Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-20 / 298. szám
4 Kelet-Magyarország 1981. december 20. A népgazdaság 1981. évi fejlődése, az 1982. évi terve (Folytatás az 1. oldalról) szabályozórendszer módosításai és a gazdaságszervező intézkedések is segítik. \ termelés akkor növekedhet jobban a tervezettnél, ha az importigényesség a tervben számítottnál jobban csökken, s ha a gazdaságos kivitel gyorsabban nő. A termelés és a kivitel növelése a gazdálkodás hatásfokának erőteljes javítását kívánja meg. Meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének korszerűsítését, műszaki színvonalának emelését, a termékek minőségének és versenyképességének javítását. Fokozni kell a külpiacokon gazdaságosan értékesíthető és a belföldi kínálatot javító termékek előállítását. Az eddiginél nagyobb eredményeket kell elérni a háttéripar, az alkatrész- és a részegységgyártás fejlesztésében. Számottevően növelni kell a korszerű, alacsony energia- és anyagigényes termékek gyártását, elősegítve az anyag- és energiatakarékosság megvalósítását. Szorosabbá kell tenni a vállalatok közötti együttműködést, meg kell erősíteni a szállítási fegyelmet. Korszerűsíteni szükséges az ipari szervezetet, a vállalatok belső felépítését, irányítását, növelni kell a vezetés színvonalát. A terv előírja, hogy minden területen meg kell gyorsítani az energiagazdálkodási program megvalósítását, gyakorlati eredményeket kell elérni a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosítására irányuló program végrehajtásában. Ki kell dolgozni továbbá a takarékosabb anyaggazdálkodást segítő programot, s meg kell kezdeni e program megvalósítását. • A terv azzal számol, hogy a felsorolt feladatok végrehajtásától és a gazdálkodás eredményességétől függően tovább differenciálódik a vállalatok fejlődése és gazdasági, pénzügyi helyzete. A nehéz helyzetbe kerülő, .veszteségessé ‘vágy alaóhiáriybsSó' váló gazdálkodó szervezeteknek meg kell tenniük a tevékenységük gazdaságossá tételéhez szükséges intézkedéseket. Az iparban foglalkoztatottak száma várhatóan tovább csökken. A termelés növekedését a munka termelékenységének növekedése alapozza ipeg.,,,. . ; A',népgazdaság összes enejv fafelhasználása nem,; vagy csajt kig mértékben növekedhet, ^infien ^területen .fontos feladat az energiagazdálkodási program végrehajtásának meggyorsítása. Az ésszerű energiafelhasználást segítő szervezési, beruházási és műszaki fejlesztési, technológiai intézkedéseket az illetékes szervek kidolgozták, anyagi fedezetüket a terv tartalmazza. Az energiaforrásoknál csaknem 50 százalékra nő! a hazai termelés aránya, 7a-szénhidrogének részesedése .az Összes energiafelhasználásból valamelyest csökken. A, kohászat termelése — a belföldi értékesítés emelkedése mellett is — módot ad a kivitel bővítésére. A gépipari termékek belföldi értékesítése alig, kivitelük dinamikusan fokozható. Folytatódik a számítástechnikai központi fejlesztési program végrehajtása, és beindul az elektronikai alkatrészek és részegységek fejlesztésének és gyártásának központi fejlesztési programja. A gépipar átlagát meghaladóan fejlődik a híradás-, a vákuumtechnikai és a műszeripar. A gépipari termékek közül az átlagosnál gyorsabban növekszik a számjegyvezérlésű szerszámgépek, a korszerű villamos berendezések és készülékek, valamint a műszeripari termékek termelése. A vegyiparban csökken a kőolaj-feldolgozás, de az egyéb vegyipari ágazatok növelik termelésüket. A szerkezetváltozás fő Irányát és ütemét továbbra is a folyamatban lévő központi fejlesztési programok határozzák meg; a petrolkémiai központi fejlesztési program alapján tovább nő a műanyag- 'feldolgozás; a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermediergyártás központi fejlesztési programja alapján a kivitel bővül erőteljesen. A könnyűipari ágazatok termelése a kereslet és a gazdaságosság függvényében differenciálódik. Az építőiparnak és a lakosságnak az építőanyagipari termékek iránti kereslete mérsékelt termelésnövekedés mellett is kielégíthető. Az élelmiszeriparban — az exportérdekek figyelembe vételével — az átlagosnál jobban fokozódhat a húsipar, a cukoripar és a növényolajipar termelése. A beruházásokon elvégzendő építési feladat tovább csökken, a fenntartási és felújítási tevékenység bővül. Számottevően nő a külföldön végzett építés értéke. Az építőipar ár-, bér- és szervezeti rendszerének módosítása elő- segíti, hogy erősödjön az építőipari szervezetek vállalkozási készsége, s kialakuljanak ä verseny feltételei. A munkaerő az építőiparban tovább csökken. Ezt a termelékenység növelésének kell ellensúlyoznia. A mezőgazdasági termékek termelésén belül — átlagos időjárás mellett — a növény- termesztés gyorsabban, az állattenyésztés lassabban emelkedik. Tovább bővül a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége. A gabonatermesztés biztonságos megalapozása végett nő a vetésterület. Kalászosokból az ez évinél jobb, kukoricából hasonló átlagtermés érhető el. Olajos növényekből az ideinél kisebb földterületről is betakarítható a belföldi ellátásra és kivitelre szükséges mennyiség. A cukorrépa vetésterülete az ez évihez hasonló lesz. A zöldségtermesztést a kereslethez jobban igazodó összetételben kell növelni. Az ideivel azonos termő- területről nagyobb bortermésre lehet számítani. A húshasznú állomány fejlesztésével a vágómarha-termelés növekedik, s valamelyest nagyobb lesz a tejtermelés is. A meglévő állomány lehetővé teszi a vágósertéstermelés növelését. Az állat- tenyésztés takarmányszükséglete zavartalanul kielégíthető. A mezőgazdaságban is alapvető feladat a termelés hatékonyságának javítása, az.eszközök jobb felhasználása. Ezt az energiatakarékosság érdekében tett és egyéb intézkedések is ösztönözni fogják. A jó élelmiszer-ellátás fenntartása mellett a mezőgazda- sági és az élelmiszeripari termékek kivitele — főképp az idei kedvezőtlen búzatermés miatt — előreláthatólag csak szerény mértékben növelhető. , Az áruszállítási és a személyszállítási teljesítmények — a szállítási szükségletek és feladatok öszetételéből következően — mérsékelten emelkednek, a szállítási szükségletek kielégíthetők. A lakosság tulajdonában lévő személygépkocsi-állomány tovább gyarapodik, s eléri az 1 millió 140 ezer darabot. Az autópálya-hálózat Bicske és Tatabánya között új szakasz- szal bővül. Az előző évihez hasonló ütemben folytatódik az utak burkolatának megerősítése és felújítása. A belföldi termelői árszínvonal — a várható külkereskedelmi áralakulást is figyelembe véve — az iparban 4—4,5 százalékkal emelkedik. A növekedés részben az 1981. évi — főként energetikai — árváltozásokból adódik. Az építőipari árszínvonal mintegy 4 százalékkal nő. A többi népgazdasági ágban mérsékelt árváltozás várható. Foglalkoztatottság, munkaerő- helyzet, a lakosság jövedelme és fogyasztása A népgazdaságban foglalkoztatottak száma előreláthatóan tovább csökken. A munkaerő ágazati szerkezetének átrendeződése az előző évekéhez hasonlóan folytatódik; a foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban csökken,, a .mezőgazdaságban ! és a, termelő szolgáltatásokban gyakorlatilag nem váltó-' , ?ik, a nem termelő ágazatok- , bari, kissé emelkedik. A munkaerő iránti kereslet valószínűleg tovább mérséklődik. A szabályozórendszer módosítása, az egyéb intézkedések és a szigorúbb gazdasági környezet hatására a vállalati munkaerő-gazdálkodás tovább javul, a termelés szükségleteihez jobban alkalmazkodik. Gazdaságszervező intézkedések is segítik majd, hogy a'nem hatékonyan foglalkoztatott munkaerő felszabaduljon, s a fejlődni képes területekre áramoljon át. A jövő év első felében — az oktatási intézmények, a mezőgazdaság, valamint néhány más hely kivételével — át kell térni az ötnapos munkahétre. Ezt általában önerőből kell végrehajtani. Az áttérés miatt a gazdálkodó egységek pénzügyi, gazdasági helyzete nem romolhat, a dolgozók keresete nem csökkenhet. Az egészségügyi és a művelődési ágazat a szükséges többletlészám fedezetére támogatásban részesül. A terv előirányozza, hogy a lakosság életszínvonalát jellemző fő mutatók az 1981—82. évre együttesen a VI. ötéves tervben előirányzottnak megfelelően alakuljanak. A munkások és az alkalmazottak átlagkeresete 4—5 százalékkal nő. Követelmény, hogy a vállalatok bérgazdálkodása jobban fejezze ki az egyéni teljesítményeket. A fogyasztói árszínvonal körülbelül 5 százalékkal emelkedik. Ez legnagyobb részt az 1981. évi központi árintézkedésekből és a vállalati hatáskörben megvalósuló jövő évi árváltozásokból adódik. A társadalmi juttatásokat fedező kiadások az évinél mérsékeltebben növekednek. A terv előírja, hogy meg kell őrizni a kétezer forinton aluli nyugdíjak reálértékét, s emelni kell az ösztöndíjakat. A kiskereskedelmi forgalom mennyiségileg kismértékben bővül. Fontos követelmény, hogy az áruellátás elért színvonalát fenn kell tartani. A kiskereskedelemben tovább terjednek az új üzemelési formák. A lakosság infrastrukturális ellátottsága szerény mértékben tovább fejlődik. A tanácsok az 1982. évi terveiket úgy alakítják ki, hogy a VI. ötéves terv kiemelt céljai megvalósíthatók legyenek. A lakásellátottság további javítására 77 ezer új lakás épül, ebből 19—20 ezer lesz állami lakás. A tanácsok tovább korszerűsítik a lakáselosztást és a lakásgazdálkodást, nagyobb hangsúlyt kap az igények lépcsőzetes kielégítése, a szervezett lakáscsere. A terv 19—20 ezer állami lakás felújítását és mintegy 10 ezernek a korszerűsítését irányozza elő. A fővárosban és az öt nagyvárosban gyorsabban bővítik — központi támogatással is — a fenntartási építést végző kapacitásokat. Az egészségügyi ellátás javítására mintegy 1200 új gyógyintézeti ágy létesül; egyebek között Szolnokon és Budapesten épülnek új létesítmények. Elkészül majdnem 3000 új bölcsődei és 8000— 9000 új óvodai hely. Tovább növekszik az óvodában elhelyezettek aránya, a zsúfoltság számottevően csökken. Az általános iskolai hálózat fejlesztésére 1200—1300 általános iskolai osztályterem létesül. Az általános iskolát végzetteknek mintegy 92 százaléka tanul tovább a középfokú oktatás különféle intézményeiben. A felsőfokú oktatási intézményekbe felvehető hallgatók száma valamelyest csökken. A művelődésügy, a kultúra és a sport nagyobb létesítményei közül folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, az Állami Operaház és a filmgyár felújítása, a Budavári palota helyre- állítása, megkezdődik az Eötvös Loránd Tudományegyetem átépítése, befejeződik a Madách Kamara Színház felújítása és felépül a kaposvári sportcsarnok és a veszprémi filmszínház. Beruházások Az 1982. évi terv — az egyensúlyi követelmények miatt — a beruházások további csökkentését irányozza elő. Nagyobb mértékben mérséklődnek az állami, és kisebb mértékben a vállalati beruházások. Az energiameg- tak'arítást és az energiatermelést szolgáló beruházások növekednek. A folyamatban lévő nagy- beruházások közül az év során befejeződik a Bitó II. bauxitbánya építése, a Halim- ba III. bauxitbánya bővítése, a székesfehérvári könnyűfémmű félgyártmányfej lesztése, a csepeli csőgyár szinten tartó beruházása, a budapesti szemétégetőmű és a szekszárdi húskombinát építése. A később befejeződő nagyberuházások közül részleges üzembe helyezés történik a márkushe- gyi és a nagyegyházi bányaüzemekben, a Dunai Vasmű és a Lenin Kohászati Művek acélműveiben, a szolnoki papírgyárban és az Árpád-híd szélesítésénél. Az év folyamán fontos állomásához érkezik a Paksi Atomerőmű kivitelezése: az I. számú blokk áramot ad az országos hálózatba. Megkezdődik három nagyberuházás: a mecseki kokszolható széntermelés fejlesztése, a fenyőfői bauxitbányának és a Dunai Vasmű kokszolóművének az építése. A kisebb állami beruházások körében az eszközöket elsősorban a kiemelt társadalompolitikai célokkal (a lakásépítéssel és az ehhez kapcsolódó létesítményekkel, az egészségüggyel, az általános iskolai oktatással) összefüggő fejlesztésekre kell fordítani. Nagyobb arányú építési munkákkal járó új beruházások csak kivételes esetben kezdhetők. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A külkereskedelmi áruforgalom az ez évinél dinamikusabban .bővül. Elsősorban a kivitel emelkedése haladja meg az 1981. évit; ezt főképp- az ipari termékek gazdaságos kivitelének gyors növelésével kell elérni. A behozatal csak csekély mértékben növekedhet. Ennek érdekében az energia- és anyagfelhasználásban az ésszerű takarékosság fokozására, s a drága importnak a gazdaságos hazai termeléssel történő helyettesítésére kell törekedni. A külkereskedelmi hiány tovább mérséklődik. ★ A Minisztertanács az 1982. évi népgazdasági terv jóváhagyása keretében határozatot hozott a terv végrehajtását szolgáló intézkedésekről is. Ezek célja, hogy fokozódjon a gazdálkodás hatékonysága, javuljanak a dinamikus növekedésre képes vállalatok és szövetkezetek fejlődésének lehetőségei, erősödjön a nép- gazdasági és a vállalati jövedelemképződés közötti összhang, tervszerűen alakuljon a felhalmozási és a fogyasztási vásárlóerő, megvalósuljanak a külgazdasági célok. A Minisztertanács felkéri a vállalatok és a szövetkezetek, a tanácsok és az intézmények dolgozóit, hogy legjobb tudásuk és képességeik szerint járuljanak hozzá az 1982. évi népgazdasági terv céljainak maradéktalan megvalósulásához. O Hogyan fogalmazható meg a Magyar Népköz- társaság külpolitikája? Az országgyűlés ülésszakának külpolitikai vitája jó alkalmat adott arra, hogy országvilág előtt nyilvánvalóvá váljék a Magyar Népköztársaság külpolitikája. Púja Frigyes külügyminiszter expozéja és az azt követő vita bizonyította, hogy külpolitikai vonalunk változatlan: ' az enyhülés eddig elért eredményeit igyekszik megőrizni még akkor is, ha egyébként a világban feszültségek vannak. Miközben Magyarország a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal mind a kétoldalú baráti kapcsolatait, mind pedig a Varsói Szerződés tagjaként és a KGST keretében a többoldalú együttműködést fejleszti, a tőkés országokkal ugyancsak bővíteni kívánja a kapcsolatait. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye adja meg az előfeltételeit annak, hogy éppen a közös szocialista törekvések szolgálatában, ugyanakkor pedig a saját nemzeti céljaink megvalósítása végett aknázzunk ki minden lehetőséget a nemzetközi porondon. Púja Frigyes hangsúlyozta, hogy külpolitikai fellépésünket összehangoljuk szövetségeseinkével. „Van mit mondanunk” — ez a tömör meghatározása annak, hogy Magyarország a világfórumokon hogyan szerepelhet és hogyan is szerepel. Mondanivalónkra oda is figyel a világ. ■ • A külügyminiszteri expozé pontos felsorolását adta a szocialista Magyarország külkap- csolatai helyzetének; melyik országgal milyen fokon és milyen eredménnyel működünk együtt.' Az országgyűlés diplomáciai páholyaiban szorgalmasan jegyezgethettek a nagykövetek. Hazaküldött jelentéseikben minden bizonynyal az állhatott, hogy a magyar diplomácia következetes, az ország külpolitikai céljai világosak. Ami pedig a külügyminiszter adta körképnek a Lengyelországgal kapcsolatos részét illeti, abból azt szűrhették le a megfigyelők, hogy a magyar nép szolidari- ■stíetoidítel' a/ízbcializmusuwé«;delmélA: felsorakozó lengyel erőkkel,- j?oin © Hogyan alakult a lengyelországi nagy erőpróba az első héten? Vasárnapra virradóra szükségállapotot hirdettek ki Lengyelországban. A Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa az alkotmánynak az állami végveszély esetére szóló előírása szerint kezébe vette a hatalmat, az ország ügyeinek az irányítását. Tette ezt azután, hogy a szocializmussal szemben álló erők felforgató tevékenysége a polgárháború szélére sodorta az országot. A Szolidaritás Szakszervezet vezetősége már nyíltan felkészült egy reakciós fordulatra, a szocialista rendszer megdöntésére. Az alkalmat december 17- én a tizenegy évvel ezelőtti gdanski tragikus események évfordulója szolgáltatta volna. A Szolidaritás sztrájkot és tüntetéseket szervezett azzal az ürüggyel, hogy az akkori sortűz áldozatai emlékének áldozzanak, valójában azonban azzal a céllal, hogy az utcára vitt tömegeket a szocialista rendszer ellen sorakoztassák fel. így is volt itt és ott provokáció, kisebb-nagyobb ülősztrájk, kísérlet tüntetésre, sőt, Katowice egyik bányájában fegyveres összecsapás is. A rendfenntartó erők a hivatalos jelentés szerint kénytelenek voltak fegyvert használni, s a végén hét ember halt meg. Ezek az áldozatok hiábavalók voltak és elkerülhetők lettek volna, hangoztatták utána a hivatalos kommentárok. A varsói rádió hírmagyarázatában az hangzott el, hogy a vezetés nem hátrál meg, hiszen már nincs hová hátrálni! Jaruzelski miniszterelnök, hadügyminiszter, a párt első titkára és most már a katonai tanács elnöke is kijelentette, hogy a szükségállapot szigorú intézkedései csak ideiglenes jellegűek. A cél változatlanul a szocialista megújhodás. Szó sincs arról, hogy az 1980. július 1-e előtti állapotokhoz térnének vissza. Ezt jelezhette, hogy őrizetbe vették a korábbi bukott politikusokat és funkcionáriusokat is a két- frontos küzdelem jegyében. Jgyanakkor keményen sújtottak le a Szolidaritás szélsőséges elemeire és más, ellenforradalmi szervezetek vezetőire és tagjaira. Egyébként elég nehéz áttekinteni a lengyelországi helyzetet, a telex- és telefonösz- szeköttetés még nem állt helyre Varsó és a külföld között. © Mi volt a lengye! események külföldi visszhangja? A szocialista országokban megértéssel fogadták a szocializmus védelmére tett intézkedéseket és kifejezésre juttatták a lengyel néppel való szolidaritást. Ennek kézzelfogható jelei, hogy például szovjet élelmiszerszállítmányok, az NDK-ból pedig gyógyszerküldemények ér- - keztek a lengyel fővárosba. Nincs meglepő abban, hogy az imperialista hatalmak vezető köreiben új kommunistaellenes, sőt, szovjetellenes kampány céljaira igyekeznek felhasználni a lengyelországi eseményeket. Így különösen Reagan amerikai elnök ragadtatta magát kemény kifejezések használatára csütörtök esti sajtókonferenciáján. De a megfigyelőknek feltűnt, hogy az előre megfogalmazott szövegén egyetlen szóval sem ment túl az elnök, bármennyire is záporoztak rá az újságírók kérdései. Ebből sokan arra következtetnek, hogy az USA várakozó álláspontra helyezkedik. Az európai tőkés országok vezetői a kritikus megnyilatkozások mellett általában azt hangoztatják, hogy végül is minden■oiífngyiefer§Háá-' Ö<*1- | áü abba valdbbeavet- kerzástól tartózkodni kell.. Persze, a jobboldali politikusok^ maguk pecsenyéjét szeretnék sütögetni a lengyel események lángjánál: jellemző példa erre, ahogyan a francia jobboldal most a kommunista miniszterek kiszorítását követeli a Mauroy- kormányból. A kép teljességéhez tartozik, hogy sok helyütt a baloldali körökben is értetlenség mutatkozik vagy éppen az egyet nem értés. Végül ami a lengyel válság fontos nemzetközi tényezője: folynak a tárgyalások az év végéig esedékes lengyel tartozások és törlesztések úgynevezett átütemezéséről, vagyis arról, hogy mekkora összegre mennyi haladékot adnak a nyugati bankok. December 29-ig kell dönteni ebben a kérdésben. Minden bizonnyal ezzel Is összefüggött Willy Brandt- nak, az SPD és a Szocialista ínternaclonálé elnökének az i nyilatkozata, hogy Lengyel- ország talpraállása nemcsak i lengyel nép érdeke, hanem a szomszédaié is. Pálfy József
