Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-16 / 294. szám

1981. december 16. Kelet-Magyarország 7 Postabonfás Terzsalkodók Levélírónk panaszolja, hogy több mint 10 éve a vályogból épült szarvas­marha-istállója mögé szomszédja — mint utólag kiderült — engedély nél­kül sertésólat épített. Rá­adásul — amit olvasónk szintén nagyon sérelmez — egy betonkerítés is hú­zódik a két épület között, ami nemrég készült el, le­vélírónk tiltakozása elle­nére. „Ma sem értem, hogy a telekhatárra a faltól 50 centiméter távolságra mi­ért szükséges még kerítést is építeni. Mindezt azért teszem szóvá, mert az is­tállóm hátsó fala az ál­landó nedvességtől omla­dozni kezdett, ugyanis az épületek közé folyó csa­padékvíz sem kifolyni, sem kiszáradni nem tud, ezért a föld állandóan nedves és az épület fala is...” A fenti üggyel a taná­csi szervek már sokszor foglalkoztak. Megjárta az ügy a járást, a megyét, de a községi tanács szakigaz­gatási szerve birtokhábo­rítást nem tudott megál­lapítani. Viszont határo­zatban javasolták a tor- zsalkodó szomszédoknak, hogy az épületeiket lássák el ereszcsatornával. Levélírónk azonban to­vábbra is panaszkodik, miközben a javasolt meg­oldást nem fogadja el. Nem kerülne pedig külö­nösebb anyagi megerőlte­tésbe, hiszen — amint a községi tanácson elmond­ták — a csatorna egy ré­sze már meg is van. A szomszéd is nyakas, mondja, hogy addig ő sem csinálja meg az ereszt, míg a másik nem cselek­szik. Egymásra mutogat­nak. A torzsalkodásnak úgy tűnik nincs vége. En­nek az igazi oka pedig né­ha kifürkészhetetlen. Ügy mellékesen meg­tudtuk, hogy panaszosunk azon bosszankodik a leg­jobban, hogy a kerítés mi­att az ő kertjéből nem tud a víz átfolyni a szomszéd­hoz, vagyis az ő portáján reked meg. (Bár tehetne ellene, mert elvezethetné, s akkor talán az épület fala sem nedvesedne.) Míg korábban a szomszéd bosszankodott emiatt, s ez pedig igazi birtokhá­borítás volt.. Az illetékes községi ta­nács vezetőitől megtud­tuk azt is, hogy a telepü­lésen általában a telkek mindkét oldalára építe­nek, ezek általában mel­léképületek, amelyekre a háztáji állattartás miatt nagy szükség van. Lebon­tásuk tehát nem volna célszerű Nagyon lényeges a nyu­galom, az emberi kapcso­latok szempontjából a jó­szomszédi viszony. Ennek egyik alapjai a rendezett­ség, ahogy ezt a tanácsel­nök megfogalmazta: „fa­luhelyen jó kerítés, jó szomszéd”. Äm legyen ke­rítés és készüljön el a ja­vasolt csatorna is, a szomszédháborúnak ta­lán ez véget vethet. Ehhez persze az kell, hogy mind­két fél tudja a kötelessé­gét. Soltész Ágnes ÉVZÁRÓ ÜNNEPSÉG A „Mécses” nyugdíjas pe­dagógusok klubja december 14-én a megyei és városi mű­velődési központban tartotta az év utolsó összejövetelét. A klubvezető beszámolt az év munkájáról, és szólt a jövő évi tervekről, feladatokról. Az összejövetelen részt vett a művelődési központ vezetősé­ge és a klub több patrónusa, köztük a Móricz Zsigmond Színház négytagú művész- együttesé, akik gyönyörű nó­tákkal és szilveszteri előze­tes kabarészámukkal gyö­nyörködtették, illetve szóra­koztatták az idős pedagógu­sokat. Az ünnepség fehér asz­talnál folytatódott, majd ka­rácsonyi és új évi jókíván­sággal búcsúztak egymástól a résztvevők. A klubvezetőség SZÉP GESZTUSOK Köszönettel és elismeréssel tartozom annak a fodrásznő­nek, aki néhány nappal eze­lőtt megkeresett lakásomon. Röviden ennyit mondot: „1981 a rokkantak éve, eljöttem, hogy a frizuráját megcsinál- jam”. Ehhez hozzátartozik az is, hogy én hónapokon ke­resztül nem tudok kimenni a lakásból még egy nagyobb sétára sem. így nagyon meg­örültem ennek az áldozatkész fiatalasszonynak, aki fáradsá­got nem ismerve keresett meg. A fiatalasszony. Mogyo­rósi Istvánná a nyíregyházi fodrászszövetkezet dolgozója volt. v Kazsimér Julianna Nyírszőlős, Vasút u. 23. A közelmúltban hozta a Kelet-Magyarország nyilvá­nosságra kérésemet. írtam, hogy szükségem volna a Hy- comat kocsim számára egy vasvázra, amelyből garázst tudnék csinálni. Az emberek jó szándéka, segíteni akarása ezúttal sem váratott sokáig magára. A gumigyár csősze­relő üzemében dolgozó Sza­muely brigád tagjai a vas vá­zat adták. Az ingatlankezelő vállalat Barátság szocialista brigádjának köszönhetem, hogy a csővázat összeszerel­tek. A Divat Ruházati Vállalat Ifjúsági brigádja pedig a ponyvát készítette el. A ga­rázs tehát készen van, amiért ezúton is szeretnék köszöne­tét mondani mindazoknak, akik ebben közreműködtek. Szamosi József Nyíregyháza, Kun Béla u. 31. A VOLÁN ÍGÉRETE Valamenyien nyírturai la­kosok vagyunk. Nagy gondot okoz a bejárás, mivel Sé- nyőnek és Nyírturának, az ott felszálló utasoknak egy kis befogadóképességű autóbuszt küld a Volán, amire kevesen férnek fel. Sokan lemaradunk, télen fagyoskodunk. Van, aki stoppal jut be Nyíregyházára, ki milyen leleményes. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy fél 8 helyett esetleg fél kilencre érjünk be a munka­helyünkre, nap mint nap. Hi­szen a reggeli hétórás bu­szon mindig ez a tumultus ta­pasztalható. A Volán vállalat­hoz már fordultunk problé­mánkkal, ígérték is, hogy kül­denek mentesítő járatot, ez azonban legtöbbször elmarad. Sokak nevében 38 nyírturai lakos HASZONTALANSÁG Most viszont már visszalövök. (Kiss Ernő rajza) Nagyhalászban a Mágaso- ron már több hete nem ég­nek a közvilágítási lámpák. Hozzá teszem, nem a TI- TÁSZ tehet róla, hanem azok, akik kilövöldözik az égőket. Légpuskával, csúzlival céloz­zák meg az égőket, így „szó­rakoznak” a gyerekek. Jó len­ne, ha a szülők is résen len­nének, de az eseteket látó felnőttek sem néznék el kö­zömbösen. P. M. Nagyhalász, Mágasor 3. szám. SÄROS, járhatatlan A közelmúltban bőséges csapadék volt, körülbelül másfél héttel ezelőtt kiadós hó is esett, s amikor hirtelen olvadni kezdett bizony sok bosszúságot okozott a járó­kelőknek, elsősorban azért, mert helyenként nem takarí­tották meg a járdákat, másutt meg azért, mert a hóié nem talált utat, s benne bokáig süppedtek az emberek. Er­ről szólnak a következő le­velek is: . „Nyíregyházán Tokaji út, a TAÉV épületétől a városba vezető útszakasz úgyszólván járhatatlan volt, amikor az idén az első kiadós hó leesett. A mezőgazdasági főiskola előtt egyáltalán nem takarí­tották el a havat. Az úttesten itt nem lehet közlekedni, hi­szen olyan nagy a forgalom. Másutt pedig bokáig érő sár­ban tapicgáltunk. Szeretnénk, ha az illetékesek a jövőben járható utat biztosítanának az itt lakók és dolgozók számá­ra.” Sz. L.-né nyíregyházi lakos ■Lehet, sőt majdnem biztos, hogy Nyíregyházán a Május 1. téren elfelejtettek víznyelő aknákat építeni. Évek óta gondunk, hogy — mint a közelmúltban is volt — ami­kor a hó elkezd olvadni, vagy kiadós eső van, a tér mester­séges tóvá változik. A bokáig érő vízben gázolnak a közeli iskolákba, óvodákba, bölcső­dékbe igyekvő gyerekek, illet­ve az utóbbiak esetében a gyermekkocsival kell átgázol­ni a vízen. N. T-né Nyíregyháza, etelközi lakos HELYTELEN PARKOLÁS Évek óta hadakozunk az ellen, hogy itt Nyíregyházán a Kun Béla utcai és az erdő­sori lakások kapubejáratait a parkoló gépkocsik ne foglal­ják el. A közelben négy kije­lölt parkolóhely is van, vajon miért zárják el a kijáratun­kat a fegyelmezetlen kocsi- tulajdonosok? Miért nem a kijelölt parkolóhelyet választ­ják? Nem lehetne őket erre kényszeríteni? Olykor még a járda egy részét is elfoglalják ,és miattuk a fű is kiszárad, s a parkosítás is megsínyli a figyelmetlenséget. Kukucska István Nyíregyháza, Erdősor 8. szám Szerkesztői üzenetek Juha Pál mátészalkai, Kukucska István nyíregy­házi, Gönczi Sándorné új- fehértói, Orosz Sándor nyíregyházi, Száraz János geszterédi, Boros András- né nyíregyházi olvasóink­nak levélben válaszol­tunk. Kulybus Sándorné ho- dászi, H. Kiss László var- sánygyürei, Csuka István újkenézi, Matyi Miklósné nyírjákói, Bulyáki Lajos- né nyírbátori, Daróczy Il­dikó csengersimai, Puskás Lajosné gyulaházi, Ma­gyar András nyíregyházi, Pollák Andrásné ajaki, Solymosi Mihály nyíregy­házi, Urbin János bökönyi, Nagy, Lajosné nyíregyhá­zi, Bélteczki Jánosné nyír­egyházi, Ny utak István kisvárdai, Bíró Sándor nagyecsedi, Petróczi Ist­ván virányosi, Veres Sán­dor vásárosnaményi, Ré­vész G. Albertné nyírpa- zonyi, Sípos Józsefné ber- keszi, Kovács Miklós vá- sárosnaményi, Bakó Be­főné nyíregyházi, Balázsi Elekné kisnaményi, Vass József tiszaberceli, Boros Béláné nagydobosi, Hor­nyok József napkori, Dó­ránt Ferenc nyíregyházi, Zsurkai András nyírtassi, Zelenák Dezsőné bátorli­geti, Tóth Jánosné apagyi, Simon Róza csengeri, Ja­kab Zoltánná szamossze­gi, Dóka Józsefné nyírma- dai és Nagy Endréné vá- sárosnaményi lakosok ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. „60 éves” jeligéjű levél íróját kérjük, hdgy közöl­je velünk pontos címét, mert ügyével csak úgy tu­dunk foglalkozni. Orosz Józsefné ófehértói olvasónkat a községi ta­nács határozattal értesí­tette adójának mérséklé­séről. C. Balogh Imréné tibor- szállási lakos gáztűzhe­lyét a Gelka-szerviz meg­javította. Fecske Györgyné füles- di olvasónk a reklamált állami támogatást a ta­karmányozási és állatte­nyésztési felügyelőség in­tézkedése nyomán meg­kapta. CSAK ÜGY ODAVETVE Nyíregyházán a Zrínyi Ilo­na utca 3—5. számú épület felújítása miatt a gyalogos- forgalom számára az épület tövében egy ideiglenes „fo­lyosót” ácsoltak. A gondosko­dás figyelemre méltó, viszont a fóliaborítás már aligha di­csérhető, mert úgy tűnik, azt csak úgy odavetették. A szél már itt-ott feltépte, különö­sen a házasságkötő terem felé eső része kritikus: szomba­ton például egy néhányan hi­deg zuhanyt kaptak, amint az átjáróból kiléptek. Volt, aki éppen esküvőre igyekezett, és csurom víz lett a ruhája a li­begő fóliáról lezúduló esővíz­től. Forgalmas útszakaszról van szó, és sajnos, számolni kell a felújítás esetleges el­húzódásával is. Nem lenne te­hát hasztalan gondosabban befedni az árkádot. Z. F-né nyíregyházi lakos A földjáradék és aföldmegváítás A tagsági pótlékról Molnár László urai levélírónk 1960-ban 12 kh földdel lépett be a tsz-be. Tagsági viszonyát 1967. évben megszűn­tette, majd az állami gazdaságban vállalt munkát, ahon­nan nyugdíjba is ment. Azt kérdezi, hogy követelheti-e a tsz-től a bevitt földje után a föld járadékot? A tsz-törvény földjáradékra jogosultak körét tételesen sorolja fel. Ennek alapján föld járadékra jogosult a saját tulajdonában, vagy haszonélvezetében lévő föld után: a tsz-tag; a tag házastársa (élettársa) életközösség fennállá­sa alatt, valamint a tag özvegye: az idős élethivatássze­rűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozó személy, ha a megélhetése alapjául szolgáló föld családtagja földbevi­teli kötelezettsége alapján került a tsz használatába, füg­getlenül attól, hogy a családtaggal közös háztartásban élt, és önálló keresettel rendelkezik, a tsz használatában lé­vő föld haszonélvezője. A földtörvény rendelkezik arról, hogy milyen esetek­ben kötelező a tsz használatában lévő föld megváltása. A rendelet szerint — többek között — akkor, ha a tsz tag­sági viszonyának bármilyen címen történő megszüntetése folytán kívülállóvá válik. A bevitt földje után földjána- dékra 1967. december 31-ig, illetőleg tagsági viszonyának fennállása idejéig volt jogosult. Levélírónknak tehát a földjáradékra való igényét a vonatkozó rendeletek kizár­ják. A tsz viszont a tulajdonába került földért a volt tu­lajdonosnak (örökösnek) a Minisztertanács által megha­tározott mértékben és módon térítést köteles fizetni. A jelenlegi jogi szabályozás szerint a bevitt szántóföldterü­let aranykorona értékének nyolcvanszoros; erdő, továbbá termő szőlő és gyümölcsös esetén pedig négyszázszoros forint összeget kell a tsz-nek térítés címén megfizetni. A fizetendő térítésről határozatilag — a tsz kezdeményezése alapján — a föld fekvése szerint illetékes földhivatal in­tézkedik. A megállapított térítés kifizetéséről a tsz gon­doskodik, illetőleg azt a tsz-től lehet követelni. A megvál­tási árral (térítéssel) kapcsolatban az érdekeltek között felmerült vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. Több levélírónk érdeklődik: hogyan kell kiszámítani a tagsági pótlékra jogosultság szempontjából lényeges „rendszeresen” közös munkában töltött 5 évet? Van-e le­hetőség az alapszabály visszamenőleges hatályú módosí- t^sárg^j mivel — amint ezt levélíróink megjegyzik — a yútságf pótlék intézményét az alapszabályukból törölni akarják. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló ren­deletek értelmében a tsz az alapszabályában elhatározhat­ja, hogy tagjai részére a rendszeresen közös munkában töltött minden 5 év után a munkadíj 3%-át meg nem ha-* ládó tagsági pótlékot fizet. Rendszeres a munkavégzés ak­kor, ha termelőszövetkezeti tag az évi 1500, nő esetében az évi 1000 munkaórát ledolgozta. Közös munkavégzésnek nemcsak a tényleges munkavégzés minősül, hanem az is, amikor a tag nem köteles a közös munkában részt venni, például ha a tsz tagja a nyugdíjra jogosító korhatárt be­töltötte, vagy rokkant, gyermekgondozási segélyben része­sül stb., továbbá, ha a termelőszövetkezettel kötött meg­állapodás alapján a háztáji gazdaságban vé'gez munkát, il­letőleg ha a tsz nem tud foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni. A fentieken túlmenően a munkában töltött idő (5 év) kiszámításánál figyelembe kell venni a szülési, betegségi segélyezés, fizetett szabadság, tanulmányi szabadság, ka­tonai szolgálat stb. időket. A tanulási pótlék munkadíj­nak minősül és azt azzal egyidejűleg kell kifizetni. A munkadíj két részből állhat: pénzbeni és természetbeni részből. Ebből következik, hogy a tagsági pótléknak is lehet pénzbeni és természetbeni része. A munkadíj pénzbeni része a munka teljesítését követő hónap 15 napján, természetbe­ni része a termés betakarításakor esedékes. A tagsági pótlék — rendszeresítése esetén — a terme­lőszövetkezet öregségi, rokkantsági nyugdíjban részesülő tagjait is megilleti, ezt a nyugdíj összegének alapjául szol­gáló havi átlagos jövedelem után kell fizetni. A tagsági pótlék hasonló a munkajogban ismeretes, úgynevezett korpótlék intézményéhez, a.„ely szintén bérjellegű jutta­tás. Ez azt jelenti, hogy bizonyos idő (5 év) elteltével alapbéresedik. Például tegyük fel, hogy a tag havi mun­kadíja 5000,— Ft. A tsz alapszabályában 1% tagsági pót­lék fizetését határozta el, ez 50,— Ft. öt év elteltével alap­béresedik, vagyis a tagsági pótlék már nem 5000 Ft, ha­nem 5050 Ft után jár, ez 50,50 forint, a havi munkadíj te­hát összesen 5100 forint 50 fillér. Noha az alapszabály megállapítása és módosítása tsz- közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, az alapszabályt visszamenőleges hatállyal nem lehet módosítani. Dr. Nyitrai Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents