Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-15 / 268. szám

VASÁRNAPI MELLÉKLET 1981. november 15. A Magyar Acélban készülnek az Ikarus alvázak • r E l, hál’ istennek él még Balázsi Balázsné, aki kilencvenharmadik életévét tapossa, s megélt mindent, amit ezen a tájon — Beregien — megélni lehetett. Járt Amerikában, az ország eme sarkából sokan keltek át az óceánon. Küzdött a földdel, amiről azt mondják, száraz­ságban mint a csont, esőzések jöttén mint a cibere. Megélte mindazt, ami eb­ben az országban történt, még akkor is, ha a, történéseket többnyire egy kis faluból, Ti- szaszalkáról nézte. Hiszen ez a falu is, mint a mondás cseppje a tengerből, vissza­tükrözött mindent. Mert en­nek a falunak is megváltozott az arca. Űj házak vannak, mert a szorgalom; frigy ve lépve a megváltozott lehetőségekkel, házat, utat, kenyeret adó szö­vetkezetét nemzett. És Tisza- szalka is megkapta a maga „fémépítő dobozát”, „felhú­zós” apró gyárát, ami még in­kább az országhoz, az ott fo­lyó munkához kapcsolja őket. A folyó menti falu ezer szállal kötődik a hazához, változásai a haza változásai. S lassan — szerencsére — ott tartunk, hogy nem csodálko­zunk. Nem mondjuk: „jé, itt is!”, kijelentő módba kerül minden: „igen itt is.” Tehát, legyen rövid a leltár, szorítkozzék csak a tételekre: gyár, szövetkezet, civilizáció, gépek, utak, gondok és örö­mök. Ez Tiszaszalka 1981-ben. Szöveg: Speidl Zoltán i Képek: Jávor Lássíó A kukoricát lánctalpas kombájn takarítja be Hatvan gyermek az óvodában Üj iskolában jó tanulni. Ellátja a környéket a gyógyszertár A postán 1,5 milliós a betétállomány Naponta 35 mázsa kenyér Az ÁFÉSZ éttermében A termelőszövetkezet fő profilja az állattenyésztés Korszerű ABC-áruház — jó ellátás Öt éve segíti az időseket az öregek napközi otthona KM

Next

/
Thumbnails
Contents