Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-12 / 265. szám

4

v

Kelet-Magyarország

1981. november 12,

Napi külpolitikai kommentár

„Fényes csillag”

Á

Szaúd-Arábia, légterébe berepült izraeli gépek akciója az utóbbi idők egyik leglátványosabb, leggondosabban időzített provokációja volt — állapítja meg szinte egyöntetűen a világsajtó. A megállapítás jogosságához kétség sem fér; ennek megértéséhez elég egy pillantást vetnünk az előzményekre és a körülményekre. Begin egyszerűen rá akarja kényszeríteni az új amerikai kormányzatot arra, hogy továbbra is minden fenntartás — és az Egyesült Államok fontos érdekeit szolgáló meggondolás — ellenére érvényt szerezzen Washington és Tel Avív különleges kapcsolatainak. Izrael a légi provokációval nehéz helyzetbe hozta Reagant, aki csak nagy nehezen, hosszú harc után bírta rá a szenátust a Szaúd-Ará- biával kötendő AWACS-ügy- let elfogadására.

Szaúd-Arábia az amerikai stratégia egyik kulcsországa; s emellett innen származik az amerikai olaiimDort mintegy húsz százaléka, tsegint nemcsak a Rijadnak szállítandó különleges felderítő gépekkel kapcsolatos döntés háborította fel, hanem amerikai kormánytisztviselőknek a szaúdi nyolcpontos tervvel kapcsolatos megjegyzései is. A légi provokáció célja nyilvánvalóan olyan „mini válsághelyzet” megteremtése volt, amelyben a Washingtonban nagy hatalmú Izrael—Lobby Tel Avív még egyértelműbb támogatására kényszeríti majd a kabinetet.

Az amúgy is jelentős közel-keleti feszültséget kétségtelenül tovább fokozó izraeli lépés épp akkor történt, amikor a „Fényes csillag” nevű hadgyakorlat keretében először léptek a Közel-Kelet földjére a hírhedt amerikai gyorshadtest alakulatai és amikor Izrael és Egyiptom között, az USA bábáskodásával Szadat halála után először folytatódnak az úgynevezett (palesztin vonatkozású) autonómiai tárgyalások. Mivel Mubarak szeretne legalább az arab országok egy részével kibékülni, Tel Avív amúgy is fokozódó gyanakvással tekint egyiptomi partnerére. Az 1967 óta izraeli megszállás alatt élő Ciszjordánia és Kelet-Jeru- zsálem palesztin lakói általános sztrájkkal tiltakoztak a megszálló hatóságok lépései ellen. Ezek az intézkedések már összefüggésben vannak a tüntetők által egységesen elítélt „autonómia”-tárgyalá- sokkal, ez pedig annyit jelent, hogy a tömegsztrájknak megvannak a maga külpolitikai kisugárzásai.

K

omoly csapatösszevonásokkal hívta fel magára a figyelmet Izrael a libanoni határon is. A megfigyelők emlékeztetnek Ariel Sáron izraeli hadügyminiszternek arra a minapi kijelentésére, amely szerint az izraeli hadsereg „megtorló csapást” mérhet a dél-libanoni palesztin bázisokra. Sajnos, e tények fényében érthető azok aggodalma, akik úgy látják: a közel-keleti helyzet feszültségmutatója közeledik a veszélyt jelző vörös mező felé.

Harmat Endre

Házi Vencel

délkelet-ázsiai látogatása

Házi Vencel külügyminiszter-helyettes visszaérkezett délkelet-ázsiai útjáról. Hivatalos látogatást tett a Fülöp- szigeteken, Szingapúrban, Indonéziában és Malaysiában. Időszerű nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről folytatott megbeszéléseket a meglátogatott országok külügyminisztériumainak illetékes vezetőivel.

A külügyminiszter-helyettest a Fülöp-szigeteken Jósé Róná ügyvezető miniszterelnök, Indonéziában Adam Malik alelnök és Mochtar Kusumaatmadja külügyminiszter, Szingapúrban Szup- piah Dhanabalan külügyiminiszter, Malaysiában Zakaria Ali külügyi államtitkár fogadta. Thaiföldi átutazása során fogadta őt Árun Pa- nupong külügyminisztériumi államtitkár.

Brezsnyev üzenete

(Folytatás az 1. oldalról)

Az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács, elnökségének elnöke a Stuckenbrock városában működő demokratikus, antifasiszta szervezet vezetőihez intézte üzenetét. A város mellett a II. világháború idején létesített koncentrációs táborban szovjet foglyokat gyötörtek halálra. A szervezet a foglyok emlékét ápolja, bekapcsolódott az NSZK békemozgalmába, és ez év szeptemberében az egykori tábor területén rendezett tömeggyűlésről intézett üzenetet Leonyid Brezsnyev- hez. Brezsnyev válaszát most adták át a szervezet vezetőinek a Szovjetunió bonni nagykövetségén. A válaszban az SZKP KB főtitkára köszönetét mondott az üzenetért, s kijelentette; a szovjet emberek nagyra becsülik azoknak a nyugat-németországi állampolgároknak, szervezeteknek a tevékenységét, akik illetve amelyek megőrzik az embergyűlölő fasizmus elleni harcban életüket áldozott szovjet és más nemzetiségű hősök emlékét. Az SZKP KB főtitkára további sikereket kívánt a szervezetnek a két

ország közötti barátság megszilárdítása, az enyhülés megerősítése érdekében végzett munkájához.

Végső búcsú Fehér Lajostól

Elvtársainak, barátainak, harcostársainak, tisztelőinek hosszú menete kísérte utolsó útjára szerdán a Mező Imre úti temetőben Fehér Lajost, a magyar munkásmozgalom régi harcosát, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, nyugalmazott miniszterelnök-helyettest, a Magyar Partizán Szövetség elnökét.

— Nyugdíjaskorba érve sem a megérdemelt pihenést választotta. Haláláig aktív közéleti ember volt. Az MSZMP Központi Bizottságának tagjaként, a partizánszövetség elnökeként tevékenykedett. Közben megírta emlékiratait, amelyekből nemzedékek kaphatnak bepillantást példát kínáló életéA Mező Imre úti temetőben helyezték örök nyugalomra szerdán Fehér Lajost. (Kelet-Magyarország telefoto)

A gyászszertartáson az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vett búcsút az elhunyttól. Elmondotta, hogy Fehér Lajos életútja a Békés megyei Szeghalomról indult. A nehéz sorsú, földmunkás család fiából, a tanárjelöltből azért nem lett pedagógus, mert forradalmár lett: a Márciusi Front egyik szervezője, újságíró, az illegális kommunista párt tagja, az antifasiszta fegyveres el- lenálás egyik vezetője, aki már a felszabadulás előtt példát adott elvhűségből, tisztességből, bátorságból, ügyszeretetből elvtársiasságból.

— Azok közé az emberek közé tartozott, akik soha nem önös érdekeket képviselnek, hanem a nép javát akarják, akik a maguk boldogságát a nép boldogulásában keresik, így élt, dolgozott, mint a Szabad Föld főszerkesztője, a Balatonnagybereki Állami Gazdaság igazgatója, az ellenforradalom után pedig mint a széntermelésért felelős kormánybiztos.

— Fehér Lajos a szövetkezeti eszme tántoríthatatlan híve, a korszerű szocialista mezőgazdaság megteremtésének fáradhatatlan harcosa, kommunista agrárpolitikus volt. Múlhatatlan érdemei vannak pártunk, kormányunk agrárpolitikájának kialakításában és valóra váltásában.

be, de kora történelmébe, társadalmába, a munkásmozgalom harcaiba is. Könyve sajnos befejezetlen maradt. Élete azonban befejezett egész, munkájának értelme és eredménye fennmarad a szocialista Magyarország tovább épülő művében, népünk emlékezetében —, hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára.

Ezután Padányi Mihály, a Magyar Partizán Szövetség alelnöke, a szövetség részéről mondott búcsúszavakat. Végül Barla-Szabó Ödön közgazdász a barátok és a család nevében meleg szavakkal idézte fel az elhunyt gazdag életútját. A partizánszövetség Szabolcs-Szatmár megyében élő tagjainak képviseletében Szarvas Ernő helyezte el a kegyelet koszorúját.

15. Újra Amerikában

Alig került a felvétel a doboziba, már rohantam is ki a stúdióból, még jelmezben, a munkatársaknak hangos vi- szontlátásrát kiáltottam és már be is vetettem magamat a kocsiba; ami az utolsó pillanatban ért velem a New York-i vonathoz.

Az „Intermezzo” sikere megért minden izgalmat Grah an Green akkoriban filmkritikus volt a „Specta- tor”-nál, ezt írta 1940 januárjában: „Feltétlenül meg kell nézni ezt a filmet, hogy megismerjük Ingrid Berg man t, az új sztárt, aki olyan ter- , mészetes, mint a neve.”

Több mint három hónapja utaztam el. Petter nagyon örült, hogy visszaérkeztem. Amit Piáról már nem mondhatnék el. Csak rám nézett és már torka szakadtából kiabált. Nem akart tudni rólam, de egy idő múlva ismét megszokott engem. Úgy folytattuk az életünket, mint korábban. Petter fogorvosként dolgozott, és tovább képezte magát az orvostudományban. Én ismét filmeket forgattam Svédországban — és a nácik belehajszolták a világot egy nagy háborúba.

Nem tartott sokáig, és ismét hallottam Selznikről. Azt írta, vigyem a gyerekemet és a férjemet, és a lehető leggyorsabban hagyjam el Európát, amíg lehet Nem tudta pontosan, mit kezdjen velem Hollywoodban, de biztonságban akart tudni. Négy

hónappal a visszatérésem után ismét az elutazásomat készítettem elő. Petter úgy döntött, hogy egyedül utazzam Piával. Ö orvos, és ezenkívül esetleg katonai szolgálatot is kell teljesítenie. Nem futhat el, ha szüksége van rá a hazájának.

Nem akartam, de hagytam meggyőzni magam. Petter kikísért minket a vonathoz, ami keresztülhaladt egész Európán. A francia és az angol kikötőket már lezárták az utasszállító hajók előtt. Ital-iáig kellett utaznunk a vonattal. Olasz hajók még indultak New Yorkba. Berlinen is keresztülutaztunk. Az egész városban elsötétítés volt, az emberek, mint a szellemek futottak át a sötétségen, mindenki félt. Petter Genováig kísért bennünket. Onnan hajóval indultunk New Yorkba.

Hollywoodban nem volt mit csinálnom. Selznik javaslatára tehát New Yorkban maradtam. Nem voltam boldog, mert nem volt munkám. Jégkrémet ettem és szenvedtem. Egy napon fogtam Piát, és keresztülutaztam az amerikai kontinensen Hollywoodba. Selzniknek

eszébe juthatott valami, mert különben a verandáján éjszakázhattam volna. Kikölcsönr- zott a Columbia Filmtársaságnak, ahol két filmben játszottam.

Következik: 16. A Casablanca és Bogart.

Szalontay Mihály ;

Lengyelországi

helyzetkép

Varsóban szerdán Zbigniew Madej miniszterelnök-helyettes elnökletével ülést tartott a gazdasági reformbizottság. Megvitatták azokat az elveket, amelyek alapján az átmeneti időszakban működnek majd az állami vállalatok a reform bevezetése, vagyis jövő év január 1-e után. Megállapították, hogy a különösen nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel egy időre részben fenn kell tartani a központi irányítás és nyersanyagelosztás rendszerét, főként a legalapvetőbb közszükségleti cikkeket és közszolgáltatásokat biztosító vállalatoknál. Ugyancsak központilag kell ellenőrizni a létfenntartási költségek szempontjából alapvető cikkek és szolgáltatások árszintjét.

Az átmeneti irányítási rendszerre — hangsúlyozták — azért is szükség van, mivel nem készült még el a gazdasági reform bevezetéséhez szükséges összes törvény és jogszabály. Egyelőre nem tudni, hogy az adott körülmények között meddig tart majd az átmeneti időszak.

Stalowa Wolában szerdán a kormány és a regionális „Szolidaritás” képviselői aláírták azt a megállapodást, amely lezárta a Tarnobrzegi vajdaságban korábban kialakult, s tizenegy napos sztrájkot okozó konfliktust. A regionális „Szolidaritás” egyidejűleg visszavonta a sztrájkkészültséget, amely a munkabeszün- tetési akció néhány nappal ezelőtti befejezése óta is érvényben volt.

A gdyniai kikötőbe megérkezett az a harmincezer tonnás halszállítmány, amelyet a szovjet kormány rendkívüli segítségként küldött Lengyel- országnak. A napokban a Szovjetunió megkezdi az ugyancsak rendkívüli kormánydöntés alapján biztosított harmincezer tonna hús szállítását is.

29

— Nem az orvos szivarozott, a háztulajdonos, a kapitalista. Ahogy a plakátokon van. Óriási zsíros kacsacombot ettem, és kövér felékszerezett pucér nő ült az ölemben. Mikor megláttam ezt a plakátot először, az jutott eszembe, de jó lett volna így kapitalistának lenni. De aztán gyorsan kiderült, hogy az is vagyok. - No mi van kis bolsi, miért jöttél?

— Szükségem van egy orvosi igazolványra, miszerint, hogy beteg vagyok.

— Miszerint...?

— Szóval egyszerűen, hogy beteg vagyok. ,

— S mi a bajod?

— Szívburokgyulladás.

— Katonaság?

— Nem. Tanulni akarok, egyetemre akarok menni.

— Helyes. De minek ahhoz betegség?

— Kell egy hónap szabad idő, rendbetenni dolgaimat.

— Nem lógás?

— Ugyan!

— Hiszen ha csak átgondolod az életed ... az is fontos ... Tedd is meg.

Miki bólintott, az öreg is. Odaült az íróasztalához, sóhajtott egyet.

— Na jó. Nem is hazudunk. Hirtelen nőttél, mennyit is egy nyár alatt?

— Harminckét centit.

— Jó, jó — bólogatott az öreg, — ha valaki ózkodik, szakrendelésre is elküldelek.

Majd odamész, ahova én mondom. Minden rendben lesz. Itt a papír, s ha már itt vagy, vetkőzz le, megvizsgállak.

Miki már menni akart, de levette ingét. Az öreg megkopogtatta, meghallgatta, aggályosán többször is, aztán leült az íróasztalhoz, írt egy másik papírt, s azt mondta:

— Lehet, hogy tévedek, de valami a tüdőddel nincs rendben.

— Náthás vagyok.

— Nyáron? . . . No jó, biztos ami biztos, csináltassunk, rétegfelvételt is.

Miki megköszönte, elment.

Tíz óra körül lehetett, amikor kiért Erzsébetre. Közben háromszor váltott villamost, menet közben leugrott, elment Soroksár felé, visszajött. Fölszállt autóbuszra, ment egy megállót, leszállt, gyalogolt három utcán át, földes utcákon, kis házak között, aztán ott álLt Beretvás néni házánál. Az oldalsó kis kertkapu nyitva volt, szelíden megemelte a faléceket, úgy nyitotta, hogy ne nyikorogjon. Betette maga után, s ment a padláshoz. Nem igazi padlás volt, afféle tetőtérszoba, Beretvás néni leginkább lomtárnak használta, kopott bicikli, ócska ponyva, kerti szerszámok, kosarak, régi Singer varrógép, egy heverő, lepedő, párna, dunyha, s a dunyha tetején Juszti. Kislámpánál olvasott a befüggö- nyözött ablak mögött, aminek vastag vászna még a háború alatt szolgálta a sötétítést. Nem is látszott, érződött ki semmi fény, koromsötétbe burkolózott a tájék, csak messziről látszott ide az utca sarkáról imbolyogva halvány egyszál körte, hogy elnyelje a holdtalan pestkörnyéki nyári éj.

Az ágy mellett egy tálca, tejbegríz-maradványok, egy szelet kalács, kakaó.

— De jól tart Beretvás néni!

— Aranyos öregasszony. Ha feljön és hoz valamit, mindig itt marad legalább egy órára, s rólad beszél. Meg az öcsiről. Öcsi dadogott, te meg pendelyes kis kuka voltál.

Beretvás néni öcsi nagynénje volt, gyerekkorukban irtózatosan féltek tőle, mert ha öcsi anyja, Balog néni megbetegedett, és Beretvás néni jött átvenni a háztartást lévén gyermektelen, mindig rendet akart csinálni az örökösen futó felfordulásban, amit a gyerekek nem szerettek, s nem is értettek. Beretvás nagynéni rögtön beágyazott reggel, az iskolásokat iskolába, a kicsiket játszani zavarta. Felmosta a szobakonyhát, ebédet főzött — s neki mindig volt mit — elmosogatott, azután kicsit szundított. Aztán az elemistáknak tanulni kellett. Szóval egy szörnyű börtön volt az élet, ha Beretvás néni megjelent, az állandó „Rend a lelke mindennek!” megnyilvánulásai jobban riasztották őket, mint ha ütötte vagy verte volna a gyereksereget. Aztán no hisz, aztán hogy Beretvás néni férje elesett a háborúban, vagy hogy ők megnőttek, s immár más szemmel nézték a kedves kicsiny öregasszonyt, Beretvás néni a kedvencük lett.

(Folytatjuk)