Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-10 / 238. szám
1981. október 10. Kelet-Magyarország 7 „Patkolástanból" elégtelen Á hadiszállítás eszközei A napokban nyílt meg Mátészalkán a szdkérkiállltás. A különböző típusú szállítási eszközök nemcsak a paraszti gazdaságok életében, hanem a háborúk során is íontos szerepet töltöttek be. Hiszen nem elég a katonákat hadba hívni, gondoskodni kell mozgatásuknál, utánpótlásukról. Az emberiség első nagy találmányai közé tartozik a kerék. Még ma Is vitákra ad okot, hogy hol és mikor készülhetett az első kerekeken guruló jármű. Annyi bizonyos, hogy kezdetekben a harci szállító járművek kerekei Is fából készültek, peremeiken bronz- vagy vaspánttal. Tömör kerekű szekerekkel jöttek be honfoglaló őseink. Azokat a kerekeket hasított fából és több rétegből alakították ki. Tudásukért megbecsülték a ko- csikészitő bognárt, a vasalásokat kimunkáló kovácsot, a lószerszámot összeállító szíjgyártót. A küllős kocsi már a fejlett kézműipar terméke. Kétféle szekér terjedt el Európában. Egyik típusa egytengelyes, két nagy kerékkel, két rúddal. Az Igavonó állatot a két rúd közé fogták. A négykerekű, kéttengelyű kocsinak egy rúdja volt, ami mellé két lovat foghattak be. A magyar szekér könnyű fából készült. A hadi- szolgálatra Igénybe vett szekereket — akkori hivatalos szóhasználattal „országos járműveket” — a katonák Jobban kedvelték, mint a jól megvasalt, ezért nehézkes „kincstárit". Lényeges völt a járműveket mozgató állatok szakszerű ápolása, gondozása. A lovak fogatolása is változott az évszázadok során. Míg a római lószerszámon a hám a ló nyakán feszült, addig a magyar esetében az állat szügyén volt, így jobban tudott húzni. A patkót a füves pusztaságok népei — sem a sztyepplakó keleti népek, sem Amerika indiánjai — nem ismerték. A kemény talajon azonban a ló patája gyorsan tönkremegy. A paták rendben tartása fontos volt. A régi huszárok zsebkésein volt egy behajlított pengéjű zserszám, amivel a patába szorult követ ki tudták venni. Az állatorvosi főiskolákon pedig a fontos tárgynak számító „patkolástanból” köny- nyen meg lehetett bukni... B. G. Host láthatod a természetben! Á meggyvágó Bár a meggyvágó (hazánkban költöző) állományának egy része délebbre vonul, az északról hozzánk érkezett madárcsapatokkal már most is gyakorta találkozhatunk. Utak menti galagonyásokban, kökényesekben, gyümölcsösökben, erdőkben figyelhetünk fel erre a verébtől jóval nagyobb pintyféle madárra. Rendszerint az avarban keresgél így ősszel a lehullott magvak után. Rendkívül erős, kúpos csőrével könnyen Toppantja szét a büikk, a gyertyán magvait, valamint a kisebb csonthéjas magvakat Is. Nevét is erről kapta. Nagyon éber, vigyázó madár, az embert csak jókora távolságra engedi közelébe. Nagy csőréről, rövid nyakáról és farkáról, vaskos termetéről hamar felismerhetitek. Távcsővel szemlélve megfigyelhető barna feje és hátoldala, sötétkék szárnya, s a fölötte húzódó fehér keresztszalag, mely röptében is látható, s felismerésének egyik jeigye. Időnkénti kisebb gyümölcsfogyasztását nagyban ellensúlyozza, hogy költési időiben, valamint a tavaszi időszakban igen sok rovart is pusztít. Hazánk vegyes állományú erdeiben, parkokban, de elegyes akácosokban Is szívesen fészkel. Védett madarunk, melynek természetvédelmi értéke 300 forint. Agárdy Sándor Helyiket válasszam ? Díszpánt a macifelsőn A tű — mint egy apró, megmegcsillanó villám — szúr az anyagba. Rácz Mária kötő-húrko- ló ipari konfekclós szegvevarró- gépen dolgozik. Néhány mozdulat, s már majdnem kész Is egy melegítőfelső. A szakmunkáslány leszegi a diszpántot, bevarrja az ujját, az ujja-, az aljapatentrészt, összevarrja a vállat. S mindehhez csupán három percre van szüksége. — Sokáig azt sem tudtam, hogy létezik ilyen foglalkozás. Barátnőm ide, a Hódiköt tiszalöki gyáregységébe jött el dolgozni. Először tőle hallottam erről a mesterségről. Nagyon megtetszett. Főleg azért, mert kicsi koromtól szeretek varrni. A furcsa nevű szakma valóban sokban hasonlít a varrónők munkájához. Igaz, a háztartásokban megszokott táskagépek helyett Itt nagy teljesítményű masinákkal dolgoznak a lányok, asszonyok. Külön gépen öltik fel gombot, a zsebet, vágják a gomblyukat. Marika gépe egyszerre varrja össze és szegi le az anyagot. Mig elkészül egy teljes tréningruha, több kézen is keresztülmegy: egy egész szalag dolgozik rajta. — Mindenki egy-egy részművelettel foglalkozik. Mégsem lehet megunni ezt a munkát, mert állandóan új és új termékek gyártására állunk át. Aki tegnap gallérozott, ma már női ruhákat állít össze. Minden termékváltás egy-egy erőpróba. Hiszen a megszokott mozdulatok helyett valami egészen újat kell begyakorolni. Az üzemben szebbnél szebb kötött, hurkolt anyagokkal dolgoznak. — De milyen nehéz bánni velük! Ha nem vigyázunk köny- nyen nyúlnak, csúsznak, ráncolódnak! Termékeink egy része külföldön, a többi itthon kerül pultra. Nagyon jó érzés, mikor a boltokban felfedezem a gyár egy-egy termékét, amely az én kezem munkáját is dicséri. (házi) A csarodai általános iskolások néptánccsoportja. (E. E. felv.) Babgulyás Heleghegyen Hilotai gyerekek tábori élményei Fclsöregmeci játékok Milotán. A tanárképző főiskolások felsőregmeci táborhelye ismert az úttörők között. A Há- mán Kató KISZ-alapszervezet ugyanis az elmúlt években rendszeresen hirdetett pályázatokat, s azok győzteseit a tavaszi szünetben itt látta vendégül. Ez év nyarán a milotai kisdobosok és úttörők juthattak el e festői környezetben lévő táborba. Kosán Attila negyedikes, az ötödikes Fóri Erzsébet és Nagy Edit, valamint Kálnási Anna és Tóth Edit hatodikosok ki nem fogynak a Felsőregmecen tanult dalokból, játékokból. A több, mint 30 pajtás között alig akadt olyan, aki korábban hosszabb távra kimozdult volna lakóhelyéről. — Autóbusszal indultunk, s előbb Egerben volt városnézés. Elmentünk a várba is, nekem a kazamata volt az igazi meglepetés — idézi Kálnási Anna. — Magunk főztünk — mondja a legkisebb — Kosán Attila — megosztva a munkát. Babgulyás és paprikáskrumpli éppúgy szerepelt az étlapon, mint a szalonnasütés. Többen voltunk egy szobában, így este rendszerint hoszan értékeltük az eseményeket. A többiek mondták el, hogy jártak Sárospatakon a Rákóczi várban, de eljutottak a Kazinczy-emíékhelyre, gyalogtúráztak a Meleghegyre, s rendszeresen bementek Sátoraljaújhelyre. Farkas Lajos iskolaigazgató: — A frissen végzett pedagógusok szervezték a 6 napos túrát, amely a gyerkeknek 440 forintba került, ugyanis a csapat támogatása mellett a milotai Üj Élet Tsz-től 10 ezer forintot kaptak a kiránduláshoz. M. K. Férj és feleség Már tíz éve élt együtt egy házaspár. A férj minduntalan ezzel zaklatta felségét: — Asszony, asszony, soha nem szősz, soha nem fonsz! Meglásd, ha meghalok, nem lesz mivel letakarj! — Sose bánkódj, öreg, halj csak meg nyugodtan! Ne félj, lesz majd mivel lefedjelek. A paraszt meg gondolkodik: „Aztán vajon mivel fog majd engem letakarni?” Régen ugyanis olyan nagy volt a szegénység, hogy még szemfedőre is alig tellett. Gondolkodik, gondolkodik az öreg, mígnem ezt eszeli ki: „Ügy teszek majd, mintha meghaltam volna, s meglátom mit fog rám teríteni”. Halottnak tetette hát magát a muzsik: lefeküdt, meghalt. Az aszony meg ráfektette őt a lócára. Aztán fogta a rokkát, és nekiállt fonni. Alighogy elkészült egy nagyobb gombolyaggal, rákötözte férje nagy lábujjára a szálat, onnan a fejére tekerte, és így tovább, egymás után oda- vissza. Mikor elkészült, leült, sírva fakadt, és így jajveszé- kelt: — Ó egyetlen drágaságom! Mi lett immár tebelőled? A férj nem tudta tovább türtőztetni magát, és így kiáltott: — Gitár! Oroszból fordította: Grabócz Gábor Közmondás Olvassátok össze a körbe írt szótagokat a belső vonalak segítségével, és egy ismert közmondást kaptok megfejtésül. ’qozn} £33 deujoq iuuu ‘qqaj -3A £33 eui qqof : sajfajSaiv Úttörők rovata Hiénk a szó Igazi őszi kirándulásra mentünk a napokban a ger- lyiugornyai Tisza-partra. Megnéztük a környék természeti szépségeit, majd gondolva a rajzórákra, agyagot és homokot gyűjtöttünk. Délben számháborúztunk, délután szalonnasütéssel fejeztük be a jól sikerült kirándulást. Lővey István, Bíró Andrea, Kiss Tünde, Gáspár Andrea Nyírlövő * Partizánriadót szerveztek a kisdobosoknak; addig mi, nyolcadikosok a hatszemélyes hintákat „szálltuk” meg. A Tisza-parton a fegyveres erők napján egésznapos programon vehettünk részt. A számháborút a lányok nyerték, mert mi találtuk meg a zászlót. Legyőztük a fiúkat! Utána viszont már ők voltak a főszereplők, osztályok közötti focimeccsen mérték össze tudásukat. Kedves Mária, Lövőpetri Az erdő madarainak életét, tikait leshettük el nyáron a madártani táborban. Ráadásul telefonnal is felszerelték az őrsátort, s természetesen mindenki fel akarta hívni a táborvezetőt. így az őrszemek közvetlen kapcsolatot teremthettek a táborvezetővel. Ez nagy segítséget jelentett a madártani megfigyeléseknél is. • . '*■ Esik Sándor és Endre, Tornyospálca A Beregi Múzeumot kerestük fel az október 3-i szabad szombaton. A harmincfős csoportnak nagyon tetszett a régészeti, a népművészeti kiállítás, de lebilincselő volt az Eötvös kastélyban megnyílt iskolatörténeti kiállítás is. Láttuk a régi kényelmetlen iskolapadokat, a rossz emlékű nádpálcát, az iskolacsengőt, elolvastuk Eötvös József Végrendelet című versét. Érdekes volt látni a régi iskolások hétköznapjait bemutató emlékeket, s jó volt arra gondolni, hogy mi milyen körülmények közt tanulhatunk. Katona Béla Rohod, „Nagy János” honismereti szakkör Játékos és romantikus akadályversenyt szerveztünk szeptember végén. A kisdobosok és az úttörők harci túrán vettek részt. Sokat derültünk a kanalas vízhordó versenyen. A balesetek megelőzősére az úttörőgárda szakasz vigyázott: A fegyveres erők napja alkalmából pedig dísztáviratot küldtünk a fegyveres testületek helyi képviseleteinek. Gál Katalin Mátészalka, Rákóczi F. Úttörőcsapat Ünnepélyes keretek között, iskolai ünnepségen vehettünk át csapatzászlót a Nyíregyházi Konzervgyártól. Iskolánk valamennyi tanulója büszke a zászlóra és megfogadtuk; méltók leszünk a kitüntetésre. Szabó Hedvig Nyíregyháza, 4-es iskola Gyermekrajzok zsűrizése Mit láttam a kempingben? címmel hirdetett gyermek- raj z-pályáza tot a KPVDSZ művelődési ház Nyíregyházán. A beküldött pályamunkákat a napokban értékelték. Első helyezést Kátai Ildikó (13 éves) ért el, második Posgai Tünde (9 éves), harmadik Kőhalmi Szabolcs (5 éves) lett. Az ünnepélyes eredményhirdetést október 25-én tartják, ahol további öt versenyzőnek tárgyjutalmakat adnak át. A rendezvényen Oszter Sándor és Dévai Nagy Kamilla gyermekműsorával köszöntik a meghívottakat. TÖRD A FEJED! VÍZSZINTES: 1. Ebben a városban van a Szatmári Múzeum. 6. Vissza: disz. 7. Kerti szerszám. 8. Foszfor, kálium vegy- jele. 9. Van, németül. 11. Menyasszony. 12. Esőn áll. 14. Feleség apja. 16. Hires úttörőtábor. 18. Intéző Bizottság. 20. író betűi keverve. 21. Kicsinyítő képző. 22. Rajztinta. 24. Asszonyok. 2S. AzAV. 27. Félig feléledt! 28. Szandálféle. 29. Távol-keleti folyam, de hal is. FÜGGŐLEGES: 1. Építőipari kötőanyag. 2. Morse-jel. 3. Elme. 4. Ételízesítő. 5. Kicsi. 6. Megfejtendő (negyedik négyzetben: LL), a függ. 15. folytatása. 10. Kétjegyű számjegy. 11. Szülő. 13. Veszteség. 14. Hordóürmérték. 15. Ez nyílt meg a Szatmári Múzeumban (folytatás a függ. 6-ban). 17. Nikkel, szén vegyjele. 19. Gobanaféleség. 21. KÖLU. 23. Túlázott föld. 24. Tagadás. 26. Középen avul! 27. Növény. Megfejtendő: vízszintes 1., függőleges 15. 6. Múlt heti megfejtés: A MEGYEI MÚZEUMI ES MŰEMLÉKI HÓNAP. Könyvjutalom: B6di Ferenc Nyíregy háza, Bartha Agnes Nagydobos, Lakatos Ernő Tlszakanyár, Révész Erzsébet Tisza vasvári. Pólyák Tamás Klsvárda, Erdei Éva Nagykálló, Szülék Zsuzsa Tisza - szalka, Mandzák László Márokpapi, Trella Zsolt Nyírbátor, Papp Mariann Nylrkáta, Bácsi Zoltán Laskod, Nyicz Erika Nyírmeggyes, Harangozó Anikó Mérik, Tiima Zsolt Nyíregyháza, Kiss Marianna Nyíregyháza.
