Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-13 / 292. szám

VÁLTOZÓ ÉLETÜNK Szavakból szőtt század Hegel emlékezete .........tehetséges és jellemes ember, kiváló a teológiában és a filológiában, DE FILOZÓFIÁRA NINCS TEHETSÉGE.” Aligha van izgalmasabb, mint a nyelv egy adott kor­ban létező szókészlete. Ott sorakoznak a szavak, fogal­mak, melyeket az új nemze­dék már nem ért. És gyűlnek, gyarapodnak az újak, melye­ket az idős nemzedék ízlel­get, tanul. ... Korona, pengő, gazda­sági válság, infláció, mill- pengő, bilipengő, adópen­gő, forint, stabilizáció, tervkölcsön, békekölcsön, totó-lottó, gazdasági re­form, vásárlói csekk, de­vizaforint, turistaárfolyam, valutaárfolyam, konverti­bilitás ... Danes János bácsi, aki volt tsz-elnök, gépállomási vezető, végigélte a szövetkezeti moz­galom megannyi csatáját, így beszélt: „Az én tudásommal ma már képtelen lennék ar­ra, hogy egy tsz-t elvezessek. A technika magasan képzett, speciális szakembereket kö­vetel.” ... tüzes gép, elevátor, Hoffher-Schrantz, körmös, lánctalpas, zetor, rendre arató, fűkasza, kombájn, MTZ, Dutra, Ráb a-Stei- ger, Hesston, Fortschritt, John-Deere . . . „Gazdagítsuk tehát tiszta, határozott szavakkal a haza nyelvét, s eszerint ha szeren­csésen csak egyetlen kitételre tudna is szót fellelni az Aka­démia, úgy mindazonáltal, hogy azt ne csak gyűlöletes­sé ne tegye, sőt általa tetsze­tőssé is váljék az eszme .. (Széchenyi István: A magyar Akadémia körül) gyár Szocialista Munkáspárt programnyilatkozatából) ... magántulajdon, gyáros, bankár, államosítás, myn- kásigazgató, hároméves terv, nemzeti vállalat, tszcs, munkaegység, nor­ma, normarendezés, ter­melőszövetkezet, állami gazdaság, szakszövetkezet, tröszt, összevonás, decent­ralizálás, új mechanizmus, tsz-egyesülés, ipari társu­lás, ipar termelőszövetke­zet, ipari szövetkezet, ma­szek, háztáji, rendszergaz­daság, szocialista vállal­kozás ... — Hadd tegyem lábai elé hódoló szívem! — Szívem őszinte rajongá­sa az öné! — Szeretem! — Sweet-hearth! — Te vagy a fény az éj­szakában ! — Jó vagy nálam! — Marhára bírlak! — Kamellak! — Akarsz velem járni? Csíplek! ... csókolom a kis kacsá­ját, kezeit csókolom, hó­dolatom, alázatos szolgája, tiszteletem, van szeren­csém, szervusz kérlek, be­csüllek, kisztihand, jó na­pot, szabadság!, helló, sze­vasz, csaó, szia... Csak 1975-től vizsgálva az élveszületéseket, egyértelmű a fokozatos csökkenés áz or­szágban: 1980-ban 13,9 ezre­lék. Szabolcs-Szatmár me­gyében az élveszületések szintén csökkenő tendenciát mutatnak: 1975-ben 21,8,1979- ben 17,8 ezrelék. (Részlet egy . . .fahamu, szóda, teknő, mángorló, kenőszappan, háziszappan, Albus-szap- pan, mosópor, szintetikus mosópor, Patyolat, Tomi- család, lapátkerekes mosó­gép, tárcsás mosógép, cent­rifuga, félautomata, auto­mata mosógép, csereágy­nemű ... Részlet egy statisztikából: Tiszaszalkán van összesen 497 lakás. 1899 előtt épült: 10, 1900. és 1919. között: 30, 1920. és 1944. között: 68, 1945. és 1949. között: 162, 1960. és 1969. között: 74, 1970. és 1980. között: 153. A legutolsó évti­zedben épült lakások az össz- lakásállomány 30,8 százalé­kát alkotják. ^.vákánq^os, kunyhó, pa- tipsfal, vértfalft,cseléflsbrf cselédház, sortanya, tégla- ház, kőlábazat, típusterv, sátortető, lapos tető, für­dőszoba, salakblokk, be­ton, vasbeton, emeletes ház, mozaiklap, házgyár, panel, tízszintes, távfű­tött, telepszerű lakótelep, Jósaváros... tudományos referátumból.) ... bába, angyalcsináló, felszúrás, zabigyerek, lánynak szülni dicsőség, asszonynak kötelesség, Ratkó-gyerekek, zugmű­tét, demográfiai mélypont, családi pótlék, népesedés- politikai határozat, gyer­mekgondozási segély, nő­védelmi tanácsadás, abor­tusztörvény, bölcsődei há­lózat, gyermekorvosi kör­zet, kicsi vagy kocsi, egy­ke, Infecundin, Ovidon, Bisecurin, inszeminálás... „Az egész népet átható szo­cialista és nemzeti műveltsé­get csak az egész nép számára érthető nyelven lehet teremteni.” (Szabó T. Attila tanulmányából) ibjuí 0 e i nőd királyfi, Hófehérke, ör- döff,* angyal, sárkány, ha­muba sült pogácsa, cibere, boszorkány, óbester, strá- zsamester, kamarás, kincs, dzsinn, óriás, törpe, Jé­zuska, Mikulás, nyuszi, mozdonyvezető, élmunkás, maci, kutyus, űrhajós... Sütő András mesélte: az erdélyi magyarság mai nyel­ve biblikus nyelv. Nem ha­tolt belé az új kor megannyi új fogalma magyarul. Ezért is kötelessége az ott élő ma­gyar írónak, hogy élővé te­gye a különben gyönyörű, de az újjal nem gazdagodott ma­gyar szókincset. ... királyság, köztársaság, tanácsköztársaság, kor­mányzó, nemzetvezető, koalíció, népköztársaság, népi demokrácia, személyi kultusz, 56, forradalmi munkás-paraszt kormány, konszolidáció, Hazafias Népfront, népi-nemzeti egység, nemzetiségi poli­tika, hétköznapi demokra­tizmus, üzemi demokrácia, népet szolgáló párt, inter­nacionalizmus ... „Társadalmunk szocialista fejlődése szükségessé teszi, hogy minden termelési esz­köznek, így a földnek a hasz­nosítása is feleljen meg a társadalom, a dolgozó közös­ségek, az állampolgárok egye­temes érdekeinek.” (A Ma­„Az én koromban: vad, bá­beli nyelvzavarok feleseltek.” (Kosztolányi Dezső: Litánia) ... Maxim géppuska, Mannlicher, tarack, kézi­gránát, Kövér-Berta, ka­rabély, páncélautó, Bo- tond, Tigris, Stuka, T—34, katyusa, géppisztoly, gép­ágyú, V—1, bomba, óvó­hely, ejtőernyős, tenge­részgyalogos, partizánva­dász, ellenálló, tömegsír, dögcédula, rakéta, rakéta-> elhárító, interkontinentá­lis-ballisztikus, atombom­ba, hidrogénbomba, neut­Sápad az arcod. Lángocska. Készítik pernyeruhádat. Hamuba hull a lángszoknya, pihentesd táncoló lábad. Sápad az arcod, Legényke. Látod már. Lángocska fárad. Rátalálhatsz-e szegényre, új tüze lesz-e a nyárnak? ronbomba, orbitális raké­ta... — Alászolgája, mivel szol­gálhatok? — Tessék parancsolni ve­lem. — Állok a rendelkezésére. — Mutatok másat is... — Legyen szerencsénk máskor is! — Ez van, ezt kell szeret­ni... — Nincs! — Ne piszmogjon annyit! — Mi kell? ... excellenciás, kegyel­mes, méltóságos, nagysá­gos, tekintetes, nagymél­tóságú, főméltóságú, pol­gártárs, szaktárs, kolléga, műtárs, kartárs, uram, elvtárs, asszonyom, elv­társnő, kedveském, drá­gám, hogyismondjam, elvtárs, apukám, hé ha­ver ... „A magyar nyelv tudása magában még nem tesz ma­gyarrá. A vezeték nem teszi az áramot. A magyar nyelv közeg és vezeték, melyben a magyarság eleven lelki ára­ma továbblüktet.” (Babits: a magyar jellemről) ... elemi, analfabéta, Nyu­gat, Ady, Herczeg Ferenc, olvasókör, József Attila, Uj Idők, Kelet Népe, Sajó Sándor, Pósa Lajos, Kosz­tolányi Dezső, népiesek, Könyvhét, könyvsátor, ál­talános iskola, Sztálin mű­vei, a leninizmus klasz- szikusai, Illyés Gyula, ki­adói főigazgatóság, politi­kai könyvhét, ifjúsági könyvhét, olvasó népért mozgalom, író-olvasó ta­lálkozó, Uj Írás, Nagyvi­lág, Kortárs, Lőrincze, nyelvi vetélkedő, ünnepi könyvhét, üzemi bizomá­nyos, házi könyvtár ... Szabó László, a mátészal­kai ISG lakatosa mesélte: nálunk a vállalati busz min­den hét végén rendelkezésre áll, hogy elinduljunk valaho­vá. Ismerkedni a környékkel, az országgal jó dolog. S egy­re több időnk marad erre ... ... három 8-as, május 1., kizsákmányolás, elbocsá­tás, kisfröccs, munkásko­lónia, véres csütörtök, munkásmozgalom, munka­nélküliség, ínségkonyha, sztrájk, sortűz, hadiüzem, harc a hatalomért, mun­káshatalom, szakszervezeti beutaló, fizetett szabad­ság, üzemi fürdő, mun­kásétkeztetés, sztahano­vista, Nazarova-mozga- lom, üzemi bizottság, bri­gád, szocialista brigád, borítékon kívül, kultúrfe- lelős, brigádkirándulás, igazgatótanács, bizalmi­hálózat, jogsegélyszolgálat, ötnapos munkahét... És itt csak abbahagyni le­het, befejezni nem. Ezer és ezer szó állhatna egymás mellé glédába, hogy korunk­ról beszéljen. Jót, rosszat, iz­galmasat, természetest. Nem játék ez, vagy ha mégis an­nak tűnik, véresen komoly játék. Valaki egyszer azt mondta: részletet, több rész­letet, csak is a részletekben van eredetiség, igazság. Nyel­vünk alkotóelemei is igazsá­got hordoznak. Megszőhető belőle századunk igaz képe. Bürget Lajos TÁBORTŰZ Pirul az arcunk, Szél úr jön, ébreszti, kelti a lángot. Nyílik a tüzes fénybörtön, leesnek róla a rácsok. Sápad az arcunk, sötét van. Emléke sincs a lángoknak. Szerelmük szunnyad parázsban, meggyszínű álmot álmodnak. Ez a bejegyzés áll Hegel bizonyítványában, amelyet egyetemi tanulmányai befejezésekor kap kézhez a németországi Rajna-vidék vá­rosában, Tübingenben, 1793-ban. S álljon mindjárt az ellenkező végletre is egy példa: Hegel a berlini egyetemen — már profesz- szor korában! — olyan sikeres előadásokat tart, hogy tódulnak óráira a hallgatók, sőt még külső, különböző állami pozíciókban le­vő emberek is. Úgyhogy Schopenhauer, He­gel legádázabb ellenfele, aki az őrjöngésig ment sokszor filozófustársa gyűlöletében, hi­ába próbált szintén ugyanabban az órában előadásokat tartani az egyetemen, csak né­hány hallgató vett részt az óráin. Abba is kellett hagynia az ebben az időpontban való óratartást. Mivel magyarázhatók ezek a végletek? Hogyan lehetséges, hogy a szűk látókörű professzori vaskalaposság Tübingenben nem veszi észre a 23 éves diplomás ifjúban a fi­lozófuszsenit, aki pedig a Marx előtti filozó­fia legnagyobb objektív idealista képviselője, a dialektika enciklopédikus (mindenre ki­terjedő) kidolgozója, a polgári filozófia utol­só és mindmáig egyetlen, egyetemes rend­szeralkotója? Vagy talán nem is voltak vak­sággal megvertek Hegel professzorai? Hi­szen a „tehetség rejtekezni szeret”, mint a folyóvíz, melyben a súlyos tárgyak mélyen alámerülnek, felszínén csak a könnyű pille lebeg. S ez az út, amit Hegel addig megtett, a német értelmiség szokásos útja volt akko­riban: elvégezni a gimnáziumot, utána pedig teológiát és filozófiát tanulni az egyetemen, majd a műveltség morzsáit csipegető nyárs­polgárként kényelmes életet élni egy biztos hivatalban. Egy ideig úgy tűnt, hogy Hegel is ezt a pá­lyát futja be, hosszú évekig házitanítóskodik Bernben, majd a Rajna melletti Frankfurt­ban, míg végül Jénába kerül, ahol Schel- linggel találkozik, kivel még tübingeni egye­temi évei alatt barátságot kötött. (Állítólag 1793-ban, a francia forradalom jakobinus fordulata hírére — Hölderlinnel, a kor hí­res költőjével együtt — „szabadságfát” ül­tettek, melyet körültáncoltak. Hegel lassan bontakozik ki. Az egyetemi” évek befejezése után csak 14 év múlva, 1707- ben jelenik meg hatalmas filozófiájának el­ső alapvető műve, A szellem fenomenológiá­ja. Nem elszigetelten és váratlanul pattant ki ez az alkotás, hanem a megelőző filozófiai fejlődés szerves folyományaként. A gyöke­rek a klasszikus német filozófia megteremtő­jéig, Kant-ig nyúlnak vissza. Hegel érzékeli a Kant óta fennálló filozó­fiai problémát, az objektum és a szubjektum feloldhatatlannak tűnő ellentétességét. Ki is mondja, hogy „a filozófia egész programja, egész feladata abban kell hogy álljon, hogy ezt a merev dualizmust, ezt a merev ellen­tétet feloldja, cseppfolyóssá tegye.” Miután megteremti alany és tárgy egysé­gét, a továbbiakban ezek fejlődése az objek­tum ellentmondásos, dialektikus mozgásában rejlik. Ennek a bizonyos általános szellem­nek (világszellemnek vagy abszolút szellem­nek) a dialektikus mozgását írja le A szellem fenomenológiája, mely művet állítólag ágyú­dörgés és csatazaj közepette fejezett be Jé­nában, éppen Napóleon bevonulása közepet­Georg Wilhelm Friederich Hegel (1770—1831) te. Nem véletlen, hogy az eseményeknek ez a gyorsan változó, dialektikus menete is se­gítette Hegelt filozófiája kidolgozásában, melynek lelke: a DIALEKTIKA. És ez a lélek most Napóleon, Hegel ben­ne látja egy piUanatra megtestesülni azt a „világszellemet”, amely a világ dolgait moz­gatja, megváltoztatja. Rajongással ír egyik levelében a világhódító császárról, akit Jé­nában látott lóháton elvonulni egy csapat­szemlére menet: „A császárt, a világnak ezt a lelkét láttam elvonulni a városban, egy szemlére menve. Valóban csodálatos érzés, ha egy ilyen individumot látok, aki egy pontban koncentrálva, a ló hátán ülve, az egész világon átnyúlik és uralkodik.” Ez a dialektikus világszellem három foko­zaton megy keresztül a fejlődés, a tagadás­tagadása törvénye szerint. Tézis: A szellem ráébred tárgya különbségére, de ekkor még­sem a tárgy, sem a saját természetét nem ismeri. Anti tézis: Amikor a szellem kezdi megismerni igazi természetét. Kezdi társa­dalmi természetét a- történelmi események résztvevőjeként felismerni-, de még nem emelkedik fel az egész eddigi történelem végleges megértéséhez. Szintézis: A 3. szakaszban ez a szellem véglegesen megismeri az emberiség egész ed­digi történelmét, melyet most ismét tudato­san végigtekint, végighaladva a történelmi . megismerés lépcsőfokain, melyek: a művé­szet, vallás és filozófia. Ez utóbbi abszolút tudás, mely összegzi magába a korábbi fo­kozatokat. Hegel másik nagy műve, A filozó­fiai tudományok enciklopédiája (1817) aztán ezt az abszolút eszmét kíséri végig három formájában: a tiszta logikai lényegek for­májában (Logika), az eszme máslétének, a természetnek a formájában (Természetfilo­zófia) és a konkrét szellem különböző for­máiban (Szellem — vagy Társadalomfilozó­fia). Ez a három alkotórész adja Hegel filozó­fiáját, rendszerét, melyet a heidelbergi egye­temen dolgozott ki, miután 8 évi nürnbergi gimnáziumigazgatói elfoglaltsága után vég­re sikerült a kor egyik legnagyobb gondol­kodójának megszabadulni az iskolai — bü­rokratikus ügyintézés nyűge alól. Innen azu­tán páratlan felfutás Hegel filozófiai pályá­ja, csakhamar (1818-ban) elnyeri a berlini egyetem professzori címét, ahol hátralevő éveit tölti, általános csodálat közepette. Ez a jobbára csendes, professzori dolgo­zószobájába elvonuló élet inkább külföldi utazások alkalmával kap egy kis változatos­ságot. Utolsó évében, amikor egyik tanít­ványa szemére vetette, hogy nem érdeklődik eléggé a párizsi 1830-as júliusi forradalom eseményei iránt, azt válaszolta: „az én filo­zófiám nem az utcának való, másrészt azok­nak sem akarok vele szolgálni, akik olyan kényelmes ágyat tudnak vetni maguknak.” Halála, mely 1831. nov. 15-én, kolerajár­vány miatt következett be — s melynek most van 150 éves évfordulója —, az ellenkezőjét igazolta nézetének: Egyszerre lett az utca fegyvere és a hatalmasok szócsöve, elindult diadalútjára és egyszersmind felbomlása fe­lé, melyből végül is az igazi tudományos fi­lozófia sarjadt ki: a marxista filozófia. Meg­alkotói, Marx és Engels, akik — úgymond — „feje tetejéről a talpára állították” a hegeli filozófiát, megszüntetve idealizmusát, mate­rialista alapra helyezve dialektikáját, szin­tén arról a tájról jöttek, Németország legfej­lettebb vidékéről, a Rajna mellékéről, ahon­nan Hegel is elindult. i D'i i Hutás László KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1981. december 13. Hegel kézírása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents