Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-27 / 278. szám
XXXVIII. évfolyam, 278. szám ARA: 1,40 FORINT 1981. november 27., péntek Javaslat a költségvetési szervek kiadásainak ésszerűbb felhasználására Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közti: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott dr. Bruno Kreis- kynek, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának magyarországi hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. A Minisztertanács az Állami Tervbizottság állásfoglalása alapján áttekintette a vaskohászat gazdasági helyzetét. A kormány tudomásul vette az irányító szervek azon — átmeneti érvényre szóló — intézkedéseit, amelyek elősegítik, hogy a vaskohászati vállalatok áthidalják a megváltozott világpiaci hely. zetből keletkezett nehézségeket. Egyidejűleg megerősítette az Állami Tervbizottságnak azt a határozatát, amelyben irányelveket ad a vaskohászat hosszú távú fejlesztési koncepciójának kidolgozásához, és döntött a Dunai Vasmű kokszolóművének állami nagyberuházásként való megépítéséről, valamint ezzel összhangban a hazai kokszolható szén termelésének fejlesztéséről. A Minisztertanács megvitatta a költségvetési szervek ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodására vonatkozó feladatokat, amelyeket a következő évek költségvetéseinek ösz- szeállítása és végrehajtása során kell a központi és tanácsi szerveknek megvalósítani. Éjjel nappal dolgoznak a K—700-as traktorok a kocsordi Üj Élet Termelőszövetkezet tábláin. A rossz talajviszonyok miatt még négyszáz hektár szántatlan terület van hátra. Fel vételünkön: Kovács László kezdi a reggeli műszakot. (Jávor László felvétele) MA Helyünk a világban (2. oldali Ütőkártya: az idő (3. oldal) A rádió és a tévé jovo heti műsora (7. oldal Focitükör (8. oldal KEDVEZETT AZ IDŐTÁRÁS, TÖBBET VETETTEK Még lehet szántani Hírmagyarázónk írja: Szépen zöldell az őszi kalászos Nemcsak a nehéz gazdasági helyzet, az ésszerűség is megköveteli, hogy azokban az intézményekben, hivatalokban is racionálisabban gazdálkodjanak, takarékoskodjanak, amelyeket állami költségvetésből tartanak fenn, s a nyereségérdekeltség nem kényszeríti ki a tartalékok hasznosítását. Ezért tűzte csütörtökön ismételten napirendre a Minisztertanács a költségvetési szervek gazdálkodásának kérdését, s szabta meg az ésszerűsítéseket, a takarékosságot szolgáló feladataikat. A korábbi kormányintéz- kedések' nyomán már megszüntettek sok fölösleges vagy nélkülözhető kiadást, reprezentációt; a költségvetési szervek működésére fordított összegek gyors ütemű növekedése 1979 óta lassult. A leghatékonyabbnak a nehéz gazdasági helyzetből fakadó intézkedés bizonyult, amely szűk korlátok közé szorította a költségvetési szerveknek juttatott összegek évi növekedésének ütemét. Eszközeikkel körültekintően kell gazdálkodniuk, hogy a takarékosság semmiképpen se sértse, sőt a jobb gazdálkodás segítse a kormányzat szociálpolitikájának érvényesülését, az alapvető egészség- ügyi, oktatási és szociális ellátás színvonalának a megőrzését, sőt a lehetőség szerint javítását. Vagyis nem takarékoskodhatnak a társadalombiztosításra, egyebek között a nyugdíjra, táppénzre, családi pótlékra, betegellátásra, az alsófokú oktatásra, a gyermekintézményekre, az egészséges ivóvízellátás fejlesztésére és hasonlókra szánt összegekkel. Ugyanakkor szinte valamennyi intézménynél számtalan lehetőség kínálkozik ésszerűsítésekre, az apróbb megtakarításoktól sok milliós beruházások helyettesítéséig, az ügyintézés egyszerűsítésétől egész intézménycsoportok közös ügyintézésének, gazdálkodásának megszervezéséig, s lehetőség van olyan szolgáltatások bevezetésére vagy bővítésére is, amelyek a költségvetési intézmények bevételeit növelhetik. Az ügy érdekében mindenképpen sokat tehetnek a minisztériumok és a tanácsok az ösztönzés és az ellenőrzés egy idejű fokozásával. Szigorúan ragaszkodjanak az éves tervekben megszabott követelményekhez, s egyben a lehetőségekhez is, ne vállaljanak terven felüli kötelezettségeket. A felújításnak mindig biztosítsanak elsőbbséget az új beruházásokkal szemben, támogassanak minden olyan kezdeményezést, amely hasznosan növeli a költségvetési intézmény érdekeltségét a jobb munkában, s a bevétel fokozásában. Gondoskodjanak arról, hogy többletbevételük jelentős részét maguk az intézmények használhassák fel. Minél több pénz maradjon ott, ahol azt megtakarítják vagy többletbevételből tesznek rá szert. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke csütörtökön délután kétnapos látogatásra Baranya megyébe érkezett. Pécsett, az MSZMP székházában a megye vezetői fogadták. Lukács János, a megyei pártbizottság első titkára és Horváth Sok tapasztalat bizonyítja, hogy a lakosság szívesen vesz részt városának, községének szépítésében, korszerűsítésében, az infrastruktúra kiépítésében. Helyesen teszik a tanácsok, ha a lakosságnak ezt a törekvését támogatják, sőt ösztönzi)- Az egyébként azonos adottságú települések közül ott épüljön ki gyorsabban a közműhálózat, ott legyen gyorsabb a fejlődés, ahol a lakosság is többet tesz az ügy érdekében. A Minisztertanács határozata minden területen az ön- tevékenység fokozását, a saját tartalékok feltárását szorgalmazza. A kormány fölkérte a politikai, társadalmi és érdekképviseleti szerveket, hogy e törekvéseket támogassák és saját hatáskörükben is érvényesítsék. Lajos, a megyei tanács elnöke tájékoztatták Baranya gazdasági, politikai, társadalmi és művelődési helyzetéről, s a fejlesztés további céljairól, feladatairól. A Minisztertanács elnöke baranyai tartózkodása idején elsősorban Pécs jelentős ipari üzemeinek munkájával ismerkedik. Sokszor ieírtuk már, most is ide kívánkozik: 1981 időjárása kedvezett a mezőgazdasági termelésnek. Tavasztól késő őszig elegendő csapadék és napfény érlelte a kalászokat, a gyümölcsöket, s a töb- bi termést. Még egy kevés gazdaság- ban vágják a kukoricát, megyei szinten viszont az utolsó száz hektárokon haladnak a kombájnok. S már most látszik, a korábbi évektől nagyobb termés lesz az idén, talán új rekord születik. Pedig az elmúlt őszről az idei tavaszra húzódott át a mélyszántás zöme. Az ősz Szabolcs-Szatmár megyében mindig a legnagyobb munka időszaka. Ennek tulajdonítható, hogy az őszi mélyszántással lemaradtak a mezőgazdasági nagyüzemek az országos átlagtól, hiszen itt több arcú a mező- gazdaság. Terem itt alma, dohány, burgonya, kukorica, cukorrépa, takarmánynövények, amelyek mind óriási munkaerőt és gépi kapacitást kötnek le. Ugyanakkor technikailag még mindig szegényebbek vagyunk az országostól. Erre az évre 120 ezer hektár a szántandó terület, s a 79—75 százalékát már megforgatták az ekék. Néhány termelőszövetkezet — a tiszalöki Szabadság, a ti- szavasvári Munka, a botpa- ládi Uj Barázda — pedig befejezte az őszi mélyszántást. Viszont még jó az idő, szántásra kiválóan alkalmas. A búza-, az árpa-, a rozstáblák szépen zöldellnek. A nagyüzemek most készítették el az őszi kalászosok állapotjelentését, s eszerint a megyében a 67 ezer ötszáz hektár búza helyett közel 69 ezer hektárt vetettek. Ennek a területnek a kétharmadát jó minőségűnek ítélik, ami kedvező a termést illetően. Árpából is többet A települések alapellátásában nagy szerepe van a kisipari szolgáltatásnak. A korábbi évekről ezen a téren jelentős elmaradás halmozódott fel. A megyei tanács a VI. ötéves terv fejlesztési céljainak meghatározásakor 8 millió forintot hagyott jóvá a kisipari szolgáltatóházak létesítésének támogatására. A végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén ebből egymillió 600 ezer forintot négy község — Tiszavasvári, Tiszadada, Apagy, Ajak szolgáltatóházainak támogatására odaítélt. A szolgáltatóházak építését a KIOSZ megyei titkársága szervezi. Az építkezést olyan helyeken kezdik el, ahol megfelelő számú kisiparos előszerződést köt a helyiségek hasznosítására. így van ez az említett négy községben is. Tiszavasváriban nyolc, a másik három községben hat vetettek a tervezettnél, s ösz- szesen a három kalászos növény területe meghaladja a százezer hektárt. A többletvetésekből látszik, a gazdaságok előnyösnek találják a most bevezetett ösztönzési rendszert és a szabályozókat Visszatekintve az eltelt tizenegy hónapra, küzdelmes utat tettek meg a mezőgazdasági nagyüzemek. Hacsak azt vesszük, hogy az idén kétszer művelték meg a földet a tavalyi kedvezőtlen időjárás miatt, máris megállapítható, utolérték önmagukat. Most az a feladat, hogy a jövő évi termés érdekében ne maradjon talpalatnyi föld sem szántatlanul. Ha ezt elvégzik, nyugodtan elmondhatják: nehéz, de eredményes évet zárnak 1981-ben. (sb) szakmának tudnak helyei adni az épülő szolgáltatóházban. Legtöbb helyen olyan alapigényeket elégítenek ki, mint fodrász, női és férfiszabó, cipész, háztartási gépek javítása. Mind a négy községben egy-egy kiskereskedő is helyet kap a szolgáltatóházban. Az építkezés szervezettségét tanúsítja a tiszavasvári példa, ahol a kétszintes, 400 négyzetméteres szolgáltatóház alapjait október 5-én rakták le, és már a falak tető alatt vannak. Mind a négy községben a jövő év első felében át akarják adni a létesítményeket. Ezt segíti elő a megyei tanács által megítélt 400—400 ezer forintos állami támogatás is. A KIOSZ a szervezést tovább végzi, iparkodnak, hogy a megyei tanács 8 millió forintos támogatása minél előbb hasznosuljon, javuljon a lakosság ellátása. » Új. korszerű kárpitos üzemcsarnokkal bővült a közelmúltban a mátészalkai Szat- már Bútorgyár. A nyolcezer négyzetméter alapterületű csarnok az elavult, szűkös Fürst Sándor úti kárpitosüzemet váltotta fel. (Gaál Béla felvétele) Lázár György Baranyában Tiszavasvári, Tiszadada; Apagy, Ajak Szolgáltatóházak állami támogatással
