Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-08 / 236. szám
1981. október 8. KELET-MAGYARORSZÁG 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Egy hasznos kerékasztal- beszélgetés Műszaki fejlesztéshez: találmányt, licencet Nem kell újra feltalálni Különösen nagy érdeklődést váltott ki a múlt héten a megyei műszaki hónap egyik rendezvénye. Béres György szabadalmi szakértő vezeteti kerekásztal-be- szélgetést a találmányok gyakorlatban történő gyorsabb alkalmazásának lehetőségeiről. A vitaindítóból is kitűnt: még a gyengén fejlett tőkés országokhoz viszonyítva is nagyon kis mértékben alkalmazzuk a műszaki fejlesztés során a leghatékonyabb megoldást, a találmányok és licencek vásárlását. Az egyik legnagyobb gond — s ezt igazolta a vita, melynek során sokan szólaltak fel, elsősorban saját, vagy vállalati tapasztalataik alapján —, hogy a döntéselőkészítők ismeretei gyakran hiányosak, nem tudják, milyen találmányok, új megoldások vannak a világban azon a szakterületen, amelynek megoldásán éppen dolgoznak. Szívesebben választják a helyi kutatást, a saját megoldást, holott sokkal gyorsabban lehetne eredményt elérni már meglévő' találmányok hasznosításával. OMFB-információ Erre az utóbbi években különösen sok új lehetőség kínálkozik. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnál például külön információrendszert hoztak létre, amely éppen a találmányok, licencek alkalmazását mozdítja elő. Az új, minden piacon eladható, versenyképes termékek, a technika fejlődése egyre határozottabban követeli, hogy élenjáró megoldásokat alkalmazó termékekkel jelenjünk meg a világpiacon. A találmányok licencek alkalmazása részben a magas szín- vonal egyik biztosítéka. De más szempontból is fontos a szabadalmak ismerete. Ezáltal ugyanis ki lehet küszöbölni azt a veszélyt, amelyet a külföldi piacon már szabadalommal védett részmegoldások felhasználása jelenthet a külkereskedelemben. A nyíregyházi kerekasztal-be- szélgetésen — amelyet az MTESZ szervezett — arról is tájékozódni lehetett, hogy megyénk mérnökei szintén jelentkeznek szolgálati szabadalmakkal. Gond azonban, hogy azok megvalósítása, „végigvitele” gyakran elhúzódik. Van megyénkben olyan találmány, amelyet helyben, a malomipari vállalatnál alkalmaznak is, de értékeit tíz esztendeje nem tudják kibontakoztatni szélesebb körben. Egy másik mérnök elmondta: két év alatt valósították meg találmányát, ennyi idő telt el egy siló üzemszerű gyártásáig. Ez az idő is hosszú, a jelenlegi körülmények között mégis eredményesnek tekinthető a megvalósítás. Ki karolja fel? A vita során az is kitűnt, hogy a találmányok értékesítése is meggyorsítható, ha a szakemberek ismerik azok körét, akik felkarolhatják az új ötleteket, és segíthetnék a szabadalmi eljárásban. Ezek közé tartozik például a Debreceni Akadémiai Bizottság, amelynek képviselői szintén részt vettek a kerekasztal-beszélgeté- sen. A DAB szakbizottságaiban megtalálhatók a szabolcsi szakemberek is, akik felvethetik az egyes tudományágakban meglévő új szabolcsi eredményeket, s már a találmány megszületésének időszakában segíthetik a megvalósítást — ha az arra érdemes. A DAB például szakvélemények adásával elő tud mozdítani bizonyos kutatási témákat, s gyorsítani tudja az alkalmazást is. Szintén jó lehetőség, hogy a hasonló területeken dolgozó szakembereket „összehozzák”, s így gyorsíthatják meg a műszaki újdonság kidolgozását. A rendezvény egyik eredménye volt, hogy a DAB és az MTESZ illetékesesi már a kerekasztal- beszélgetésen megállapodtak: a műszaki újdonságok kidolgozása, alkalmazása érdekében is fokozzák az együttműködést. Mindenekelőtt a szakbizottságokba beválasztott szabolcsi képviselők hatékonyabb közvetítő szerepére van szükség: közelíteni lehet a kutatóhelyeket és a megyei tér- melőüzemeket. Anyagi kérdések A találmányokkal gyakran anyagi Kérdések is összefüggenek, sok jó ötlet ilyen ok miatt kerül háttérbe. A szabadalmi szakértő sok hasznos tanácsot adott a megyei szakembereknek, s elhangzott az is, hogy téves az a széles körben elterjedt vélemény, mely szerint a találmányokért csak a részesedési alapból lehet fizetni. Ez is megfontolandó, de ahol már nem akarják — úgymond — „megrövidíteni a dolgozókat’' egy-egy találmányért néhány embernek kifizetett nagyobb összeggel, ott legalább utána kellene járni más megoldásoknak. A találmányokért ugyanis sokféle pénzügyi rovatról lehet pénzt biztosítani. Egyre gyakrabban feszegetik a találmányok közreműködői díját is. Számottevően lehetne meggyorsítani ugyanis a találmányok kidolgozását, megvalósítását, alkalmazását, ha abban anyagilag a feltalálón kívül mások is érdekeltek lennének. Ez — mint a szakértő elmondta — országosan is sokfelé kavart vihart, s várható, hogy újabb döntések is születnek. Nemcsak nagyüzemekben! A tudomány eredményeinek gyakorlatban történő gyorsabb alkalmazása, az élenjáró műszaki megoldások ismerete és alkalmazása nem csupán a nagyüzemekhez kötődik. Ezért fontos, hogy a szabadalmakkal, licencekkel avatott kézzel foglalkozzanak a kisebb gazdálkodó egységeknél is. Az időnyerés ugyanis nagyon sokat számít, s egyáltalán nem biztos, hogy az egy összegben kifizetett pénz — a gyakran több éves előnyért — valóban több, mintha évekig kutatnak, s lényegesen később jelennek meg a piacon olyan termékkel, amely licenccel hamar gyártásba vehető. A kerekasztal-beszélgetés külön haszna, hogy sok olyan kapcsolat alakult ki az addig egymástól függetlenül dolgozó és találmányok kidolgozásával is foglalkozó megyei szakemberek között, amelyek meggyorsíthatják az alkotó munkát. Hasznos volt az is, hogy a területi, országos szervek munkamódszerébe is többen kaptak bepillantás! lehetőséget és biztatást. M. S Hullámpapír Nyíregyházáról Új műszaki megoldások — világszínvonalon A Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárának feladata, hogy a népgazdaság hullámpapír-cso- magolóanyag Igényének egyhar- madát kielégítse. A közvetlen környékről befutott rendelések, valamint a gyár kapacitásának függvényében készített felmérést Gerhard András annak érdekében, hogy a gyár mennyiben felei meg a VI. ötéves tervben a megrendelők igényelnek. A megyei oktatási igazgatóság gazdaságpolitikai továbbképző tanfolyamára írt szakdolgozat részletesen elemzi a gyár helyzetét, a termelés és az igények jövőbeni alakulását. Szállítási „rangsor” Ha csak mennyiségi oldalról közelítjük meg a megyei igényeket, akkor egyértelműen kijelenthető, hogy a megyében szükséges csomagolóanyagokat a gyár szállítani tudja. Többek között a megrendelési besorolás is elősegíti, hogy a szállítással probléma ne merüljön fel. Ugyanis az igények kielégítésének sorrendje a következő: először a vállalat más gyárainak történő szállítás (ez minimális mennyiség), utána a megyei vállalatok igényeinek kiszolgálása. Ezeket az exportképes és főleg exportra termelő országos nagyvállalatok, trösztök és azok a cégek követik, ahol a gyártmányfejlesztésben, piackutatásban jó kapcsolatok alakultak ki. Bár nem megyei vállalat, de ide lehet sorolni a Hajdúsági Iparműveket, amely magas megrendelésével, közelségével szintén hatással van a nyíregyházi papírgyár gyártási és szállítási kapacitására. Magyarországon az 1970-es évek közepéig 15—20 évenként nőtt úgy a mennyiségi igény, hogy egy, a nyíregyházi gyárhoz hasonló nagyságrendű kapacitás lépjen be a termelésbe. Az utóbbi években viszont valamelyest mérséklődött a növekedési igény, bár a szakemberek igen szoros tapasztalati összefüggést találtak az ipari növekedés és a papír csomagolóeszközök arányának növekedése között. Általában egy- ségnyi iparnövekedésre 0,8—0,9 közötti csomagolóanyag-növekedés jut. Ugyancsak a fejlődést prognosztizálja az egy főre jutó csomagolóanyag-fogyasztás is, amit az életszínvonal szintjével és növekedésével lehet összefüg- gésbe hozni. Korábban például a hazai fogyasztást 1980-ra 72 kilogrammra becsülték, de az utóbbi évek kisebb fejlődése miatt csak 68 kilogramm lett az egy főre jutó tényleges fogyasztás. A szocialista országok közül csak az NDK és Csehszlovákia előzi r Uj utakon a burgonyatermesztés A timári kísérlet Ki tagadná, hogy Szabolcs, a Nyírség hagyományosan burgonyatermesztő vidék? Elég, hacsak a kisvárdai rózsára, vagy a gül- babára gondolunk. Száz és ezer hektárokon termelték kis- és nagyüzemekben, sokan még ma is e fajták után áhítoznak, a szájukban érzik az ízüket, s minduntalan összehasonlítják a pár évvel ezelőtt elterjedt, szinte kizárólagos fajtával, a dezirével. Pedig az összehasonlítás — mint mindig — valahol sántít Mert az említett régebbi fajták a köztermesztésben igen-igen leromlottak, csökkent a termő- és ellenállóképességük. Ezért vált szükségessé az új, intenzív holland fajta termesztésbe állítása. A sikeres magyar rózsa A deziré termesztésével egy csapásra emelkedtek a hozamok. Ez pedig a burgonya termesztés jövedelmezőségét hozta magával, s persze a minőségre sem lehet panasz. ízletes, mindenfajta étkezésre alkalmas ez a burgonya. A probléma viszont az, hogy az itteni körülmények lényegesen különböznek a hollandtól. A levél- tetű-fertőzés hazánkban többszöröse, mint a tengerparti országé, s ez egyben magával hordozza a vírusok terjedését is, ami nagymértékben csökkenti a termés mennyiségét. A vetőgumók Hollandiából való behozatala pedig évente nagy összegű dollárjába kerül az államnak. Ennek megelőzésére már több éve kísérletet folytatnak Keszthelyen. Elsődleges szempont a levéltetű-fertőzésre kevésbé hajlamos növények előállítása, valamint a nagy termés biztosítása. Keszthelyen már szép sikert könyvelhetnek el ezen a téren, s a nagyüzemi kísérleteket szabolcsi gazdaságokban — köztük Tímáron — is végzik. Gondos kezelés A timári Béke Termelőszövetkezetben átlagban kétszáz hektár a közös, száz hektár pedig a háztáji burgonyatermő terület. Dicséretre méltó a termésátlaguk is, hiszen 20—25 tonna terem meg hektáranként, ellenben az új keszthelyi fajta, a magyar rósza fordulatot jelent a termesztésben. Tavaly ültettek először magyar rózsát négy hektáron vetőgumónak, s ezt az idén tavasszal harminc hektáron ültették el. összehasonlító adatok is állnak már a termelők rendelkezésére a dezi- réről és a magyar rózsáról. Nem titkolt büszkeséggel mondja a szövetkezet főagronómusa, Pet- róczi János, hogy deziréből 36 tonna a hektárankénti becsült termés, magyar rózsából pedig közel 50 tonna. Jelentős a különbség, s ehhez még az is hozzájárul, hogy a saját termesztésű magyar rózsa vetőgumója jóval olcsóbb is. Mert eddig a háromszáz hektárba hatmillió forint volt a vetőgumó értéke, a sajáttal pedig felére csökken. Az is igaz, hogy az új fajta sokkal gondosabb kezelést kíván a termesztőtőL A vetőgumónak szánt törzselitet nyáron ültetik, s a tenyészidő folyamán legalább háromszor szelektálják. A vírusfertőzött, beteg egyedeket kiszedik, ami nagy hozzáértést igényel. Ezt a műveletet szemlézik a keszthelyiek. Mivel júliusban kerül földbe a gumó, így a te- nyészidejének csak a kétharmadát tölti ki, ellenben kitűnő vetőgumó lesz. A következő esztendőben étkezésinek ültetve már az óriásinak számító 45—50 tonnás termést produkálja. Majd a fogyasztó dönt Tímáron az Idén 11 hektáron termesztenek magyar rózsa vetőgumót. Októberben szedik fel, s egy részét eladják, a többit saját maguk ültetik jövőre. Távlati tervükben szerepel, hogy a háztájival együtt a háromszáz hektáros burgonyatermő terület felén magyar rózsát termesztenek. Egy kisebb területen korai fajtát, s meghagyják a dezirét Is. Erre azért van szükség, hogy elhúzzák az érést és a szedést. Hiszen a korai burgonyát már nyár elején értékesíthetik, augusztusban megkezdhetik a dezl- ré szállítását a hűtőipamak, ezt követően pedig felszedik a kitűnő ízű, hófehér és jól tárolható magyar rózsát. A kísérletek fényesen igazolják az új fajta jó tulajdonságait. Évről évre nagyobb területen termesztik, mind több kerül a vásárlókhoz is. Végülis a fogyasztó dönti majd el, mennyit ér a magyar rózsa. Egy azonban már most bizonyos: új utakon jár burgonyatermesztésünk. S. B. meg Magyarországot ezen a téren. A csomagolás igényei A mennyiségi Igények mellett a minőségi követelmények fokozódásával is számolni kell. Az egyik legerősebben növekedő követelmény a csomagológépekkel rendelkező vállalatok részéről lép fel. Egyrészt megkövetelik a na- gyobb méretpontosságot, másrészt új típusú anyagok felhasználását. Az utóbbi három évben például az úgynevezett felületkezelt hullámpapír dobozok iránt nőtt meg a kereslet. Elsősorban a mezőgazdasági üzemek olyan dobozokat keresnek a hűtőtárolói felhasználáshoz, amelyek legalább 24—36 órás ázás után sem vesznek fel nedvességet, ugyan- akkor a szilárdságuk megközelíti a fáét. Hasonló igényekkel lépnek fel azok a vállalatok, amelyek a tengerentúlra szállítanak. A nyíregyházi papírgyár fejlesztésében ebben az ötéves tervben az ABC-hullámlemez gyártásának rekonstrukciója a legkézenfekvőbb. Olyan új műszaki megoldások kerülhetnek megvalósításra, amelyekkel a gép egyes szerkezeti elemei világszínvonalon állnak. Ilyen például a számítógép-szabályozás, az automata méret- és tekercsváltás. Ugyanakkor a gép más részeit feljavítják, a jelenleg működőnél jóval korszerűbbre cserélik. Ezzel elérhető, hogy 1985-re a gép évi 55 ezer tonnát állítson elő, miközben az eredeti terv szerint csak 40 ezer tonnás kapacitása volt. Gond a nyíregyházi gyárbarl. hogy a többlettermék szállítása, tárolása, belső anyagmozgatása nagy figyelmet követel. Gépesítéssel, egységrakatok képzésével próbálják az átfutási időt csökkenteni. Nagyon fontos a kiszállítás ütemessége, mert 4—5 napos késedelem már a termelés ütemességére is kihat. Szállítási gondok A megrendelők Igényelt a Papíripari Vállalat kereskedelmi igazgatósága gyűjti össze. Előfordul — a megyéből is, máshonnan is —, hogy a megrendelők havonta nagyon kis szérianagyságot Igényelnek. Ennek teljesítésére van ugyan kapacitás, azonban a termelékenységet jócskán rontja. Például egy ötszáz darabos tétel legyártásához 30 percig kell a gépet beállítani, miközben magához a gyártáshoz alig 3—4 pere szükséges. A vevőkkel való jobb kapcsolat kiépítése megköveteli egy olyan prospektus összeállítását, amelyből még a laikus Is ki tudja választani a neki megfelelő minőséget és konstrukciót. Itt meg lehet mutatni az egyes lemezfajták feldolgozási nehézségeit is. Az egyenletesebb minőség eléréséért célszerű lenne a dobozméretek egységesítése. Ennek nemcsak a minőség javulásában, hanem a szállításban is jelentkeznének az előnyei. Végül mint megoldásra váró problémát fel kell vetni a szállítási nehézségeket. A megoldás egyik útja, hogy mindenütt felkészüljenek az egységrakományos szállítmányok fogadására. Ugyancsak növelni lehet a konténeres szállítást, így az Iparvágánnyal nem rendelkező vállalatoknak is házig lehet szállítani a küldeményt. L. B. Holnapi autóink A BNV.a elsősorban a szocialista orsságok személygépkocsigyárai mutatták be legújabb, vagy gyártás alatt lévő gépkocsijaikat. A csehszlovák Skoda-gyár ígérete szerint ebben az évben terven felül is szállít az új típusú Skoda-gépkocsiból. Nagy érdeklődés kísérte a Jugoszláv zasztawa gépkocsikat. A gyár két típust, illetve egy mikrobuszt is bemutatott. Az NDK autógyártása a már hazánkban is jól ismert Wartburg kombit is kiállította. Szarvasmarhatelep — újdonság Fél év alatt felépíthető, újszerű és olcsó építészeti megoldásokat, az állattartó telepeken eddig nem használt anyagokat alkalmazó szakosított szarvasmarhatelep tervei készültek el az agárdi Agrokomplex-nél. Az előregyártott elemekből összeszerelhető létesítmény egyaránt alkalmas tejtermelő, valamint húshasznú tehenek és üszők tartására. Maximálisan kielégíti a környezetvédelmi követelményeket, s messzemenően figyelembe veszi az állatok igényeit. A tervezők olyan építészeti megoldásokat alkalmaztak, amelyek feleslegessé teszik a jószágok ide-oda terelgetését. Az istállókat hőszigetelt tetővel építették, ezek nyaranta hűvösebb hőmérsékletet, télen pedig kellemes meleget biztosítanak az állatoknak. A telephez közvetlenül kapcsolódnak a legelőkertek, s minden jószág részére nagy, egész évben használható karámterületet is biztosítanak. A hagyományos betonjászlak helyett műanyagból készült, köny- nyen mosható, cserélhető etetőket alkalmaznak. Igazi újdonságot jelent a karámok egész évi használhatóságát biztosító aljazat, amelyet egy eddig semmire sem használt melléktermékből, a lignitpemyéből készítenek. A könnyű szürkés anyag ideális, kellemes talajt biztosít az állatoknak. Ellentétben a hagyományos módon kialakítottakkal, az esős időszakban is. Segítségével minimálisra csökken a hígtrágya mennyisége is, ami környezetvédelmi szempontból rendkívül fontos.
