Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-29 / 280. szám

Szabad órák? K evés országban dol­goznak annyit mun­kaidőn túl, mint ép­pen nálunk. Hol is? Példá­nak okáért a háztájiban — az egész család. Azok is, akiket nagyüzemi munkás­ként tartanak nyilván. Mű­velünk kertet, s akinek a szakmája engedi, vállal ma­szekmunkát engedéllyel vagy anélkül. Megtanulunk tapétázni, szőnyeget ragasz­tani, zárat cserélni, polcot eszkábálni. Már akinek van hozzá kézügyessége. Isme­rősöm egymaga ásta ki le­endő háza alapját, kollégái segítettek betonozni. Nem tudná megfizetni a mestert és segédeit. így olcsóbb. A többletmunkának ket­tős haszna van. Az egyik — ezt azonnal érzékeljük — kiadásúink csökkenése. A kertben termő gyümölcs­zöldség, a kalákában épülő ház, a „házilagos” lakásfel­újítás és a többi, pénztár­cánkat kíméli. Ugyanakkor enyhíti mondjuk a szolgál­tatás gondjait, vagy az épí­tőiparét. És nem melléke­sen, ami a plusz órák ered­ménye, terméke, az gyara­pítja a népgazdaságot is, például ebből a többletből jut piacra a hús jelentős hányada. Ha máról holnap­ra csak a nyolc órát dolgoz­nánk végig, mindannyian megsínylenénk. Hajszoljuk magunkat. A fentiekben e hajszának a pozitívumait soroltam. Hadd tegyem mindjárt hozzá, hogy az ötnapos munkahét általánossá válásával fel­szabaduló időből is munká­val töltünk majd jó néhány órát. Holott pihenésünket, művelődésünket, szórakozá­sunkat növelhetnénk általa. Elvileg. De ameddig primér szükségleteink megszerzése sarkall, addig aligha vá­lasztjuk a kellemest, a csak kellemest. A baj csak az, hogy eköz­ben pontosan tudjuk — vagy legalábbis tudnunk il­lene —, hogy azokra a sza­bad órákra is szükségünk lenne. Egyebek között azért, mert pihenés, regenerálódás nélkül gyorsabban kopik szervezetünk. Szerencsés esetben persze a munka, a másfajta munka „kikap­csol”. Szellemi tevékenység után felüdít a kertészkedés, a gépek közül kiszabaduló szakmunkás is jól érzi ma­gát a hétvégi telken, szinte észre sem veszi, hogy me­gint csak dolgozik. De hát nem mindig ez történik. M ásrészt szükségünk van — lenne ' — a folytonos önműve­lésre. Nincs foglalkozás, ami abszolút változatlan. Követ­nünk kell a szakma fejlődé­sét. És a nem szakmai is­meretekről sem állíthatja senki, hogy feleslegesek. Be­valljuk vagy sem, a tényen nem változtat, kevesebb időnk jut könyvre, színház­ra, kiállításra, hangverseny­re. Míg tesszük dolgunkat a család érdekében, otthonunk érdekében, olykor arra az ugyancsak egyéni és közér­dekre is gondolunk, hogy nem mindegy, mennyivel gyarapítjuk szellemi készle­tünket. Más — divatos — kifejezéssel élve — nem mindegy, hogy milyen mi­nőségben éljük életünket. A ciprusi vendég programja Szpirosz Kiprianu vidéki látogatáson A hivatalos látogatáson Magyarországon ‘ tartózkodó Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke szomba­ton a Duna-kanyarba láto­gatott. Az elnököt és felesé­gét elkísérte Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke és felesége, továbbá Púja Fri­gyes külügyminiszter. A láto­gatáson jelen volt Angelosz M. Angelidesz, a Ciprusi Köztársaság Budapesten akk­reditált nagykövete és Dobos István, hazánk ciprusi nagy­követe. A vendégek először a pati­nás műemlék kisvárost, Szentendrét keresték fel. Megtekintették a Kovács Margit-múzeumot, amelyben kiállított több száz kerámiát és kisplasztikát az 1977-ben elhunyt művész adományo­zott a városnak. Hazánkba látogat Nyikolaj Tyihonov A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak és a Magyar Népköztár­saság'Minisztertanácsának a meghívására Nyikolaj Tyiho­nov, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke decem­ber első felében hivatalos, baráti látogatást tesz Magyar- országon. (MTI) Egy nem mindennapi vetélkedő Ki a legjobb munkahelyi vezető ? Ki a megye legjobb mun­kahelyi vezetője? — ezt volt hivatva eldönteni az az SZVT által rendezett vetélkedő­sorozat, aminek döntőjére szombat délelőtt Nyíregyhá­zán, a művelődési központ­ban került sor. A vállalati és területi versenyek után a ti­zenöt legfelkészültebb sza- bolcs-szatmári üzemvezető, művezető versengett a meg­tisztelő címért a megyei mű­velődési központban. Nem voltak irigylésre mél­tó helyzetben a versenyzők. A legbonyolultabb vezetési ismeretekből, a vállalati gaz­dálkodásból és a munkaszer­vezés tudnivalóiból vizsgáz­ták. S nem alapfokon! Csak néhány feladat a döntőből: a vezetés általános modellje, a vezető felelőssége, tekintélye; gazdálkodás és jövedelmező­ség, a munkaszervezés mód­szertana, a munkahelyek op­timális kialakítása és belső elrendezése. S hogy a zsűri tisztább képet kapjon a ver­senyzők felkészültségéről, rá­termettségéről, az elvontabb, elméleti kérdéseket konkrét, gyakorlati tennivalókkal fű­szerezték. Mit tenne akkor...? — így kezdődött a legtöbb kér­dés, kiegészítve persze egy- egy feltételezett szituációval. Az életből vett példák alapo­san megizzasztották a ver­senyzőket, de állták a sarat, hiszen közülük jónéhányan voltak már hasonló helyzet­ben munkahelyükön. Nem volt irigylésre méltó helyzetben a zsűri sem, hi­szen szoros versenyben, kivá­lóan felkészült résztvevők közül kellett kiválasztani a legjobbat. Joggal állapíthat- hatták tehát meg a döntő befejeztével: a versenynek ugyan csak egy győztese lett, nyertese azonban sokkal több. (bg) Konténer­bázis Eperjeskén Az eperjeskei átrakó­pályaudvaron a nemzet­közi konténerforgalom egyik nagy bázisát építet­ték ki. Többek között a Japán és a Nyugat-Euró- pa közötti konténerforga­lom egy része is itt bo­nyolódik le. Külön tároló­helyet is létesítettek, mi­vel az egyes vállalatok in­nen irányítják a konténe­reket a megrendelőkhöz. Felvételünkön az egyik nagy teljesítményű kon­ténerdaru és kezelője Dal- los András látható munka közben. (Gaál Béla felvé­tele) MEZŐGÉP-TERMÉKEK SZABOLCSBÓL Futóművek, pótkocsik A tavalyinál jóval fe­szítettebb munkatempó, s a tervek túlteljesítése jellemzi az év eddig el­telt időszakában a ME­ZŐGÉP szaboics-szat- mári gyáregységeinek többségét. A vállalat nyolc szabolcsi üzeme közül Nyírbátorban találjuk a futóműgyártás fel­legvárát, e termékek nagy ré­szét a megyében lévő testvér- üzemek használják fel. Az idén például 22 féle változa­tát készítik, a darabszám pe­dig meghaladja a tízezret. Közülük is legfontosabb a mátészalkai gyáregység MBP—6,5 típusú billenőpla­tós pótkocsijához készített fu­tómű, amiből már eddig 5500 darabot gyártottak. Állat- szállító pótkocsikhoz szin­tén a mátészalkaiak meg­rendelésére 400, míg az LP—5 típusú betakarító gépkocsikhoz 330 darabot gyártottak. Az idén új ter­mékként közúti pótkocsikhoz is készítenek futóművet, 420 darabot szállítottak el eddig Tiszavas váriba. Idei, 151 millió forintos tervüknek zömét. éppen e fenti termékek adják, ami az össztermelésnek mintegy két­harmadát jelenti. A futómű­vek mellett a különböző tí­pusú légtartályok adják a legtöbb munkát, összesen 15 ezer darabot készítenek ebből az idén. A hazai megrende­lők mellett kapcsolatban áll­nak nyugati vevőkkel is, az NSZK-ba például mintegy ezer víztartályt szállítanak. Mátészalka a pótkocsigyár­tás szabolcsi bázisa. A szat­mári gyáregység ebben az év­ben 3055 pótkocsi elkészítését tűzte ki célul, ennek túlnyo­A MEZŐGÉP fehérgyarmati gyáregységében készül az a BBA-S bálabontó gép, melyet a londoni világkiállításra kül­denek. Hunyadi Ferenc, Józsa Ernő és Nagy Ferenc a kiállí­tásra kerülő gépet szereli. (JL) mó részét már útra bocsátot­ta. Az idén ők is több pótko­csit készítenek, mint tavaly, ez megmutatkozik a termelé­si tervükben is: 1981-ben 216 millió forint az értéktervük, a múlt esztendőben 200 millió volt ez. Legfontosabb termékük az MBP—6,5 típusú pótkocsi, eb­ből csaknem 2500 darabot gyártanak az idén, aminek zömét az AGROKER-en ke­resztül értékesítik. Természe­tesen nemcsak késztermékeket állítanak elő, gondoskodnak a pótkocsik alkatrészeinek utánpótlásáról is. Jelentős bevételre tesznek szert a gu­miüzemük tevékenysége ré­vén, ahol különféle műszaki árukat készítenek. Nyolcvanöt millió forint a MEZŐGÉP nyírteleki gyár­egységének idei termelési terve, amit eddig időarányo­san túlteljesítettek. Legfonto­sabb termékük a DETK—5 és DETK—15 jelű szippantó­kocsi, az előbbiből 370, az utóbbiból pedig csaknem 150 darabot gyártottak eddig. Szólnunk kell a másik jelen­tős termékükről, a GS—5 tí­pusú takarmánytöltő-kocsiról is, amiből 102 darabot ter­veztek, s a munkával már vé­geztek. üzemvezetők, művezetők a döntőben (Jávor László felv.) Esős, hideg idő várható Havazás országszerte Szombatra virradóra az or­szág számos megyéjében és a fővárosban is fehérbe öl­tözött a táj, sokhelyütt ki­adós havazásra ébredt az or­szág. Az Északi-tenger felől ciklon örvénylik, ezzel együtt az óceán felől enyhe, de rendkívül nedves léghullá­mok érték el kontinensünk belsejet. Ennek következté­ben erősen megnövekedett a felhőzet Európa-szerte, sok­felé esik az eső, hó, havas eső. A nedvesebb idő szom­batra már, a Kárpát-medence időjárását is befolyásolta. Eleinte csak a Dunántúlon, később az ország más terü­letein is esett az eső vagy a hó. A meteorológiai szolgálat tájékoztatása szerint ez a hó rövid, idő alatt elolvad. A kö­vetkező napokban felszakad a felhőzet és megnyílik az út az északról jövő hideg előtt. Míg a Kárpát-medencében, így hazánkban is az évszak­nak általában megfelelő az idő, s a hőmérséklet nap­közben 3—8 fok között ala­kul, a Skandináv-félszigeten kemény a hideg. Helsirikiben, Oslóban és Stockholmban éj­szaka mínusz 10 fok körüli volt a hőmérséklet. Sporto­lásra alkalmas hó hazánkban egyelőre nincs, de a Lomni- ci-csúcson 50—100 centiméte­res, Chopokon 20—30 centis, a lengyel Tátrában és a besztercei havasokban közel egyméteres a hötakaró. ■ XXXVIII. évfolyam, 280. szám ARA: 1,80 FORINT 1981. november 29., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents