Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-05 / 285. szám
4 Kelet-Magyarország 1981. december 5. Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról) Megépül 77 ezer — ezen belül 24 ezer állami — lakás. Az általános iskolai osztálytermek száma 1200 helyett 1900-zal gyarapszik. A tervezettnél több, összesen 17 500 új óvodai, mintegy 4400 bölcsődei hely és 2500 kórházi ágy létesül. 1— Hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai tovább bő-' vülnek. A rubel elszámolású kereskedelmi forgalom a behozatali lehetőségekkel összhangban alakul. A nem rubel elszámolásokban a cserearányok valamelyest javulnak, az áruforgalom kismértékű hiánnyal zárul. — Az állami költségvetés hiánya a tervezettet meghaladja. ® A Központi Bizottság megerősítette, hogy a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalával összhangban a gazdasági építőmunka fő célja 1982-ben is a külgazdasági egyensúly javítása, valamint az életszínvonal megőrzése Egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1982. évi népgazdasági tervet az alábbi fő előirányzatok szerint véglegesítse és az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjessze. Az 1982. évi terv az 1981. évi várható teljesítés százalékában: Nemzeti jövedelem 101,0 — 101,5 Belföldi felhasználás 98,0 — 99,0 Ipari termelés 102,0 — 102,5 Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek . 98,0 ““ 99,0 termelése Egy lakosra jutó 104,0 104,5 reáljövedelem 100,0 — 100,5 Lakossági fogyasztás Állami költségvetés 100,5 101,0 bevétele 104,0 — 105,0 kiadása 105,0 — 106,0 A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 178—180 milliárd forintot lehet fordítani. © Az 1982. évi népgazdasági terv céljainak elérése megköveteli, hogy a gazdasági fejlődést a termelés minden ágazatában az eddiginél erőteljesebben a gazdaságos export fokozása, a termelés hatékonyságának és nemzetközi versenyképességének növelése, az anyaggal és az energiával való ésszerű takarékosság alapozza meg. A belföldi felhasználást a beruházások szelektív csökkentésével, a készletfelhalmozás növekedésének visszafogásával kell mérsékelni. A társadalmi közkiadásokban Fokozott takarékosság érvényesüljön. A gazdasági irányításnak, ezen belül a szabályozók következetes érvényesítésének, valamint az egész gazdaságszervező tevékenységnek e fő feladatok megvalósítását kell szolgálnia. — Az ipar termelésének a jelenleginél nagyobb hányada kerüljön exportra. Gyorsítani szükséges a termelés szerkezetének korszerűsítését, a műszaki fejlesztést. A külső piacokon gazdaságosan értékesíthető, a behozatalt ésszerűen helyettesítő, a kisebb anyag- és energiaigényű termékekből növekedjék a termelés. E követelményeknek megfelelő vállalatok és szövetkezetek erőteljesen bővítsék termelésüket, dinamikusan fejlődjenek. Folytatódjék az ipar szervezeti korszerűsítése, a vállalatok belső szervezetének, irányításának továbbfejlesztése, a vállalatközi kapcsolatok javítása. — Az építőiparban növekedjék a fenntartás „és a felújítás aránya, valamin^ az exporttevékenység. Erősödjön a vállalkozási készség és ’a versenyképesség,'javuljon a szervezettség, csökkenjen a kivitelezési idő. — A mezőgazdaságban a termelés fokozása a jó belföldi ellátás biztosítását és a kivitel növelését szolgálja. Mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben tovább kell növelni a hozamokat. A gabonatermelés biztonságos megalapozása érdekében bővíteni szükséges a vetésterületet is. Tovább kell javítani a nagyüzemek és a háztáji, kisegítő gazdaságok kapcsolatát. Segíteni kell a szarvasmarha-tenyésztés színvonalának fenntartását, a sertéstenyésztés fejlesztését a kistermelőknél. — Az áru- és személyszállítási feladatokat a népgazdasági tervvel összhangban kell megoldani. A vállalatok a szállítási feladatok teljesítését energiamegtakarítást eredményező szervezési intézkedésekkel is segítsék. — Gyorsítani kell az energiatakarékossági program végrehajtását. A tüzelőanyag- és energiafelhasználás az ez évit lehetőleg ne haladja meg. Az összes energiafelhasználásban valamelyest csökkenjen a szénhidrogének aránya. Elsősorban a kőolajtermékek helyettesítésére, fajlagos felhasználásuk csökkentésére kell erőfeszítéseket tenni. — A szocialista szektorban felhasználható 178—180 milliárd forintot elsősorban a folyamatban lévő beruházások befejezésére kell összpontosítani. Előnyben kell részesíteni a műszaki fejlődést, az energiahordozók gazdaságos kitermelését, ésszerű felhasználását szolgáló beruházásokat. Kezdődjék meg a mecseki szénkitermelés fejlesztése, a Dunai Vasmű kokszolóművének és a fenyőfői bauxitbányának a nagyberuházása. O A termelés hatékonyságának növelésével kell megteremteni az életszínvonal megőrzésének^ az életkörülmények javításának feltételeit. — A lakosság egy főre jutó reáljövedelme és fogyasztása kis mértékben, a társadalmi juttatások a korábbi éveknél mérsékeltebben növekedhetnek. A munkások és alkalmazottak átlagbére 4—5 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal mintegy 5 százalékkal emelkedhet. — Fontos követelmény az áruellátás színvonalának és választékának jobb összehangolása a kereslettel, a szolgáltatások iránti igények jobb kielégítése. Meg kell építeni 76—77 ezer lakást. Létesíteni kell 1200—1300 általános iskolai osztálytermet, csaknem 3000 bölcsődei, mintegy 9000 óvodai és 1200 gyógyintézeti helyet. — Folytatódik az Állami Operaház, a Közgazdaságtudományi Egyetem, a filmgyár felújítása és a budavári palota rekonstrukciója. Megkezdődik az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem épületének felújítása, befejeződik á Madách Kamara Színház korszerűsítése. Megnyílik a Budapesti Nagy Sportcsarnok. — A népgazdaság minden területén javuljon a foglalkoztatás hatékonysága, a létszámigényeket mindenütt a termelés és a feladatok változásához igazítsák. A jövő év közepéig — az oktatás és a mezőgazdaság kivételével — fejeződjék be az ötnapos munkahétre való áttérés. O A külgazdasági egyensúlyi helyzet javítása megköveteli, hogy tovább bővüljenek hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai. A kivitel 6—8 százalékkal, a behozatal 2—3 százalékkal növekedjen. ® A gazdaságirányító és szervező munka középpontjába a VI. ötéves tervben foglalt gazdaságpolitikai céloknak és programoknak lehetőségeinkhez és a változó feltételekhez igazodó megvalósítását kell állítani. Az 1982. évi terv fő céljainak elérését a szükséges döntések idejében és a nép- gazdasági érdekekkel összhangban történő meghozatalával, következetes végrehajtással és folyamatos ellenőrzéssel kell elősegíteni. A gazdasági szabályozók ösztönözzenek és késztessenek a hatékonyság jelentős javítására, a gazdaságos kivitel növelésére, az import ésszerű helyettesítésére, az energia- és anyagtakarékosságra. O A vállalatok, szövetkezetek és a tanácsok a gazdaság- politikai követelményekkel, a népgazdasági terv céljaival összhangban készítsék el terveiket. Igényeljék a dolgozók véleményét, ösztönözzék, karolják fel jó kezdeményezéseiket. A változó feltételekhez jobban igazodva, lehetőségeiket kihasználva, felelősségteljes munkával biztosítsák a tervek végrehajtását. A személyes felelősséget viselő, igényes, a rendet, a fegyelmet, a minőségi munkát megkövetelő, kezdeményező vezetők kapjanak nagyobb társadalmi megbecsülést és egyértelmű politikai támogatást. A Központi Bizottság ajánlja, hogy a munkaverseny- mozgalomban a gazdálkodás minőségi követelményeit, az energia- és anyagtakarékosságot, a jövedelmező export fokozását, a vállalati kooperációs és szerződéses kapcsolatok javítását állítsák előtérbe. O A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, hogy tegyenek meg mindent az 1982. évi terv eredményes megvalósításáért. A kommunisták példaadással, aktív felvilágosító és meggyőző munkával segítsék a tervben foglalt követelmények és feladatok megértetését, vállalását, teljesítését. A Központi Bizottság felkéri a társadalmi és tömegszervezeteket, hogy az 1982. évi népgazdasági terv céljainak megvalósítására mozgósítsák a dolgozókat. Szocialista fejlődésünk és előrehaladásunk, hazánk és népünk érdekei minden magyar állampolgártól személyes helytállást, felelős magatartást követelnek. 49. Béla öngyilkos lett, Béla meghalt, oda lett, s ő nem tudott segíteni. Mert Béla úgy érezte, immár hozzá nem fordulhat.” Még sokáig, nagyon sokáig, tán hajnalig tartott féléber kába-nyitot szemű éjszakája. Valami keveset mégis csak aludt, mert arra ébredt, hogy valaki rázza, Mucóka ‘ volt, aki kedvesen simogatva éb- reszgette: — Ébredjen már szerkesztő úr. Zabba mennek a lovak! Csikorgatta a fogát, olyan rémes volt. — Persze, persze — motyogta az öreg. Felült. — Magának dolgoznia kell menni. — Hát bizony,... — Jó, jó, köszönöm az éjjeli szállást. Egész jó kis helyem volt itt. — Á, felényinek való „ ez, nem magának! Felhúzta cipőjét, fölvette a zakóját, megitta a forró kávét, amit kapott. Azzal szépen együtt elmentek Mucókával. A kocsi mellett elbúcsúztak, Mucóka nagyobb érdeklődéssel nézte az öreg, patkányszürke Volkswagenjét, mint amennyit az megérdemelt, s meghívta őt, hogy legyen máskor is vendége. Az öreg felírta neki egy darab papírra a telefonszámát és lakáscímét, ha Pestre jön, szívesen látja, mondta. Azzal elváltak jószerivel már örökre. Az öreg ugyanazon az úton hajtőt végig és vissza, amerre jött. De most nem állt meg .. ,y városban, ment tovább egyenesen az úton a vadgesztenyefáig, a kék autó roncsáig. Ez utóbbit már nem találta, elvitte az autómentő. Helyette Bibircsók uram döfölte a földet egy csomós kis horgasbottal, és amoda vagy tíz méterre kaszálta az árok füvét a gyerekember. Hogy megállt, a gyerekember mindjárt szólt is: — Ne itt, hallja-e kicsit odébb van egy kaptató, bejáró az útra az árok felett. Traktor, ha jár, erre fordul rá az országúira. Oda tessék -állni, akkor nem tetszik zavarni a forgalmat. Az Öreg a sár-trágya fel- hordásos, csúszós, bejáróra állt, s aztán lement Bibircsók úrhoz, s köszöntötte. Hamarosan * megjelent a tegnapi triumvirátus harmadik tagja, a traktoros is, de most masinájával együtt. Földről, földre ment át, keresztül a réten, s hogy meglátta, megállította a pöfögést, és leszállt. Kezeltek ők is. — No sikerrel járt? — kérdezte. — Hát ahogy vesszük. Mindenütt voltam, de semminek nyomát nem leltem. — Halott? — Halott. — Akkor már nincs is nyoma. Akármilyen is volt, gazdag, szegény, a halott mán csak halott. — Nem gazdag a magunk- féle — mondta az Öreg —, csak olyan lótó-futó. — Jó az, akinek tetszik az ilyen élet— mondta a traktoros. — Hiszen azt csinálnak, amit akarnak. Hun itt van, aztán meg mán ott van. — Jó dolog lehet újságírónak lenni — szólt bele a gyerekember is. — Jó a fenét! — mondta az öreg. — Hát biztos jobb, mint forgatni egész nap, éjszaka a sarat. — De levegőn van — nevetett az Öreg. — Levegőn? Az, ott, a fene egye meg! — Biztos nem megy magának olyan rosszul! — Nem a fenét. — Nem hiszem én azt. — Hát idefigyeljen! — fordult az öreghez, — Hagyjuk a sódert! Most is vannak, akik fenn és most is, akik lenn. Mindig hun talp, hun kerék. — Dehát azért csak más most, mint amikor a grófé volt ez a határ. Bibircsók koma is megszólalt. — Hát más ... ami igaz, az igaz. Akkor grófét loptuk a határban, most a magunkét. — De akkor is a szegényen verték el a port. Aki közel volt a tűzhöz, akkor is megmelegedett. Ki meg nem, az most is csapkodhatja a tér- dit, combját fagyban, hóban is munka a munka neki. — Olyan rossz maguknak? — Rossz egy nyavalyát! — szólalt meg a gyerekember is —, csakhát ezen a vidéken az a szabály, hogy sírni kell. Mert a sírótól, ha még annyija van is, nem vesznek, hanem adnak neki. A dicsekvőtől, meg ha semmije se nincsen, azt is elveszik. — Hát avval csak jól jár. Mert akitől a semmit elveszik, annak lesz valamije. — Há...? • M*r, hogy a semmit csak úgy lehet elvenni valakitől, hogyha adnak nekije valamit. (Folytatjuk) Magyar—szovjet kapcsolatok az élet minden területén A magyar—szovjet kapcsolatok napjainkban a marxizmus—leninizmus, a szocialista internacionalizmus elvei alapján fejlődnek és gazdagodnak az élet minden területén. A Szovjetunióhoz, a kommunizmust építő szovjet néphez hazánkat, népünket történelmi múltban gyökerező testvéri barátság fűzi. Politikai, társadalmi, gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolataink folyamatosan gazdagodnak, jól szolgálják országaink fejlődését, népeink boldogulását. Együttműködésünk fejlesztésében nagy jelentősége van az MSZMP és az SZKP testvéri viszonyának, így a rendszeres legmagasabb szintű találkozóknak és véleménycseréknek. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára az idén részt vett az SZKP XXVI. kongresszusán, s azt követően júliusban is járt a Szovjetunióban, a Krímben. A Szovjetunió Kommunista Pártjának legmagasabb fórumán elfogadott dokumentumok és a kongresszust követő kétoldalú megbeszélések jó alapot nyújtanak pártjaink és országaink sokoldalú együttműködésének fejlesztésére. Pártjaink szoros és érdemi kapcsolatokat ápolnak egymással. Időről időre gyümölcsöző tapasztalatcseréket folytatnak az egymás országába látogató különböző szintű pártdelegációk, pártmunkásküldöttségek. Széleskörűek állami kapcsolataink is. Miniszterelnökünk, Lázár György szovjet partnerével 1979. áprilisában találkozott Moszkvában, s tagja volt az SZKP XXVI. kongresszusán résztvevő küldöttségnek is. Rendszeresek a miniszterelnök-helyettesi és miniszteri találkozók. A magyar és a szovjet diplomácia vezetői gyakran folytatnak személyes konzultációkat a nemzetközi helyzet alakulásáról, külpolitikai kérdésekről. Legutóbb Púja Frigyes külügyminiszter ez év tavaszán hivatalos baráti látogatást tett a Szovjetunióban. Legfontosabb gazdasági partnerünk Az országaink és népeink közötti megbonthatatlan barátság ápolásában aktív szerepet vállal a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet-Magyar Baráti Társaság. Aktivistái évről évre színes, változatos programjaikkal, rendezvényekkel járulnak hozzá ahhoz, hogy népeink jobban megismerjék országaink politikai, gazdasági, tudományos és kulturális eredményeit, egymás életét. A Szovjetunió hazánk legnagyobb és legfontosabb gazdasági partnere. Külkereskedelmi áruforgalmunk több mint 30 százalékát bonyolítjuk le szovjet partnereinkkel. Ugyanakkor a Szovjetunió külkereskedelmi partnereinek sorában Magyarország a hatodik helyen áll. A Magyar Népköztársaság a Szovjetunió külkereskedelmi forgalmában 6—7 százalékkal részesedik. A magyar—szovjet gazdasági együttműködés jó példája a szocialista nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségek kölcsönösen előnyös kihasználásának. A magyar—szovjet áruforgalom volumene 1971—1975 között 65 százalékkal, az 1976—80-as időszakban pedig további 35 százalékkal növekedett. A jelenlegi tervidőszakban a két fél az áruforgalom további bővítését irányozta elő. Exportunk többségét a gépek és berendezések adták és adják- Összes exportunkban az 1980. évi 57 százalékról 1985-re 60,5 százalékra növekszik a gépek aránya. Gépipari exportunknak csaknem a fele a Szovjetunióba kerül. Alumínium- és olefinprogram A Szovjetunióból nagyrészt a számunkra alapvető fontosságú energiahordozók, fűtö- és nyersanyagok érkeztek és érkeznek. Alumíniumiparunk fejlődésében döntő a szerepe a Szovjetunióval kialakított együttműködésének. Vegyiparunk modern termékszerkezetének kialakításában igen fontos az olefingyártásban létrehozott kooperáció és az elmúlt ötéves terv idején megkezdett agrokémiai együttműködés, amelynek alapján nagy növényvédő- szer-gyártó kapacitást építettünk ki; termékei ellenében műtrágyát, növényvédőszer- alapanyagokat és egyéb vegyipari termékeket kapunk a Szovjetunióból. Az eltelt évtizedekben sok magyar üzem épült fel teljesen vagy részben szovjet gépszállításokra alapozva és szovjet szakértők közreműködésével. A jelenlegi legnagyobb szabású vállalkozás a paksi Atomerőmű szovjet segítséggel való felépítése. A kétoldalú együttműködést szervező Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság igen fontos munkát végez, és következetesen arra törekszik, hogy országaink együttműködése mindinkább integrálódjék, kapcsolódjék, a magyar és a szovjet népgazdaság előtt álló nagy feladatok valóra- váltásához. Ilyenek például a földgázvezetékek építésében való részvétel, a timföld— alumíniumegyezmény, az olefinegyezmény, az agrokémiai egyezmény, a bábolnai szállítások a, szovjet baromfiprogram megvalósításához, a közúti jármű-együttműködés, továbbá a mintegy 30 gépipari szakosítási kooperációs egyezmény. Kulturális, tudományos együttműködés Kétoldalú egyezmények alapján gyarapodnak tudományos és kulturális kapcsolataink is. Az új kulturálistudományos kormányközi egyezményt 1979 júniusában kötötték meg. Kapcsolatainkban elismerésre méltó szerepet játszik a Magyar—Szovjet Kormányközi Kulturális Együttműködési Bizottság. A tudományos és a művészeti területen is rendszeresek az együttműködést gazdagító kölcsönös találkozók. A Szovjetunió kulturális kincseinek és hazánk művészeti hagyományainak, új eredményeinek kölcsönös népszerűsítésére sokféle munkamódszer alakult ki. A magyar és a szovjet tudományos intézeteket, kutatókat ma már ezernyi szál, megannyi-közös munka fűzi össze, az utóbbi években tudományos együttműködésünk legintenzívebb formája a szakembercsere mellett. Mindinkább előtérbe kerülnek a közös kutatások: jelenleg csaknem 80 témán dolgoznak együtt magyar és szovjet tudósok. A tudományos együttműködésnek jé- lentős eredménye volt tavaly az első szovjet—magyar közös űrrepülés. Hosszú évek óta nyújt segítő kezet a Szovjetunió ahhoz is, hogy a magyar ipar, mezőgazdaság, tudományos és kulturális élet minél több magasan képzett szakembert foglalkoztathasson. Napjainkban is 1200 diákunk tanul ösztöndíjasként szovjet egyetemeken és főiskolákon.
