Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-15 / 268. szám

MA Új forma — új tartalom (2. oldal; Almaügyben (3. oldal) „Vertikal" a világpiacon (3. oldal) 280 ezer tonna alma exportra Időben A veszélyes hulladé­kok megsemmisíté­sének hatékony módszereiről tárgyalt a Minisztertanács csütörtöki ülésén, Döbbenetes szám látott napvilágot: hazánk­ban évente hatmillió tonna olyan hulladék keletkezik, mely veszélyezteti a kör­nyezetet, s következmé­nyében az emberi életet. Elgondolkodtató adat ez, hiszen egy olyan sűrűn la­kott országban, mint Ma­gyarország, korántsem egyszerű a megsemmisí­tés, az elrejtés megoldása. Sokan úgy vélhetik: fon­tos, fontos mindez, de ho­gyan érinti, ha érinti egy­általán ez az állampol­gárt? Mert az, hogy az ipar termel veszélyes hul­ladékot, az egy dolog. De a nagyüzemen kívül, a nagyvárosok vezetőin kí­vül kit érint még ez a gond? Abból kell kiindulni, hogy minden rosszul elhe­lyezett hulladék önmagá­ban is veszélyes. Aki vé- gigcsónakázta már a sza- bolcs-szatmári Tisza-sza- kaszt, az .láthatja: a fal­vak határát szinte minde­nütt jelzik a vízparton lé­vő szemétlerakók, melyek szennyét a legkisebb ára­dás is a vízbe mossa. Fla­kon, nylonzsák, papír, konzervdoboz, hungarocell lapocskák követik a ha­jóst, csónakost. Mi ez, ha nem veszély? Mi ez, ha nem a folyó pusztítása? Folytathatjuk a sort a kisebb városok és a na­gyobb községek szemétte­lepeivel. Ott éktelenked­nek a ligetes, erdős tájak közepén, mint nyílt sebek. De beszéljünk a baktai úton száguldó teherautók­ról, melyekről rendre hull a termőföldre a műanyag hablap. Nézzünk szét az erdők szélén, ahol az ola­josflakonok az autósok jelenlétéről, s olajleeresztő műveleteiről beszélnek. H a valaki környezet- védő őrjáratot szer­vez majd Szabolcs- Szatmár megye tájain, út­jai mentén, az bőven ta­lál bizonyítékot arra, ná­lunk is van tennivaló. Időben kell kezdeni, hi­szen veszélybe kerülnek eddig még viszonylag ép tájaink, vizeink. Nem ér­demes addig várni, amíg a büntetés kiszabása válik időszerűvé. Most, a figyel­meztető szó után érdemes lépni. Ha valaha, úgy most igazán időszerű, hogy tár­sadalmi kérdést csinál­junk a megye környezet- védelméből. Mert a fele­lősségteljes és aggódó ész­revételek, jelzések segít­hetnek az intézkedésre il­letékeseknek. Ne kés­sünk. B. L. KÖZÉPPONTBAN A KISTERMELÉS, AZ ELLÁTÁS Megkezdte munkáját a SZ0YOSZ kongresszusa n vitában felszólalt Lázár György a Minisztertanács elnöke Szombaton az Építők Rózsa Ferenc Szék­hazában megkezdte munkáját a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa, amelyen 3,3 millió tag és 180 ezer szövetkezeti dolgozó képviseletében 650 küldött tanácskozik. Az elnökségben helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Sarlós István, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, és a kormány több tagja. Jelen voltak a társadalmi szervezetek és a tagszövetkezeti ágazatok képviselői. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Ta­nácsának korábban kiküldött írásos beszá­molójához Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. A szövetkezetek gazdasági tevékenységének tapasztala­tait összegezve felhívta a fi­gyelmet arra, a továbbiak­ban a piaci igényeknek még erőteljesebben kell vezérel­niük a termelők szándékait. A kiegészítő utáni vitában felszólalt Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke. (Folytatás a 4. oldalon) Hangsúlyozta: a fogyasztá­si szövetkezetek az elmúlt időszakban dinamikusan fej­lődtek. A párt és a kormány gazdaságpolitikájával össz­hangban, eredményesen já­rultak hozzá a lakosság élet- színvonalának növeléséhez, a külgazdasági egyensúly ja­vításához és a korábbinál többet tettek az árutermelés bővítéséért, a szolgáltatások korszerűsítéséért. Fejlődésük lendülete a szigorúbb közgaz­dasági feltételek mellett sem tört meg. Az elmúlt öt évben a leg­nagyobb mértékben a szövet­kezeti kereskedelem fejlő­dött. Az ÁFÉSZ-ek és a szö­vetkezeti vállalatok kettős kereskedelempolitikai fel­adatot oldottak meg; bizto­sították, hogy elegendő napi cikk legyen minden telepü­lésen, s ezzel egy időben a tartós javak választékos kí­nálatát is megteremtették az ellátási centrumokban; a nagyközségekben és a váro­sokban. Ez az ésszerű szako­sodás szabta meg a hálózat- fejlesztést is, amely összes­ségében a tervezettnek meg­felelően alakult. A lakáságazatba tartozó szövetkezeteknek ma már több mint félmillió tagja van. A kezelésükben iévő la­kások száma az ország több­szintes épületekben lévő la­kásállományának csaknem negyedét adja, a lakásvagyon értéke pedig meghaladja a 65 milliárd forintot. A szövetke­zetek öt év alatt 21 ezer la­kást építettek és további 6600 kivitelezéséhez láttak hozzá. Érdekeltségük mind­inkább vidékre is kiterjed; már minden negyedik építő- szövetkezeti lakást község­ben építenek. A SZÖVOSZ elnöke kifej­tette: az ÁFÉSZ-ek fontos programjuknak tekintik a sokrétű kapcsolati rendszer továbbfejlesztését a kister­melőkkel. Az általuk felvásá­Szombaton reggel Budapesten az építők szakszervezetének székhazában megkezdődött a SZÖVOSZ kongresszusa. Ké­pünkön: Szlamenicky István beszél. (Kelet-Magyarország telefotó) rolt áruk értéke tavaly már meghaladta a 11 milliárd fo­rintot, ez az összeg öt év alatt 80 százalékkal nőtt. A felvásárlás a kisgazdaságok árutermelésének kereken fe­lét adja. Erősödtek a kister­melőkkel a szerződéses kap­csolatok, ezekre alapozzák az ÁFÉSZ-ek összes felvásárlá­sának már mintegy 90 száza­lékát. Évente 700—750 ezer kistermelővel vannak kapcso­latban; ez az együttműködés nemcsak a felvásárlásra, ha­nem a termelés szervezésére, az információ- és a garancia­adásra is kiterjed. Foglalkozott az elnök a zöldség-gyümölcs ellátás gondjaival. Megállapította: jélentős anyagi veszteségek származtak abból, hogy a ter­melők és a felhasználók igé­nyei több terméknél nem voltak és ma sem mindig vannak összhangban. Továb­bá gondot okoz egyes árufé­lék gyenge minősége és ala­csony feldolgozottsági foka is. Még mindig indokolatla­nul hosszú az áru útja, és nem ritkán tapasztalható, hogy az átvevők nem érvé­nyesítik következetesen a szabványok előírásait. Fe­szültségeket okoz, hogy a termelők az árut közvetlen értékesítésre még csak kis arányban készítik elő. A fogyasztási - szövetkeze­tek ipari tevékenységét ele­mezve a beszámoló kiemelte; ezek az üzemek mindinkább megfelelnek rendeltetésük­nek; ésszerűen foglalkoztat­ják a munkaerőt és jól hasz­nosítják a helyi nyersanya­gokat. Mindez új árualapo­kat teremt a lakosság ellátá­sához és az exporthoz. Szabolcs-Szatmárból 280 ezer tonnát exportáltak a ter­melők a Hungarofructon ke­resztül, ami az országos al­maexportnak a háromnegye­de. Legnagyobb mennyiséget a Szovjetunió importál, s a december végéig tervezett 201 ezer tonnás szovjet exporttal szemben eddig 240 ezer ton­na szabolcsi alma hagyta el az országot. A többletteljesí­tésre úgy nyílt lehetőség, hogy a szovjet partner már a jö­vő évi exportszállítások ter­hére veszi át az almát. A szál­lítás jelenleg is tart, s Tuzsé- ron és Mándokon rakják szé­les nyomtávú szovjet vasúti kocsikba a gyümölcsöt. Folyamatos a szállítás a tő­kés országokba is. Már 2600 tonna alma került az arab pi­acra, az NSZK-ba, s hamaro­san megjelenik a szabolcsi jo­natán és starking Finnország­ban is. Az utolsó finn szállít­mány november 26-án indul az északi országba. Az osztá­lyos alma mellett ipari minő­ségűt is vásárolnak az oszt­rákok,-nyugatnémetek, dánok. Az eddig szállított ipari alma mennyisége meghaladja a húszezer tonnát. A hűtőhá­Erkeznck az almásládák a Hungarofruct tuzséri hűtőhá­zába. (E. E.) zákban jól bírja a tárolást az alma, hiszen korai szüretelé- sű, jó minőségű gyümölcs ke­rült a Hungarofruct és Zöl­dért tárolóiba. A minőség jobb megóvása érdekében ahol lehet szabályozzák a lég­tér szén-dioxidtartalmát. Ezekből marad tavaszra is, amelyet — mintegy 8—9 ezer tonnát — tőkés piacon érté­kesítenek. A Hungarofruct végzi a burgonya exportját is. Sza­bolcsból 4620 tonnát szállítot­tak már a Szovjetunióba, S az országból összesen húsz­ezer tonna exportra van lehe­tőség. A nagy termés miatt a mezőgazdasági nagyüzemek­nek érdekük, hogy kihasznál­ják az export kínálta piacot, s jó áron, 4 forint 40 fillérért értékesíthetik a burgonyát. A szállítás pedig sürgős, hiszen bármikor beköszönthet a fa­gyos idő. A burgonyát — az almához hasonlóan — Tuzsé- ron hullámpapírral bélelt vagonokba, zsákokba rakják. (sb) TRANSZFORMÁTORTARTOZÉKOK, SZŐTTESEK, CIPŐK Év vége előtt az üzemekben Közeleg az év vége, s me­gyénk legtöbb ipari vállalata, szövetkezete elégedetten mondhatja, eddig időarányo­san teljesítették az idei ex- portkötelezettségei két. Szabolcs-Szatmár egyik legjelentősebb szövetkezete a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet, idei tervük 271 millió forint termelési érték előállítását írta elő, amelyből csaknem félszáz millió kül­földi országokban realizáló­dik. A legnagyobb külföldi megrendelőjük a Német De­mokratikus Köztársaság, a nyíregyháziak exportjának döntő többsége ide irányul. A baráti országba mintegy 43 millió forint értékű transz­formátortartozékokat, olaj­edényeket és ipari hűtőradiá­torokat szállítanak. Kapcso­latban állnak északi szomszé­dunkkal, Csehszlovákiával is, ottani megrendelésre 3 mil­lió forintos nagyságrendben hűtőradiátorokat készítenek. A világ szinte minden tá­ján ismerik már a Nyíregy­házi Háziipari és Népi Ipar- művészeti Szövetkezet által készített termékeket. A kol­lektíva idei termelési terve 90 millió forintot irányzott elő, ezt eddig 13 százalékkal tel­jesítették túl. Jól állnak az exportkötelezettségeik telje­sítésével is, tőkés illetve szo­cialista országokba szállított termékek értéke az idén meghaladja a 22 millió forin­tot: Tőkés exportjuk megkö­zelíti a 20 milliót, a saját alapanyagot felhasználó nép- művészeti tevékenységük ér­téke pedig 8,5 millió forint lesz. Szőttesből például más­fél millió, beregi kereszts/e- mesből és furtai hímzett ter­mékekből pedig négy-, illetve hárommillió forint a terv. Az elmúlt esztendőben 1 millió 580 ezer pár lábbeli készült a Minőségi Cipőgyár nyírbátori gyárában, ebből 480 ezer párat értékesítettek külföldön. Az idei termelés mennyisége hasonló lesz a múlt évihez, exportjuk azon­ban jócskán meghaladja a ta­valyit. Az esztendő első háromne­gyedében időarányosan telje­sítették a tervet, elkészült 1 millió 135 ezer pár cipő, s ebből több mint félmilliót ex­portáltak. Termelési tervük az idén 372 millió forintot irányzott elő, termékeiknek csaknem felét külföldön ér­tékesítik. (bg) A közelmúltban megkezdték az energiatakarékos MODUL kazáncsalád sorozatgyártá­sát a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetben. (GB) HUNGAROFRUCT-MÉRLEG: v XXXVIII. évfolyam, 268. szám ARA: 1,80 FORINT 1981. november 15., vasárnap I

Next

/
Thumbnails
Contents