Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-29 / 280. szám
4 Kelet-Magyarország 1981. november 29. AZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN KETFÖ: Leonyid Brezsnyev megkezdte bonni tárgyalásait — Francia—angol—holland—olasz közös nyilatkozat arról, hogy a négy ország hajlandó részt venni a Sinai békefenntartó erők csapataiban — Általános sztrájk Belfastban Ian Paisley felhívására KEDD: Brezsnyev Schmidt kancellárral tárgyalt, majd az NSZK politikai pártjainak vezetőivel találkozott — Haig amerikai külügyminiszter Mexikóban — A belga király Willy de Clercq fla- mand liberális politikust bízta meg kormányalakítással SZERDA: Közös közleményt adtak ki a bonni tárgyalások eredményeiről — Washingtoni szóvivők szerint lehetőség van a szovjet —amerikai párbeszédre — ötórás tárgyalás után abbahagyták a fezi arab csúcstalálkozót CSÜTÖRTÖK: Személyi változások a román párt- és állami vezetésben — Puccskísérletet hiúsítottak meg a Seychelle-szigeteken — Megbeszélések Varsóban a kormány és a Szolidaritás képviselői között PÉNTEK: összeült a LEMP plénuma — Befejeződött a Közös Piac londoni csúcstalálkozója — Az SPD országos akciót indított a Brezsnyev-látogatás eredményeinek ismertetésére SZOMBAT: Kiprianu ciprusi elnök budapesti tárgyalásai — Nagyszabású tüntetés Firenzében a rakétafegyverkezés elleni tiltakozás jegyében — Samir izraeli külügyminiszter Washingtonban, ahonnan közel-keleti körútra indul Philip Habib, az elnök tanácsadója és utazó nagykövete — Utólagos alkudozások az Arab Liga csúcstalálkozójának újabb összehívása végett Jugoszláviát köszöntjük! A hét három kérdése O Hogyan hatottak Európa és a világ helyzetére Brezsnyev bonni látogatásának eredményei? Nem túlzás azt állítani, hogy történelmi jelentősége van Leonyid Brezsnyev bonni látogatásának, Schmidt kancellárral és a többi nyugatnémet vezető politikussal (egészen Straussig bezárólag!) folytatott eszmecseréinek. Tulajdonképpen a nyugatnémet —szovjet csúcstalálkozóval indult meg újra a kelet—nyugati párbeszéd. Jellemző, hogy az új szovjet kezdeményezést az európai atomfegyverek csökkentésére maga az amerikai elnök is „tárgyalási alapnak” minősítette, még akkor is, ha továbbra sem mondott le a maga „nulla megoldásáról”. Európában most nagyobb bizakodással tekintenek a hétfőn kezdődő genfi tárgyalások elé. Schmidt nyugatnémet kancellár egy nyilatkozatában azt a meggyőződését fejezte ki, hogy mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok eredményt akar elérni a közép-hatótávolságú fegyverek csökkentése terén. A bonni kormányfő a Brezs- nyev-látogatással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az NSZK és a Szovjetunió folytatni kívánja az enyhülési és együttműködési politikát. Figyelemre méltó, hogy Willy Brandt (és Schmidt) pártja, az SPD országos akciót indí- tött a csúcstalálkozó eredményeinek ismertetésére, a pártelnök pedig külön levelet intézett a tagsághoz. A bonni csúcstalálkozó várható folytatását latolgatja a világsajtó. Nemsokára a két német állam vezetőinek találkozására kerülhet sor. Az NDK és az NSZK viszonyát is javítja, hogy az NDK hozzájárulásával szállítanak majd a Szovjetunióból földgázt Nyugat-Berlinbe; ezt már régóta kérte a bonni kormány. Az igazi folytatás pedig az lenne, ha Genfben a szakértői szintű fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon mutatkozó előrehaladás nyomán magas szintű szovjet—amerikai találkozókra nyílnék alkalom. (A találgatások során emlege. tett „menetrend”: az év elején Gromiko—Haig tárgyalások, majd új SALT-sorozat, s ha minden jól megy, még 1982-ben Brezsnyev—Reagan találkozó.) © Miért maradt eredménytelen a „tízek” londoni csúcstalálkozója? A Közös Piac politikai intézményrendszerében előírás, hogy az állam- és kormányfők évente kétszer találkozzanak, minden esztendőben két másik fővárosban, mivel hogy félévenként váltják egymást a közösség soros elnökei. 1981 második felében Nagy-Bri- tannia töltötte be az elnöki tisztet, ezért lett Thatcher asszony a csúcstalálkozó házigazdája. Amíg a„vaslady” kezében volt az elnöki kalapács, szerette volna átalakíttatni a közösség költségvetésének szerkezetét, másképpen meghatároztatni az egyes országok által befizetendő ösz- szegeket. De még elvi állás- foglalás sem született; ennek megfogalmazása a jövő márciusi csúcsértekezletre vár. S hogy aztán a tényleges és jogerős részintézkedéseket mikor határozzák el, azt senki sem tudja megjósolni. A fő vitatéma a mezőgazdaság támogatásának mértéke volt, azaz hogy ki menynyit vállaljon az ezzel összefüggő terhekből. A közös gazAzzal kézenfogva, csendben dagasztották a sarat, energikus gyors menésben, mert amikor a part megmagasodott, s olyan négy-öt méteren meredeken zuhant homokos, füves szakadékként, szinte egyszerre álltak meg, és fújták ki magukat, igyekeztek lehányni magukról azt az űző türelmetlenséget, amely vaktában kergette őket Nem sikerült. Mikor újra elindultak, ugyanolyan ide- ges-erőltetett menetben, a menekülés félig menő, félig futó állapotába kerültek. Miki úgy érezte, a melegítő legalább kétszáz kilót nyom rajta, s nyilván Juszti is ki lehetett, zihálása egyre hangosabb, egyre staccatosabb lett. — Mennyit jöhettünk? — kérdezte Miki. Juszti nem is tudott válaszolni, csak ingatta a fejét, hogy fogalma sincs. — Talán egy kilométert — válaszolta meg ő maga. De hogy tényleg annyit — töb- bet-e, kevesebbet-e, soha meg nem fogja tudni. Ahol egy kis bevágás volt a kimosott partoldalban, ott felkapaszkodtak, hátha többet látnak, jobban tudnak tájékozódni. Mivel azonban a sötét, sötétként borult a tájra, csak az ég csillagjait látták, maradtak a part mentén, mint egyetlen biztos iránytű mellett. S mentek a víznek felfelé. daságpolitika kialakítása is lassan megy. A nyári csúcs- értekezleten elhatározott reform kidolgozásában semmilyen előrehaladás nem történt. Az évi 25 milliárd dolláros költségvetésből változatlanul mindenki csak kapni szeretne. Amint Thorn luxemburgi politikus, a brüsz- szeli legfőbb végrehajtó szerv, a bizottság elnöke mondta: „tülekedés ez a pénzért...” Politikai szempontból a közöspiaci csúcstalálkozó fő érdeme, hogy módot adott Schmidt kancellárnak: „A kandalló mellett”, tehát kötetlen beszélgetésben tájékoztassa az állam- és kormányfőket Leonyid Brezsnyevvel folytatott tárgyalásairól. Ugyancsak politikai vonatkozás, de negatív előjellel: a Közös Piac országai most hallgattak a közel-keleti kérdésről, pedig korábban úgy tettek, mintha saját rendezési tervük is lenne; legújabban pedig négy ország (Nagy- Britannia, Francia- és Olaszország, valamint Hollandia) készségét fejezte ki a Sínai- félszigeten felállítandó béke- fenntartó erőben való részvételre. © Milyen következményekkel járhat a fezi arab csúcstalálkozó kudarca? Valóságos „politikai bomba” robbant, amikor a marokkói Fezben a vendéglátó II. Hasszán király bejelentette, hogy ötórás tárgyalás után „elnapolták” az arab liga csúcstalálkozóját, a magas vendégek, állam- és kormányfők dolguk végezetlen hazautaznak .. . Tíz percet ha mehettek, de ezt már fű, bokorcsomón bukdácsolva, gyorsan és mégis bizonytalanul, amikor az első fény a szemükbe csapódott. Balra messze olyan hat-hétszáz méterré egy utcai lámpa magányos körtéje volt. Csendesen, gyertya erősségűén pislákolt, fel-fel- villant, el-eltűnt a lomhán mozduló meleg, mocsári légben. Amikor egyvonalba értek vele, Mi'ki töprengeni kezdett, mit csináljanak. Érezte a legjobb az lenne, ha Jusz- tit egyedül küldené tovább, ő meg rögtön visszafordulna, hogy az első őrségváltás idejére visszaérjen. Megnézte óráját, de nem .is igen látta, de fölösleges is volt, nem ketyegett, megállt. Jusztié is. — Mennél tovább egyedül? Juszti eddig is szorosan markolta kezét, de a szorítás most még görcsösebbé vált: — Nem én, ha visszafordulsz, megyek utánad! Miki sóhajtott. Lereeszked- tek a kis buckáról, amin álltak, és óvatosan oldalazva kerülve az olykor méter magas tócsákat •— az elsőbe rögtön belecsúsztak — megközelítették a fény-világot. Magányos utcai lámpa volt, egy faluvégi lámpa, nem messze tőle fehér tábla hirdette a falu nevét, de Miki fáradt volt, türelmetlen, nem olvasta el. Juszti azonban odaszaladt, s egy pillanat alatt megváltozott, felsikikantott az örömtől: A kudarc oka nyilvánvaló: a résztvevők nem tudtak megegyezni a szaúd-arábiai nyolcpontos közel-keleti rendezési terv ügyében. Az tehát az asztalfiókba került. Más, új, közös arab békekezdeményezésre nincs kilátás. Minden bizonnyal az Egyesült Államok (és Izrael) szándéka szerint alakultak így az események. A szaúd-arábiai terv a Camp David-egyez- mény folytatása vagy helyettesítője lett volna, gyors elfogadása mindenesetre meghúzta volna a lélekharangot a Camp David-i amerikai—egyiptomi—izraeli együttműködés fölött. Márpedig — az egyezmény értelmében — Izrael csak jövő áprilisban tartozik teljesen kiüríteni a Sínai-félszigetet. Látnivaló, hogy Jeruzsálemben ezt mindenképp szeretnék elodázni. Egyiptom viszont ragaszkodik hozzá, s meglehet, hogy Amerika is szívesen venné, ha az újsütetű katonai együttműködési megállapodások értelmében véglegesen megvethetné a lábát azokon a támaszpontokon amelyeket ugyan Izra el épített meg a Sínai-félszi- geten, de amelyek végleges birtokosa nyilvánvalóan csak Egyiptom lehet. Samir izraeli külügyminiszter Washingtonba utazott, hogy a Sínai-félszigeten szervezendő „békefenntartó erőről” tárgyaljon. Izrael hallani sem akar arról, hogy abban az amerikai katonákon kívül mások is részt vegyenek! Jeruzsálemben ugyanis felháborodtak azon, hogy Nyugat- Európa rokonszenvezett a szaúd-arábiai tervvel, ezért nem akarnak olasz vagy angol katonát látni a „béke- fenntartó erők” soraiban. Philip Habib amerikai utazó nagykövet vasárnap kezdi újabb közel-keleti ingajáratát, a szíriai—izraeli rakéta- válságról, meg az izraeli—palesztin tűzszünetről akar tárgyalni. De félő, hogy egyelőre — vagy talán épp ezért — a fegyverek újra elkezdenek ropogni Közel-Keleten. — Ausztria ez! Osztrákul van kiírva. — Németül — igazította ki Miki fáradtan. Megint fogta Juszti kezét, s azzal semmit se törődve, kiléptek a lámpa fénykörébe, s elindultak a kis falu utcáján befelé a központba. Miki nem tudta pontosan, miért és hova megy, zakatolt az agya, s eszébe jutott, hogy még ha telefonfülkére találnak, akkor se tudnak Juszti rokonainak telefonálni, mert nem tudják a telefonszámot, nincs pénzük. ■I, 3£/Tx Nézte a házakat, a sötét ablakokat, keresett valami fényt, de abban sem volt biztos, hogy az jó nekik. Fényt azonban egyáltalán nem talált, hogy maguk mögött hagyták a faluszéli lámpát, egyre sötétebb lett, míg az egyik ház mögött balra olyan két-háromszáz méterre újabb utcai lámpa fénye villant fel. Ösztönösen balra fordultak, mint az éjjeli lepkék, esti bogarak, mentek a fény felé, a teljes bizonytalanságba. Ez a lámpa a faluközpontot világította meg. Templom, magas díszbokros kert, hársfák, alacsony kerítés. Néhány lépcső vezetett föl a templomkertbe, a lépcsőn túl padok. Csurgott belőlük a víz, a lámpa alatt vette észre Miki, hogy a sár vastagon lábukra tapadt. Leültek az egyik pádra, s tanácstalanul egymásra néztek. A templomkert túlsó szegletében olyan harminc méterre tőlük, néhány lépcső vezetett fel egy sokablakos, fehérre meszelt öreg házhoz, aminek kőkávás ablakai, kőgerendás kapuja tekintélyt sugárzott. Miki fölállt, az motoszkált a fejében, hogy legjobb lenne Jusztit valami csendőrségen, rendőrségen leadni, de nem biztos, hogy akkor őt elengedik. Felállt, s közelebb ment a lépcsősofos ház kapujához. (Folytatjuk) 1943. NOVEMBER 29-ÉN a boszniai hegyek között, Jaj- ce városában tanácskozott a jugoszláv ellenállási mozgalom politikai vezérkara, a Népfelszabadítás Antifasiszta Bizottsága, Joszip Broz Tito vezetésével. A testület ekkor határozott úgy, hogy a győzelem után, a felszabadított Jugoszláviát az egyenjogú és szuverén népek szövetségi államává szervezik. A jugoszláv kommunisták, akik fegyverrel küzdöttek a hitle- rizmus és hazai kiszolgálói ellen, harcuk jelszavává a testvériség-egység gondolatát tették. A négyéves felszabadító küzdelem győzelemmel ért véget: a jugoszláv néphadsereg a szovjet hadsereg segítségével felszabadította az országot, s részt vett más népek, így hazánk felszabadításában is. A háború után az elpusztított, kirabolt ország újjáépítése hatalmas feladatot rótt a jugoszláv hazafiakra. Sajnálatos módon, a negyvenesötvenes évek fordulóján, a személyi kultusz hibás politikai vonala következtében megromlottak Jugoszlávia és a szocialista országok kapcsolatai. A nehézségek ellenére a felszabadulás utáni évtizedekben Jugoszlávia gyors fejlődésnek indult. Szocialista ipart hoztak létre olyan területeken is, ahol negyven évvel ezelőtt még a faAnatole Litvak és én jól kijöttünk egymással, bár őt nyugtalanította, hogy lassan tanulom a szövegemet. Egy napon látta, hogy a szövegkönyvvel a kezemben ülök V r. -egy cirokban. LLetkes<volt(. íjjegdicsérte a szorgalmamat. Nem volt ^rőm ahhoz; hogy bevalljam neki, a „Tea és szimpátia” című színdarab szövegét tanulom franciául. ’ Egy párizsi színház felajánlotta, hogy játsszam el benne a főszerepet. Mikor az „Anasztáziát” leforgattuk, visszamentem Párizsba, és tudtam, hogy elkerülhetetlen Róbertéval' a szakítás. A „Tea és szimpátia” egy fiatal, internátusbán nevelkedő fiúnak a története, aki azt hiszi, hogy homoszexuális. Roberto olyan ember volt, akinek nagyon ellenszenves dolog volt a homoszexualitás! Amikor Robertinót svájci vagy angol internátusba akartam küldeni, mindig nagyon megharagudott. Mi? Ezekben az internátusokban kezdődik — tombolt. így azután Robertino soha nem részesült internátusi taníttatásban. Rossellini a jelenlétemben olvasta el a forgatókönyvet egy párizsi szállodai szobában. Amikor a végére ért, felállt, a szövegkönyvet a falhoz vágta, és azt mondta, ez a legócskább darab, amit valaha is olvasott. Az nem is lehet kérdéses, hogy ilyesmiben játsszam-e. De nem sikerült lebeszélnie a darabról. A premier estjén az öltözőmben ült, és olaszul jósolt. Megkértem; hogy legalább eke volt a fő termelőeszköz. Jugoszláviában a szocialista építés önigazgatásos útját választották. Miután rendeződtek a kapcsolatok a többi szocialista állammal, sokoldalú együttműködés bontakozott ki országaink között — Jugoszlávia társult tagja a KGST-nek, kereskedelmi forgalmának jelentős részét a szocialista gazdasági integráció országaival bonyolítja. Igen jól fejlődnek hazánk kapcsolatai déli szomszédunkkal. A jóviszony alapja a kölcsönös megbecsülés, a jószomszédság, a két kommunista párt szoros kapcsolata. A magyar—jugoszláv gazdasági kapcsolatok magasabb szintjét jellemzi a kooperációs és gyártásszakosítási megállapodások viszonylag magas száma, a kereskedelmi forgalom állandó emelkedése. Országaink jóviszonyának fontos tényezői a jugoszláviai magyarok és a magyarországi délszlávok, Budapest és Belgrád őszinte törekvése, hogy a nemzetiségek a két szocialista ország kapcsolatait tovább erősítsék, gazdagítsák. NEMZETI ÜNNEPÜK ALKALMÁBÓL szívből köszöntjük a szomszédos szocialista Jugoszlávia népeit, s további sikereket kívánunk építőmunkájukhoz! franciául mondja, mert francia színpadra fogok állni. Hevesen mondta tovább az anyanyelvén: Nem kell félnem, nem fogok sokáig a színpadon állni. Legfeljebb tíz jáerőig. f,o?öbi \i\ lílf"'. • ‘ i)fi Megkövültem. Lámpaláza- san mentem ki a színpadra. De minden jól ment. Az utolsó jelenetnek is vége lett, láttam, hogy Roberto a kulisszák mögött áll. Partnereimmel álltam a színpadon, valóban ünnepeltek minket. Felálltak a nézők, tapsoltak, üvöltöttek, bravót kiabáltak, egyszerűen nem engedtek le bennünket a színpadról. Mikor egyszer egyedül álltam a színpadon, Róbertot láttam szemben v^íem. Találkozott a pillantásunk. Egymás szemébe néztünk, és ebben a pillanatban tudtam, hogy vége a házasságunknak, még akkor is, ha továbbra is egymás mellett élünk. A párizsi színházi játékkal új élet kezdődött számomra. A gyerekek nálam voltak, Roberto több hónapra el akart utazni, hogy filmet forgasson Indiában. Egyedül magamra voltam utalva. Négy év óta először. Nekem kellett döntéseket hoznom. De boldog voltam. Jól éreztem magam. A darab siker volt. Kollégáim a szünetekben az öltözőmben gyűltek össze, és pikáns vicceket meséltek. Jól szórakoztak rajtam, mert még mindig elpirultam. De az elfogódottságom napról napra egyre jobban feloldódott, végül én is úgy nevettem, mint ők. Következik: 29. Váljunk el! Pálfy József Szalontay Mihály: ■ ■ S%z cutolsó cnaj>\ 44. [j YT -f i WL. M ■—fik—IiMaTII Sk i 28. Színpadon Párizsban INGRID BERGMAN: > Életem
