Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-22 / 274. szám
Összehívták a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságát Az előzetes -megállapodásnak megfelelően december elején Bukarestben ülést tart a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága. Hatvan tsz és a FEFH6 részvételével Erdőgazdasági társaságok alakulnak Készlet M anapság a gazdálkodó egységeknek, vállalatoknak, szövetkezeteknek és kistermelőknek egyaránt sok gondot, terhet jelentenek a felhalmozott készletek. Hányszor látunk tévériportokban gyárak udvarán heverő értékes alapanyagokat, kötőelemeket, szerszámokat és gépeket! Az Országos Piackutató Intézet korántsem biztos, hogy pontos felmérései óvatos becslésre késztetnek: az országban legalább 50 milliárd forintnyi érték hever a raktárakban, rozsdásodik, enyészik a gyárudvarokon. S mindez jócskán megterheli a vállalatok költséggazdálkodását, egyszersmind komoly veszteséget okoz a népgazdaságnak. Rendeletek, intézkedési tervek egész sora próbál rendet teremteni a vállalati készletgazdálkodásban — úgy tűnik kevés sikerrel. Az utóbbi években általában nem csökkentek, igaz nem is növekedtek az elfekvő készletek, de ez esetben a stagnálás sem kedvező. A jelenségnek több oka van. Az iparvállalatok többségénél örvendetesén felgyorsult a profilváltás, a termelési szerkezet átalakítása természetszerűen — növeli a vállalati készleteket. Részben azért, mert a korábbi gyártmányok előállításához szükséges anyagokból, szerszámokból bőven van a raktárakban, az üzemeknek még nem volt idejük túladni rajtuk. Ugyanakkor az új cikkek termeléséhez vállalataink a szükségesnél több alap- és segédanyagot és más, az új technológiai folyamatba bekerülő alkatrészt, részegységet szereznek be. Az újabb készlethalmozást gazdasági vezetők és anyagbeszerzők egyaránt azzal indokolják, hogy nálunk továbbra is hiány- gazdálkodás van. A készletcsere-akciók 5—6 évvel ezelőtt kezdődtek, azóta Interker Börze néven évente két-három alkalommal megrendezik őket. Egyre több ágazat, legutóbb például a közlekedési és az építőipari vállalatok szerveztek elfekvő készleteikből önálló börzét. Míg kezdetben csak néhány gyár nevezett be ezekbe az akciókba, maguk sem bízva annak eredményességében, ma már egy- egy akción száznál is több iparvállalat kínálja eladásra a számára felesleges anyagokat. A csereakciók mindenképpen nyereséges vállalkozások. Erkölcsi siker a szervezőnek, anyagi haszon az eladónak, akinek költségeit ezentúl nem terheli annyi felesleges cikk, és a vevőnek, aki olcsón hozzájutott a számára fontos anyagokhoz, amelyekből feltehetően kelendő, jó áron értékesíthető árut termel. S talán így szűkül majd az alapanyagok és a készletek piacán a hiánycikkek köre, közvetve pedig bővülhet a népgazdaság számára: oly fontos exportválaszték. A megyében a termelőszövetkezetek kezelésében több mint 20 ezer hektár erdő van. Évek óta visszatérő gond, hogy a viszonylag kis területek miatt az erdőműveléssel, erdőgazdálkodással nem súlyának megfelelően foglalkoztak. Ezen kívánnak azzal változtatni, hogy erdőgazdasági társulásokat hoznak létre, amelyben a legnagyobb részt a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vállalja, hogy gesztorságával szaktanácsokat és más irányú segítséget adjon. Osztro- gonácz Jánostól, a FEFAG igazgatójától kértünk tájékoztatást a szervezésről. Tavasszal a hodászi termelőszövetkezet gesztorságával alakult az első társaság a Krászna menti gazdaságok részvételével. A nyírbátori térségben november 19-én írták alá az együttműködési megállapodást. A nyíregyházi társaság 24-én ül össze. Korábban pedig megalakult a fehérgyarmati társaság. Az utóbbi háromnál az erdőgazdaság látja el a gesztorszerepet. November 25-én a tar- pai Esze Tamás Tsz gesztorságával pedig létrejön a beregi szövetkezetek együttműködése is. A megállapodásokban több mint 60 termelőszövetkezet vesz részt, amelyek az erdőterület 90 százalékával rendelkeznek. A legfontosabb Befejeződött az őszi mező- gazdasági ügyeleti szolgálat. Szeptember 22-ével a MÉM, MEGÉV, valamint azok az üzemek és vállalatok, amelyek szombaton és vasárnap is ügyeletet tartottak, szolgálataikat megszüntetik. A mezőgazdaság ellátása, ügyeinek intézése visszatér rendes kerékvágásba. A hír háttere a sikeres és eredményes munka, hiszen az őszi szántáson kívül nincs már számottevő feladat a határban. Itt Szabolcs-Szatmár- ban a kukoricának már csak 4—5 százaléka áll lábon, a cukorrépa felszedése megtörtént, csupán a termés 5—6 százalékát kell elszállítani. Az őszi szántás tervezett területe 120 ezer hektár, ebből 60 ezer hektár kész. Ha most néhány mondatfeladat, hogy az erdőgazdálkodást hosszú távra megalapozzák. Ennek jegyében közösen részt vesznek a tervezésben, a kitermelésben és feldolgozásban, illetve a szakmai tanácsok adásában. Az egyes gazdaságok egymással kétoldalú megállapodásokat kötnek a folyó munkákra. A termelőszövetkezetek évente 15—20 ezer köbméter fa elsődleges feldolgozását végzik, több melléküzemágat üzemeltetnek. A FEFAG az erdőtelepítéshez szaporítóanyagot ad, részt vesz a talaj- vizsgálatokban, a megfelelő fajta kiválasztásában. Továbbra is van jövője a megyében az akácnak, de a nyár, nemes nyár és fenyő telepítéshez is jó szaporítóanyaggal rendelkeznek. Egyes területeken — mint a nyírbátori járás déli része — részt vesznek a művelési ág változtatásában, az elhagyott, gyenge homokon az erdőtelepítésben. A szolgáltatások közé tartozik egymásnak gépek kölcsönzése. Így a tsz-ek a FEFAG-tól kérhetik a legmodernebb eszközöket, míg az erdőgazdaság esetenként a szállításban, erdőápolásban kér segítséget. A társaságok tervezik, hogy a környékükön lévő állami gazdaságokat, a vízügyi és a közúti igazgatóságot is bevonják az együttműködésbe. ban értékeljük a megyei szervezési bizottságnak és a 'megye mezőgazdasági üzemeinek munkáját, elmondhatjuk: a betakarítás üteme, szervezettsége kielégítő volt. A kedvező időjárást, a kéthetes előnyt mindenütt jól hasznosították. Annak ellenére, hogy voltak gondok az alma átvétele, elszállítása körül, ez a burgonya, a kukorica, a dohány és más őszi érésű növények betakarítását, szállítását, tárolását nem hátráltatta. Javult a gép- és alkatrészellátás, fejlődött a gép- és alkatrészcsere, jól segítették egymást a nagyüzemek. Az ügyeleti szolgálat megszűnt, de a munka folytatódik. Év végéig mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a tavasziak alá a talajelőkészítés száz százalékos legyen. Erre van lehetőség. Sikeres betakarítás után Véget ért a mező- gazdasági ügyelet Ú) HAJLÉK A KULTÚRÁNAK r Átadták a megye művelődési központját Kulturális életünk újabb kiemelkedő eseményének színhelye volt szombaton, november 21-én Nyíregyháza. Alig egy hónappal a Móricz Zsigmond Színház megnyitása után átadták a közönségnek a megye új művelődési központját. Részt vett az eseményen Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Hanga Mária, a művelődési miniszter helyettese, Fodor Péter, az MSZMP KB munkatársa. Megjelentek a megye, a város párt- állami és társadalmi szervezeteinek képviselői, s ott voltak a társ- intézmények vezetői, munkatársai. A megnyitó ünnepség a hangversenyteremben kezdődött, áhol Nyíregyháza város nevében Gyuricsku Kálmán, a városi tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Tisza László, a megyei tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. — Az új út, melyet Szabolcs-Szatmár megye kulturális intézményrendszere a felszabadulás óta megtett tiszteletreméltó és büszkeséggel tölthet el mindnyájunkat. Ma megyénkben 142 művelődési otthon jellegű intézmény, 338 tanácsi könyvtár, 240 mozi, 16 múzeumi egység és egy önálló társulatú színház működik. Művelődési otthonainkat évente mintegy 560 ezren látogatják. A könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma megközelíti a százezret, látogatóinak száma 950 ezer évente, akik több mint 2,5 millió könyvet, illetve egyéb dokumentumot kölcsönöznek. Múzeumainkat évente közel 400 ezer látogató keresi fel, míg moziba 2,6 millióan járnak. Intézményeink gazdag munkáját érzékelteti az amatőr művészeti együttesek, klubok számának alakulása. A folyamatosan működő, mintegy 550 műkedvelő művészeti csoport munkájában közel tízezren, s 353 klub tevékenységében, mintegy 12 ezer fő vesz részt. — Társadalmunkban egyre nagyobb azoknak a száma —■ folytatta a szónok — akik a kulturális javak megszerzéséért mind többet áldozhatnak és áldoznak is. Ezért is nagy a felelősségünk a kulturális ellátás lehetőségeinek bővítésében, az intézmény- rendszer fejlesztésében, de a Tisza László megnyitó meglévők tartalmasabb hasznosításában is. Az elmúlt tíz évben e tekintetben — nehéz, sőt folyton nehezedő gazdasági körülmények között is — a társadalmi-gazdasági élet más területeinek fejlődésével összhangban, különösen szép eredményeket mutathatunk fel. Szinte felsorolni is lehetetlen, hány mozit, könyvtárat, művelődési otthont korszerűsítettünk, javítva ezzel az intézmények működési feltételeit. Ezt a jelentős időszakot szinte átívelte az a nagy vállalkozás, melynek eredményeként ma átadásra kerülhet a kultúrának ez az impozáns hajléka. E létesítmény átadása tudatosan átgondolt kultúrpolitikai koncepció egy fejezetének beteljesülését is jelzi, mert ezzel lényegében kiépült a megye kulturális életét szervezni hivatott megyei vezető intézményhálózat. — A ház elkészült, ünnepi pompában várja vendégeit. Az építők megtették a magukét, őket már más feladatok várják. E várva várt pillanatokban önkéntelenül is az jár az ember fejében, hogy új művelődési központunk miként lesz képes betölteni feladatát, milyen szinten és hatékonysággal válik a kultúra szaboícs-szatmári hajlékává. Nevében is bennefoglaltatik, hogy el kell látnia, az egész megye művelődésének szellemi, szakmai, módszertani gondozását és Nyíregyháza napi közművelődési feladatait. E művelődési intézménynek kulturális és szabadidős-szolgáltatást kell nyújtania és teret, lehetőséget a közösségteremtő szándéknak. Ettől az intézménytől azt is elvárjuk, hogy az eddigieknél hatékonyabban segítse megyénket bekapcsolni az ország, sőt a nemzetközi kulturális élet vérkeringésébe is. Ide kell hozni a kiállító termekbe a művészetek gyönyörködtető esztétikáját, a hangverseny- terembe a zene megnyugtató harmóniáját, a klubtermekbe és egyéb helyiségekbe pedig az irodalom, a költészet és a tudomány nemes és érdemes értékeit. — E munkában megfelelő együttműködést kell kialakítani a társadalmi és tömegbeszédet mond. szervezetekkel, a közművelődés más intézményeivel, az iskolákkal és a termelő üzemekkel. Legyen otthona és szellemi műhelye a kultúra iránt érzékeny, azért felelősséget vállaló és érte dolgozni akaró megyei értelmiségnek és diákságnak is, úgy ismerjék meg az emberek, mint a szaboícs-szatmári kultúrát befogadó, azt megújítani tudó, mindig mindenkit szeretettel váró művelődési centrumot. Beszédének befejező részében áttekintette a ház építésének történetét, s megnyitotta a Megyei és Városi Művelődési Központ első kiállításait. Az ünnepi beszéd után Géczi Ferenc, a MVMK igazgatója vette át az új létesítményt, majd Hanga Mária, művelődési miniszterhelyettes kitüntetéseket, jutalmakat adott át. Ezt követően a Nyíregyházi egyesített vegyes kar és a Szabolcsi szimfonikus zenekar Kodály: Budavári Te Deum-át adta elő. Közreműködtek a Magyar Állami Operaház magánénekesei. Az ünnepi műsort követően a megnyitó közönsége bejárta a Megyei és Városi Művelődési Központ új épületét. A földszinti kiállítóteremben Szabolcs-Szatmár megye a képző- és iparművészetben című gyűjteményes kiállítást tekintették meg először. Azután sorra vették a többi szint termeit, helyiségeit, melyekben a közhasznú ismeretek megszerzésére nyílik lehetőség minden korosztály számára. A szaktantermekben előadók tájékoztatták az érdeklődőket. A folyosókon megtekinthették a Szabolcs-Szatmár megye kulturális élete a századfordulótól napjainkig című fotódokumentációs kiállítást, valamint a tablókon elhelyezett — az intézmény építéséről, a házban működő klubokról, szakkörökről, művészeti csoportokról — készült felvételeket. Délután folytatódott a házavató eseménysorozata. Az ifjúsági klubtalálkozón tizennégy klub versenyzői mérték össze tudásukat a film, a színház, a muzsika témakörében. A nagyközönség részére a délutáni és az 'esti órákban is indítottak épületbemutató sétákat. Az est kiemelkedő rendezvényére — az ünnepi hangversenyre — a harmadik emeleti koncertteremben került sor 19 órai kezdettel. A késő esti órákban a második emeleti klubkávéházban és klubteremben műsoros táncest kezdődött. Ennek részeként adta elő Szabó Tünde, a nyíregyházi színház művésze Pajzám-esték címmel önnálló műsorát. Ma, vasárnap 10-tól 22 óráig nyílt nap lesz a nagyközönség számára a megyei művelődési központ összes termében. Az épületet bemutató sétákon a népművelők tájékoztatják az érdeklődőket. Várja vendégeit a fo- notéka, igénybe vehető a ház (Folytatás a 4. oldalon) HXXXVIII. évfolyam, 374. szám ARA: 1,80 FORINT 1981. november 22., vasárnap i A képzőművészeti kiállítás egy részlete.
