Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-31 / 305. szám

16 Kelet-Magyarország 1981. december 31 Moldván Miklós, SzUcs István, Szikszai Mihály, Fecsku István A négy nyíregyházi fiú neve ott van a válogatott keretnél 1982- ben számításba vett játékosoké között. Január elején megtudják hogyan tovább a címeres mezben? NYÍREGYHÁZIAK CÍMERES mezben Válogatott sztorik Nyíregyházi labdarúgók a magyar válogatottban! Az idei öszön négyen kerültek a legjobbak közé: a középpályás Moldván Miklós, a középhátvéd Szűcs István, a beállós Szikszai Mihály és a csatár Fecsku István. A meggypiros címeres mezben ott voltak a labdarúgás őshazájában, Angliában, jártak Romániában és Ausztriában. Valóra váltották a sportág szabolcsi szurkolóinak nagy álmát, megyénk is dicsekedhet most már válogatót labdarúgókkal. Á légiátok telefonja A 26 éves Moldván Miklós Ho- dászról indult és vezetett az útja a Budapesti Építőkön, a Killián SE-én, a Záhonyi VSC-n és az NYVSSC-én át a váltogatottba. Méghozzá az A keretbe! — Csak kerettagságig vittem, de én erre is büszke vagyok, hi­szen egy olyan csapatban voltam tartalék, amely bejutott a világ- bajnokság 24-es döntőjébe — mondta a szőke középpályás. — Ott lehettem Mészárossal, Bálint­tal, Nyilasival, Fazekassal, Kiss Lacival és Törőcsikkel egy gárdá­ban. Ott ültem a kispadon Bu­karestben, amikor 80 ezer néző tombolt ä lelátód, követelve a • román válogatottól a győzelmet. Ennyi nézőt még sohasem láttam egy csomóban játékosként. S az a hangzavar ... Csak kiabálva tud­tunk beszélgetni. — S én csak ámultam, milyen nyugodtak Nyilasiék. Nem zavar­ta őket a fergetegesen biztató ro­mán szurkolóhad. Mit mondjak: rámragadt a magabiztosságuk! A kispadon mondtam is a többiek­nek: nem kapunk ki! A pályán Mészárosék állták a hazai roha­mokat, sőt az utolsó öt percben ha Csapó és Fazekas kihasználja azt a két nagy helyzetet. .. — Felejthetetlen marad szá­momra a Népstadionban aratott, Svájc elleni 3:0-ás és a Norvégia elleni 4:l-es győzelem. A fiúk úgy mentek a pályára, hogy szinte vibrált körülöttük a levegő az akarásuktól. A siker nem is ma­radt el. — A tatai edzőtáborban sok ér­dekes sztori adott vidám percet. Az egyik Nyilasi tréfája volt. Há­zitelefonon felhívta az idegenlé­giósokat, Mészárost, Bálintot, Fa­zekast, Müllert és Martost. Tibi úgy jelentkezett be mint újságíró és egyik rázósabb kérdést tette fel a másik után. Ilyeneket: mennyit keresnek? Mennyit kell hazaadni? Kapott-e már bünte­tést és miért, milyen összeget? Szóval izzadtak Bálinték és a te­lefon után rohantak a kapitány­hoz, Mészöly Kálmánhoz. Köz­ben azonban kiderült a tréfa. Na­pokig ugrattuk a telefonnal a lé­giósokat. — Remélem, januártól újra ott lehetek a VB-döntőre készülő ke­retben. S mivel a külföldön sze­replők nem mehetnek a tenge­rentúli túrára, szeretném, ha Mé­szöly Kálmán engem is elvinne. Mit nem adnék azért, ha legalább néhány percet már játszhatnék is a válogatottban! Úgy küzdenék, hajtanék, mint ahogy azt Sallai tette, amikor Bukarestben beállí­tották. Pokolgép az áruházban A 25 éves Szűcs István, aki a DVTK-tól igazolt át Nyíregyhá­zára, korábban, diósgyőri színek­ben már volt válogatott. Az ifjú­sági együttesben szerepelt, 17 al­kalommal. — Nagyon örültem, amikor meg­tudtam, hogy Szimcsák István meghívott az utánpótlás-váloga­tottba — mondta a középhátvéd. — Sőt mind a négy hivatalos, őszi meccsen pályára küldött. A legjobban az angliai Nottingham- ben ment a játék. A hazaiak ál­landóan rohamozták a kapunkat, volt munkám bőven. Ráadásul nyíregyházi játékostársam, Szik­szai nem lehetett ott mellettem, mert sérült volt. Az angol tá­madások alaposan belemelegíjet- tek a játékba. Megállás nélkül hol itt, hol ott kellett szerelnem. Sajnos kikaptunk 2:0.ra. Bizony még az sem vigasztalt, hogy az angol lapok felsőfokban Írtak já­tékomról. Jobb lett volna, ha meg sem említenek, de mi győzünk ... — Anglia egyébként szép, de ijesztő. Nottingham-ből átmen­tünk Londonba. Sétáltunk az ut­cán, egyszer csak rendőrök fog­tak közre bennünket. Három ut- cát pillanatok alatt kiürítettek, mert, mint megtudtuk, a közeli áruházban pokolgépet helyezett el valaki. A tűzszerészek meg is találták a bombát, elvonultak a rendőrök, az emberáradat pedig hömpölygőn tovább az utcákon, mintha mi sem történt volna. — Jövőre, 1982-ben szeretnék válogatott lenni továbbra is. Amit meg lehet tenni, azt megteszem érte! Nincs annál csodálatosabb érzés, mint amikor az ember a címeres mezben kifut a pályára egy mérkőzés előtt. Elütötték a nézők A 24 éves Szikszai Mihály saját nevelés, Nyíregyházán kezdett futballozni, majd a Csepel és a Kossuth KFSE után jött vissza az NYVSSC-be. ősszel három nem­zetek közötti találkozót játszott az utánpótlás-válogatottban. — •‘Sajnos a negyediken, Not- tingham-ben nem lehettem ott — válaszolta a sziklaszilárd beállós. A Cáepel elleni bajnoki meccsen ugyanis Mészölytől kaptak egy „csomagot”, s injekciókra szorul­tam. Az MLSZ vezetői azonban rendesek voltak, sérülten is elvit­tek Angliába. A repülőgépen Kri- zsán József főtitkár mellett ül­tem. Hogy teljen az idő, tombo­lát rendeztek, s enyém lett a fő­nyeremény, egy römikártya. — Eleinte tetszett Angliában a baloldali közlekedés. Persze az­tán már nem nagyon figyeltem, mert később ugyancsak zavart. Mintha meg lett volna fordulva a világ . . . Nottingham-ben egyéb­ként nem játszottam, mégis meg­sérültem. Londonban kimentünk a Wembleybe megnézni a „na­gyok” világbajnoki selejtezőjét. Akkora volt a tömeg, hogy a stadionig 6 kilométeres utat há­rom óra alatt tettük meg. A meccs uán jöttünk ki, a néző­had meglódult, elütötték a sérült lábamat. Jobban fájt, mint mi­kor Mészöly belerúgott. — Nekem az volt a nagy vá- gyám, hogy' egyszer válogatott le­gyek. Ez megvalósult. Most már csak az foglalkoztat, hogy minél több örömet szerezzek a nyíregy­házi szurkolóknak az NB I-ben. Élő Icabalababa A 20 éves Fecsku István egy év alatt a megyei II. osztálytol ju­tott el a csúcsig. Nyírmadáról ke­rült az NYVSSC-be, maid az utánpótlás-válogatottba. Ötször játszott a címeres mezben és két gólt lőtt. — A bemutatkozás nem valami jól sikerült a kapitánynál, Szim­csák Istvánnál — emlékezett a hosszúrá nyúlt fiú. Eljött meg­nézni a Videoton—NYVSSC meccsre. Persze, hogy nagyon akartam. Ez lett a vesztem. Két ordító helyzetet hagytam ki és Így kikaptunk. Szimcsák pedig elnevezett „Lepkének”, mert hogy lepkéztem, kihagytam a helyzete­ket. Ennek ellenére játszottam Svájc ellen a válogatottban. Kez­dő emberként középcsatár voltam. Két gólt rúgtam, előbb Melis pontos beadását a kapus felett vágtam a hálóba, majd a félpá­lyáról indulva szereztem újabb gólt. Csodálatos volt. — Angliához egyébként nekem Is fűződik élményem. Szűcs és Szikszai a fejébe vette, hogy megnősítenek Londonban. Sze­reztek is egy nőt a szállodában, egy csinos néger leányzót. Csak­hogy nyelvi nehézségeink voltak. Hiába erősködött Pista, meg Misi, hogy házasodjak meg, jó lesz itt­hon a hölgy kabalababának a csapatnál, nem sikerült. Kézzel-? lábbal magyaráztuk szándékun­kat, addig amíg a menyasszony­jelölt faképnél nem hagyott ben­nünket . . . — További válogatottság? Előbb itthon kell bizonyítani. Az őszi szezon vége felé már másképp is játszottam, rájöttem: küzdeni, hajtani, rohanni kell a csapatért. Joggal noszogattak korábban a többiek. A négy nyíregyházi fiú neve ott van a válogatott keretnél 1982-ben számításba vett játéko­soké között. Január elején meg­tudják: hogyan tovább a címeres mezben? Bagoly Dániel „Nem lesz manipuláció a sorsoláson11 Pablo Porta, a Spanyol Labda­rúgó Szövetség elnöke külföldi újságíróknak tartott értekezleten élénken tiltakozott némely or­szág sportsajtójának azon fel- tételezése miatt, hogy a január 16-i, a kongresszusi palotában sorra kerülő sorsolás nem lesz „tiszta”. Porta megnyugtatta a részve­vőket: a körülmények éppen olyan sportszerűek lesznek, mint az 1974. évi NSZK-beli, majd az 1978-as argentínai VB csoport- besorolásánál voltak. Az már eldöntött, hogy egy csoportot a volt világbajnokok alkotnak kiemeltként, mégpedig az NSZK, Brazília, Olaszország, Argentina, Anglia és a rendező Spanyolország. Van vita abban, hogy Anglia az utóbbi évek ered­ményeivel nem szolgál rá a ki­emelésre, s egy francia javaslat szerint Lengyelországnak kellene a helyére lépnie. Az élcsoport mellett további három urnában helyeznék el a többi részt vevő ország nevét, egy erősebb, egy „félerős” és egy gyengébb mezőnyben, az aláb­biak szerint: Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország, Jugoszlávia, Cseh­szlovákia, Ausztria; Belgium, Skócia, Észak-Irország, Francia- ország, Peru, Chile; Kína vagy Oj-Zéland, Kuvait, Kamerun, Al­géria, Honduras és El Salvador. • A végleges sorsolási szisztéma január 15-én alakul ki a FIFA madridi ülésén. Joao Havelange, a FIFA elnöke borúlátónak tűnik Lengyelország és El Salvador politikai helyzete miatt, hogy esetleg a két ország válogatottja szereplése elé aka­dályok gördülnek. Az NDK és Mexikó áll készenlétben, ha ne­tán közbejönne valami. Azt már biztosra veszik, hogy az NSZK az első fordulót Gijon- ban, Spanyolország Valenciában, Brazília Sevillában, Argentína Alicantéban, Olaszország Vigő- ban, Anglia pedig Bilbaóban játssza — csoportkiemeltként. y kém­IfbgysrirsiáQ év végi mérlegkészítés Á sportvezető Szilágyi József, a Szabolcs- Szatmár megyei Tanács V. B. Testnevelési és Sporthivatalának elnöke a legUletékesebb sportve­zetőként válaszolt: 1. — Számomra a Szabolcs­ban rendezett úttörő-olimpia je­lentette a legnagyobb sportél­ményt. A gyerekek lelkesedése, akarása, ahogy küzdöttek, magá­val ragadó volt! Ez a verseny valóban azt a célt szolgálta, amit sokszor hangsúlyozunk: a szó nemes értelmében megszerettet­te a gyerekekkel a sportot, a testnevelést, fis jó volt látni a szülők és a pedagógusok lelkes tenniakarását, amellyel a jövő re­ménységeit segítették a minél jobb eredmények elérésében. Jó volt hallani azt a sok dicsérő szót, amivel a szabolcsi társadal­mi munkásokat Illették az or­szág különböző részeiből Idejött sportvezetők a kitűnő rendezé­sért. Megyénk úttörő sportolói is kitettek magukért, eredményeik­kel bizonyították, jó úton halad az utánpótlás-nevelés. 2. — Legszívesebben a júniusi Vasas—Nyíregyháza NB I-es lab­darúgó-mérkőzésre emlékszem. Egész éves kitűnő szereplésükre bravúros, 2:0-ás győzelemmel tet­ték fel a koronát az NYVSSC labdarúgói. A Fáy utcai sikerrel megszerezték a 38. bajnoki pont­jukat, s ez az újonc gárdától ugyancsak elismerésre méltó volt! 3. — Bajban vagyok a válasz- szal . . . Bakos! Béla 17,13 méte­res hármasugrásával a világ leg­jobbjai közé került. Talán min­denki ázt várja, őt említsem az első helyen. Engem azonban ez az eredmény nem lepett njeg, is­merve Béla szorgalmát, akarat- erejét, vártam tőle a kiugró tel­jesítményt 1 Kellemes meglepetést jelentett viszont a kevésbé is­mert szabolcsi sportolók élvonal­ba való kerülése, így a nyírbáto­ri atléta Ladányi Lilla, a kisvár- dal súlyemelő Furár István, az ökölvívó Lénárt Mihály, a nyír­egyházi súlyemelő Molnár Mik­lós, az úszó Ormos Edit, a tájfu­tó Oláh Katalin, az atléta Téglási Eleonóra és Szepesi Éva eredmé­nye. Nagyon örülök a Nyíregy­házi Tanárképző Főiskola NB li­es női kosárlabda- és az NYVSSC szintén NB Il-es férfi röplabda- csapata őszi veretlenségének, el­sőségének. öröm a Tiszavasvári Lombik és a Rakamazi Spartacus területi bajnokságban való sze- replő labdarúgócsapatának várat­lan előretörése, második, illetve első helye. 4. — Csalódást okozott szá­momra egy-két olyan versenyző, aki minden feltételt megkapott ahhoz, hogy ott lehessen az or­szág legjobbjai között mégis cserbenhagyta megyénk sport­ját ... Nagy csalódás volt az NYVSSC férfi kézilabdacsapatá­nak az NB II-böl történt kiesése, annál is inkább, mivel a foci után a megyeszékhelyen a kézi­labda a legnépszerűbb sportág. Többet vártam az NYVSSC ököl­vívó- és birkózószakosztályától is. 5. — Lelkiismeretesen és jól dolgozó versenyzők, edzők, sport­vezetők és társadalmi munkások sokaságát várom az új évtől. És azt, hogy az eddigieknek megfe­lelően minden illetékes segítő­készségét továbbra is megtartsa. Az edző Sigér Zoltán, az NYVSSC atlé­tikai szakosztályának szakágve­zetője, aki munkájával az Ev edzője elmet érdemelte ki a Ma­gyar Atlétikai Szövetség elnöksé­gétől: 1. — Igazi sportélmény volt számomra az angliai Newcastle- ban rendezett atlétikai verseny, ahová a magyar válogatott edző­jeként utaztam. Pedig ez a via­dal nem valami jól kezdődött. Bakosi Béláék az Universiadéra jöttek utánunk Angliába — be­tegen. Szalma Lászlóval együtt szinte csak lézengtek. Mit mond­jak, nagyon el voltam keseredve. De ők akaraterőből jelesre vizsgáztak, erejüket megfeszítve küzdöttek a sikerért. Különösen versenyzőm. Bakosi, aki meg­nyerte a hármasugrást, sőt vál­lalta az indulást távolugrásban is és ott második lett. Az ő aka­raterejük valóságos élmény volt a számomra! 2. — Az atlétikai Budapest Milyen volt a régi, mit hoz az éj? Év végi mérlegkészítésre kértünk meg egy sportvezetőt, egy edzőt, egy szurkolót, egy játékvezetőt és egy testnevelő tanárt. Beszélgetésünk során természetesen szót ejtettünk a közelgő új esztendőről is. Kérdéseink a következők voltai:: 1. Mi volt a legnagyobb sportélménye 1981-ben? 2. Melyik sporteseményre emlékszik a legszíve­sebben és miért? 3. Melyik szabolcsi sportoló szerezte a legkelle­mesebb meglepetést 1981-ben? 4. Okozott-e valamelyik versenyző az ön szá­mára csalódást? 5. Mit vár az új esztendőtől? Nagy díjra gondolok azonban a legszívesebben. Közelről látni a világ legjobbjait, figyelni mit és hogyan csinálnak. A nagydíj ver­senye számomra felért egy Jó szakmai továbbképzéssel! 3. — Bakosi Béla mellett kelle­mes meglepetést szerzett Pálóczi Gyula és Balogh Zsolt. Pálóczi az ifjúsági EB-n hármasugrás- ban negyedik, távolban hatodik volt. Balogh Zsolt serdülő orszá­gos bajnok lett. így három klasz- szis ugróversenyzőnk van. 4. — Az 1981-es év szerencsére csak sikereket hozott, csalódás nem ért. 5. — Alom az új évre: Bakosi és Pálóczi eredményeivel érje el, hogy ott lehessen az athéni Euró­pa-bajnokságon. És ott egymást segítve, bizonyítsanak minél jobb helyezéssel. A szurkoló Kovacsics Gyula, az egykori nyíregyházi labdarúgó, aki meg­járta a Vasas színeiben az NB I-et is és edzőként az NB II második helyére vezette a volt Spartacust, visszavonultan él a sporttól, így szurkolóként kérdeztük meg: 1. — Sportélmény? Az őszi NYVSSC—Üjpesti Dózsa meccs. Egy kitűnően felkészített, nagyon jól játszó ellenfelet győztek le 2:l-re a nyíregyházi fiúk! Sze­rintem akkor játszottak a legjob­ban, mióta NB I-esek. Nem sza­bad ugyanis elfeledni: Temesvári Miklós a Dózsa mestere jól Is- merte őket, így mást kellett ját­szaniuk. 2. — Elnézést érte, de^"nekem a tenisz Nyírfa Kupa női döntője marad az 1981-es év legszebb sporteseménye, mert kislányom Rita legyőzte a bolgár ranglista második helyezettjét, Velcsevát. így első lett! És micsoda csa- tát vívott. Azelőtt és azóta sem izgultam annyit a pályán. 3. — A legkellemesebb megle­petést Czeczeli Károly, az NYVSSC labdarúgója szerezte. Korát meghazudtolóan, szívvel, óriási lelkesedéssel küzdött az ősszel a csapatban, mintha izig- vérig nyíregyházi lenne. Bárcsak mindenki. így tudna küzdeni a pályán! 4. — Fecsku István viszont csa­lódást okozott, képessége, tudása alapján sokkal többet vártam tő­le. Neki valósággal „vinnie” kel­lene a csapatot, annál is inkább, mivel szabolcsi. 5. — Jövőre szeretném, ha az NYVSSC focistái ott lennének az első tíz között. És lenne egy NB Il-es labdarúgócsapata is a me­gyének, vagy az ASE, vagy a Ti­szavasvári, vagy Rakamaz. Az utánpótlás-nevelés érdekében nagy szükség lenne erre, amo­lyan előiskolája lehetne a Nyír­egyházi VSSC-nek. A játékvezető Király László, Szabolcs-Szatmár megye egyetlen NB-s labdarúgó játékvezetője, aki Nyíregyházáról 1970-től tagja az országos keret­nek: 1. — December 28-án, az MLSZ- ben megtartott év végi minősítő értekezleten kellemes meglepe­tésben volt részem. Az NB Il-es keret hatvan Játékvezetője kö­zött teljesítményemmel az őszi negyedik helyezést értem el. Mon­danom sem kell, menyire örül­tem, amikor kihirdeték a rang­sort! Meglepetés volt a javából, hiszen néhány nappal korábban a sportláp közölte az NB Il-es bí­rók ranglistáját, melyen nem sze­repeltem. Az értekezleten derült ki: elírás történt, az én nevem helyett Kóródy Lászlóé jelent meg az újságban. 2. — Legszívesebben a Debrece­ni Kinizsi—Kazincbarcika ran­gadóra emlékszem vissza. Mű­ködésemet a játékvezetői ellenőr 5-ösre minősítette. A legmagasabb osztályzatot egy olyan összecsa­páson kaptam, amely végig szik- rázóan kemény volt, egy hazai játékost kénytelen voltam ki is állítani, kettőt pedig sárga lap­pal büntettem. 3. — Akkor örültem a legjob­ban, amikor Májer József, az NYVSSC atlétája 5000 méteren magyar bajnok lett, Józsi a MÁV- nál velem dolgozott, s tudtam mennyit edz, hajt a sikerért. 4. — Csalódás nem ért 1981-ben. 5. — Az új évtől hasonló sikere­ket várok: szeretném megtartani helyem az NB Il-es bírók között. A csapatokkal együtt ugyanis csökken a keret létszáma is, az egy húszcsapatos bajnoksághoz nyilván kevesebb játékvezető kell. A testnevelő tanár Hadobásné Alexa Vera, a Nyír­egyházi 4-es számú Általános Is­kola testnevelő tanára, az úttörő­olimpiai bajnok leány kézilabda­csapat edzője: 1. — A nyári úttörő-olimpián iskolánk kitűnően szerepelt. Tótb János testnevelő tanár vezetésé­vel a focisták szintén olimpiai bajnokok lettek, csakúgy, mint az én kézilabdacsapatom, veretle­nül! Az úszók Kisgáti Istvánné Testnevelő tanárnő vezetésével ugyancsak döntősök voltak. Kell ennél nagyobb élmény? 2. — A döntő meccsünket soha nem felejtem el. Kiskunmajsa el­len bizonyítanunk kellett, hogy mi vagyunk a legjobbak és a ve­retlenséget is illett megtartanunk. Nagy csata volt, az utolsó öt percben aztán eldöntöttük a ta­lálkozót, l0:8-ra nyertek a lá­nyok. 3. — Egyik legjobb kézilabdá­zónk, Moravszki Mariann kitű­nően játszott az úttörő-olimpián. A góljaink felét ő dobta. Sajnos, már nem kézilabdázik, az orvosok a szíve miatt eltanácsolták a pá­lyáról. 4. — Nekem minden évben csa­lódást okoz az, hogy a tanítvá­nyaim közül tőben abbahagyják a kézilabdát. Sajnos, így volt ez 1981-ben is ... 5. — Az új évben azt szeretném megérni, hogy a szabolcsi kézilab­dát végre már felkarolja valaki. Mert így nem sok értelme van az iskolák utánpótlás-nevelésének, kárba vész a sok tehetség. És is- kárba vész a sok tehetség. B. D. Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Kopka János Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. 4401 Telefon: 11-277, u-425, 11-525, 11-845 Telexszám: megyében 344, megyén kívül 73 344. Postacím: Nyíregyháza, Pf.: 47, 4401 Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat Nyíregyháza, Zrínyi Hona u. 3—5. 4401 Telefon hlrdetésügyben: 10-150. Igazgató, főkönyvelő: 10-003, Pf.: 25 Felelős kiadó: Mádl Lajos Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési dij egy hóra 34,— forint, negyedévre 102,— forint, félévre 204,— forint, egy évre 400,— forint Kéziratokat nem őrztlnk meg és nem adunk vissza v NYÍRSÉGI NYOMDA Felelős vezető: Jáger Zoltán INDEXSZÁM: 25 050 HU ISSN 0133—2050 Szilágyi József, Sigér Zoltán, Kovacsics Gyula, Király László, Hadobásné Alexa Vera.

Next

/
Thumbnails
Contents