Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-08 / 236. szám
Törvények a délelőtt megkezdi 1 munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. A képviselők ezúttal nem valamilyen új törvény elfogadására készülnek, hanem a parlament jó hagyományait követve néhány korábban alkotott magasszintű jogszabály végrehajtásának helyzetéről szeretnének az ágazat felelős vezetőitől pontos képet kapni. Az országgyűlés ellenőrző funkcióját gyakorolva beszámoltatja a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről, a földtulajdont, a földhasználatot és a földvédelmet szabályozó törvények végrehajtásáról. A parlament számadásra kérte az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal államtitkárát is: hogyan halad az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény végrehajtása. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter legutóbb 1972-ben számolt be az országgyűlésnek, most tehát egy újabb, alapvetően sikeres évtized eredményeiről és gondjairól adhat számot a Tisztelt Háznak. Elmondhatja például, hogy miközben ezt az ágazatot világszerte háttérbe szorította a dinamikus iparosodás, hazánkban ez a folyamat csak mérsékelten érvényesült. Ennek köszönhetően a mezőgazdasági termelést tekintve Magyarországot világszerte a leggyorsabban fejlődő országok mezőnyében tartják számon. Az elmúlt évtized tényei beszédesen igazolták, hogy nálunk a termőföld a népgazdaság egyik legfontosabb erőforrása. A szántóföldi növénytermesztés értéke az elmúlt tíz évben több mint másfélszeresére nőtt. Az elmúlt tíz év állattenyésztésünk eddigi legeredményesebb időszaka volt. A miniszteri beszámoló nem hallgat majd természetesen a gondokról sem. Arról például, hogy a termelés növekedésével nem mindenütt tartott lépést a gazdaságosság, a verseny- képesség. Vagy, hogy a szükségesnél lassabban fejlődött a növénytermesztés és továbbra sem sikerült számottevően javítani a kedvezőtlen adottságú gazdaságok helyzetét, lehetőségeit. A megoldandó feladatokról a környezetvédelem kapcsán is bőven esik majd szó. Nagyon jó környezetvédelmi törvényünk van, ami szép elveket deklarál. Ezekből azonban — legalábbis egyelőre — vajmi kevés valósul meg a gyakorlatban. Mert hiába mondja ki például az országgyűlés, hogy mindenkinek joga van az egészséges környezethez, ha Magyarországon jelenleg egyes felmérések szerint négymillió ember kénytelen nap mint nap szennyezett levegőt szívni. Q öbb képviselő hangsúlyozta az előzetes viták során — s ez a vélemény bizonyára a plenáris ülésen is elhangzik majd —, hogy a környezetvédelmet jelenleg még egyszerűen nem kezeli megfelelő rangján a társadalmi közfelfogás. A különféle szennyezéseket sokan bocsánatos bűnnek tekintik és gyakran ezt a véleményt támasztja alá a hatóságok liberalizmusa is. Semmilyen társadalmi gondot — így a környezetvédelmet sem — lehet természetesen pusztán adminisztratív eszközökkel, így szigorú bírságokkal megoldani. De mindenképpen a jelenleginél következetesebb felelősség- revonásokra van szükség, ahhoz, hogy ezen a területen valóban előre lépjünk. D. A. XXXVIII. évfolyam, 336. szám ARA: 1,40 FORINT 1981. október 8., csütörtök Az angolai küldöttség szerdai programja Kádár János megbeszálése Jósé Eduardo dos Santos-szal Az angolai elnök szerdán megbeszélést folytatott Kádár Jánossal. Képünkön: Jósé Eduardo dós Santos az MSZMP KB első titkára társaságában. (Kelet-Magyarország telefotó) Róbert külügyminiszter-heKádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a Központi Bizottság székházában megbeszélést folytatott Jósé Eduardo dos Santos-szal, az MPLA- Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnökével. A szívélyes baráti légkörben, a teljes egyetértés szellemében tartott találkozón beható eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet fontosabb kérdéseiről, különös figyelmet fordítva az afrikai földrész problémáira. Áttekintették a két ország kapcsolatait és megerősítették szándékukat az együttműködés elmélyítésére, amely mindkét nép érdekeit szolgálja. A találkozón jelen volt Lo- sonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, Gye- nes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Afonso van-Dunen (MBIN - DA), az MPLA-Munkapárt Központi Bizottságának tagja, a KB külügyi titkára. Jósé Eduardo dos Santos, az MPLA-Munkapárt elnöke, az Angolai Népi Köztársaság elnöke — aki Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Lo- sonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására párt- és állami küldöttség élén hivatalos baráti látogatáson tartózkodik hazánkban — szerdán délelőtt látogatást tett a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán. A látogatásra elkísérte Losonczi Pál, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és Garai lyettes. A magasrangú vendégeket Pacsek József altábornagy, honvédelmi miniszter- helyettes fogadta, majd Kazal Barna vezérőrnagy, az iskola parancsnoka tájékoztatta a tisztképzés helyzetéről és bemutatta a korszerű oktatási eszközöket. (Folytatás a 4. oldalon) A műszaki haladásért Képünkön: a műszaki könyvek kiállítása és vására Megnyitották megyénkben a műszaki és közgazdasági könyvnapokat Országszerte megkülönböztetett figyelmet fordítanak ezekben a napokban a szakkönyvek népszerűsítésére. Huszadik alkalommal rendezik meg ugyanis a műszaki könyvnapokat, mellyel párhuzamosan, most először a közgazdasági témájú könyvekre is felhívják az olvasók figyelmét. A műszaki és közgazdasági könyvnapok megyei rendezvénysorozatának megnyitóján, október 7- én a megyei könyvtárban László András, a megyei tanács általános elnökhelyettese, az MTESZ megyei szervezetének elnöke méltatta a szakkönyvek szerepét, jelentőségét. — A gazdasági környezet változásaira, a technika fejlődésére csak az új eredményeket közlő, összefoglaló szakkönyvek ismeretével, állandó és folyamatos tanulmányozásával lehet gyorsan reagálni — mondta. — Szükség van az új és még újabb műszaki és közgazdasági szakkönyvekre, hiszen a tudomány és a technika soha nem látott méretekben, robbanásszerűen fejlődik. Ez Igényli az olyan kiadványok megjelentetését, melyekből széles körűen elsajátíthatóak a legújabb elméleti és gyakorlati ismeretek. — A műszaki és közgazdasági irodalom újdonságai nélkülözhetetlenek, hiszen korszerű információs rendszer nélkül nincs műszaki fejlesztés. Csak a jól szervezett szakmai információ teszi lehetővé, hogy azok a technikai eredmények, melyek más országokban megszülettek, vagy amelyeket a hazai kutatóintézetek és fejlesztési központok kidolgoztak, termékenyen beépüljenek műszaki közéletünkbe. A kor parancsa, hogy a műszaki könyvújdonságok között egyre rangosabb helyet kapjanak a közgazdasági szakismereteket nyújtó kiadványok is. Az október végéig tartó rendezvényre kilenc könyvkiadó több mint 60 újdonsága jelent meg, közel 180 ezer példányban. Megyénk üzemeiben, intézményeiben előadásokat, író-olvasó találkozókat, könyvkiállításokat, filmvetítéseket tartanak, érdekesnek ígérkezik az MHSZ-rá- dióamatőrök és modellezők bemutatkozása is. Az első előadást a megnyitót követően Soltész László, az MNB külkereskedelmi főosztály- vezetője tartotta az export- fejlesztő beruházásokról. Ezzel egy időben a megyei könyvtárban az újdonságokat bemutató könyvkiállítás és -vásár kezdődött. II munkásművelődés segítése a népfront megyei bizottsága előtt Bővültek a foglalkoztatás A munkásművelődés helyzetével és a további mozgalmi feladatokkal foglalkozott október 7-i ülésén a Hazafias Népfront megyei bizottsága. A beszámolóban hangsúlyozták; sokirányú — komplex feladatról van szó — melyet a népfront a sajátos eszközeivel, lehetőségeivel igyekszik segíteni. A népfrontbizottságok elsősorban az „Olvasó népért” mozgalom széles körű kibontakoztatásával, újszerű olvasótáborok szervezésével és tartalmi segítésével, a közművelődési és üzemi könyvtárakkal együttműködve pedig különböző rendezvényekkel, olvasónapló pályázatokkal járultak hozzá az olvasási kultúra fejlesztéséhez. A népfrontbizottságok feladatuknak tekintik az iskolai munkaközösségekben a munkás szülőkkel való kiemelt törődést, szorgalmazzák az iskolák és üzemek tartalmas együttműködését, a felnőttek iskolai képzésének segítését. A vitában elmondták, nemcsak a jelenlegi művelődési igények kielégítésére kell figyelni, hanem újanb igények felkeltésére és kielégítésére is. Felhívták a figyelmet; egyaránt fontos az általános — humán — a szak- és a politikai műveltség. Többen gondként említették, hogy a tévé, rádió melletti, úgynevezett passzív művelődésnek nemcsak kényelmi okai vannak. A művelődési intézmények nem mindig kínálnák eléggé változatos és színvonalas művelődési, szórakozási lehetőséget. A vitában felszólalt Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese. Hangsúlyozta: a művelődés — így a munkásművelődés is — nem cél, hanem eszköz a sokoldalú, önállóan eligazodó, önmaga ismereteit megújítani kész ember formálásához. A közeljövőben a megyében — és a különösen a megyeszékhelyen — a korábbinál kedvezőbb lehetőségek kínálkoznak az igényesebb művelődésre, a közművelődés integrálásával jobb munkamegosztás alakulhat ki az egyes közművelődési intézmények között. A népfront megyei bizottsága által elfogadott feladatok között kapott helyet, hogy a művelődéspolitikai társadalmi bizottság kiemelten foglalkozzék a munkásművelődés segítésével, működjön közre abban, hogy a lakóterületen és az üzemi közművelődés színterein jobban hangolják össze a művelődési és szórakoztató rendezvényeket, legyenek kezdeményezők a környezeti kultúrára nevelésben, a képző- művészeti és komolyzenei rendezvények népszerűsítésében. Hasonlóan folyamatos és megyénkben különösen jelentős feladat a nyolc általános iskolai alapvégzettség megszerzésének elősegítése. lehetfiségei Kilencvenezer lakójával a megye második legnépesebb területe Kisvárda város és a kisvárdai járás. E terület munkaerőhelyzetét tekintette át szerdai ülésén a Kisvárdai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. 76 százalékos a foglalkoztatottság aránya. Kisvárdán ma 2732-vel élnek többen, mint 1976-ban, s a 17 400 városlakónak több mint 58 százaléka munkaképes korú. A város fejlődésével együtt bővültek a foglalkozási lehetőségek, javult a lakosság foglalkoztatási színvonala. Míg 1970-ben 6800-an, 1976-ban 8200-an, addig most közel 17 ezren dolgoznak a Kisvárdán városban, közülük 4700 bejáró. Az utóbbi években a nők munkalehetőségei növekedtek legdinamikusabban: a HUN- NIACOOP, áz Egyesült Izzó, az egyesített egészségügyi intézmények, valamint a ruházati szövetkezet jóvoltából ma 5600-nál is több nő dolgozik, pedig 1976-ban még csak háromezren találtak munkát maguknak Kisvárdán. A járás területén Kisvárda után Záhonyban találtak legtöbben munkát maguknak: a vasutastelepülés és a vonzás- körzetéhez tartozó 14 község közel 30 ezer lakójából több mint 7 ezren dolgoznak a MÁV-nál. Jelentősen fejlődött az utóbbi években az ÉRDÉRT Vállalat tuzséri telepe, ahol 1900-an végzik a Szovjetunióból érkező fa feldolgozását. Jelentős feladatok várnak a tanácsra a munkaerőgazdálkodásban a VI. ötéves terv idején, hiszen Kisvárda és Záhony középiskoláiban, valamint a szakmunkásképző intézetben évente több száz fiatal szerez szakmát, vagy képesítést magának, miközben az ipar fejlődésében jelentős változások nem várhatók. A vállalatok a fejlesztésre fordítható pénzből korszerűsítéseket végeznek, amellyel hatékonyabbá teszik munkaerőgazdálkodásukat. Elhelyezkedési lehetőséget a szolgáltatás fejlesztése és a termelőszövetkezetek melléküzemágak tevékenységének bővítése jelenthet. Idén 1250 hektárnyi területen vetnek kalászost a vásárosnaményi Vörös Csillag tsz-ben. Képünkön: a Forrás tagban Varga Sándor és Dobos István búzát vet. (GB) A városiasodással együtt
