Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-03 / 283. szám
1981. december 3. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Gyümölcstermesztő gépek Dánszentmiklóson, az albertirsai Micsurin Mg. Tsz kertészetében a közelmúltban bemutatót rendeztek azokból a gépekből, amelyek a gyümölcstermesztésben hasznosíthatók. A képen: gyümölcsösben használható a Pluk—Otrak holland gyártmányú univerzális gép, amely metsz és betakarít. (MTI fotó: Király Krisztina felvétele) Javítható akkumulátorok Az Unitecnika Ipari Szövetkezetben megkezdik az őszi BNV-n bemutatott új típusú akkumulátorok sorozatgyártását. Ez elsősorban a Trabant-tulajdono- sok számára jó hír, mert a gyártósorra elsőként ez e gépkocsikba való akkumulátorok kerülnek. Decemberben már kaphatók is lesznek az AUTÖKER üzleteiben, a korábbinál olcsóbban, s 12 helyett 18 hónapos garanciával. A jövő év első negyedében megkezdik a Lada gépkocsik, azt követően pedig a Skodák és a Wartburgok új akkumulátorainak gyártását is. A szövetkezet műszaki gárdája alig nyolc hónap alatt fejlesztette ki az új típust, szabadalmaztatása folyamatban van. Konstrukciójuk lényegesen eltér az eddig használatosaktól. Az akkumulátorgyártást néhány évvel ezelőtt világszerte korszerűsítette a kemény gumiedények helyett a polipropilén felhasználása. Az ebből készült akkumulátoredények fedelét azonban nem lehet levenni, így ha hibás, az akkumulátort el kell dobni, mert nem javítható. Az Unitechnika műszaki fejlesztői a korszerű polipropilén edény felhasználása mellett a világszerte használt technológiát úgy változtatták meg, hogy a fedelet le lehet venni, s így a cellák könnyen hozáfér- hetők, javíthatók, cserélhetők. Ezáltal az ólomtakarékos konstrukciójú akkumulátorok élettartama lényegesen megnő, így a megtakarítás többszörös. 47 szabolcsi gazdaság a termelési rendszerben Kifizetődőbb dohánytermelés A cigarettát élvezeti cikként tartják számon. Egészségkárosító hatása közismert, mégis nagyon sokan hódolnak a dohányzás szenvedélyének. Ennek az élvezeti cikknek az alapanyaga, a dohány fontos ipari növénye Sza- bolcs-Szatmár megyének. A nyírségi, a homokos területekei) gazj . dálkodó mezőgazdasági nagyüzemek több ezer hektáron termesztik, sőt a korszerűbb és jövedelmezőbb termesztés érdekében 1975-ben társulást, majd két évvel később termelési rendszert hoztak létre. Jelenleg négy megyéből hatvanhárom taggazdasága van a Nyírségi Dohánytermelési Rendszernek. Köztük tagja a debreceni kutató intézet és a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat is. A rendszer iránti érdeklődésre jellemző, hogy alakuláskor nyolc gazdaság 335 hektáron társult, míg most a hatvanegy termelőüzem 5375 hektáron termel dohányt. s ha már a számoknál tartunk: negyvenhét szabolcsi gazdaság tagja a rendszernek, s egyenként 80—100 hektáros dohányterülettel rendelkeznek. Bővített fajtaválaszték Tavaly nem úgy sikerült a dohánytermelés, mint ahogyan azt tervezték. Ezért ebben az esztendőben bővítették a fajtaválasztékot. A dohányfermentáló vállalat vállalta annak kockázatát, hogy a fajtajelöltek területét nagymértékben növeli. így a Virginia 76 területét 315 hektárról 1077-re, míg a nyírségi 1 fajgyártmányú gép a palántázástól a törésig minden munkafolyamatot megkönnyít, viszont nem küszöböli ki teljesen a kézi munkát. Az alkatrészellátás érdekében konszignációs raktárt létesítettek a rendszer központjában, Kislé- tán. A taggazdaságok részére — a szokásos szolgáltatások, a terr mesztési technológia á’ta'dáfea,' á szaktanácsadás, a vetőmag beszerzése mellett — elvégzik a speciális gépek javítását is jól felszerelt műhelyben és kiválóan képzett szakemberekkel. Ellenben egyre inkább úgy tűnik, a magyar mezőgazdaság kinőtte ezt a géptípust. Tárgyalások folynak a Balthes továbbfejlesztett változatának — az ugyancsak kanadai De Cloet cég által gyártott gépek — megvásárlásáról. Ennek már nagyobb a területteljesítménye és gépi törésre is alkalmas. Várhatóan 1982 végén, vagy 1983 tavaszán érkeznek ezek a gépek. Kísérleteket végeznek az egyesült államokbeli Powell cég gépével. Ez teljesen automatikus, és az ára is borsosabb az előzőeknél. Energiatakarékosság Köztudott, hogy a dohányszárítás óriási energiát igényel. A jelenleg használatos TDO szárítókat olajjal fűtik, s a rendszer területén 650 ilyen szárító üzemel. Éppen ezért a műszaki gárda energiacsökkentő módszer kidolgozásán fáradozik. Ennek eredményeként a hőfok szabályozására automatikus programvezérlő berendezést építenek a szárítókba, amellyel a korábban felhasznált energiának a 30—35 (!) százaléka megtakarítható. Mária- pócson már két éve üzemel így a szárítóberendezés, s ebben az évben még hét gazdaságnál próbálták ki. Az eredmény nem maradt el. S ha csak rendszer- szinten vesszük: évente 1200—1300 tonna fűtőanyaggal kell kevesebb ezzel a módszerrel. Elterjedésének egyelőre gátat vet a darabonkénti harmincezer forintos ár, ellenben hitelfelvételről már tárgyaié sokat folytatnak. Mindenképpen hasznos a programvezérlő, mert beruházása egy—két éven belül megtérül. Az idei termelés sikeresnek mondható, s a rendszer iránti ér deklődésre jellemző, hogy nem egy szövetkezet szeretne belépni. A termelési rendszer megismerését segítik elő a rendszeres bemutatók, a termelők részére pedig tanfolyamokat szerveznek. Sípos Béla Cél: Az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet nimatermesztés a Szamos—Tisza közben Aradásós terület. Így jellemezhető a Szamos—Tisza köz a múlt század közepéig, a folyamszabályozások befejezéséig. A folyók kanyarulatait végigkísérő „lankák” évszázadokon át öntötték az almát, a körtét, a szilvát és a diót, melyeket „szálakon” (tutajokon), szekereken szállítottak a szomszéd vármegyék piacaira. A folyók szabályozásával, gátak közé szorításával az árvíz lehetősége minimálisra csökkent. A hordalékaikon kialakult mély termőrétegű, jó víztartó képességű öntéstalajokon viszont — az Alföld más tájaihoz viszonyítva kiegyenlítettebb, hűvösebb, csapadékosabb. páradúsabb klíma hatására — harmonikus ízű és zamatú, kiválóan tárolható gyümölcs termeszthető. Az 1970-es évek elejétől a folyók menti ősi gyümölcstermesztő táj ismét a figyelem középpontjába került. A megyei tanács által a gyümölcstermesztés fejlesztési irányelveivel megbízott munkaközösség' § olyar* irányú korszerűsítést javasolt, amely 1990-ig a homokos területek felé tolódott termőtáj mellett nagyobb szerepet ad a Szamos és Tisza töltésén kívüli öntéstalajainak. Kiöregedett faállomány A fehérgyarmati járás almatermesztés szempontjából optimális klimatikus adottságai kedvező közgazdasági környezettel párosulnak. A munkaképes korú lakosság túlnyomó többségét foglalkoztató termelőszövetkezetekben az almatermesztés még ma is fontos a foglalkoztatás szempontjából. Az exportfelvevő piac közelsége nagyon előnyös, többoldalú ipari feldolgozás indítására a lehetőségek adottak. A bizottság útmutatásai alapján 1975- ben elkészített termelőszövetkezeti gyümölcstelepítési programnak — elsősorban a fejlesztési alapok leterheltsége miatt — azonban még a 40 százalékát sem sikerült megvalósítani. Az új telepítések elmaradása miatt el- odázódik a kiöregedett, gyenge termőképességű gyümölcsösök felszámolása. Szabolcs-Szatmár- . ban itt a legöregebb a faállomány, az almások 32,5 százaléka túl van az optimális termőképesség korán. A 6—20 éves fák aránya a jónak tartott 60 százalékkal szemben alig több 20 százaléknál. A gyümölcsösök területe szétaprózott, a táblák mérete kicsi, az átlagos táblanagyság 8,8 hektár. A termőkorban levő ültetvények nagyrésze (63,6 százaléka) korszerűtlen művelésmódú, négyzetes kötésben telepített, középmagas törzsű, sudaras koronájú. Az állománysűrűség a korszerűnek tartott hektáronkénti 300— 500 darabbal szemben mindössze 156 darab. Kedvezőtlen fajtaösszetétel A fajtaösszetétel is kedvezőtlen: jonatán 62 százalék, starking Bakos Béla Kevés a pillangós, drágán termeljük a silót táét 64-ről 293 hektárra növelte. Ugyanakkor a coker változatok esetében is eltolódás jött létre, hiszen lényegesen — 2123 hektárral — csökkent a 319-es fajta területe, míg növekedett a 48-as, a 258-as és a 347-es fajták részaránya. Ezeknek a fajtaváltoztatásoknak az a lényege, hogy a Virginia típusú dohányok béltartalma jobb, értékesebb, mint a nagy levelű dohányoké, s ezen belül is törekednek a legjobb minőséget adó fajták termelésére. Az ipar is szíveseben vásárolja, nem beszélve arról, hogy exportálni kizárólag csak ezeket a fajtákat lehet. A jobb minőségű cigaretták alapanyaga mind a Virginia fajták közül kerül ki. Mesterséges szárítást csak a Virginia típusúak igényelnek. A nagy levelű fajtákat pórén, természetes úton szárítják a termelők, s mindemellett ellenállóbbak. A termésátlagot tekintve viszont nagyobb hozamot lehet elérni a nagy levelűekkel Űjabb géptípusok A dohánylevelek átadása még nem ért véget. A termés negyede a gazdaságokban van, ezért nincs pontos adat az idei termésről. Am az eddig átvettek alapján várhatóan kilenc mázsa körül alakul a máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezet gesztorságával működő dohánytermelési rendszer taggazdaságaiban az átlagtermés. A nagy leveliteké természetszerűen magasabb, tizenöt mázsa, míg a Virginia típusú dohányok hektáronkénti hozama — a baktériumos dohányvész, a jégverés következtében — hét mázsa. Általánosan a Balthes-Harves- ter géptípus terjedt el a dohánytermelők körében. Ez a kanadai Megyénkben az állattenyésztés az utóbbi években gyorsabb ütemben fejlődött, mint a növénytermesztés. Ez reális követelmény is, hiszen a nagyüzemekben később. nehezebben alakult és még ma is nagyobb költséggel létesül az állattenyésztés bázisa, mint a növénytermesztésé. Ma már a megye mezőgazdaságának össztermeléséből 40 százalékkal részesedik az állattenyésztés. A szépen növekvő állomány fokozza a takarmányozás gondjait. Közismert, hogy az állattenyésztés összes költségeinek 60—70 százalékát a takarmány teszi ki. A tárolás gondjai Amíg az állatállomány jelentősen növekedett, addig a takarmánytermő terület alig 3 százalékkal nőtt. Az öszetétel sem a legjobb. A pillangósok 5 százalékkal csökkentek, a szálas, lédús takarmány 28 százalékkal, a siló^ kukorica 7,8 százalékkal növekedett. A silókukorica területnövekedése azonban nem hat pozitívan, hiszen a termésátlag 20 százalékkal csökkent. A tömeg- és szálas takarmányhozamok minőségét, a felhasználás szakszerűségét nagymértékben befolyásolja a gépesítés, valamint a silótér, a tárolókapacitás hiánya. A silónak alig több mint negyede kerül betonozott térbe. A takarmánybeakaritás gépesítésében a termelőszövetketeknél az ötödik ötéves terv második felében történt ugyan változás, a 45 napos átlagos betakarítási idő 25 napra csökkent. Ez még nem elégíti ki az igényeket, az előrelépés döntően fontos. A silókukorica sikertelen termesztésében alapvető hiba, hogy a legrosszabb kukorica kerül silózásra. Ezért is van az, hogy az országos termésátlag 40 százalékkal több mint a megyei. A magas termelési költségek ennek az ágazatnak a felülvizsgálatát indokolják. Fajlagos abrakfelhasználás A Mezőgazdasági Minisztérium 1977-ben az abraktakarmány-gaz- dálkodásban ajánlásokat dolgozott ki és elrendelte a fajlagos abrakfelhasználás alakulásának rendszeres vizsgálatát. Ennek nyomán az elmúlt három évben a tejtermelés literenkénti abrakfelhasználása 38,7 százalékkal, a szarvas- marha hizlalásánál kilogrammonként 12,7 százalékkal, a baromfihús előállításánál kilogrammonként 18,4 százalékkal csökkent. A jelentős javulás ellenére országos adatokkal összehasonlítva az egy liter tejre felhasznált abrak nálunk még mindig 11,1 százalékkal, a hízómarha húselőállításnál kilogrammonként 14,1 százalékkal magasabb. Az ilyen magas abrakfelhasználás nemcsak gondatlanságból, vagy szakszerűtlenségből adódik, hiszen a takarmányfelhasználás alapvetően a tartási, takarmányozási technológiákkal függ össze. Az V. ötéves tervben végrehajtott és a VI. ötéves tervben folyamatban lévő sertéstelep-rekonstrukciók jó irányban befolyásolják az abrakfelhasználás alakulását. Az új baromfitelepek építése, beüzemelése is előnyösen hat a takarmányfelhasználásra. A melléktermékek hasznosítása A melléktermék-hasznosításban jelentős előrelépés történt. A nagyüzemek közül hetven cukorgyári mellékterméket, húsz almatörkölyt rendszeresen takarmá- nyoz. Hódít a nedves kukorica- tárolás is. A lehetőségek az.onban még mindig nagyobbak az elért eredménynél. A VI. ötéves tervben a szántóföldi takarmánytermő-terület csökkentése érdekében a gyepgazdálkodásban lényeges szemléletváltoztatást kell elérni a hozamnövelésben és a hasznosításban. A szántóföldön szerkezetváltoztatást szükséges végrehajtani a pillangósok javára. A felhasználásban ki kell alakítani a tényleges béltartalom szerinti takarmányozási technológiát. A takar- mánybetakaritást gyorsabbá, szervezettebbé lehet tenni, a már meglévő gépparkkal is. Ehhez magasabb szintű irányítás, üzemek közötti jobb együttműködés szükséges. A mezőgazdasági és ipari melléktermékek fokozott mértékű fel- használása mellett nagy jelentősége van a karbamidos készítmények etetésének, hiszen ezzel fehérjét pótolunk. Általánossá kell tenni a megye összes termelőszövetkezetében a laboratóriumi vizsgálatokon alapuló szakszerűbb takarmányozást. Az állattenyésztésben kitűzött célok megkövetelik a korszerűbb módszerek gyorsabb elterjesztését, az energia- és fehérjetakarékos takarmányozási rendszer megvalór sítását. Ehhez az ágazatban dolgozók nagyobb szakmai felkészültsége, a gondos gazda lelkiismeretessége szükséges. Cs. B. Magfizikai mérőműszerek Magfizikai elektronikus mérőműszereket készítenek a Debreceni Atommagkutató Intézetben, amelyeket a tudományban, az oktatásban és a gyógyászatban egyaránt alkalmaznak. De nem csak a hazai piacot látják el, külföldi megrendelésre is dolgoznak, így például Kubában, Algériában, Irakban, Kínában és a KGST-országok- ban is találkozhatunk a magyar műszerrel. A képen: a magfizikai mérőműszerek ellenőrzése. (MTI fotó: Oláh Tibor felvétele) 32 százalék, golden delieiosus 4 százalék, a 2 százalékot kitevő egyéb fajták zöme húsvéti rozmaring. A fajták társítása, a szedési idő, a táblán belüli fajtaarány, a fajtaelhelyezés számos munkaszervezési, termé- kenyülési problémát vet fel. A metszés hagyományos eszközökkel, új felfogás szerint történik. A „mindent visszacsípő” Nagy Sándor-féle metszéssel szemben ma a csúcsrügyeket nem távolít- ják el, a sűrűsítő részeket tőből kivágják, így kívülről befelé növelik a termőfelületet, a megvi- lágítottságot javítják. Az utóbbi időkben tudatosab- bá vált a tápanyag-utánpótlás. Emelkedett a műtrágya-felhasználás, de nitrogénből és káliumból még a termés által kivont tápanyagmennyiséget sem pótolják vissza, mésztrágyázás sehol sem folyik. Az energia- és anyagárak emelkedése miatt a gyümölcsök talaj művelési, gyomirtási " költségei ugrásszerűen,, megnőttek. /Ennék, élleh&^a-fu0* szikládium fertőzés, a rágcsálók elszaporodásától való félelem miatt sehol sem próbálkoztak meg talajtakarással vagy füvesítéssel. A védekezés egyre költségesebb, hatékonyságának fokozása az eredményes termesztés egyik kulcskérdése. Szüret és értékesítés Az almaültetvények jelenlegi fajtaösszetétele mellett a térségben termett 28—30 ezer tonna közös és 18—20 ezer tonna háztáji alma optimális idejű szedése, csomagolása, értékesítése nagyon nehéz feladat. Az ideihez hasonló meleg ősz. a szedés, az értékesítés szervezetlenségeivel párosulva nagyarányú minőségi veszteséget eredményezhet. Igaz, hogy a késlekedés miatt keletkező minőségi romlás — a kereskedelmi szervek monopolhelyzetéből adódóan — csak a termelő veszteségeit, költségeit növeli, de igaz az is, hogy a termelőüzemek kezelésében levő 6500 tonna tárolókapacitásnak (a közösben termelt alma negyedének befogadására képes!) csak töredékét használják ki. .. • ( , , , A termesztési, technológiai, ér- tékésítési gondok miatt az almatermesztés színvonala stagnál, ennek ellenére az egyetlen növényfaj, amelynek átlagtermései az országos és megyei átlagok fölött alakúinak. Az alma döntő fontosságú a termelőszövetkezetek árbevételének alakulása szempont-, iából is. A nettó árbevétel 15—21, az alaptevékenység 24—34, a növénytermesztés árbevételének pedig 53—85 százalékát adja. Az 1970-es évek közepétől az almatermesztés költségének emelke- dését figyelhetjük meg, amely elsősorban az anyag- és energiaárak emelkedéséből és többlet- felhasználásából adódik. Reális nyereség A nyereségcsökkenés krónikusnak tűnik, de ha figyelembe vesszük, hogy a sorozatos elemi csapások következtében más növénytermesztési ágazatok termelése évek óta veszteséges, már a nyereségesség is nagy eredménynek számít. A járásban gazdálkodó szövetkezetek almatermesztésében a jelenlegi termesztési színvonalon öt év átlagában produkált nyereség — 1220 forint tonnánként és 18 600 forint hektáronként — reálisnak mondható. A járás mezőgazdaságának i'eredményesebbé tétele szempontjából döntő fontosságú az adottságoknak legjobban megfelelő termelési szerkezet kialakítása. Fontos szerepe lehet ebben a gyümölcstermesztés korszerűsítésének. A rekonstrukció megvalósítása kettős feladatot jelent. Egyrészt a meglevő ültetvényeket kell gazdaságosabban üzemeltetni, másrészt az eddigi történelmi, termesztési tapasztalatokat hasznosítva, a várható igények figyelembevételével gyorsabb ütemben kell folytatni az elöregedett, korszerűtlen gyümölcsösök felszámolását. A táj csapadékosabb, páradúsabb klímája nagyon kedvez a fuszikládium- fertőzésnek, amelyre a starking érzékenyebb. Ezért elsősorban a jonatán fajtacsoport 50 százalékos, a delieiosus fajtacsoport 40 százalékos, a golden delieiosus 10 százalékos részarányának kialakítása javasolható. A tervek elkészítésében, a telepítés feltételeinek biztosításában (szaporítóanyag stb.) döntő szerepet kell vállalniuk a termelési rendszereknek. Olyan gyümölcstelepítési prog- ram megvalósítása javasolható, . amely: a. téntietöszövetkézetelí fejlesztési lehetőségeinek messze-' menő figyelembevételével — az ezredfordulóra kedvező kor-, mü- velésmód és fajtaösszetételü, jövedelmező almatermesztési ágazatot teremthet. Előbb lesz hazai KLG gyújtógyertya Megkezdték a KLG típusú korszerű gyújtógyertya elemeinek gyártását a veszprémi Bakony Művekben, és az első mintaszállítmányt útnak indították minősítésre, a licencadó angol Smiths céghez, amelytől a világpiacon ma a legkorszerűbbek közé tartozó gyújtó- gyertya gyártási eljárását és a készítéshez szükséges gépeket, ' berendezésüket megvásárolták. A próbagyártásra a beruházással párhuzamosan kerül sor, így az új gépek, berendezések szerelését követően már gyártási tapasztalatok birtokában kezdhetik meg a nagyüzemi termelést. A gyújtógyertya-gyártás teljes rekonstrukcióját mintegy 220 millió forintos költséggel valósítják meg. A nagyszabású munka eredeti határideje 1983 vége volt. A gépek,, berendezések döntő többsége már megérkezett a Bakony Müvekhez, ahol gyorsított ütemben megkezdték a szerelést, így a tervek szerint — a piaci igényeknek megfelelően már a jövő év utolsó negyedében lesz hazai gyártású KLG gyújtógyertya. Ekkor több mint egymilliót, ezt követően pedig évi 10 milliót szállítanak belőle a hazai üzleteknek, s tervbe vették exnortíát is.
