Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-11 / 264. szám

1981. november 11. Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabontás Együtt élni Telefonértesítést kaptunk: most menjünk, megláthatjuk a ház előtt terülő ételmara­dékot, amit állítólag az ötö­dik emeletről az ablakon át dobtak ki a lakótelepen. Egy másik bejelentő ami­att háborgott, hogy a hato­dik emeletről egy almáslá­da repült az udvarra, és máskor a porszívó zsákját szokta ugyanez a lakó az ablakon át üríteni. Pedagógus levélírónk me­sélte, hogy a családlátoga­tás alkalmával több helyen tapasztalta, hogy a gyönyö­rű korszerű két-három szo­bás lakásban csupán az egyik szobát használja a csa­lád, kisebbek esetében még azt sem, hanem inkább a konyhában húzódik meg a család, s ott éli életét. Ott tanul a gyermek, ott nevel­kedik a kisebb, a járókában, ott főzi a mama az ebédet, és néha még az apa is ott barkácsol. Nem azért van így — ol­vastuk a levélben — mert talán a szobákban vagy a szobában nincs bútor. Van, nagyon is szép, modern iga­zán barátságos kis lakásokat látni. Csakhogy a kétségte­lenül nehezen összegyűlt pénzből vásárolt bútort, vagy amit esetleg OTP- részletből vettek, kímélik, mégpedig úgy, hogy a gye­rekeket be sem engedik a világos garnitúrával beren­dezett szobába, illetve ün­nepnek, ajándéknak számít, ha a fotelban helyet foglal­hatnak. A „tisztaszoba” fogalma még mindig él helyenként — állapítja meg levélírónk. Aztán mondja, hogy a be­szélgetésből kiderült: otthon a szülői házban csak a ven­dégek előtt nyíltak meg a tisztaszobák. A községek­ben szinte gomba módra szaporodnak a kétszintes házak. Jó lenne mindegyik­be betekinteni, mert nem­csak külcsínyről van itt szó, hanem1 bent is legalább olyan ízlésesen berendezett lakást látni, mint maga a ház. Sok helyen azonban itt is kí­mélik még a bútort, a házat, a szőnyeget, s inkább a régi nyári konyha ad nappal fe­delet a családnak, s csak este aludni mennek sok he­lyütt az új, barátságos la­kásba. Nem baj az, ha valaki megbécsüli, vigyáz arra, amit munkája árán szerzett, így lehet előbbre jutni. Csakhogy fontos volna az is, hogy a fiatalok élni tudja­nak a maguk teremtette környezetben. Hogy ne csak megszerezzék a javakat, ha­nem használják is azokat, az övékét. Szemléletváltoztatást igé­nyel ez is, mint ahogy a la­kótelepi élet a másik vég­let. Ott ahol annyi ember él együtt, nem lehet, hogy egyesek, a telefonbejelentő­ink, személyes megkereső­ink által elmondottakat megengedjék maguknak. Szerencsére ilyenek vannak kevesebben, éppen ezért bízhatunk benne, talán ma­guktól is rájönnek: hogyan kell élni és viselkedni egy ilyen nagy közösségben. Soltész Ágnes KEGYELETSÉRTOK Nagyon elharapódzott az utóbbi időben a nyíregyházi Északi temetőben a síremlé­kek rongálása, értékes, drá­ga pénzen készült vázák és dísztárgyak eltulajdonítása. Komoly értékek ezek, s akik hozzátartozóik emlékére el­készíttetik ezeket, komoly ál­dozatot hoznak. Emiatt is megengedhetetlen, de min­denekelőtt felháborító a ha­lottakkal szembeni kegyelet­sértés miatt. Jó lenne, ha az illetékesek, a temető őrzésé­ért felelős vállalat, gyakoribb ellenőrzéssel meggátolná eze­ket az eseteket. M. J.-né, nyíregyházi lakos UDVARIATLANSÁG November 2.-án a vásáros- naményi áruházban a „téli vásár” alkalmával cipőt vásá­roltam, egyet magamnak, a másikat ajándékba. A két blokkal a pénztárhoz mentem és kifizettem, onnan távozva megszólított a cipőosztály ve­zetője és elkérte a blokkot. Majd faggatni kezdte az el­adót, hogy az általam vásá­rolt cipők valóban benne vol­tak-e a leértékelésben? Erről meggyőződhetett volna úgy is, ha a polcokra néz, mert ki voltak téve a cipők. Én köz­ben úgy álltam a tömeg kö­zepén, mint egy elkapott „tolvaj”. Hangsúlyozom, nem azt vitatom, hogy ellenőrzést tartott az osztályvezető, csu­pán a módszert nem tartom korrektnek. Illés Emilné, Vásárosnamény KI VÁLLALJA? Két évvel ezelőtt vásárol­tam egy fejőgépet, amely na­gyon megkönyítette a háztá­jiban tennivalóimat. Sajnos, meghibásodott és a legna­gyobb gondban vagyok: ki vállalja a javítását? Érdek­lődtem különböző szervizek­ben, mindenütt elutasítot­tak. Jó lenne, ha engem és még nagyon sok háztáji ál­lattartót tájékoztatnának, ki foglalkozik fejőgépek javítá­sával. Balku Károly, Kölese, Dózsa György utca 4. szám alatti lakos Máris tájékoztatni tudjuk a fejőgép javíttatásában ér­dekelteket: a BOSCOOP nyír­egyházi kirendeltsége nem­csak bizonyos fejőgépek for­galmazásával foglalkozik, ha­nem azok javításával is. Ezért azt tanácsoljuk az érdeklő­dőknek, hogy a hibát jelent­sék be személyesen, levélben, vagy telefonon a következő címen: BOSCOOP nyíregyhá­zi kirendeltsége, Nyíregyhá­za-Nyírszőlős, Csongor út 3. 4432, telefon: 11-095. MIÉRT NINCS WC-PAPfR? Az utóbbi hetekben megro­hamozzák a boltokat a vá­sárlók, ha WC-papírt lehet kapni. Miért akadozik az el­látás, kérdeztük Kazsik Mik­lóst, a Pl ÉRT lerakat vezető­jét. — Tavaly ilyenkor már a raktárban volt a kínai, a len­gyel és az osztrák import, az idén még nem érkezett be. Külföldről mintegy 120—140 ezer csomaggal várunk. A ke­resett mennyiséget rendsze­rint sikerül beszereznünk, ez azonban szakaszosan érkezik a boltokba. MORZSOLÓ A posta se győzi... Gyűjtögetjük szorgalmasan Molnár János baktalóránthá- zi lakosnak szóló leveleket, aki néhány héttel ezelőtt kér­te, hogy sorait hozzuk nyilvá­nosságra. Panaszkodott, hogy a kölcsönkért kukoricamor­zsoló eltörött, és nem tud helyette másikat venni, mert az üzletekben nincs, és úgy tájékoztatták, hogy már nem is gyártják. Most is, úgy mint máskor, módunkban volt meg­győződni arról, hogy számít­hatunk mindig olvasóink segí­tőkészségére. Ezt bizonyítja az asztalunkon sorakozó leve­lek garmada, melyekben fel­ajánlják Molnár Jánosnak az éppen tulajdonukban lévő kukoricamorzsolót. Csakhogy kedves Molnár János levél­írónk elfelejtette közelebbi címét megírni, így nem tud­juk az ajánlatokat közvetíte­ni. Most mi kérünk segítséget: írja meg pontos címét, vagy fáradjon be a levelekért szer­kesztőségünkbe. BÜTORREKLAMÁCIÓ Július 27-én a mátészalkai bútorüzletben egy szekrény­sort vásároltunk. Otthon vet­tük észre a hibáját, az egyik tagja oldalánál sérült. Észre­vételünket a vásárlást követő napon megtettük. Az üzletből kijöttek és megállapították, hogy nem az üzlet a felelős, hanem a fővárosi javító-sze­relő vállalat az illetékes. On­nan is megszemlélte a bútort egy szakember, jegyzőköny­vet készített, megállapították, hogy a bútor javítható, de esetleg kicserélik. Ez mind­eddig nem történt meg. Illet­ve kaptunk egy levelet a vál­lalattól (a budapestitől), hogy panaszunkat elutasítják, s közölték, hogy a mátészalkai bútorgyár köteles a cserét végrehajtani. A labdát tehát továbbdobták, s mi itt állunk tanácstalanul, a hibás szek­rénysorral. Freund Vendel, Vállaj, Jókai u. 31. szám ELHÚZÓDÓ JAVÍTÁS A szabolcsveresmarti nap­köziotthonos óvodának a konyhájában lévő hűtőszek­rény még júniusban elrom­lott. A kisvárdai GELKA-nak telefonon bejelentettük, de hiába. Telt-múlt az idő, au­gusztus hónapban személye­sen mentünk be a szervizbe és jelentettük a hibát. Vártuk a szerelőket, megint hiába.- Ezért szeptemberben újra próbálkoztunk személyesen és telefonon, de ez is hiábavaló volt. Mit tegyünk, hogy hűtő- szekrényünk használható le­gyen? A szabolcsveresmarti óvoda dolgozói A tsz-tagok jogairól A háztáji juttatásról és a fizetett szabadságról Özv. Szikszai Antalné nyirtéti levélírónk nyugdíjas tsz- tag férje 1981. augusztus 22-én meghalt. Olvasónk szeret­né tudni, hogy férje után megilleti-e 1981. évben a ko­rábban megszerzett jog szerint 800 négyszögöl háztáji föld? Ha a tagsági viszony a tag halála miatt szűnt meg, a házastárs (élettárs) a vezetőség hozzájárulásával a gaz­dasági év végéig a háztáji föld használatára jogosult. Ab­ban az esetben, ha a tsz vezetősége az év végéig történő használathoz nem járul hozzá, az örököst megilleti a ház­táji földön a tagsági viszony megszűnésének évében vég­zett meg nem térült munka és befektetés ellenértéke. Megyénk termelőszövetkezeteiben egyébként az a gyakor­lat, hogy a tag özvegyét a tag elhalálozásának évében a háztáji juttatásban olyan helyzetbe hozzák, mintha az el­halálozás ténye be sem következett volna. Javasoljuk, hogy olvasónk panaszát, a tsz elnökénél szí­veskedjen előterjeszteni. Koncz Lajos győrteleki lakos, tsz-tag 1981. szeptember 5-i nyugdíjazásáig az 1980. évben szerzett jog és az 1981. évben teljesített munkaidő figyelembevétele alapján 23 nap fizetett szabadságot töltött le a termelőszövetkezet­ben. Sérelmezi, hogy a tsz az elszámolás során az időará­nyosan túl igénybe vett szabadság pénzbeni értékét nem fizette ki. Kérdezi azt is, hogy a társadalombiztosítási igazgatóság által elismert 27 év 238 nap szolgálati idő után a 25 évi jubileumi jutalom megilleti-e? A termelőszövetkezeti törvény rendelkezései értelmé­ben a fizetett szabadságot az esedékesség évében kell ki­adni. Levélírónk esetében a termelőszövetkezet azért en­gedélyezhette a 23 nap fizetett szabadság letöltését, mert arra az 1980. évben teljesített munkaidő alapján jogot szerzett. A tsz-törvény konkrétan nem rendelkezik arról, hogy a tsz-tag fizetett szabadsága évközbeni nyugdíjazáskor ho­gyan alakul, ezért a vonatkozó munkajogi szabályokat kell alkalmazni. Ennek alapján, ha a tsz-tag munkavég­zési kötelezettségi nyugdíjazás miatt év közben megszű­nik, és szabadságából már többet vett igénybe, mint amennyi az évből a tsz-nél eltöltött munkaidővel arányos volna, a többletet — annak pénzbeni értékét — levonni nem szabad. Szerkesztői üzenetek Jóni Gáborné tiszaeszlári, Halhóber József nyíregyhá­zi, Komár Endréné olcsva- apáti, Balku Károly kölesei olvasóinknak levélben vá­laszoltunk. Nagy Sándor mátészalkai, Hidasi Lászlóné nyíregyhá­zi, Guszti Jánosné vasme­gyeri, Brilló János nyír- császári, Novák Lajosné nyíregyházi, Pásztor Ist­vánná kétérközi, Illés Emil­né vásárosnaményi, Ilosvay András nyíregyházi, özv. Böszörményi Jánosné tisza- dadai, Hetey László nyír- gelsei, Tóth József nyírbá­tori, Bencs Miklós szabolcs­veresmarti, Somogyi Béla kállósemjéni, Máié Tóth Ár- pádné vásárosnaményi és Jackán László bátorligeti lakosok ügyében az illeté­kesek segítségét kértük. Pásztor Istvánná kétérkö­zi, és Szekunda Zoltánná fülesdi olvasónk kedves kö­szönő soraikat megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Hankovszki Istvánná nyíregyházi olvasónk pana­szát a TITÁSZ Nyíregyhá­zi Üzemigazgatósága orvo­solta. özv. Mártha Károlyné nyíregyházi lakos ügyében a városi tanács igazgatási osztálya intézkedett. Feigel István pusztaújfa- lusi lakosnak a termelőszö­vetkezet a háztáji járandó­ságát kifizette. Zsoldos János tiszateleki olvasónkat a földhivatal ha­tározatban értesítette a kérdéses ingatlan nyilván­tartásba vételéről, melynek alapján levélírónkat föld­járadék illeti meg. Csirmaz Ferencné ajaki levélírónk ügyében a ter­melőszövetkezet döntőbi­zottsága határozatot hozott, amennyiben azzal olvasónk nem ért egyet, a határozat ellen, — annak kézhezvéte­létől számított 30 napon be­lül — a Munkaügyi Bíró­sághoz fellebbezést nyújt­hat be. Az illetékes válaszol Az október 14-i Fórum ro­vatban szóvá tették, hogy a meghibásodott besztereci au­tóbusz helyett csak egy kis befogadóképességű autó­buszt küldött vállalatunk, s emiatt a kérdéses napon többen is elkéstek nyíregy­házi munkahelyükön. Való­ban, 1981. október 12-én az említett autóbuszjárat meg­hibásodott. Az adott időpont­ban csuklós tartalék autóbu­szunk nem volt. A jövőben igyekszünk elkerülni az ilyen és ehhez hasonló kellemet­lenségeket okozó intézkedé­seket. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza „Bürokratikus” címmel megjelent észrevételre kö­zöljük, hogy a posta a Pénz­ügyminisztérium megbízá­sából árusít pénzügyi érték­cikkeket. így kötelező ránk nézve is a pénzügyminiszte­ri rendelet, mely szerint a feleslegessé vált illetékbélye­geket a közönségtől kész­pénzre nem válthatjuk visz- sza. A megvásárolt pénzügyi értékcikkek árának visszaté­rítését bármelyik illetékhiva­talnál Jehet kérni. Egyébként rhá ‘már nincs külön *okL mány- és külön illetékbé­lyeg, csak illetékbélyeg van. A levélírót sem utasították volna vissza egyik állami hi­vatalban és hatóságnál sem, hogy illetékbélyeg helyett okmánybélyeget kellett vol­na vásárolnia. Debreceni Postaigazgatóság A tsz-tagok jubileumi jutalomra való jogosultságát első ízben a 12/1977. (III. 12.) MÉM sz. rendelet szabályozta, mely 1977. május 1-én lépett hatályba. Levélírónk a jo­gosultsághoz szükséges 25 év munkában töltött időt a rendelet hatályba lépését követően szerezte meg, illetőleg annak meglétét bizonyította, ezért véleményünk szerint jubileumi jutalomra jogosult. Tájékoztatjuk, hogy ügyé­ben jogorvoslatot a termelőszövetkezet döntőbizottságától kérhet. Özv. Kiss Györgyné nyíregyházi levélírónk arra kér választ, hogy elhalt tsz-tag férje jogán milyen mértékű háztáji földre tarthat számot? A tsz-törvény rendelkezései szerint a háztáji földhasz­nálatra vagy termény juttatásra jogosult tag halálát kő« vetően a vele együtt élt, nem termelőszövetkezeti tag há­zastárs (élettárs) a tsz-től 3000 m2 szőlő, gyümölcsös ese­tén 1500 m2-t meg nem haladó földhasználatra, vagy en­nek megfelelő mennyiségű terménybeni juttatásra jogo­sult, ha a haláleset bekövetkezésekor, vagy azt követő 1 éven belül elérte a nyugdíjkorhatárt, vagy tartósan mun­kaképtelen, vagy törvényes tartási kötelezettsége alapján mást eltart. A jogosultság megállapításához bármelyik fel­tétel fennállása elegendő, feltéve, hogy a házastársnak (élettársnak) a személyi tulajdonában, vagy használatá­ban nincs más említett nagyságú terület. Ha a jogosító feltétel a tag halálát követő 1 év elteltével következik be, a vezetőség a juttatást méltányosságból engedélyezheti. Ifj. Nagy Józsefné mátészalkai lakos 21 éve dolgozik az egyik termelőszövetkezetben. Szeretné tudni, hogy meny­nyi szabadság illeti meg? A termelőszövetkezeti tagok szabadságáról a termelő­szövetkezeti törvény és azzal összehagban lévő, a tsz köz­gyűlése által elfogadott alapszabály rendelkezik. Ezeknek alapján fizetett szabadságra (alap- és pótsza­badság) az a tsz-tag jogosult, aki a termelőszövetkezetben folyamatosan dolgozik, illetve az előző évben túlmunka nélkül 2300 órát teljesített. Ha e feltételnek levélírónk megfelel, úgy megilleti 12 nap alap- és 21 év szolgálati idő után további 10 nap pótszabadság. A termelőszövet­kezet alapszabályában elhatározhatja, hogy azokat a tsz- tagokat is fizetett szabadságban részesíti, aki az évi 2300 órát nem teljesítette, azonban így is teljesíteni kell, nő esetében 1000, férfiaknak pedig évi 1500 órát a közös munkában. Ez esetben a tsz fizetett szabadság mértékét a végzett munkaidővel arányosan köteles megállapítani. A termelőszövetkezet alapszabályában és a vezetőség által megállapított munkaügyi szabályzatban rendelkezik arról, hogy a tag évente, havonta és ezen belül naponta — az évszakokhoz, illetve a munkaerő-szükséglethez iga­zodóan — mennyi munkaórát köteles a közös munkában teljesíteni. Dr. Nyitrai Zoltán T. K.

Next

/
Thumbnails
Contents