Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-09 / 237. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. október 9. Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Tanácskozik az országgyűlés. (Kelet-Magyarország teletotó) (Folytatás as 1. oldalról) az ország lakosságának több mint fele dolgozott a mező- gazdaságban, mára ez az arány 20 százalékra csök­kent, ugyanakkor csupán az elmúlt évtizedben a terme­lés értéke, valamint a mun­ka hatékonysága két és fél­szeresére növekedett. En­nek feltétele volt a dolgozók mind magasabb szakmai fel- készültsége is. Lehetőségeink további kihasználásához kí­vánatos — hangoztatta a bi­zottság elnöke —, hogy még szélesebb körűvé váljék a a mezőgazdasági szakmun­kásképzés. Felhívta .a figyelmet: szá­mos gazdaságból hiányoz­nak még a felkészült agrár - értelmiségiek. Ezért is üdvö­zölte a bizottság a kedvezőt­len adottságú tsz-ek szakem­bergárdájának bővítését tá­mogató legutóbbi intézkedé­seket. Cselőtei László elmondot­ta: az alaptevékenységen kí­vüli munka, illetve a háztá­ji és kisegítő gazdaságok lé­nyeges összetevői agrárpoli­tikánk eredményességének. 80 százalékuk közvetlenül, vagy közvetve a mezőgazda­ságot szolgálja, vagy annak termékeit teszi értékesebbé. Ugyanakkor ipari tevékeny­ségük is valóságos igényeket elégít ki és része a hazai háttériparnak. Hangsúlyoz­ta: a fejlődés fő irányát ha­zánkban a nagyüzemi gaz­dálkodás jelenti, e mellett azonban nem mondhatunk le a kisegitő tevékenységről sem. A mezőgazdasági bizottság vitájában is nagy hangsúlyt kapott a földhasználat és a földvédelem. A többi között megállapították: jelentős fel­adat, hogy az ország földjé­nek mintegy 11 százalékát kitevő, termelésből kivont te­rületet ahol csak lehet, mindinkább hasznosítsuk a mezőgazdaság céljaira is — mondotta Cselőtei László. A vitában összesen tizen­hat képviselő szólalt fel, akik igen figyelemre méltó javas­latokat, észrevételeket tettek — köztük Szántó Sándor, Szabolcs-Szatmár megyei képviselő. A felszólalásokra Váncsa Jenő miniszter válaszolt. A kedvezőtlen adottságú gazda­ságokról elmondotta, hogy a feszültségeket érzékelve a MÉM szakemberek bevoná­sával komplex intézkedés­sort dolgozott ki. Utalt arra is — miként a vita jól tükröz­te —, hogy nagy a jelentősége a mezőgazdaságban a szemé­lyi kérdéseknek, a szakem­berellátásnak. Ezért — min­den gazdasági nehézség elle­nére — a minisztérium biz­tosítja — ösztönzi —, hogy a kedvezőtlen adottságú üze­mekbe megfelelően felkészült és a gondok megoldására ké­pes mezőgazdászok kerülje­nek. Az eredményesebb gazdál­kodást szolgáló egyéb új fel­tételek sem elhanyagolandók. Hiszen nagyon jelentős a ga­bonatermesztés ösztönzése, s figyelemre méltó — a külön felárakkal, termelő árkiegé­szítésekkel — a szarvasmar- hahús-termelés serkentése. Hatalmas többletet jelenthet az is, hogy a fejlettebb, tő­keerős üzemeknek megterem­tették a feltételeket ahhoz, hogy „beáramolhassanak”. a gyengébbekhez,, együttes erő­vel feljebb jutva 'a haladás lépcsőjén. Ugyanakkor azok a szövet­kezetek, amelyeknek nem futja gép- és eszközvásárlás­ra, a jövőben bérleti rend­szer révén juthatnak hozzá a korszerű technikához. Mind­ez indokolja és feltételezi a komplex intézkedéseket — hangoztatta a miniszter. — Meggyőződésem: a végrehaj­tás meghozza a gyümölcsét. Kitért a kertészeti ága­zat problémáira is. A terme­lés színvonalában, eredmé­nyeiben, fegyelmében e terü­leten lelhetők fel a legna­gyobb különbségek. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a közeljövőben az Állami Tervbizottság elé terjeszti a nagyüzemi zöld­ségtermesztés-feldolgozás, konzerválás egész vertikumá­nak ügyét. A zöldség- és gyümölcs­forgalmazásról szólva megál­lapította, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan inkább a tárolóhelyek szűkössége, szál­lító járművek viszonylagos hiánya okoz gondot. Sokan felvetik — mondotta a mi­niszter —, hogy a termelői és a fogyasztói ár között óriási különbségek vannak. Ám senki sincs abban akadályoz­Magyar—angolai barátsági nagygyűlés (Folytatás az 1. oldalról) dés. Hisszük, hogy ez a tö­rekvésünk mindkét nép javát szolgálja, elősegíti közös cél­jaink valóraváltását, és hoz­zájárul a világ haladó erői­nek további térnyeréséhez, az emberiség tartós békéjéhez, a szocializmus győzelméért ví­vott harc sikeréhez. — Mindannyian szívből kí­vánjuk, hogy az Angolai Né­pi Köztársaság népe az MPLA Munkapárt vezetésé­vel további sikereket érjen el a társadalmi és gazdasági fejlődésben, hazája felvirá­goztatásában. Az Elnöki Tanács elnöké­nek nagy tapssal fogadott be­szédét követően Jósé Eduar­do dos Santos lépett a mik­rofonhoz. Meleg szavakkal tolmácsol­ta az MPLA—Munkapárt Központi Bizottságának és az Angolai Népi Köztársaság kormányának forradalmi üd­vözletét, s egyben köszönetét mondott az Ikarus Gyárban tett látogatásért Kijelentette: e látogatás is lehetőséget nyújtott arra, hogy erősítsük az angolai és a magyar nép barátságát, testvériségét, szo­lidaritását. A továbbiakban emlékez­tetett arra, hogy a népeinket összefűző baráti kapcsolatok az angolai fegyveres nemze­ti felszabadító harcok kezde­tére vezethetők vissza, majd így folytatta: — A gyarmato­sítók elleni küzdelem idején is igaz barátaink voltak a szocialista országok, akikre mindig számíthattunk, akik­nek anyagi támogatása, poli­tikai és diplomáciai segítsé­ge döntő szerepet játszott az angolai hazafiaknak a portu­gál gyarmatosítók felett ara­tott győzelmében. Hálásak vagyunk azért és nagy öröm­mel állapítjuk meg, hogy a Magyar Népköztársaság ma is sokoldalú támogatást nyújt számunkra. A magyar párt és állam részéről megnyilvánuló fi­gyelem és elkötelezettség ar­ról győzött meg bennünket, hogy önök mélyen átérzik a gyarmati örökség felszámolá­sa érdekében tett erőfeszíté­seink fontosságát. Az a mód, ahogyan magyar barátaink kapcsolatainkra tekintenek, az az érdeklődés, amellyel mind politikai, mind gazda­sági és társadalmi kapcsola­taink folyamatos fejlesztését kísérik, kifejezi a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a magyar népnek pártunk és népünk iránti bizalmát. Az Angolai Népi Köztár­saság helyzetével kapcsolat­ban elmondta: — A függet­lenség kivívása óta eltelt hat évben elsődleges feladatunk volt, hogy megvédj ük forra­dalmunkat és hazánk területi sérthetetlenségét. Országun­kat szüntelenül fenyegeti a fajüldöző dél-afrikai rezsim agressziója, valamint a tör­vényellenesen megszállva tartott Namíbia területéről hazánk területére átdobott angolai lakájainak felforgató tevékenysége. Az imperializ­mus nyiltan támogatja a dél­afrikai rezsim agresszív és népírtó politikáját, ezért nemcsak országunk, hanem a többi afrikai állam szuvere­nitása is veszélyben van. Mi szolidárisak vagyunk a törvényellenesen megszállt Namíbiával. Támogatjuk nemzeti felszabadító harcát. Ezután az országa fejlődésé­ről adott számot. Befejezésül leszögezte: a magyarországi tárgyalásain­kon — amelyeket a barátság és a teljes megértés jegyében folytattunk — kifejezésre ju­tott, hogy a jelenlegi nemzet­közi helyzet legfontosabb kér­déseiben azonos nézeteket vallunk. Meggyőződésünk, hogy a Magyar Népköztársaságban tett hivatalos baráti látogatá­sunk eredményei teljes mér­tékben pozitívak, és nagy táv­latokat nyitnak együttműkö­désünk fejlesztéséhez és ki- szélesítéséhez. Jósé Eduardo dos Santos szavait a barátsági nagygyű­lés másfélezer résztvevője hosszantartó tapssal fogadta. A nagygyűlés az Internacio- nálé hangjaival ért véget. Az angolai párt- és állami küldöttség a délutáni órák­ban visszautazott Budapestre. ★ A magyar—angolai magas- színtű megbeszélések kereté­ben csütörtökön folytatódtak a gazdasági tárgyalások. Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter és Paulino Pinto Joao, az együttműködési ál­lamtitkárság vezetője a gaz­dasági együttműködés to­vábbfejlesztéséről szóló jegy­zőkönyvet írt alá. A jegyző­könyv előirányozza az együttműködés bővítését. Többek között az angolai köz­lekedés és járműipar, hír­adástechnika, lámpagyártás, egészségügyi létesítmények és a mezőgazdaság fejlesztése területén. va, hogy a termelő is közvet­lenül eljusson a piacra. Be­jelentette, hamarosan jogsza­bály jelenik meg, amely — az idén először — az úgyne­vezett állami célcsoportos be­ruházási kereteket kiterjeszti a mezőgazdasági üzemekre is. A meliorációról, földvéde­lem, a föld javítás ügyéről szólva leszögezte: az utóbbi öt esztendeinél is nagyobb az állami támogatás. A kereken hatmilliárd forintot differen­ciáltan bocsátják rendelke­zésre. Olyan pályázati rend­szert írnak ki, amelyek révén a központi eszközök saját erővel gyarapíthatók, így a tervezett egymillió hektárnál akár néhány száz ezer hek­tárral nagyobb terület termő- képességét lehet megjavítani. Ami az alkatrész-ellátást il­leti: a hazai vállalatokkal, üzemekkel közösen egyre több megoldást lehet találni, így például az idén egyedül a tsz-üzemek és gépipari vál­lalatok 600 millió forint érté­kű alkatrészt gyártanak, s ezt az értéket 1982-ben meg lehet duplázni. A miniszter elmondotta, hogy a vitában elhangzott sürgető észrevételekre a mi­előbbi változtatás érdekében megteszik a szükséges intéz­kedéseket. Az országgyűlés a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolóját, va­lamint a felszólalásokra adott választ jóváhagyólag tudomá­sul vette. A miniszteri választ határo­zathozatal követte: az ország- gyűlés a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter be­számolóját, valamint a fel­szólalásokra adott választ jó­váhagyólag tudomásul vette. Ezzel a parlament őszi ülés­szakának első napja — ame­lyen felváltva elnökölt Apró Antal és Cservenka Ferencné — befejeződött. A képvise­lők pénteken 10 árától — az elfogadott napirendnek meg­felelően — az emberi kör­nyezet védelméről szóló tör­vény megvitatásával folytat­ják munkájukat. Szántó Sándor szabolcsi képviselő felszólalása Szabolcs-Szatmár megye 12-es választókerületének képviselője felszólalását a nagyüzemi mezőgazdaságban elért eredmények méltatásá­val kezdte, majd azokról az intézkedésekről szólt, ame­lyek hozzájárultak és a jövő­ben ösztönzői lesznek a fejlő­désnek. — Örömmel fogadtuk a párt és a kormány legutóbbi döntését — mondta Szántó Sándor — amely az alacsony jövedelmezőségű termelőszö­vetkezetek helyzetének javí­tását szolgálja. Ezekben a döntésekben is tükröződik a jó szándék és segítőkészség. — A termelőszövetkezet, amelyben én dolgozom, az Ecsedi láp térségében gazdál­kodik kedvezőtlen feltételek között. Az ár- és a belvíz okozza a legtöbb gondunkat. Sokszor tette már tönkre szorgalmas munkánk eredmé­nyeit. Éppen ezért nagy örömmel fogadtuk a komp­lex melioráció új lehetősége­it. Azt kérjük az illetékes szervektől, mérlegeljék annak lehetőségét, hogy az üzemi vízrendezéshez — egyes indo­kolt esetekben, amikor nincs meg a saját forrás az állami támogatás kiegészítésére — kamatmentes hosszúlejáratú hitelt biztosítsanak, amely bőségesen megtérülne a több­lettermelés eredményeiben. — A szakemberek számá­nak gyors növekedése az egész megyére jellemző. Szabolcs- Szatmár termelőszövetkezete­iben 1400 egyetemet és főis­kolát végzett szakember te­vékenykedik és jelentősen növekedett a szakmunkások és a betanított munkások szá­ma is. A szakemberek dön­tő többsége eredményesen dolgozik és emellett a köz­életben is aktívan tevékeny­kedik. — Az eredmények mellett azonban azt is el kell monda­nunk, hogy a kedvezőtlen adottságú szövetkezetekben nem mindig maradnak meg a szakemberek. A mostoha ter­mészeti körülmények miatt gyakran sikertelen a gazdál­kodás, a szakemberek pesszi­mistává válnak, nincs siker­élményük, és ha a szövetke­zet veszteséggel zárja az évet, az esetek többségében mun­kadíjukat 80 százalékra beha­tárolják, erkölcsi és anyagi hátrányba kerülnek és emiatt gyakran otthagyják a gyenge termelőszövetkezeteket. — Az igazsághoz hozzátar­tozik az is, hogy ezek a szö­vetkezetek eddig is kaptak szakember-támogatást, ame­lyet a jövőben is indokolt megtartani. A szakember-tá­mogatás területén azonban nem tartom indokoltnak, hogy egy üzemben csak öt szakember kaphat állami tá­mogatást. Éppen ezért azt ja­vaslom, hogy a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisz­térium határozza meg a me­gyék részére folyósítható tá­mogatási összeget, de ne ad­jon létszámkeretet, bízza a megyei tanács végrehajtó bi­zottságára, hogy a támogatás összegével a szükségleteknek megfelelően önállóan gazdál­kodjon. Tisztelt Országgyűlés! — Nagy jelentőségűnek tartjuk és támogatjuk a ki­egészítő tevékenység fejlesz­tését. A mi szövetkezetünk a MEDICOR-ral és a Budapes­ti Finomkötöttáru Gyárral alakított ki kooperációt és szervezte meg a kiegészítő te­vékenységet folytató üzeme­ket, amelyekben ez év végére mintegy 400 fő foglalkoztatá­sa válik lehetővé. Számunk­ra különösen nagy jelentősége van annak, hogy foglalkoztat­ni tudjuk a község lakosságát, és az itt képződő nyereségből fejleszthetjük az alaptevé­kenységet is. Tisztelt Képviselőtársak! Befejezésül engedjék meg, hogy szövetkezetünk és az egész megye mostani, igen nagy gondjáról is szóljak. Köztudott, hogy nálunk te­rem az ország télialma- mennyiségének valamiveL több mint 50 százaléka. Ez évben rekordtermést takarí­tunk be, a legutóbbi becslé­sek szerint mintegy 550 ezer tonnát. A téli alma 80 száza­lékát első osztályú almaként vásárolják meg. A mi szövet­kezetünk és a többiek is jól felkészültek az alma termesz­tésére és betakarítására. Vi­szont az értékesítés minden olyan esztendőben komoly gondot okoz, amikor az átla­gosnál jobb termést takarí­tunk be, ez évben különösen. — Meggyőződésünk, hogy ezt a jó minőségű almát kül­földön és belföldön értékesí­teni lehetne, de a kereskede­lem részéről nincs meg ehhez a kellő megértés és talán az érdekeltség sem. Azt kérem az illetékes minisztériumok­tól, vizsgálják meg az alma, a burgonya és a zöldség for­galmazásának helyzetét és tegyék meg a szükséges in­tézkedéseket, hogy végre ol­dódjon meg a termés bizton­ságát veszélyeztető és sok bosszúságot okozó nehéz kér­dés. Szalontay Mihály: cv toísó cnaj? ■■■■■I 3. Ambrus egy kicsit megle­pődött, de hogy teljesen is­meretlen nőt talált az öreg­nél, egy kicsit fel is háboro­dott. Mégiscsak piszokság, gondolta vagy ha nem is gon­dolta végig, valami ilyesmi futhatott át ködösen a fejé­ben, — hiszen ő is a történet­ben gondolkozók, és a törté­netet előre megírok fajtájá­hoz tartozott, és ha maga az egész történet nem is, de a poén mindenesetre már kész volt benne, feljövetel közben a valódi fájdalom, a valódi kétségbeesés, a tudatos tehe­tetlenség mögött. S ez vala­hogy így hangzott: „Tudjátok, mondanom sem kell, az öreget X. Y. feleségé­vel találtam, no nem vagyok indiszkrét, dehát kényszer- helyzetben vottam ...!” Nos most ez a poén mindenesetre ugrott, ezt a nőt nem ismeri, nem tudja, kinek a felesége, ha egyáltalán feleség, így saj­nos másik előre felépített mondatát sem tudta elmon­dani, melybe csak az illető hölgy keresztnevét kellett vol­na beépíteni, s azt mondhat­ta volna, hogy „kedves izé, sajnos meg kell kérnem, hogy sürgősen tűnjön el, mert sú­lyos szerencsétlenség ért mindnyájunkat, mert Miklós akit maga is olyan jól is­mert” ... — különösen ezt a részt tudta volna jól hangsú­lyozni, legalábbis- a kollégák­nak való elmesélés közben, s ironikusan kiemelni, a „ma­ga is jólismert-jét, különösen akkor, ha az illető hölgyről tudhatta vagy sejthette volna, hogy Miklósnak is megvolt. Most azonban zavarában bemutatkozott. — No és — mondta a hölgy, mintegy jelezve, hogy ez a név neki semmit nem mond — nem tudja véletle­nül, hogy a házigazda hova lett? Akkor már mellette állt az öreg, a sárgászöld fürdőlepe­dőben, amely még mindig úgy volt rajta, mint egy ró­mai tóga. Szelíden kitolta az előszobába' Ambrust, s ott mondta: — Tudom, hogy a kíváncsi­ság foglalkozási ártalom, de légy szíves menj le a kocsi­hoz, és ott várj! öt perc múl­va ott leszek! — Jó, de gyere azonnal! Senkinek nem szóltam, senki nem tudja, a család sem ... meg te tudod, hogy ki más­nak kell még szólni. Ja, én már a pártközpontot fölhív­tam. — Abban biztos voltam — morogta az öreg. Visszament. Márta már kikészítve, ciga­rettázva állt az ablaknál, de amikor bejött, a cigarettát gondosan a hamutartóba tet­te, hozzáfutott és kislánykod- va a nyakába csimpaszko­dott. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents