Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-09 / 237. szám

Tanácskozik az országgyűlés. Váncsa Jenő miniszter beszédét mondja. (Kelet-Magyarország telefotó) Magyar—angolai barátsági nagygyűlés Losonczi Pál és lose Eduardo dos Santos beszéde a székesfehérvári Ikarusban Végéhez közeledik az almaszüret Megfelelő ütemben halad a betakarítás, az őszi vetés Lassan a végéhez közele­dik az ősz egyik legfontosabb munkája, az almaszedés, — hangzott el a megyei szerve­zési bizottság csütörtöki, Nyíregyházán megtartott ülé­sén. A megtermelt almának már csaknem 85 százalékát leszedték a gazdaságok, s nagy ütemben halad a száll!- tás Á HÜNGAROFRUCT 130 ezer tonnát exportált eddig a megyéből, s megkezdődött a szállítás a tőkés piacokra is: eddig mintegy 300 tonna ét­kezési almát juttattak el a nyugati országokba. A szállí­tásokkal egyébként jobban ál­lunk, mint a korábbi évben, mostanáig 30 ezer tonnával exportáltak többet a gazda­ságok, mint ami az ütem­tervben szerepel. A ZÖLDÉRT 275 ezer, az AFÉSZ-ek pedig 97 ezer ton­na alma felvásárlására kö­töttek szerződést. A vállalat 130 ezer, míg az ÁFÉSZ-ek 45 ezer tonnát vettek át a hét közepéig. A terveknek megfelelően folyik a megyé­ben lévő hűtőtárolók feltöl­tése, a ZÖLDÉRT már meg is kezdte a betárolt alma mi­nősítését. A tanácskozás résztvevői felhívták a terme­lők figyelmét a minőségi kö­vetelmények fokozott betar­tására, s a tárolási feltételek javítására. A szedés ugyan a végéhez közeledik, a szállí­tás azonban még javában tart. Sok az olyan gazdaság, ahol a leszedett almát a iák alatt kénytelenek tárolni. Ezeken a helyeken különö­sen sok gondot okoz a me­leg. — a leszedett alma köny- nyen romlik a tűző napon —, de gondoskodni kell arról is, hogy a hűvös éjszakák ne okozzanak károkat. Az almaszedéssel párhuza­mosan folyik a burgonya, a kukorica, a cukorrépa és a napraforgó betakarítása, va­lamint az ősziek vetése. A háztáji gazdaságokban — mintegy 5 ezer hektáron — Őszi vetés Szabolcsban. (Elek Emil felvétele) már felszedték a krumplit, de a nagyüzemeknél lemara­dás tapasztalható. Fontos fel­adat, hogy a máshol már fel­szabadult gépeket munkába állítsák ott, ahol még jelen­tős területen földben a ter­més. Jól halad viszont a ku­korica, és a napraforgó kom­bájnolása, az előbbinek ed­dig mintegy 15, az utóbbinak pedig 95 százalékát takarítot­ták be a gazdaságok. A cu­korrépa szedése a cukorgyá­rak ütemterve szerint halad, itt a munka nagy része még hátra van. Az idei őszön 110 ezer hek­tár bevetéséről kell gondos­kodniuk a megye termelő- szövetkezeteinek, állami gaz-, daságainak. Legfontosabb a búza, 67 ezer hektár várja a magot. Jól áll a rozs vetése, a 25 ezer hektáros területnek 90 százalékával végeztek a gazdasagok. MA Híd a Szamos fölött (2. oldal) „Exporttitkok" c KALLUX-ban Napirenden: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar —az emberi környezet védelme Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Ezután Cselőtei László aka­démikus, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elaoka összegezte a bizott­ság véleményét a miniszteri beszámolóról. Emlékeztetett rá, hogy a felszabaduláskor (Folytatás a 4. oldalon) Csütörtökön délelőtt 11 órakor ismét meg­teltek a Parlament üléstermének széksorai: megkezdődött az őszi ülésszak. Törvényho­zó testületünk fórumán megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke. Ott voltak a Politikai Bizott­ság más tagjai, a Központi Bizottság titká­rai. Jelen voltak a kormány tagjai, s az eme­leti páholyokban a budapesti diplomáciai testület képviselői. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitot­ta meg a tanácskozást, megemlékezve a leg­utóbbi nyári ülésszak óta elhunyt Bondor József képviselő, nyugalmazott miniszter, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnök­ségi tagja munkásságáról. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett mun­káról, s döntött a mostani tanácskozás napi­rendjéről: O A mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter beszámolója a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetéről, valamint a föld- tulajdont, a földhasználatot és a földvédel­met szabályozó törvények végrehajtásáról; O az Országos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal elnökének beszámoló­ja az emberi környezet védelméről szóló. 1976. évi II. törvény végrehajtásának tapasz­talatairól. Ezután — az elfogadott napirendnek megfe­lelően — Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tett eleget az alkot­mányban rögzített kötelességének, s tartotta meg beszámolóját. lek, nem utolsósorban az al­katrészellátás témakörére is. Szorgalmazta: a mezőgazda­sági nagyüzemek és termelési rendszerek szervezzék meg a pótalkatrészek gyártását. — Széles teret kívánunk adni a jól gazdálkodó üze­mek és a gyengébbek együtt­működésének — mondta a miniszter. — Ehhez megfelelő érdekeltséget dolgoztunk ki. A meglévő termelési lehető­ségek jobb hasznosítására to­vább bővítjük a nagyüzem és a háztáji gazdaság kapcsola- tait. A közgazdasági szabá­lyozás eszközeivel is ösztö­nözzük a megfelelő termék- szerkezet kialakítását, külö- nősen a gabonatermelés foko­zását. Váncsa ]enő expozéja Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter utoljára 1972 őszén számolt be az országgyűlésnek. Ez idő alatt folytatódott mezőgazda­ságunkban, élelmiszeripa­runkban az a lendületes fej­lődés, amely két évtizeddel ezelőtt a szocialista átszerve­zés után kezdődött. 1980-ban több mint másfélszer annyit termeltek ágazataink, mint 1970-ben. A hazai élelmiszer­fogyasztás színvonala nem­csak az előző évtizedek ittho­ni színvonalához hasonlítva minősíthető jónak, hanem nemzetközi mércével mérve is. Magyarország összes kivi­telének 23—25 százaléka élel­miszer. 1980-iban két és fél­szer annyi mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket ex­portáltunk, mint 1970-ben. A miniszter megállapította: a termelés növekedése meg­haladta a nemzetközi átlagot, a gazdálkodás korszerűsítése lépést tartott a fejlett mező- gazdasági országokéval. 10 év alatt 1,2 millió hek­tárnyi területen történt meg a melioráció, amire kereken 12 milliárd forintot fordítot­tunk. A műtrágya-felhaszná­lás csaknem megkétszerező­dött, mindez lehetővé tette az átlagtermések növelését. Szo­cialista nagyüzemeink szelle­mi, anyagi erőikkel képesek a háztáji, házkörüli kistermelés szervezésére, összefogására, a legtöbb helyütt a kistermelést valóban sikerült a nagygaz­daság szerves részévé tenni. A miniszter arra is kitért, hogy az utóbbi két ötéves tervidő­szakban kereken 300 milliárd forintot fordíthattunk az élel­miszer-gazdasági ágazatok fejlesztésére. A hazai ipari üzemek és szocialista partne­reink is jelentősen hozzájá­rulnak a mezőgazdaság gép- és eszközellátásához, ugyan­akkor több nemzetközileg el­ismert tőkés céggel kooperá­ció alakult ki gép és vegyi­anyagok gyártására. A kuta­tás és az élenjáró gyakorlat kapcsolata számos területen hozott újabb eredményeket. Váncsa Jenő hangsúlyozta: a mezőgazdaságban a munka termelékenysége tíz esztendő alatt több mint kétszeresére nőtt. A szocialista nagyüze­mekben jelenleg 23 ezer egye­temi és főiskolai képzettsé­gű szakember dolgozik. Sokat változtak az anyagi érdekelt­ségi viszonyok is, a közös gazdaságokban az átlagkere­set a tervidőszak végén elér­te a munkásokét. A mezőgazdaság és az élel­miszeripar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez viszont elmaradt a kívánttól; a net­tótermelés növekedési üte­me alacsony, a termelés anya­gi ráfordításai egyes ágaza­tokban jobban emelkedtek, mint a hozamok. A termelés növekedésével nem tartott lé­pést a gazdaságosság, a ver­senyképesség. Az utóbbi tíz évben 103 ezer hektárral csökkent a termőföld terüle­te. A feladatokról szólva Ván­csa Jenő hangsúlyozta: az előttünk álló években válto­zatlanul gondoskodnunk kell a lakosság javuló élelmiszer- ellátásáról, s dinamikusan to­vább kell növelnünk a gaz­daságos élelmiszer-kivitelt. Ami pedig az exportot illeti: növelését és gazdaságosságá­nak javítását egyidejűleg kell megoldani. Ezért kormányin­tézkedésekkel, a szabályozók fokozatos módosításával kí­vánjuk közelebb hozni a nemzetközi piac hatásait a termelő vállalatokhoz. A belső ellátásban törekvé­seink lényege: javuljon az áru minősége, nőjön a vá­lasztéka, és legyen egyenlete­sen jó a zöldség-gyümölcs ellátás is. A termőföld védelméről szólva a miniszter kiemelte: széles körű társadalmi össze­fogásra van szükség ahhoz, hogy a termőföld csökkenésé­nek jelenlegi ütemét mérsé­kelhessük. A miniszter kitért az ener­giatakarékossági feladatokra, a technikai-műszaki feltéte­José Eduardo dos Santos, az MPLA-Munkapárt elnöke, az Angolai Népi Köztársaság elnöke — a hivatalos baráti látogatáson hazánkban tar­tózkodó angolai párt- és ál­lami küldöttség élén — csü­törtökön Fejér megye vendé­ge volt. Útjára elkísérte Lo­sonczi Pál, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője, Garai Róbert külügyminisz­ter-helyettes és Kolesza Sán­dor, hazánk angolai nagykö­vete. A program Székesfehérvá­rott, a Vörösmarty Tsz-ben kezdődött. Ezután Jósé Edu­ardo dos Santos és kísérete felkereste az Ikarus karosszé­ria és járműgyár székesfehér­vári gyárát. Az angolai párt- és állami küldöttség Fejér megyei programja az Ikarus gyár kísérleti üzemcsarnoká­ban rendezett forró hangula­tú magyar—angolai barátsági nagygyűléssel zárult. Az an­golai és a magyar himnusz hangjai után Takács Imre nyitotta meg a barátsági nagygyűlést, amelynek elnök­ségében foglalt helyet többek között Juhász Ádám, Soós Gábor, Nagy Gábor, Garai Róbert, Kolesza Sándor, to­vábbá a megye, a város párt- és tanácsi vezetői. A barátsági nagygyűlésen elsőként Losonczi Pál mon­dott besaódet. Köszöntötte az angolai párt- és állami küldöttség tagjait, majd így folytatta: — A magyar nép kezdettől fog­va támogatta az angolai ha­zafiakat a gyarmatosítók el­leni harcban, a fajüldöző ag- resszorok és az imperialista zsoldban álló szakadárok el­leni küzdelmében, s támogat­ja ma is, amikor a független­ség kivívása után angolai ba­rátaink a szocialista fejlődés feltételeinek megteremtésén fáradoznak. Jól tudjuk, milyen gigászi feladat a gyarmati múltból örökölt gazdasági és társa­dalmi nehézségek leküzdése, milyen rendkívüli erőfeszíté­seket és áldozatokat követel forradalmi célkitűzéseik megvalósítása. Az új, ki­zsákmányolástól mentes tár­sadalom megteremtése. Azt is tudjuk, milyen súlyos gon­dokat, menmyi szenvedést okoz Angola népének a nem­zetközi imperializmus és a fajüldöző dél-afrikai rezsim összehangolt aknamunkája, sorozatos agressziója. — Nagyra értékeljük, hogy az Angolai Népi Köztársa­ság ilyen rendkívül nehéz körülmények között is ki­emelkedő eredményeket ért el az ország társadalmi és gazdasági életének forradal­mi átalakításában. Tiszteljük és becsüljük eddig elért vív­mányaikat, amelyek az or­szág felemelkedését, a gazda­sági élet fellendülését, a nép életkörülményeinek javítá­sát szolgálják. A súlyos belső és külső feltételek közepette, szakadatlan harcban elért eredményekben kiemelkedő szerepe van az MPLA—Mun­kapárt történelmi jelentősé­gű kongresszusainak, ahol el­határozták a marxista—leni­nista élcsapatpárt megterem­tését. Biztosak vagyunk ben­ne, hogy az angolai nép az MPLA—Munkapárt vezeté­sével valóra váltja nagysze­rű céljait. — Mindezek ismeretében népünk nagy szeretettel fo­gadta az MPLA—Munkapárt és az Angolai Népi Köztársa­ság küldöttségét, élén Jósé Eduardo dos Santos elnök elvtárssal. Biztosak vagyunk benne, hogy az önök mosta­ni látogatása új távlatokat nyit testvéri együttműködé­sünk elmélyítésében. Losonczi Pál ezt követően hazánk helyzetéről beszélt r méltatta dolgozó népünk ál­dozatos, fegyelmezett és szor­galmas munkájának eredmé­nyeit, vázolta az egész vilá­gon jelentkező gazdasági ne­hézségekkel is összefüggő gondjainkat. Az Elnöki Tanács elnöke befejezésül hangsúlyozta: — A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar kor­mány és a magyar nép a jö­vőben is arra fog törekedni, hogy az angolai és a magyar nép között tovább erősödjék a barátság és az együttműkö­(Folytatás a 4. oldalon) XXXVIII. évfolyam, 237. szám ARA: 1,40 FORINT 1981. október 9., péntek;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents