Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-05 / 285. szám

XXXVIII. évfolyam, 285. szám ÁRA: 1,40 FT 1981. december 5., szombat MA Több áru, olcsóbban (2. oldal) Nádfedél és körzetpolitika (3. oldal) KÖZLEMÉNY í > a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1981. december 3-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1981. december 3-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: A Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei párt- bizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tag­jai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnöke, az Állami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal elnöke és a központi sajtó vezetői. Á Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg el­hunyt tagjáról, Fehér Lajos elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tag­jának, a Központi Bizottság titkárának előterjeszté­sében az 1982. évi terv és állami költségvetés irány­elveire vonatkozó javaslatot. A Központi Bizottság áttekintette az októberi ülése óta eltel időszak fontosabb nemzetközi eseményeit. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a szocia­lista közösség országai az elmúlt időszakban is kezde- ményezően és aktívan léptek fel a békés egymás mellett élés politikájának folytatása, a fegyverkezési verseny fékezése, a békének és az enyhülés vívmányainak a megvédése ér­dekében. A Központi Bizottság kiemelkedő jelentőségűnek érté­kelte Leonyid Iljics Brezsnyevnek a Német Szövetségi Köz­társaságban tett látogatását, amelyet a magyar közvélemény is nagy érdeklődéssel kísért. A találkozó jól szolgálta a kü­lönböző társadalmi berendezkedésű országok közötti békés egymás mellett élés, az európai béke és biztonság ügyét. Pár­tunk, kormányunk, népünk üdvözli és támogatja az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek kérdésében tett új, konstruktív szovjet javaslatokat, amelyek kifejezik a szocia­lista közösség törekvéseit, és reális alapot jelentenek az európai feszültség enyhítésére, a fegyverkezési verseny mér­séklésére. O A Központi Bizottság'jóváhagyólag tudomásul vette a szocialista országok kommunista és munkáspártjai nem­zetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó KB-titkárainak moszkvai tanácskozásán részt vett magyar küldöttség jelen­tését. Ügy értékelte, hogy a tanácskozás elősegíti országaink a békéért, az enyhülés eredményeinek megőrzéséért és to­vábbfejlesztéséért, a társadalmi haladás és a nemzeti füg­getlenség ügyéért vívott közös harcát, a békeszerető erők összefogását, a szocialista építés új kérdéseinek megválaszo­lását, az ideológiai-elméleti tevékenység fejlesztését. A Központi Bizottság fontos eseménynek értékelte a 90 kommunista és munkáspárt Prágában megtartott tanácsko­zását a mozgalom közös elméleti és tájékoztató folyóirata, a béke és szocializmus munkájáról. A Magyar Szocialista Munkáspárt a jövőben is részt vállal azokban a közös erő­feszítésekben, amelyek a folyóirat tevékenységének tovább­fejlesztésére, a kommunista pártok közötti vélemény- és tapasztalatcsere bővítésére irányulnak. O A Magyar Szocialista Munkáspárt megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a kapcsolatok folyamatos fej­lesztésének a szocialista közösség országaival, azok kommu­nista és munkáspártjaival. Ez fejeződött ki a Központi Bi­zottság küldöttségének a Szovjetunióban, valamint a buda­pesti pártbizottság delegációjának a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatása során és más magas szintű találkozókon. O Parlamenti küldöttségünk látogatása a szomszédos Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban tovább mélyítette sokoldalú együttműködésünket. A megbeszélése­ken megerősítették, hogy adottak a lehetőségek, kölcsönös a szándék a magyar—jugoszláv kapcsolatok további fejlesz tésére. Hazánk és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság in­ternacionalista kapcsolatait továbbfejlesztették azok a tár­gyalások, amelyeket az Ali Nasszer Mohamed vezetésével Magyarországon hivatalos, baráti látogatást tett párt- és ál­lami küldöttséggel folytattunk. A barátsági és együttműkö­dési szerződés aláírása jó alapot biztosít kölcsönösen hasznos együttműködésünk kibontakoztatásához. A Kambodzsai Népi Forradalmi Párt magas szintű kül­döttségének magyarországi látogatása eredményesen járult hozzá kétoldalú kapcsolataink, együttműködésünk fejlesz­téséhez. O A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés elveivel, a helsinki záróokmányban megfogalmazott ajánlások szellőmében minden lehetséges területen a kap­csolatok fenntartására és fejlesztésére törekszik a tőkés or­szágokkal is. Ez tükröződött a Minisztertanács elnökének a Német Szövetségi Köztársaságban tett hivatalos látogatása során. Lázár György és Helmut Schmidt találkozója ismétel­ten kifejezésre juttatta, hogy eltérő társadalmi berendezke­désű, különböző szövetségi rendszerekhez tartozó országok között is lehetséges eredményes együttműködés, ha azt az érintett felek az egyenjogúságra és a kölcsönös érdekekre alapozzák. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztársaság kancellárjá­nak látogatása hazánkban jelentős esemény volt sokoldalú kapcsolataink további dinamikus fejlesztésében. Országaink, népeink kölcsönösen érdekeltek a zavartalan együttműkö­désben, a szomszédságból adódó előnyök közös hasznosításá­ban. A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság kiegyensúlyozott kapcsolatai jól példázzák a különböző tár­sadalmi rendszerű országok együttműködésének lehetőségét. Szpirosz Kiprianunak, a Ciprusi Köztársaság elnökének hazánkban tett hivatalos látogatása kétoldalú kapcsolataink jelentős eseménye volt. A tárgyalások során kifejezésre ju­tott, hogy kölcsönös a törekvés a Magyar Népköztársaság és az el nem kötelezett politikát folytató Ciprusi Köztársaság együttműködésének fejlesztésére. O Pártunk az elmúlt időszakban is konstruktív párbe­szédet folytatott szocialista és szociáldemokrata pár­tokkal. Az enyhülés vívmányainak megvédésére és a két­oldalú kapcsolatok fejlesztésére irányuló közös szándék fe­jeződött ki Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának és Willy Brandt- nak, a Német Szociáldemokrata Párt elnökének magyaror­szági megbeszélésein, valamint pártunk képviselőinek a Né­met Szociáldemokrata Párt vezetőivel folytatott tárgyalá­sain, s részvételünkben a Francia és a Spanyol Szocialista Párt kongresszusán. O A Központi Bizottság megerősítette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság kormánya — szövetségeseivel együtt — mindent megtesz a szocialista közösség békepolitikájának sikerre viteléért, az enyhülés vívmányainak megőrzéséért, a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. 2 A Központi Bizottság értékelte az idei gazdasági építő­munka tapasztalatait, elfogadta az 1982. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Megállapította, hogy népünk nyugodt, kiegyensúlyozott politikai légkörben ered­ményesen dolgozik az 1981-re kitűzött feladatok megoldásá­ért. A népgazdaság a terv gazdaságpolitikai irányvonalával összhangban fejlődik. Az előirányzatot megközelítve javul a külgazdasági egyensúlyi helyzet. A termelés a tervezett­nél mérsékeltebben, a munka termelékenysége az előirány­zottnak megfelelően növekszik. Az energiafelhasználás nem haladja meg a múlt évit. A lakosság fogyasztása és a beru­házások volumene kismértékben magasabb a tervezettnél, az életkörülmények javulnak. O Az 1981. évi gazdasági fejlődést a következő fő voná­sok jellemzik: — A nemzeti jövedelem az előirányzott 2—-2,5 százalék helyett várhatóan mintegy 1 százalékkal nő, elsősorban azért, mert az ipari termelés mérsékelten növekszik és a terve­zettnél kevesebb kalászos gabona termett. Az ipari termelés várhatóan 2—2,5 százalékkal haladja meg az elmúlt évit és a külpiaci értékesítési lehetőségekkel összhangban differenciáltan alakul. A termelés növekmé­nyének nagyobb része belföldi felhasználásra kerül, a kivitel elmarad a tervezettől. Az építőipar termelése kismértékben csökken, a felújí­tási-fenntartási, valamint a külföldön végzett munkák ará­nya viszont növekszik. A mezőgazdasági termelés valamelyest meghaladja az 1980. évit, de nem éri el a tervezettet. Kalászos gabonából — főleg a kedvezőtlen időjárás miatt — kevesebb termett, de az ország kenyere biztosított. Kukoricából jó volt a ter­més. A szépen fejlődő állatállomány takarmányellátása za­vartalan. — A lakosság jövedelme és fogyasztása valamelyest meghaladja a tervezettet. Az egy lakosra jutó reáljövedelem országos átlagban 2 százalékkal, a lakossági fogyasztás pedig mintegy 2,5 százalékkal nő. A fogyásztói árak emel­kedése az előirányzott 4,5—5 százalékon belül lesz. Az áru­ellátás összességében jó, a választék megfelelő. Ütemesen halad a három műszakos és a folyamatos munkarendben dolgozók áttérése az ötnapos munkahétre. (Folytatás a 4. oldalon) ötliteres üvegekbe rakják az almabefőttet a Nyíregyházi Konzervgyárban. HÁROM TSZ JELENTI TÖBB BÚZÁT VETETTEK Utolsó hektárokon végzik az őszi szántást A legfontosabb mezőgazda- sági munkákat időben, jó minőségben fejezték be me­gyénk mezőgazdasági nagy­üzemei. A kedvező időjárás jól szervezett tevékenységgel párosult, nyugodtan készül­het tehát a legtöbb gazdaság az év végi számadásra. Lenin Tsz, Újfehértó Az 5800 hektáron gazdálko­dó szövetkezet két legfonto­sabb feladata a kalászosok vetése és a kukorica betaka­rítása volt az őszön. Csaknem 1800 hektáron került földbe a kalászosok magja, az elvetett búza, rozs, árpa már megerő­södve várja a telet. Különö­sen a búza területe jelentős, 1350 hektárt vetettek belőle, háromszáz hektáiral többet mint tavaly. A vártnál korábban, novem­ber közepére fejezték be a kukorica kombájnolását. Ezeregyszáz hektár töréséről kellett gondoskodniuk, jó kö­zepes termést takarítottak be, hektáronként 42,5 mázsát. A 337 hektáron vetett naprafor­gó még ennél is jobban fize­tett, hektáronkénti átlagter­mése elérte a tizenöt mázsát. Kétezer hektáruk vár az őszi mélyszántásra. Túlnyo­mó részét e területnek már felszántották, még mintegy kétszáz hektár van hátra. Vörös Hajnal Tsz, Újfehértó A község kisebbik szövet­kezetében sem lehet panasz az őszi munkákra. A napok­ban gyakorlatilag — a terve­zett ezer hektáron — befe­jezték a szántást, s már csak néhány kisebb, belvizes terü­let van még hátra. Jó termést takarítottak be kukoricából, a közös hatszáz hektáros táblája 53,5 mázsát adott hektáronként. Nem pa­naszkodhatnak azonban a napraforgójukra sem, hiszen nem minden évben ad e nö­vény hektáronként csaknem tizenhét mázsát. Bíztató képet mutat a szö­vetkezet 1300 hektár kalá­szosa is. Búzát az idén 880 hektárt vetettek, kétszázzal többet mint a múlt esztendő­ben. Kossuth Tsz, Tiszaeszlár Az időjárás jóvoltából no­vember 7-ig vetettek Tisza- eszláron, s ennek köszönhető, hogy a tavalyi 630 hektáros vetéssel szemben most 978 hektáron került földbe búza vetőmag, őszi árpát 226 hek­táron vetettek. A kalászosok fejlettségét 85 százalékosnak ítélik meg a szövetkezet szakemberei. November kö­zepére befejezték a kukorica kombájnolását is. A termés kevesebb a szokásosnál, 36 mázsa hektáronként. Az ok, hogy tavaly ősszel nem tud­tak szántani, télen műtrá­gyázni, s tavaszai megkésett a vetés is. Most ősszel 1250 hektár volt a szántandó terület. A hét közepén a havazás meg­állította a gépeket, ám nem sokáig. A szövetkezet három nagy teljesítményű Rába-Stei- gere, valamint az MTZ-k és a tiszalöki Szabadság Terme­lőszövetkezettől kölcsönka­pott három Rába szombaton délutánra az utolsó hektáron is végzett a szántással. így Tiszaeszláron már az idén megalapozták a jövő évi nagy termést. Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben A Minisztertanács Tanácsi Hivatala pénteken a Parla­mentben a fővárosi, megyei, megyei városi tanácselnökök, valamint a szakszervezetek budapesti, megyei tanácsai­nak vezető titkárai részvételé­vel értekezletet tartott, me­lyet Papp Lajos államtitkár, a tanácsi hivatal elnöke veze­tett. A tanácskozáson első­ként Faluvégi Lajos minisz­terelnök-helyettes, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke adott tájékoztatást az 1982. évi nép- gazdasági terv és állami költ­ségvetés irányelveiről. Szó­lott az ezzel kapcsolatos ta­nácsi feladatokról. Elismerő­leg állapította meg, hogy a tanácsok jövő évi tervei jól tükrözik a népgazdasági célo­kat, feladatokat, a költségve­tések összhangban vannak az ország terveivel. A tanácsok gazdaságszervező tevékeny­ségét elemezve kiemelte, hogy jövőre az eddiginél is jobban kell törekedni a taka­rékossági feladatok végrehaj­tására. Az előadást vita követte. Ezután Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese értékelte a SZOT elnöksége és a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala 1976-ban aláírt együttes irány­elvének végrehajtásával kap­csolatos tapasztalatokat. í II Kelel­Wagyarország D

Next

/
Thumbnails
Contents