Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-24 / 301. szám
IM ÜNNEPI MELLÉKLET 1981. december 24. O Béke a front mögött Háborús karácsony 1941-ben LÁNGOLT A VILÁG. NEGYVEN ÉVE A FEGYVEREK POKOLI ARZENÁLJA A BÉKE ÜNNEPÉN IS ROMBOLT, PUSZTÍTOTT. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ELSŐ OLYAN KARÁCSONYA VOLT AZ 1941-ES, AMELY A CSALÁDTÓL TÁVOL A FRONTON TÁL ALT A A MAGYAR KATÓNAK EZREIT. AZ AKKOR GYÚJTOTT GYERTYÁK RÉG CSONKIG ÉGTEK. A FÉNYÜK RAJZOLTA EMLÉKEK MEGKOPTAK, TÜKÖRCSEREPEIRE TÖRTEK. ÚJRA ÖSSZERAKNI AZ EGÉSZET? KÉPTELEN VÁLLALKOZÁS. Sem utódja, sem boldog őse, Sem rokona, sem ismerőse Nem vagyok senkinek, Nem vagyok senkinek. De, jaj, nem tudok így maradni, Szeretném magam megmutatni, Hogy látva lássanak, Hogy látva lássanak. Vagyok, mint minden ember: fennség Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces messze fény, Lidérces messze fény. Ezért minden: önkínzás, ének; Szertném, hogyha szeretnének S lennék valakié, Lennék valakié. ddy, £nxUt 1. Sem rokona, sem ismerőse Elemér tizenhat éves, szakmunkástanuló, nevelőotthonban él. Fényes a bőre, igazi bokszos cigányfiú. Gyönyörű szeme kiragyog az arcából, foga, szeme fehérje villog, mint a friss hó. — Engem ezen a világon senki nem szeret. Nekem senkim sincs. Amíg kicsi voltam, gyakran gondoltam a szüléimre. Tudom, hogy élnek. de soha nem kerestek. Azt mondják a fiúk, majd akkor, ha már pénzt viszek a házhoz. Azt már nem! Mit tudnak ők az én keserves életemről? Ha sírtam utánuk, ha beteg voltam ... Az intézetben elég tűrhető. Hatalmas^, ember írnevelőnk, és akkora pofont tud adni, irógy lábon nem lehet kibírni. Tessék elhinni, én nem is bánom, mert néha megérdemeljük. Az édesapa is rásóz a fiára ... 2. ...titok, idegenség „Az egészséges ember sze- retetképessége is különböző. Vannak mélyen érző, esetleg csendes, őszintén odaadó, kapcsolódni tudó emberek. Vannak úgynevezett impulzív emberek, akiknek lelkesedése, szeretete — mint mondani szokás — szalmaláng. Ismerünk olyan egyéniségeket is, akiket köznapian „kőszívű- eknek” mondanak, Ezekben senki iránt nem ébred mélyebb érzés”. (Részlet egy szakkönyvből.) K. L. pszichológus: — Az érzelmek szimfóniája, mint a tenger. Sokan szeretnének szeretni, de félnek a csalódástól. Megfogalmazni a magányosok lélektanát? Ahol a szemünk kinyílik, ott kezdődik a magányunk. Belül a félelem az emberi kapcsolatoktól, kívül a világ tele érzelmi csapdákkal. Az ilyen sérült személyiségért a nevelést, illetve a környezetet szoktuk okolni. Vannak persze kemény jellemek, akik a veszélyekkel együtt felvállalják a teljességet. De az emberek többsége nem is gondolkodik ezen . .. Néhány eset a „sérültek” közül: Zsuzsi gimnazista, osztály- főnöke figyelt fel kóros magányosságára. — A világon a legjobban a kispárnámat szeretem. Este, ha lefekszem, beletúrom a fejem, annak minden titkomat elmondhatom. Nincs barátnőm, anyámmal sem jó a kapcsolatom. Semmi közöm hozzájuk. Nem hiszek abban a hazugságban, amiben élnek, amiben engem felnevelnek. Pedig mindenem megvan. Ha leérettségizem, azonnal elköltözöm. Ilona 20 éves, ápolónő, leányanya: — Volt egy fiúm. Nagyon szerettem. Itthagyott, terhesen. Nem is tudja, hogy Gyurika 4 kiló 10 dekával született. Ugyanolyan göndör, mint Ő. Kinek keltenék én ezek után? András 46 éves, műszaki: — Tisztán, a legtisztábban szerettem. A feleségemet és a gyerekeket hagytam ott miatta. Húsz év korkülönbség! Mire rájöttem, hogy fű- vel-fával összefekszik, már késő volt. Bár látni nem akarom, de szeretem, most is szeretem... 3. Hogy látva lássanak Viszonylag elzárt falusi környezetet kerestünk, romlatlan, tiszta érzelmű gyermekeket, akik a szeretetről még őszintén képesek beszélni. Kukucsné Forgony Júlia, a nyírbátori járási hivatal művelődésügyi osztályvezetője: — Jó szívvel ajánlom a nyírbogáti iskolát a riporthoz. Bár járásunk területén, több iskolát is említhetnék, ahol a pedagógusok a gyer- mekek'érzelmi nevelése terén komoly eredménnyel dolgoznak, mégis kiemelném a nyírbogé ti t. Javaslom, hogy keresse meg (itt több név következik), akik jó tapasztalatokról számolhatnak be. Míg a napközis gyerekekre vártunk, elbeszélgettünk az iskola vezetőivel. Ök vázolták fel, hogy pár év lemaradással ma már a falusi életmód is „utoléri” a várost, ami az érzelmek elslvároso- dását, az emberi kapcsolatok lazulását illeti. Napjainkban, amikor az őszinte emberi érzésekre nincs idő, a falvakban is megjelent., az elidegenedés» s az emberi kapcsolatokat egyre fhkább az érdek irányítja. A napközi egyik pedagógusa: — A szeretet hiányát, két esetben tapasztalom. Ha mindkét szülő dolgozik és a gyerekre nincs idejük, vagy ha egyke a gyerek és nagyon szigorúan fogják. Az ilyen gyerekek magányosak, szinte képtelenek szeretni. Sajnos, több olyan tanulónk is van, akiket a gyerekek közül senki sem szeret. Ilyenkor szükséges a pedagógiai tapintat. — Pedagógiai elvemet a makarenkói idézettel jellemezném: „követelek tóled, mert tisztellek”. Szerintem ez a szeretet alapja. Sok gyermekem nem érti, ha túl szigorú vagyok. Ilyenkor azt mondom: most még fáj, de 6—-10 év múlva majd rájössz, hogy igazam volt. Bevált a módszerem. Közel 30 éve tanítok. Rámköszönnek az utcán, s megköszönik a hajdani útravalót. Sokszor azt sem tudom, melyik kicsoda, hiszen a vonások változnak. De a szemükről megismerem őket... És most következzenek a gyerekek. Kinek mit jelent a szó: szeretet? Jebudánszki Ferenc, hatodikos: — Otthon nem szoktunk ilyesmiről beszélgetni. Az én szüleim dolgoznak és csak este vagyunk, együtt. De nem is szükséges beszélni róla, anélkül is érzem, hogy mennyire szeretnek. 4. Lennék valakié Lakatos Katalin, hatodikos: — A legjobban a szüléimét szeretem és a családot, a rokonokat. Egyszer valakitől hallottam, hogy az én szüleim nem igaziak. Hazamentem és megkérdeztem. Azt mondta az anyuci, hogy sajnos, az igazi szüléidét nem ismerjük, de mi is ugyanúgy szeretünk. Tessék elhinni, ez így is van, ugyanúgy szeretnek... M. Éva nyolcadikos: — A szeretet az, hogy sze- retetben élünk. Ha elgondolom a jövőmet? Boltban fogok dolgozni, biztosan több gyerekem lesz. A férjem lehet bármi, csak (itt egy szakma neve) ... nem. (Utalás az édesapa foglalkozására.) B. M., édesanyja egyedül neveli: — Mi elváltunk. Apu ottmaradt, mi eljöttünk. Apuval akkor találkozom, ha én elutazom hozzá, ö nem jön. A szeretet azt jelenti, hogy valakihez tartozni. Együtt jó- ban-rosszban. QiataJtS-ó Srziíhit Maradnak a töredékek. Milyen volt a negyven évvel ezelőtti karácsonyi asztal? Nehéz lenne megmondani. Mindenesetre a bevásárlás nem volt gond nélküli. Az ünnep előtt hetekkel eltűnt a piacról a tej, a tejföl. A karácsonyi ebédre szánt szárnyasokat is drágábban adták-vették a hatóságilag megszabott áraknál. A tojásért induló háziasszonyok üres kosarakkal tértek haza. A tojáshiányt azonnal lelkiismeretlenül kihasználták a zugárusok. Darabonként 25— 26 filléres árban adták a tojást „házaknál, vagy mellékutcákban elbújva” — írta a korabeli újság. Hogy ezen a tarthatatlan állapoton változtassanak, a Hangya szövetkezet hűtőházából ötvenezer tojást hozattak a megyeszékhelyre. A hírt többször beharangozta a Nyírvidék. December 19-én már arról számolt be, hogy másnap reggel a Bessenyei téri piacon kapható lesz a tojás darabonként 18 fillérért. Szállítási hiba miatt végül csak december 22-én, hétfőn vásárolhatták meg a nyíregyháziak. Még az ünnep előtt szabályozták a zsírfejadagot. A város közellátási hivatala közölte, hogy a hentesnél a bevásárlási könyvecskéjére mindenki csak fél kiló zsírt vehet. Akik sertést öltek, azok nem igényelhetnek eny- nyit sem. Nagyobb mennyiségű fűrészpor és diónagyságú faszén eladó. Nyírségi Hengermalom. ★ Egészséges, cserépkályhás egyszoba-konyhás lakás január 1-től villanyárammal 45 pengőért kiadó. Tavasz utca... ★ örökbe adnám jó családhoz egészséges fekete hajú 4 hónapos kislányomat. (Hirdetések, Nyírvidék 1941. december 24.) ★ „Karácsonyi ajándéknak — fa és vas csillár, jour és bár tolókocsik, márkás festmények, porcelánok, dísztárgyak, kerámiák. Nagy választék, olcsó árak.” így buzdított vásárlásra a korabeli reklám. Kínáltak a kirakatok értékes és pontos órákat, divatos ruhákat, a karácsonyi hangversenyt szobába varázsoló Philips rádiókat. Ha azóta sok mindenben változtak az ajándékozási szokások, ennek a vissza- visszatérő decemberi láznak ma is élő vonását így örökítette meg egy korabeli köny- nyed hangvételű írás: „Jó egy hétig tart a karácsony előtti bevásárlás lázának lüktető üteme, de mini- mó kalkuló két hetet vesz igénybe az utána beálló roham lecsitulása... új kon- juktúra tör ki. Ez a vissza- cserélés nagy hete. Mert a hölgyek az uraknak és az urak a hölgyeknek annyira praktikus és ízléses holmit vesznek, ahogy azt okvetlenül át kell cserélni »valami más«-ra.” ★ Cipőgyűjtési akció kezdődött a közellátási miniszter rendelkezésére 1941 decemberében. Budapesten az első hetekben 72 ezer pár . lábbelit gyűjtöttek össze a diákok bevonásával. Ezzel szemben Nyíregyházán nem nyíltak ki az ajtók a házról házra járó iskolások előtt. A tényen füstölögve adakozásra buzdított a Nyírvidék egyik cikkírója: „A háború ma totális, nemcsak a frontokon dől el, hanem itthon is,, a belső fronton... minél inkább sikerül a szegény néprétegek nyomorát enyhíteni, annál nyugodtab- ban nézhetünk jövőnkbe.” ★ Szórakozást is ígért az a régi karácsony. Nem is akármilyet. Magister Danieli, a világhírű telepatikus illuzio- bista»-a . hindu maharadzsák udvari bűvésze látogatott el Nyíregyházára. „Akivel senki sem ül le kártyázni", „A fantasztikus sárga köpeny” — ilyen és hasonló újságcímek jó előre beharangozták érkezését. A Korona-szálló nagytermében három napon át tartott előadásokat. A szemeket kápráztató mutatványok, a megfejthetetlen trükkök látványa vonzotta a tömeget. Minden jegy elkelt. Magister Danieli újabb cso- dálókat szerzett. ★ 481 v;“* Hihetetlenül drága volt a karácsonyfa. A piac általános drágulása ezt sem kerülte el. A borsos árak elriasztották a vevőket, akik halogatták a vásárlást, hátha az ünnep közeledtére az utolsó órákban mégis csak engednek a kofák a vételárból. Sok otthonba nem jutott még egy gyertyafényes ág sem. Nyíregyházán a Kossuth téren közadakozásból díszítették fel a „mindenki karácsonyfáját”. Adományokból vásárolták azokat az ajándékokat is, melyek a katonakórházak fenyőfái alá kerülnek. Megcsonkult testű férfiak, árván maradt gyerekek szemében törtek meg a gyertyafények azon a karácsonyon. « ★ Mint nehéz rokkant társat keresek egy jó forgalmú vendéglőben. Állomás és kövesút mellett vásártéri kipakolással. N. S. vendéglős, Nyír- adony. ★ Privát sertések vágását, füstölését felelősség mellett vállalom. S. L. Selyem utca... ★ Vennék egy fél sertést. Értekezni lehet Színház utca... (Hirdetések, Nyírvidék, 1941. december 24.) ★ December 25-én tette a posta a Népszava-előfizetők asztalára az azóta sókat emlegetett ünnepi számot. Az antifasiszta, háborúellenes erők legjobbjainak írásai arra akarták felhívni a figyelmet, hogy a hitleri fasizmus oldalán viselt háború az ország létét fenyegeti, hogy a függetlenség védelme egyet kell jelentsen a Németországtól való elszakadással. Szabadság és politika — Szabadság és művészet — Szabadság és nép — e három nagy témakör valamennyi írása ennek az aggodalomnak adott hangot. „Idehívtuk azokat a férfiakat: politikusokat, írókat, gondolkodókat, akik... tiszta szándékkal akarják, hogy ez a mi országunk önálló legyen és maradjon, függetlenségben élje életét, s függetlenül szabja meg útját, amelyen haladnia kell” — írta a vezércikkben Szakasits Árpád. Bajcsy-Zsilinszky Endre Kossuth szellemét idézve így felelt az aggályoskodók- nak, kishitűeknek: „... bizonytalan a harc kimenetele, de nem hozhat végleges bukást egy nagy lelkű és bátor nemzet számára, ha minden erejével kiáll nála sokszorta hatalmasabb erőkkel szemben.” Megpróbáltatásokkal teli karácsonyok következtek.: n&tudzr- (^altoe %4r*i»m ha erFi*vf*inf*m*Lr i ■ w Wí a 9 S & m 47* jűFí bT * m r m S & í-íTT S & WZ MLs lyM. fii Jg fr 4$ J? ig. r- M. -■./ 9/MM “c.-* JKÄ.
