Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-17 / 295. szám

2 Kelet-Magyarország 1981. december 17. írjunk helyesen Tisztelt Szerkesztőség! I A Zrínyi Ilona Gimnázium negyedik osztályos ta­nulói vagyunk. Nyelvi fakultatív oktatáson veszünk részt. A vezető tanártól azt a feladatot kaptuk, hogy készítsünk beszámolót a fenti témáról. Amikor dol­gozni kezdtünk, nem is gondoltuk, hogy ennyi „ada­tot” tudunk gyűjteni. íme itt az eredmény! Ezért azt gondoltuk, hogy elküldjük önöknek. Ha jónak lát­ják, közöljék egyik számukban! Vásárlásaink közben, ügyes­bajos dolgainkat intézve,' vagy éppen csak sétálgatva szinte mindennap járkálunk a vá­rosban. Bizonyára nem sokan veszik észre a városképet rontó, kirakatok üvegéről ránk ordító helyesírási hibá­kat. Ez érthető is, hiszen ál­talában sietünk, vagy ha nem, akkor sem figyelünk fel az ilyesmire, mert nagyon meg­szoktuk már ezeket a felira­tokat. Pedig ha valaki nyi­tott szemmel járkál, sajnos elég sok hibát fedezhet fel. A Jósavárosban és a város köz­pontjában néztünk szét azzal a céllal, hogy a feliratok hi­báit megkeressük. Á Jósában az Oázis cuk­rászda kirakatán vettük észre az első hibát. A kirakatüve­gen levő egyik felirat hirdeti, hogy „üdítőket” lehet vásá­rolni. Már az általános isko­lában tanítják, hogy az -it igeképzőben mindig hosszú „í” van. Helyesírásunkban ez ismert és fontos tudnivaló. Több hasonló hibát is ta­láltunk még. Például: „épitő- • ipari”, „értékesítés”, „tiszti - tott”, hajszárító”, „vegytiszti- tás”. Ezekben is az -it igekép­ző „í” betűjét írták helytele­nül. A RAMOVILL SZER­VIZ és a GELKA színes, nagy betűkkel hirdeti, hogy televízió, rádió stb. „javítá­sát” is végeznek. Mondanom sem kell, hogy mind a há­rom helyen rövid „i” betűvel. Más ékezethibákat is észre­vettünk. A Gelka kirakatá­ban a „porszívó”, „televízió” rövid „i”-vel olvasható. A Patyolat kirakatüvegén ol­vasható, hogy „ruhajavitást” is végeznek. Az Oázis cuk­rászdában saját „készítésű” süteményeket lehet venni. Itt az „i” betűt már jól írták, de az „ü” betűről lefelejtették a vesszőt. Aki fényképet akar készíteni, olvashatja, hogy itt „amatörmunkát” végeznek — helytelenül rövid „ö” be­tűvel írva — és „iskolaitabló- képek” és ezek „készítését” vállalják. Nagyon szembeöt­lő hiba az egybeírt „iskolai- tablóképek” és a rövid „i”-vel írt „készítését”. A város köz­pontjában, a Centrum Áru­ház közelében egy műszerész cégtáblája „alakítást”, „javí­tást” hirdet. Néhány lépéssel arrébb, egy másik házban „koszorúk” készítésével, „élő és művirág” árusításával fog­lalkoznak. Sajnos, a kötőjel hiányában nem derül ki iga­zán, hogy az árusított virág él, vagy valamilyen más élő­lényről van szó. A Vöröshad­sereg utca elején levő fod­rászüzlet tábláján is talál­tunk hibákat: „manikűr”, „szőkítés” — ötlenek sze­münkbe a rosszul leírt sza­vak. A papírbolt neonbetűi söté­tedés után szembetűnően és helytelenül villogják, hogy itt „papirt” és „Írószert” le­het kapni. A Luther-ház földszintjén egy vízvezeték­szerelő hirdeti mesterségét, persze rövid „i”-vel. A Pa­tyolatban „vegytisztitást” és „ágynemű” kölcsönzését hir­detik. Az OFOTÉRT kiraka­tában — valószínűleg ha­nyagságból — az „é” betűk­ről lemaradtak az ékezetek. „Felvételeit, laborfelszerelé­seit” olvashatjuk. A Kossuth téren az iparcikk kiskereske­delmi vállalat tizenhat boltot üzemeltet? Legalábbis ezt mondja az üzlet ajtaján ta­lálható felirat: „16 bolt”. „ZRÍNYI UTCA” — olvasha­tó egy nagy kék táblán az egyik sarkon. Ügy látszik, aki ezt a táblát festette, nem sze­reti az ékezeteket. Biztosan nem tudja, hogy Zrínyi nevét hosszú ,,'í”-vel írjuk. Néhány helyen azt az alap­vető dolgot sem tudják, hogy a Nyíregyházát mindig hosz- szú „í”-vel írjuk. Például: a Nyíregyházi Fényképész Kisipari Szövetkezetben. Sajnos, e feliratok festői büntetlenül rontják a város képét. A járókelők vagy nem veszik észre a hibákat, vagy közönyösen mennek el mel­lettük. De ne feledkezzünk meg az általános iskolák al­sóbb osztályos tanulóiról, akik olvasni, írni tanulnak és az utcán járkálva el-elol- vassák a feliratokat, dicse­kedve egymásnak, hogy ők már megtanultak olvasni és írni. S ha ilyen hibás felira­tokat látnak, rosszul rögző­dik meg bennük egy-egy szó írása. A Zrínyi Ilona Gimnázium negyedik osztályos, nyelvi fakultativ csoportja Szovjet exportra kerülő mérőlombikokat készít Szűcs Lászlóné a nyíregyházi UNIVER- SILi üvegtechnikai üzemében. (G. B.) HÁ GÁZ VAN. Elég egy szikra... A szerelő befejezte a javí­tást, majd borsos számlát nyújtott át a lakás tulajdo­nosának: — Ha nem nyúlt volna a gázkonvektorhoz, most leg­feljebb nyolcvan forintot fi­zetne ... mondta. Hívjuk a szerelőket Régi szokás, hogy mindent megpróbálunk magunk, szak­ember segítsége nélkül rend­behozni. A gázkonvektort azonban nem szabad egy ka­lap alá venni az elromlott ajtózárral, vagy a csöpögő csappal. A felelőtlen, hozzá nem értő szerelgetés nem­csak megnövelheti a javítás költségeit, de komoly veszélyt is jelent. — Leghelyesebb, ha sem­mihez sem nyúlnak, mikor észreveszik, hogy elromlott a gázkészülék. Értesítsék a TI- GÁZ-t — tanácsolja Kiss Zol­tán, szerelő. — Erre már az üzembe helyezéskor felhívjuk a figyelmet, de sokan nem veszik ezt komolyan. Nyitva hagyták a gázcsapot Pedig a vezetékes gáz nem játék. Bizonyítja ezt például a két évvel ezelőtt történt, súlyos, szolnoki gázrobbanás, amely emberéleteket is köve­telt. Hiába keltett országos vissz­hangot a szolnoki eset, még mindig sok a figyelmetlenség. Nyíregyházán a takarékház­ban s az egyik Bethlen Gá­bor utcai lakásban is megtör­tént nemrég, hogy a tulajdo­nos — véletlenül — nyitva felejtette a gázcsapot. Sze­rencsére a szomszédok ide­jében észrevették a szivár­gást és riasztották a szerelő­ket. Gondot jelent, hogy a .TIGÁZ — mivel nem ható­ság — nem törheti fel a la­kást. Ehhez meg kell várni a rendőrséget, vagy a tűzol­tókat. — Tipikus eset, hogy a házi­asszony fölteszi főzni a le­vest, s közben leszalad a bolt­ba — említ egy példát Erdős Zoltán művezetői — Az étel kifut, eloltja a lángot, a gáz pedig továbbra is ömlik. Igaz, hogy a készülékek nagy több­sége kikapcsol, ha elalszik a láng. Ám sok lakásban — például az Északi körút kör­nyékén — még a hagyomá­nyos, nem automatikus be­rendezéseket használják. A gázszivárgás hatalritös karo-é kát okozhat. Elég egy szikra — és felrobbanhat az egész ház. Ügyelet és készenlét lenőrizzük a teljes hálózatot — magyarázza Szoboszlai László művezető. — Ezért fontos, hogy ha valaki szi­várgást észlel akár közterü­leten, épületben, pincében, vagy lakásban — azonnal je­lentse. Vásárosnaményban a 261-es, Nyíregyházán a 10-233-as szá­mon hívhatják a TIGÁZ sze­relőit. Nincs a telefonkönyv­ben, de jó tudni, hogy a 10-585-ös számú telefon köz­vetlenül á nyíregyházi kiren­deltség diszpécserszolgálatán csörög. Ha gázszivárgást észlelünk a lakásban, nem elég értesíte- . ni a szerelőket. Hogy mi még a teendő, arról Szalai Ferenc üzemvezető-helyettes tájé­koztatott: — Zárják el a gázcsapot és szellőztessenek — ne a lép­csőházba, hanem a szabadba! Nem szabad a villanyt, vagy más elektromos készüléket bekapcsolni, illetve elzárni. A villamos készülékek kapcsol­gatásakor szikra keletkezhet, ami robbanást okozhat. A TIGÁZ javító-szerelő szolgálata két műszakban: reggel 7-től este 8-ig várja a bejelentéseket. Naponta át­lagosan 30 hívás érkezik: a fűtési szezon kezdetekor ép­nek a három-négyszerese is. Folyamatos ügyeletet, sőt készenléti szolgálatot 3‘ Ys szerveztek. Szoros az együtt­működés a vállalat kirendelt­ségei között. így ha nagyobb baj történik, a kirendeltségek segítenek egymásnak. Jövő év januárjától a gáz- szolgáltató vállalatnál is be­Borbély István 29 éves szatmárcsekei betanított munkás három éve szabadult börtönbüntetéséből, s ezután nem állandó lakhelyén, szü­lei lakásán, hanem Hulla Sándor szatmárcsekei lakos szénapadlásán(!) rendezkedett be. Tavaly február 4-én az éj­szakai órákban felment a ve­le egy utcában lakó id. Om- bódi József padlására, s az ott tárolt élelemből négy kiló füstöletlen szalonnát és egy kiló kolbászt ellopott:» (Később az ellopott éle­lemből három kiló szalonnát megtaláltak és visszajuttat­ták a tulajdonosának.) Február 16-án éjjel ugyan­ezt meg akarta ismételni. Már föl is ment a padlásra, mikor id. Ombódi József fölébredt, felköltötte a fiát, és mikor ezt Borbély észrevette," elmene­kült. Tavaly decemberben Bor­bély Budapesten dolgozott. December 27-én vonattal ér­kezett Nyíregyházára, s az állomáson beszállt az Ónodi Gábor által vezetett taxiba. Menekülés a padlásról Kést fogott a sofőrre Előbb Nagykállóba, az állo­másra vitette magát, hogy ott szeretne a húgával találkoz­ni, majd ismét beszállt a ta­xiba, s ezúttal Mátészalkát adta meg útiránynak. A so­főr mondta neki, hogy a vi­teldíj 6—700 forint lesz, de Borbély nem kifogásolta, sőt menet közben közölte Ónodi- val, hogy van pénze, menje­nek. Később azonban elővette a zsebkését, kinyitotta, s a pen­gét Ónodinak szegezve így szólt: — Most már hajtsál! Ónodi azonban hirtelen megállt, kiütötte Borbély ke­zéből a kést és kiugrott a ko­csiból. Egy szembejövő gép­kocsit állított meg azzal, hogy szóljon a rendőröknek. Hiába vártak, a rendőrök nem jöttek. (Bizonyára nem értesítették őket.) Végül Óno­di Gábor elkérte Borbély sze­mélyi igazolványát, majd el­váltak egymástól. Borbély a tárgyaláson mind a három cselekmény elköve­tését tagadta, de a bíróság úgy találta, hogy a meglévő bizonyítékok és tanúvallomá­sok bűnösségét megnyugtató­an igazolják. A Nyíregyházi Megyei Bí­róság a lopás és a felfegyver­kezve elkövetett, közfelada­tot ellátó személy elleni erő­szak miatt húsz hónap bör­tönre büntette, két évre el­tiltotta a közügyektől és el­rendelte az alkoholizmus miatt Borbély kényszergyó­gyítását. Az ítélet jogerős. (k) — Jelenleg Nyíregyházán, Nyírteleken és Vásárosna­ményban van vezetékes gáz megyénkben. Arra nincs le­hetőség, hogy mindennap el­vezetik az ötnapos munkahe­tet. Ez nem változtat a szo­kásos ügyeleti szolgálat rend­jén. (h.) Madarászcsoport Nyíregyházán Szabolcs-Szatmár ine­gyében egyre több ter­mészetkedvelő foglalko­zik madártani megfigye­lésekkel. A Nyíregyhá­zán, Kállósemjénben és Ny írvas váriban működő madarászok eddig a ti- szavasvári csoporthoz tartoztak, de most önál­lósultak. Az ország 35. önálló helyi csoportja alakult meg a megye- székhelyen. A Magyar Madártani Egyesület nyíregyházi csoportjának létrejöttét az indokolta, hogy igen sokan foglálkoznak szak­szerű megfigyelésekkel, s eddigi jó eredményeik országos elismerést vál­tottak ki. A csoport meg­tartotta alakuló ülését, s ezen Bánhidi Pétert vá­lasztotta vezetőjének. El­ső bemutatkozásukon előadás hangzott el a nyírségi madárvilágról, különös tekintettel a szi­kesek, tavak madaraira. Színes diapozitívekkel il­lusztrált bemutatójuk nagy sikert aratott. A madártani cáoport meg­beszéléseit a megyei-vá­rosi művelődési otthon­ban fogja tartani, s ezek­re mindig minden ér­deklődőt szívesen lát. Tükörterem és öltözék Vajon ünneplő ruhát kell felvenni oda? — töp­rengett egy fiatalasszony, amikor kisfiát öltöztötte. Hiszen annyi szépet hal­lott az új művelődési köz­pontról. Tükörterem, fej­hallgatóból szól a zene, klubkávézó, tárlat, mese­játék, bizonyára nem je- jelenhet meg ilyen helyen utcai ruhában. A házat még szebbnek, különlegesebbnek találta, mint ahogy a munkatársai elbeszéléséből gondolta volna. Két-három óra egy pillanat alatt röpült el, a négyéves kisfiú a „dühön- gőnek” örült igazán. Leg­alábbis így nevezte el ma- gábarti-azt jo azobá4. ahol kárpitozott kisbútorokból építhettek a gyerekek ala­gutat, vonatot, hajót, tor­nyot. S rögtön be is mász­hattak a maguk alkotta építménybe. S ha össze­dőlt a torony, vagy éppen beomlott az alagút, a gye­rekek boldog visítással es­tek a süppedő szőnyegre. S amikor a mama egyéb elfoglaltság után nézett, csemetéjét kedvesen, de határozottan terelte új já­tékhoz egy fiatal lány. Mintha koncertre gyüle­keznének az emberek, szinte hömpölyög az ára­dat a büfé környékén. A fonotéka üvegajtaja előtt sóvárgó szemű kamaszok ácsorognak: órák" hosszat képesek várni egy-egy fel­szabaduló helyre. A húsz hely mindegyike csodát je­lent, felteszik a fejhallga­tót, s négy csatorna közül választhatják ki, hogy ko­molyzenét, beatet, rockot vagy csendes melódiát akarnak-e hallgatni. A fiatalasszony néhány ismerőssel is összefut A színes tévé előtt minden helyet elfoglaltak. Ki a gyermekklub, ki az indu­ló képzőművészeti stúdió iránt érdeklődött. A fala­kon már ott lógnak azok a bábok, amelyeket az egyik szakkör remekelt. Ahpgy telt az idő, úgy .feledkezett meg ő is ar­ról, hogy üneplőt illik-e ölteni. Hiszen az agyagos korongot forgatni, rajzol- gatni igazából nem is esik jól, ha az embernek lép- ten-nyomon a ruhájára kell vigyázni. A gyerekek­nek pedig nem is lehetne nagyobb büntetést elkép­zelni, mint kiöltöztetni őket, s utána folyton rá­juk szólni. Végül a ked­vük is elmenne, hogy még- egyszer ide betegyék a lá­bukat. Észrevétlenül röpültek az órák. Este alig tudtak eljönni, annyi mindent csinálhattak volna még. Ezt feltétlenül elmeséli a munkatársaknak is. Hiszen rohanás ide, sietség oda, azért mindannyian büsz­kék vagyunk, ha az idegen rácsodálkozik erre a palo­tára. S akkor mi sem ter­mészetesebb, mint hogy mi, akiknek épült, ismer­jük meg és használjuk. Amikor legközelebb ké­szült az egyik programra, eszébe sem jutott, mit is vegyen fel T. K.

Next

/
Thumbnails
Contents