszaki segítséget adnak, szorgalmazzák a községrendezési tervek elkészítését és azok helyi vitáit. Az idén több mint kétszeresére nőtt a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság helyi szervezetének létszáma, most több mint 70 szakember vesz részt programjaikon. Különösen az öntödei Vállalatnál, valamint a Villamosszigetelő és Műanyaggyárban élénk a szervezeti élet. Jelentős SZVT- rendezvény volt az idén „a megye legjobb munkahelyi vezetője” cím elnyerésére szervezett vetélkedősorozat. A kisvárdai szervezet nemcsak a városban, hanem Tuzséron, Záhonyban, Vásárosnamény- ban is jó szervező munkát végzett, eredményeként a területi versenyben több mint húszán vettek részt. A tudományos egyesületek munkája nagyobb figyelmet kap a következő hetekben, s mind több gazdasági vezető támogatja is az egyesületi kezdeményezéseket. Várható, hogy a több helyi program, az intéző bizottság adta nagyobb lehetőségek még inkább megélénkítik a kisvárdai, záhonyi és a környékbeli nagyobb ipari, mezőgazdasági üzemekben dolgozó műszaki és agrárértelmiség társadalmi életét. M. S. A gávavencsellői Viktória Cipőipari Szövetkezet modellező üzemében már a jövő év őszi.téli lábbelik mintadarabjait készítik. Virányi Istvánné és Türk Jánosné munkáját Földesi Imre, a modellüzem vezetője ellenőrzi. (Elek Emil felv.) A töltésen támadott Rádiót rabolt Életbevágóan fontos . A tanácskozáson egy sor beszédes, számot is közzétettek. A csecsemőápolási vetélkedőkön az. általános iskolákban 1276-an, a középfokú iskolákban 218-an vettek részt. A vetélkedőknek főleg a lányok veszik hasznát. Az elsősegélynyújtó versenyeken az általános iskolákat kis híján 3100 tanuló képviselte, a szakmunkásképző iskolákból 731 diák versenyzett. Utóbbi diákok munkába állva, a műhelyekben különösen hasznát vehetik a tanultaknak. Egy- egy esetleges baleset után életbevágóan fontos lehet a szakszerű segítségük. Egy nyíregyházi fiatalember — , igaz, nem a munkahelyén — egy közúti balesetnél Tiászhct- ‘ ; sftotta éVedrhéhyesen atanfa- lyárrion tanultakat. A vöröskeresztes munkának egy része számokkal, tényekkel nem is mérhető. Az alapszervezetek idén különösen sokszor foglalkoztak, a humanizmusra, a segítőkész társas kapcsolatra neveléssel. A mozgalom tömegkapcsolata azzal is javult, hogy a vöröskeresztesek segítették az ifjúgárdisták megyei és országos versenyének lebonyolítását. A novemberi fogászati és testápolási hónap keretében például a balkányi iskolákban tartottak érdekes előadásokat és bemutatókat. % ; Tiszta műhely •'Möt a •'ix • . i A családi életre' rt éve lést szintén jól segítette a tátneg- szervezet. Élénk volt az érdeklődés a Nagylányok iskolája és a Családi élet iskolája fiúknak című tanfolyamok iránt. A megye középfokú iskoláiban az egészségneveléssel kapcsolaban 564 előadást tartottak. Kilencvenhárom- _ szór filmvetítés szemléi tétté ; és tette emlékezetessé az elő- ; adást: Az előadások kézzel- ' fogható eredményéről csak egy adat: 137 általános iskolának 2174 osztálya nyerte el a „Tiszta osztály” címet. A szakmunkásképző iskolákban 82 benevezett műhely közül 59 kapta meg a „Tiszta műhely” feliratú és megtisztelő táblát. Magasabb szinten Sajnos, megyénkben is növekszik azoknak a tizenéves lányoknak a száma, akik terhességmegszakításra jelentkeznek. Ezért és persze nemcsak ezért több előadáson, tanfolyamon félre tették a tabukat és nyíltan, őszintén szóltak a helyes szexuális magatartásról, a korszerű fogamzásgátlásról. Érthető, hogy több helyen az előadásokat élénk vita követte. Hatszor volt eddig büntetve a 30 éves Horváth József Attila, aki egyébként csengeri Iákos. Legutóbbi büntetéseiből újévkor szabadult, de a korábbi bírósági ítéletekből kitűnik, hogy ittasan erőszakos, agresszív természetű, immár idült alkoholista. Horváth augusztus 15-én Pátyodon nagyobb mennyiségű szeszes italt ivott meg. Az esti órákban Szamosangyalo- son keresztül akart hazatérni csengeri lakására. Szamosan- gyaloson még betért a községi kocsmába, s ott összetalálkozott Mester Péter helybeli lakossal __________________Záróra után Horváth elcsalta Mestert, hogy menjenek el házhoz pálinkát vásárolni. A Szamos töltésén haladtak, mikor Horváth elhatározta, hogy elveszi a Mester nyakában lévő táskarádiót. Amikor már csaknem a szamosi gátőrházhoz értek, Horváth tenyéréllel tarkón vágta Mestert. Mester keresztülesett a kerékpárján, s a földön feküdt, amikor Horváth rátérdelt, és — bár Mester segítségért kiabált — a szijjal fölerősített rádiót kiszakította, aztán kerékpárjára .ülve elmeneküli.- ....... Mester segélykiáltásaira az öccse és annak felesége siettek a helyszínre, és Mestert a lakásukba vezették. A megtett följelentésre másnap a rendőrség megtalálta Horváthnál a zsebrádiót és visszaadta Mesternek, így a kár megtérült. A Nyíregyházi Megyei Bíróság rablás miatt Horváthot három év és hét hónap fegy- házra büntette, mint többszörös visszaesőt, öt évre eltiltotta a közügyektől, és az alkoholizmusa miatt elrendelte kényszergyógyítását. Az ítélet jogerős. ............................................... <k> A KÉPERNYŐ ELÜTI Szombaton este... Ritka szerencsésen „jött össze” most a szombat esti-éjszakai szórakoztató műsor. (Ezen a vélekedésemen ezúttal az sem változtat, hogy időbeli ütközés miatt a kettesen sugárzott amerikai krimit, a Mozigyilkost nem tudhattam megnézni, gondolom, sokadmagammal együtt.) Ugyanis először Marcel Achard világhírű vígjátéka, A bolond lány tévéváltozata nyújtott pompás mulatságot. Azt hiszem, hogy a nálunk is közismert sikerdarab ilyen mesteri rendezésben (Makk Károly munkája), ilyen parádés szereposztásban való tévéadaptációjáért a világ sok televíziója megirigyelhetne minket. Láttam a színművet — sok évvel ezelőtt — úgy emlékszem, a Csokonai. Színház bemutatásában Nyíregyházán, majd a Madách Kamaraszínház páratlan sikerszériát megért előadásában is. A mostani televíziós változat — szerintem — mindkét produkciót felülmúlta. Makk Károly némileg fölerősítette a történet krimielemeit, s kissé közönségesebbé, (helyesebben talán hétköznapibbá) formáltatta a „bolond” lány (inkább líraibbá formált) figuráját a színpadi előadásokénál. Mindkét fő fogása bevált, fokozta az izgalmat és még életszerűbbé tette a játékot. Hogy a lány nem is volt olyan bolond, hogy tisztességesebb volt, mint a gazdái és a szeretői — ennek hiteles írói bizonyítása ismert, mindig hálás, ám korántsem könnyű feladat. Ha még hozzáveszem, hogy a vizsgálóbíró (Huszti Péter éppen visszafogottságával nagy hatású alakításában) a karrierjét kockáztatta meg Kiválóan megírt és szerkesztett nyolcrészes sorozat ért véget vasárnap, az Élő történelem. A felszabadulás utáni harminchat évről ma már csak az igazat szabad bármiféle formába is öntve elmondani. Ez a korabeli dokumentumokból, tanulmányokból és a rádió archívuma anyagainak válogatásából Asperján György által összeállított és írt adássor szocialista elkötelezettséggel, de egyben tárgyilagosan beszélt az elmúlt három és fél évtizedről. A tényszerű közlésre való törekvéssel nem állt ellentétben az a nemes indulat, amely a szövegből és az előadásmódból, a hangnemből áradt, s hatásával a szerző és a közreműködők egyetértő, azonosuló társává tette a hallgatót. Biztos vagyok benne, hogy még azt is, aki nem élte át azokat a heteket, aki azóta lett harmincon harmincötön felüli felnőtt. Mintegy nyolcórányi időtartamú ez a sorozat. A magnószalag nem túl- olcsó anyag, a műsor költségei is jelentős summát tehettek ki. Mégis érdemes lenne kikalkulálnia a rádió más műsorait a közönség részére árusító részlegnek, hogy tudnák-e elf ogadható áron az iskolák, a művelődési intézmények Rendelkezésére adni ezt a sorozatot, akár normál, akár kazettás változatban. Lev Tolsztoj nevét hallva, olvasva legtöbbünknek nagy regényei jutnak eszébe. A köztudat nem is igen tartja számon, hogy drámákat is az igazság kiderítéséért, akkor a siker két legfontosabb tartalmi eleme máris adott. „Csak” bravúros szerkesztés, jó dialógusok, s olyan színészi teljesítmények kellettek hozzá, mint esetünkben a nemcsak rendkívül dekoratív, de nagyon szug- gesztív Igó Éváé (Josefa), a bankár és a fegyőr kettős szerepében remeklő Darvas Iváné, s a feleségét játszó Psota Iréné. Egri Márta (a vizsgálóbíró felesége Balázs Péter (Morestan írnok), Benedek Miklós (államügyész) emlékezetes karakterfigurával járult hozzá a tévés sikerhez, ám nem feledkezhetek meg Bornyi Gyula vezető operatőri munkájáról sem. Majd az Ez a Maxim könnyed, többé-kevésbé elviselhető varietérészletei következtek (lehetett lazítani, kényelmesen pót vacsorázni), ezután került sor a Most és mindörökké című — magán közvélemény-kutatásom szerint nagy sikerű — amerikai tévéfilmsorozat befejező részének sugárzására. A túlnyújtott sorozatokkal szemben ez iskolapéldája lehet annak, hogyan lehet egy szerteágazóan cselekményes, többrétegű regényt háromrészes tévéfilmmé feldolgozni, a lényegi mondanivaló (a drill és az emberség szembeállítása, a férfiasság és az igazi katonaerények felmutatása) kiemelésével és hiteles légkörteremtéssel. Bizonyára sokan és sokáig fogunk emlékezni legjobban karakterisztikus Warden őrmesterre (Steve Railsback nagyszerű alakítása Bodrogi Gyula legalábbis egyenrangú szinkronjával), s talán a többi • főszereplőre is. Merkovszky Pál írt. Közülük A sötétség hatalma címűt szombat este mutatta be a Rádiószínház. Az ilyen eset, mint amilyet Tolsztoj ebben a drámájában tárgyul választ, nem volt ritkaság sem a korabeli Oroszországban, sem máshol a világon. A vagyonért vagy a más szerelméért férjüktől megszabadulni akaró asszonyok sokszor küldték halálba lassan ható, de annál nagyobb kínokat kiváltó méreggel megúnt házastársukat. A gyilkosságra a legtöbb esetben előbb-utóbb fény derült. Többnyire a nyomozás eredményeként, ritkábban önieljelentésből. Tolsztoj drámájában a tettes leplezi le önmagát lelkiismerete és a megváltozott körülmények kényszere hatására. Tolsztoj mindkettőt igen árnyaltan mutatja be. Az embert sorsával együtt ábrázolja. A dráma rádióváltozata és rendezése Zsámbéki Gábor munkája. A szereplők között feszülő indulatoknak nemcsak kemény, hanem alattomos ütköztetésére is gondja volt a színészvezetés során, sőt arra is ügyelt, hogy az olyan, egyébként nem látványos, nem nagy játéklehetőséget adó figura, mint Akim apó (Nyikita apja), megfelelő fényt, csaknem csillogást kapjon, éppen a lelki, erkölcsi tisztaság hangsúlyozása céljával. Az előadás okán Csomós Marit (Anyiszja), Gófi Oszkárt (Nyikita), Pápay Erzsit (Matrjona) és Csapó Jánost (Akim) kell feltétlenül megemlíteni. Seregi István A rtfíTTn MELLETI