Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-10 / 238. szám
4 Kelet-Magyarország 1981. október 10. Befejezte munkáját az országgyűlés Elutazott az angolai küldöttség (Folytatás az 1. oldalról) — nagy szerepe van a társadalomnak. Köszönet illeti mindazokat — mondotta az államtitkár —, akik társadalmi aktivistaként azért dolgoznak, hogy környezetünk emberi, emberekhez méltó maradjon. Az államtitkár megállapította: az öt éve alkotott törvény alapjában véve beváltotta a hozzá fűzött reményeket, alkalmas arra, hogy hosszabb távon keretét adja a környezetvédelemnek. Az e célra rendelkezésre álló anyagi eszközöket megfontoltan •és. célszerű sorrend betartásával! kell felhasználni. A vitában összesen tizenhat képviselő szólalt fel, akik értékes javaslatokat tettek — köztük dr. Kulin Lász- lóné, Szabolcs-Szatmár megyei képviselő. Folytatódott az országgyűlés őszi ülésszaka. Képünkön: a padsorokban helyet foglaló pártós állami vezetők. (Kelet-Magyarország telefotó) A vita végeztével Gonda György államtitkár emelkedett szólásra. Elmondta: a felszólalásokban elhangzott észrevételeket, javaslatokat hasznosítják. A VI. ötéves terv előirányzatai megfelelnek a követelményeknek. Figyelembe veszik, hogy népgazdaságunk mire képes a következő fél évtizedben, melyek azok a feladatok, amelyeknek megvalósítását reálisnak tekinthetjük. Az viszont feltétlenül szükséges, hogy a tervben foglalt tennivalókat maradéktalanul elvégezzük. Az államtitkár a felszólalásokra válaszolva elmondta, hogy rendkívül széles azoknak az ágazatoknak, üzemeknek a köre, amelyeknél megoldásra vár a hulladékok elhelyezése, az értékes anyagok visszanyerése, visszajuttatása a termelés vérkeringésébe. Ezzel egyező a cél: a környezet szennyeződésének megakadályozása, tehát a megelőzés, s ebben a központi irányítással együtt a gazdálkodó szervekre is mind nagyobb felelősség hárul. Ami pedig a természet megóvását illeti, a közeljövőben elkészül egy új törvényerejű rendelettervezet. Ebben a dokumentumban a két évtizede érvényben lévő szabályozás egyes elemeit módosítják. Gonda György kitért a Borsod megyei foszgéngyártás környezeti hatásaival kapcsolatban felvetett képviselői észrevételekre is. Mint mondotta, a biztonsági szempontok messzemenő figyelembe vételével ismét megvizsgálják ezt a problémát. Ugyanígy megalapozott döntést hoznak majd a paksi atomerőmű hulladékanyagainak tárolásáról. Hangsúlyozta: a hasadó anyagok nem juthatnak a környezetbe, s a csekély szennyezettségű, egyéb hulladékok elhelyezésének szigorú rendje teljes garanciát nyújt ártalmatlanságukra. Gonda György hangsúlyozta — és ez az ülészszak során is kifejezésre jutott — társadalmunk felelőssége, cselekvőkészsége növekszik a környezet- és természetvédelem fejlesztésében. A feladatok megoldásához a népgazdaság a lehetőségeihez mérten hozzájárul, segíti azt a társadalmi magatartás lendítő ereje is. Az országgyűlés egyhangúlag jóváhagyólag tudomásul vette az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát. Ezzel befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka, amelynek pénteki munkanapján Apró Antal és Cservenka Ferencné felváltva elnökölt. Dr. szabolcsi Szabolcs-Szatmár megye 18-as választókerületének képviselője a környezetvédelem fontosságáról szólt felszólalása bevezetőjében, majd így folytatta: — Az utóbbi években rohamos fejlődésnek vagyunk tanúi Szabolcs-Szatmár megyében is. A technika fejlődése, a lakosság növekedése, a fokozódó urbanizáció, a mezőgazdaság kemizálása megyénkben is központi témává tette a levegő-, víz- talaj- szennyezést, a termőföldek területének csökkenését, a hulladék felhalmozását, a növény- és állatvilág pusztulását. — Szabolcs-Szatmár megyében a környezetvédelem ma még viszonylag kedvezőnek minősíthető. Találunk még ősidők óta érintetlen tájat, melyről írók, költők elragadtatással írtak. De találunk olyan növény- és állatfajokat, melyek sehol másutt nem találhatók meg. Napjainkban valósul meg a környezetvédők nagy álma: a Szatmár-beregi tájvédelmi körzet 36 ezer hektárt ölel fel, s így az ország legnagyobb védett területe. Gyertyános tölgyesei, tőzeg- és mohalápok maradványai, a szatmári rész természetes erdőtípusai, ritka lágyszárú növényzete, kiveszőben lévő madárvilága, építészeti emlékei érdekes, hasznos látnivalót kínálnak az idelátogató számára. A helyzet jobb az országos átlagnál, köszönet ezért a szatmári-szabolcsi-be- regi embereknek a környezetés tájvédelem ismeretlen és ismert aktivistáinak. — Eredményeink nagy része társadalmi munka eredménye. Falvaink, városaink a hatodik 5 éves tervre 113 millió forint társadalmi munkát ajánlottak környezetvédelemre. Tisztelt Országgyűlés! — Három vállalat üzemorvosa vagyok. Munkám végzése közben nap, mint nap találkozom az emberre káros környezet betegségeket előKulin Lászlóné képviselő felszólalása idéző hatásával. Hosszan sorolhatnám a környezeti hatásokra kialakuló megbetegedéseket, melyeket a fertőzött víz, szennyezett talaj, a nem tiszta levegő, a szerves anyagok, a nagy zaj, a röntgensugárzás, vagy éppen rohanó életmódunk okoz. — Hiába szeretné az egészségügyi dolgozó például a halláskárosodott hallását megjavítani, ha az továbbra is zajos környezetben dolgozik, vagy csökkenne például a megfázásos megbetegedések száma, ha biztosítani lehetne a munkahelyeken a megfelelő hőmérsékletet, de kevesebb lenne a látásromlás is, ha a munkahelyeket a munkafolyamat jellegének megfelelően világítanák meg. A porártalmakat meg lehetne előzni, minimálisra lehetne csökkenteni jól működő elszívó berendezésekkel. — Szólni kell a civilizáció ártalmait említve az emberek közötti kapcsolatról is. Ügy érzem, nem törődünk eléggé egymással, nem vagyunk tekintettel egymásra. Harmonikus munkahelyen, harmonikus családban kevesebb a gyomorfekély, magasvérnyomás, idegesség, infarktus. Az egymás iránti figyelmesség külön anyagi áldozatot sem kíván. Meg kell tanulnunk szocialista társadalmunkban szocialista emberként élni. Ezt követően a képviselő gyorsan fejlődő lakóhelye, Kisvárda környezetvédelméről szólt. Elmondta: a várost legjobban szennyező üzem az Öntödei Vállalat, amely 1922- ben 35 dolgozójával Kisvárda perifériáján az egész megye kohászati iparát jelentette. Az ötödik ötéves tervben az ország egyetlen öntöttvas-radiátor üzemévé fejlődött; ma már 25 ezer tonna öntvényt termel. Azáltal, hogy Kisvárda dinamikus fejlődése, terjeszkedése következtében a vállalat a város központjába került, környezetszennyezés és zajártalom forrásává vált, előidézve munkahelyi ártalmakat is: szilikózist, nagyott- hallást, vibrációs ártalmakat, krónikus légúti megbetegedéseket. — A dolgozók egészségvédelme, munkakörük javítása érdekében a gyár már az ötödik ötéves tervben is sokat tett: felépítette a 650 személyes fehér-fekete öltözőt, légtisztító berendezéseket szerelt fel és Kisvárda vállalatai közül elsőnek beindította a jó műszerezettségű, egészségügyi dolgozókkal jól ellátott üzemegészségügyi szolgálatot. Mindez kb. 50 millió forint kiadást jelentett, sajnos csak a kömyezetszeny- nyezés jelentős csökkentésére, de nem megszüntetésére volt elegendő. — A hatodik ötéves tervben továbbra is nagy gondot kívánnak fordítani környezeti és munkavédelmi ártalmak csökkentésére. Ehhez segítséget kapnak a megyei és a városi tanácstól is. Tisztelt Országgyűlés! — Vállalataink nagy része még készárucentrikus, s nem figyelnek a termelés közben keletkező hulladékokra. Pedig a keletkező hulladékok, szennyező anyagok összegyűjtése, további feldolgozása vagy éppen megsemmisítése nem mindig szerves része a termelési folyamatnak. Követendő példaként említem a kisvárdai központú HUNNI A- COOP Szabolcsi Baromfifeldolgozó és Értékesítő Közös Vállalatot, ahol súlyos anyagi áldozatok árán — többek között a környezetszennyezés megakadályozása érdekében — 90 millió forint beruházási értékkel hulladékfeldolgozót építettek a baromfifeldolgozó mellett. A hulladékfeldolgozás jelentősége azon túl, hogy védi a környezetet, népgazdasági szempontból is jelentős, mert nehéz valutáért beszerezhető állati fehérjét állít elő az addig földbe került hulladékból. Felszólalásának végén Kulin Lászlóné hatékonyabb intézkedéseket, széles körű társadalmi összefogást sürgetett a környezet védelmére alkotott törvény végrehajtásában. Képtávírón érkezett Az egyiptomi parlament jóváhagyta Hoszni Mubarek alel- nök elnökké történő jelölését. Képünkön: a kairói törvény- hozásban a Mubarakra leadott szavazatokat gyűjtik össze. (Kelet-Magyarország telefotó) (Folytatás az 1. oldalról) A barátság és a kölcsönös megértés szellemében folytatott tárgyalásokon Kádár János és Jósé Eduardo dós Santos áttekintették a Magyar Szocialista Munkáspárt és az MPLA-Munkapárt tevékenységét, és kapcsolatait, kölcsönös tájékoztatást adtak a két ország politikai, gazdasági és társadalmi fejlődéséről. Véleményt cseréltek a legfontosabb nemzetközi kérdésekről, valamint a Magyar Népköztársaság és az Angolai Népi Köztársaság kapcsolatai fejlesztésének lehetőségeiről. A nemzetközi helyzet áttekintése során a felek elégedetten állapították meg, hogy álláspontjuk valamennyi kérdésben megegyezik. Nyugtalanságukat fejezték ki amiatt, hogy az imperializmus erőinek az enyhülés ellen indított széleskörű támadása következtében aggasztóan szaporodnak a nemzetközi életben a feszültség elemei, erősödött a hidegháborús légkör és az a törekvés, amely a fegyverkezési hajsza új, minden eddiginél veszélyesebb és a népek számára költségesebb fordulójának kiprovokálására irányul. Kádár János biztosította az angolai küldöttséget, hogy a magyar nép és a Magyar Nép- köztársaság kormánya szolidáris az angolai nép forradalmi harcával, amelyet országa szuverenitásának és területi integritásának védelméért folytat. Hangsúlyozta, hogy az Angolai Népi Köztársaság elidegeníthetetlen joga, hogy az ENSZ alapokmánya 51. cikkelyének megfelelően gondoskodjék védelméről. A két ország vezetői megerősítették szolidaritásukat a namíbiai nép küzdelmével, és támogatásukról biztosították annak egyedüli törvényes képviselőjét, a Dél-Nyugat afrikai népi szervezetet (SWA- PO). Követelték Namíbia megszállásának azonnali megszüntetését, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 435. határozatának végrehajtását Kifejezték aggodalmukat a világ különböző térségeiben kialakult és éleződő konfliktusok miatt Elítélték azokat az imperialista törekvéseket, hogy újabb katonai támaszpontokat hozzanak létre Afrikában és más földrészeken. Hangsúlyozták, hogy ezek veszélyeztetik a népek békéjét és szabadságát, valamint a nemzetközi biztonságot. Megállapították többek között hogy a két ország és a két nép baráti kapcsolatai, melyek az angolai nép felszabadító harcának idején alakultak ki, eredményesen fejlődnek. Megerősítették elhatározásukat, hogy tovább fejlesztik a két ország hagyományosan baráti kapcsolatait E célból a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és az Angolai Népi Köztársaság elnöke aláírta a két ország barátsági és együttműködési szerződését. Pozitívan értékelték a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok és a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlődését. Nagy fontosságot tulajdonított tak a közlekedés, az egészségügy és a mezőgazdaság területén már kialakult együttműködés elmélyítésének. Aláírták a mezőgazdasági együttműködési megállapodást és a gazdasági együttműködés konkrét kérdéseiről szóló jegyzőkönyvet. Jósé Eduardo dos Santos elvtárs őszinte köszönetét és elismerését fejezte ki a magyar népnek, az MSZMP Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kormányának azért a meleg, testvéri fogadtatásért, amelyben az angolai küldöttség magyarországi tartózkodása során részesült. Az MPLA-Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnöke hivatalos baráti látogatásra hívta meg Kádár Jánost és Losonczi Pált. A meghívást köszönettel elfogadták. Prágában tanácskozik a nők világkongresszusa. A képen az elnökség. Felette a felirat: egyenlőség, nemzeti függetlenség, béke. (Kelet-Magyarország telefotó)
