Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-03 / 283. szám

1981. december 3. Kelet-Magyarország 3 Gépek pihenőben í lmodni sem mer- ték volna a mező­gazdászok a tava­lyi esztendő után: most november végére elcsen­desül a határ, csak a ( traktorok járják még a táblákat, s hasítják az ekékkel a földet. A ku­korica, a cukorrépa, a burgonya már jó helyen, s régen földben a jövő évi kenyér is. A nagy munka után pihenőre térnek a gépek. Ám ez a pihenő csak képletesen értendő. A műhelyekben most kez­dődik a szezon, a gépek nagy javítása. Mert le­gyen az a legjobb trak­toros, vagy komhájnos, vigyázzon úgy a gépére, mint a hímes tojásra, ak­kor is használódik rom­lik a legjobb masina is. A nagy igénybevételtől kopnak az alkatrészek, hiszen olykor tizenkét, tizenöt órát is „talpon” vannak az eszközök, a nagy teljesítményű trak­toroknál nem ritka a húsz-huszonkét órás mű­szak sem. Éppen ezért óriási a jelentősége a téli nagyjavításnak, ami­nek egyik előfeltétele a gondos felkészülés. Nem árt körülnézni a gazdaságok vezetőinek az alkatrészraktárakban. Mi van, s főként mi nincs. Most még könnyebben beszerezhetők a kurrens darabok, mint amikor már sürget az idő. Alkat­részügyben jó szolgálatot tehetnek a kiselejtezett monstrumok még hasz­nálható anyagai. Ugyan­akkor érdemes jó kap­csolatot tartani a szom­szédokkal, valahol csak található a keresett al­katrész. Eddig csak az anyag- ellátásról esett szó, pe­dig úgy tűnik, sok eset­ben ez másodlagos sze­repet játszik. Azért, mert először meg kell óvni a gépet, s hogy ez nem mindig történik így, ar­ra egy jellemző példa. Az egyik termelőszövetke­zetben januárban fejez­ték be a tavalyi kukori­ca betakarítását. A gé­pek meglehetősen le­romlott állapotban ke­rültek a telephelyre, sá­rosak, piszkosak voltak, ami természetes a mun­ka után. Első feladat a kukoricaszártól, a mag­tól és a különböző ma­radványoktól való meg­tisztításuk. Az illetékes el is végezte ezt — pa­píron. Annak rendje- módja szerint felvette az érte járó célprémiu­mot. Aztán tavasszal, a kombájn javításakor tűnt ki, minden szem és szár a gépben maradt. Illet­ve már nem volt benne. A kukoricamagokkal együtt minden puha anyagot megrágtak a patkányok. N em olcsó mulatság egy erőgép, vagy munkagép. A ja­vításuk is kemény fo­rintokba kerül, s nem beszélve az ily módon, hanyagság miatti plusz károsodásról. Ilyen mun­kamorál mellett éveket öregedhet rövid pár hó- (( nap alatt egy-egy gép. Az is előfordul, hogy az év végi leltárkor keresik az ekét, vagy a tárcsát, s nem találják. Csak hóol­vadás után veszik észre, kint maradt a táblán. Akkorra már rozsdamar- ( ta, sokszor használhatat­lan. Most még semmi sem késő. A jövő évi ter­melés pedig megköveteli a gépek gondos karban­tartását. javítását. Csak így térhetnek pihenőre gépek és vezetők egy- V aránt. I Sipos Béla (ff MEGYÉNKET KÉPVISELIK A TSZ-KONGRESSZUSON NINCS FAGYSZÜNET Minőségi változás történt MEGYÉNKET A KÖZEL­GŐ TERMELŐSZÖVETKE­ZETI KONGRESSZUSON 42 KÜLDÖTT KÉPVISELI. NÉ­HÁNYAT KÖZÜLÜK FEL­KERESTÜNK, AKIK KIS KÖZÖSSÉGÜK, MAGUK NE­VÉBEN VÉLEMÉNYT MONDTAK AZ ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL, GOND­JAIKRÓL ÉS VÁZOLTÁK, MIT VARNAK A IV. KONG­RESSZUSTÓL. Szegfű József, Alföldi János, Ésik Istvánné Ésik Istvánné, — 1970-ben léptem be a termelőszövetkezetbe. A fér­jem és az én családom is ré­gi dohányos família. Ezért is lett fő munkaterületem a termelőszövetkezetben a do­hánytermelés. Néhány év múlva dohányos szocialista brigádot alakítottunk, amely­nek most én vagyok a brigád­vezetője. Kezdetben a do­hányt ugyanazzal a módszer­rel termeltük, mint kispa- raszt korunkban. Az utóbbi években mint sok minden más, a dohánytermelés is so­kat változott. Egészen más a fólia alatti palántanevelés, a gépi ültetés és más a szárítás is. Könnyebb lett a munka és kevesebben többet termelünk. — A tornyospálcai nők nem elégszenek meg a do­hánytermesztés adta munka- lehetőséggel. Már az év ele­jén, januárban megkezdjük az almafák metszését. A termelőszövetkezet a ta­náccsal együtt bölcsődét, óvodát létesített. Nekem is két gyermekem veszi igény­be ezeket az intézményeket. Jövőre a harmadik gyerme­kem bölcsődés lesz. A terme­Tornyospálca: lőszövetkezet külön két dol­gozót foglalkoztat a bölcsődé­ben, illetve óvodában, ezért már reggel 6-tól fogadni tud­ják a gyermekeket és délután is egy órával tovább marad­hatnak ott a csöppségek. Ez nagy segítség,, hiszen a me­zőgazdaságban a nyári idő­ben nem lehet nyolcórázni. Így sikerült nekem is a múlt esztendőben 231 napot dol­goznom. Az idén sem lesz sokkal kevesebb. További segítség lenne el­sősorban a nőknek, ha meg­épülne termelőszövetkeze­tünkben az üzemi konyha. Az ÁFÉSZ-től ugyan hordanak ebédet, de jobb lenne, ha helyben, jórészt a mi álta­lunk megtermelt nyersanyag­ból főzhetnénk. Várjuk, hogy a korábban megigényelt autó­buszt megkaphassuk, ez nem­csak a munkába járást köny- nyítené meg, de segítene az ország megismerésében is. Gondunk még az 50 év kö­rüli megfáradt asszonyok fog­lalkoztatása, akik nem rok­kantak, de nem is egészsé­gesek. A III. kongresszus óta a termelőszövetkezetek életé­ben nagy minőségi változás történt. Szövetkezetünkben a növénytermelésen belül elő­térbe kerül a takarmányter­mesztés, a Kraszna mentén, a lápon az intenzív füvesítés. Ezzel együtt megnövekedett az álattenyésztés aránya is. Kétirányú szarvasmarhatar­tást — tej és hús — valósítot­tunk meg. Az intenzív, vízzel, villannyal ellátott nagysza­kaszos legelőnkön 900 darab húsmarhát tartunk. Az árbe­vétel 60 százalékát nálunk a szarvasmarha és a juh adja. A talajadottságunk olyan, hogy egyes területeket erdő­sítéssel tudunk jól hasznosí­tani. Folyamatos telepítéssel 400 hektáron felül van az er­dőnk. Beléptünk az erdőgaz­dasági társulásba. Létesítet­tünk egy fűrészüzemet, amely saját ellátásra évente 60—80 ezer ládát készít és enyhíti a foglalkoztatási gondunkat is. A KITE-rendszerbe be­lépve gépesítettük a kukori­ca-, burgonya- és a takar­mánytermesztést. Egyik leg­jelentősebb melléküzemágunk az építőipar lett. Építőink dolgoznak Mátészalkán, Va­ján, Nagyecseden. A lakosság jobb ellátása céljából a Nagy- ecsedi ÁFÉSZ-szel társulva az utóbbi öt év alatt két ABC-üzletet létesítettünk. Jó a kapcsolatunk a Nyíregyházi Konzervgyárral, bérmunká­ban sárgarépa- és almaelőké­szítést, csomagolást végzünk. Ezzel is munkát adunk a lá­nyoknak, asszonyoknak. A következő években szeret­nénk egy önálló zöldség­gyümölcs feldolgozó részleget létesíteni. Termelőszövetkezetünkben leggyorsabban fejlődött a gé­pesítés. A növénytermelés és állattenyésztés mellé főága­zattá lépett elő. A jobb hasz­nosítás végett külön üzemel­tető és külön javító részleget hoztunk létre. A dióhéjban elmondott főbb változtatások nyomán elértük, hogy az utóbbi öt esztendőben szövetkezetünk, ha szerény összeggel is, de mindig nyereséges volt. A szabályzók szigorodása, az ipari anyagok, az energia ár­emelkedése nagyon feszített munkát kíván a termelőszö­vetkezetektől. Szeretnénk, ha a most kialakult arányok to­vább már nem romlanának. Szegfű Józsefe TSZKER A termelőszövetkezetek III. kongresszusa idején a megyei TSZKER forgalma mintegy 400 millió forint volt. Az BIO M ínusz a biod? — ütött mellen jóismerősöm kérdése a vállalati fo­lyosón. Majd látva ar­com eltorzult redőit, hadar­va sorolta, hogy neki bizony ma végre valahára mind a három pozitív lett. Tovább­ra is furcsa arckifejezésem arra ösztökélte, hogy berán- cigáljon a hátsó traktus egyik neonfényes irodájába. Az íróasztalhoz tuszkolt, ahol egy zsebszámológéphez megszólalásig hasonló szer­kentyű duruzsolt kellemes lágy szopránon. — Na te. pupák, hát ez a biomérés — bökött rá muta­tóujjával a herkentyűre. Pofon egyszerű itt minden. Csak bediktálod neki a 1981-es évben meghaladjuk az 1 milliárdot. A nagy vo­lumenű forgalmat vállala­tunk mindössze 28 emberrel bonyolítja. Tevékenységünk­ben legjelentősebb a gyü­mölcs-zöldség felvásárlás. Ebben az évben csak almából 86 ezer tonnát vásároltunk fel. Nagyot léptünk előre a műtrágya- és növényvédő- szer-értékesítésben, az évi forgalmunk több mint 200 millió forint. A lakosság ház­táji termelését kisgép-értéke­sítéssel is segítettük, az idén több mint 7 millió forint ér­tékű külföldről származó kis­gépet adtunk el. E gépeknek megszerveztük az alkatrész­ellátását is. Mivel kisgépek­ből egyre több hazai típus is kapható már, tervünk, hogy a jövőben ebből nagyobb for­galmat bonyolítunk le. A TSZKER több társulás­ban vesz részt, például a va­jai léüzem létesítéséhez 9 millióval járult hozzá. Tár­gyalunk a konzervgyárral egy rostos ívólét előállító üzem létesítéséről. Napkoron ipa­ri vágány létesítésében kívá­nunk részt venni, ahol egy TSZKER műtrágya és nö­vény védőszer-bázist létesí­tenénk. Hodászon már mű­ködtetünk egy műtrágya-eso- rnagoló üzemet, a Szovjet­unióból érkező ömlesztett műtrágyát zsákoljuk. A' következő években sze­retnénk elérni, hogy minden szerződésünk megvalósuljon, javuljon a fegyelem. Például a Pest megyei ZÖLDÉRT 1500 tonna burgonyára kötött velünk szerződést és ezt ak­kor mondta vissza, amikor már megkezdtük a szállítást. Gondunk, hogy a megyei ZÖLDÉRT-ek csak egymás között fogadnak árut, mi pél­dául nem kereskedhetünk a miskolci ' ZÖLDÉRT-tel. Me­gyénkben a zöldségtermesz­téshez is elegendő munkaerő­vel rendelkezünk. Mindent meg tudunk termeltetni, de ha megvan az áru, annak piaca is legyen. Cs. B. születési adataidat, évet, hó­napot, napot és a masina mindent összekutyulva ki­dobja neked azt, hogy mi­lyen formában is vagy per ma. Vagyis plusz egyig és mínusz egyig regisztrálja a bioritmusodat. No, nem vagy te annyira ütődött, hogy ne tudd elképzelni.. . — De ha mégse, hát gon­dolj magad elé egy görbét, amelynek felső csúcsa a ke­rek egyes, az alsó meg a ke­rek mínusz egyes. Persze a formád ciklusonként válto­zik. Itt vagyok például én — így a jóbarát — nézz rám és láss csodát. A szüle­tési adataim varázsszáma­iból azt silabizálta ki az okos jószág, hogy ma ép­pen felszálló ágban van a ciklusom. Nekem a példa gyanánt ma 0,77 a fizikai állapotom, 0,81 az érzelmi és 0,66 a szellemi mutatóm. Mondanom sem kell, hogy pluszban. Ami persze azt je­lenti, hogy este a fene fog kikocogni sötétedés után az erdőbe, viszont — alapozva érzelmi kvóciensem csúcs­Próbatétel, pufajkában Az éjszakai fagy jeget hiz­lalt a víztároló tartály tetejé­re. Rebenku Imre villanysze­relő léket vág, csurig merít egy vödröt. Igyekszik befelé: gipszet kevernek, kell a víz. Kályha a konyhában Két villanyszerelő és a Haj­nal Ferenc vezette kőműves­brigád dolgozik Székelyben az óvoda bővítésén. Már tető alatt van az épület. A kőmű­vesek a hidegburkolatot rak­ják, a villanyosok az elektro­mos vezetékeket szerelik. A majdani konyhában pocakos kályha ontja a meleget. A De-» mecseri Építőipari Szövetke­zet hozta ide dolgozóinak: így téliesítetté a munkahelyet. — Konyha, ebédkiadó, ebédlő, mosogató lesz ebben a szárnyban — kalauzol körbe az új épületben László István szakmunkás. — Június köze­pén kezdtük ásni az alapot. Mire befejezzük az építést, úgy 800 ezer forint munkánk lesz benne. Hamarosan me­gyünk tovább. A tél a legnehezebb év­szak az építőknek. Ha mínusz öt-tíz fok alá süllyed a hő­mérséklet, betonozni, falazni nem lehet. A hideg próbára teszi az embereket is. Dombóvári Istvánnal, a szö­vetkezet elnökével a téliesí- tésről beszélgettünk: — Kis szövetkezet a mi­énk. Munkáink javarésze fel­újítás, karbantartás. Igyek­szünk úgy szervezni a tenni­valót, hogy mire jön a fagy befejeződjenek a kinti mun­kák. Szünet helyett átcsoportosítás — Lassan másfél évtizede dolgozom a szövetkezetben, de nálunk ezalatt még nem volt fagyszünet — veszi át a szót Hajnal Ferenc. — Rosz- szul is járnánk. Arra az idő­re szakmunkásoknak 7, se­gédmunkásoknak 6 forintot fizetnének óránként. Ennyi­ből nem lehet családot eltar­tani. Nagy hidegben félbe­hagyjuk kinn a munkát — le­lünk mi odabenn is elfoglalt­ságot. A brigádtagok úgy tartják: a demecserihez hasonló szö­vetkezetekben mindenesek az emberek. Ezt erősíti Borkő András szakmunkás is: — Hiába vagyunk kőműve­sek, most mégis csempézünk. Pedig ez burkoló munka. Ök most másutt dolgoznak. Mi­nek várjunk rájuk, ha mi is értünk a mesterségükhöz? Barátságosan brummog a kályha — kellemes meleget sugároz. — Bár mindig ilyen jó dol­gunk lenne — sóhajt Bres- csák Antal segédmunkás. — Ha itt végzünk, decemberben mehetünk alapot ásni a sza­bad ég alá... < Alapásás-fagyban Hajnalék következő mun­kája: a demecseri gyógyszer- tár és a hozzá tartozó két szolgálati lakás építése lesz. Mielőtt alapozni kezdik, me­legedőt építenek maguknak. Épp csak a falakat kell fel­húzni, meg egy tetőt rá — és duruzsolhat is benne a kály­ha. De az alapozás . . . Majd a lapátnyélre fagyott a kezük, de azért nem fáztak. A pufajkában inkább kime­legszik az ember. Kivéve ha jeges szél fúj: ez áthatol a legmelegebb öltözéken is. — Hozzászoktunk — mond­ja egyikük. Ebben a szóban benne van­nak a kora hajnali ébresztők, a reggeli félórás biciklizések, motorozások a munkahelyre, a tarisznyából elővett ebé­dek. Felesleges azonban helytállásról, elhivatottságról faggatni az építőket. Hajnal Ferenc okfejtéséhez nincs mit hozzátenni: — Tizenhárom éve dolgo­zom itt. Ha nem lenne jó hely, régen itthagytam vol­na ... Házi Zsuzsa magasságára eljött az én időm, vagyis meghívhatom egy csésze kávéra meg egy konyakra a szőke Nusikát a bérszámfejtésből az Om- niába. Tele vagyok ugyan­is érzelmekkel, majd kicsat­tanok tőlük. Ma igenis be­vallók neki mindent; hogy szeretem, mit szeretem? Imádom és elepedek érte. Tehetem, hisz a 0,66 szelle­mi szint biztos garancia a sikerhez. Tuti, hogy elkáp­ráztatom. Schopenhauer idézetekkel kezdem a cse- velyt, idézek a Gilgames­ből és citálok egy jódarab- nyi bekezdést a Csongorból, tudod, amit a Vitai mondott el. Kiselőadást tartok neki a Szpari Debrecen elleni fi­askójáról. Ám ha ez Nusi­kát nem érdekli, akkor el­mesélem neki a makramé­készítés fortélyait, amit az új művelődési központban lestem el. — Na mit szólsz hozzá? — döfött oldalba könyöké­vel jóismerősöm. Aztán e jó hosszúra nyúló bevezető után végre rátért az én bi­omra is. A betáplálnivaló betáplálása után a gép szinte azonnal közölte is a tudnivalókat. Harsány kacaj kísérte az első számok meg­jelenését. A papírcsíkon ugyanis ez állt: fizikai: —0,89, érzelmi: 0,97, szellemi: —1. — Tudod mit — kapott az alkalmon barátom. Ma kísérd el te a dirit az erdei tornapályára, úgyis rádfér egy kis mozgás. Utána pe­dig gyere el velünk az Om- niába, hívd a barna Macát, a Nusi barátnőjét, hisz te is pukkanásig vagy érzel­mekkel. — Állj! Dehogyis, ilyen paneser szellemi értékkel csak lebőgetnél. Hisz a szel­lemi mélyponton vagy. Ma ne próbálkozz semmivel! Ne vitatkozz senkivel, a TIT-előadásra se menj el, ma még Einstein sem lenne képes megtanítani. Ne is menj vissza a szerkesztőség­be! Isten mentse az olvasót, akár egy sorodtól is. • Kalenda Zoltán Alföldi 3ános, Mérk:

Next

/
Thumbnails
Contents