Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-06 / 234. szám
V 4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. október 6. 4 A magyar—amerikai gazdasági tanács ülése A szocialista országok békemozgalmi vezetőinek magyarországi tanácskozása A nemzetközi békemozgalom időszerű kérdéseiről tanácskoztak a szocialista országok békemozgalmainak vezetői október 3-án és 4-én Gárdonyban. A konzultáción részt vett a bolgár, a csehszlovák, a kambodzsai, a kubai, a laoszi, a lengyel, a magyar, a mongol, az NDK, a román, a szovjet és a vietnami békemozgalom delegációja, továbbá a bécsi békekutató intézet küldöttsége. A tanácskozáson felhívták a figyelmet a legutóbb bejelentett amerikai stratégiai fegyverkezési program veszélyességére és megvitatták: milyen új akciók szükségesek mind szélesebb tömegek mozgósítására; az Egyesült Államok fegyverkezési hajszája, a békét, az enyhülést fenyegető politika elleni fel- lépés érdekében, különösen az Európát fenyegető veszély elhárításáért. Az ülésen külön figyelmet fordítottak a Béke-világta- nács és más békeszervezetek, illetve mozgalmak közötti kapcsolatok szélesítésének lehetőségeire. Áttekintették a békemozgalmak tájékoztató Hivatalos kubai látogatásának befejeztével vasárnap délután Havannából visszaindult Budapestre Gáspár Sándor és az általa vezetett szakszervezeti küldöttség. Az SZVSZ elnökét, a SZOT főtitkárát, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját a Jósé Marti repülőtéren Roberto Veiga, a Kubai Dolgozók Központjának főtitkár^, a Kubai Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának póttagja, valamint a Kubai KP több vezető személyisége búcsúztatta. Jelen volt Jakus Jenő, Magyarország havannai nagykövete is. Gáspár Sándor és az általa vezetett küldöttség a Kubai Dolgozók Központjának meghívására egy hétig tartózkodott hivatalos látogatáson a Kubai Köztársaságban. Gáspár Sándor Róberto Vei- gávat, á Kubai Dolgozók Központjának főtitkárával a két ország szakszervezete és a nemzetközi szakszervezeti mozgalom előtt álló feladatokról, valamint a X. szakmunkájának fejlesztésével kapcsolatos teendőket, s a résztvevők kicserélték tapasztalataikat a nemzeti békemozgalmak hazai és nemzetközi tevékenységéről is. A szocialista országok békemozgalmi vezetői hangoztatták: a tömegek aktív és átfogó fellépése alapvető fontosságú feltétele annak, hogy sikerüljön elhárítani az emberiséget fenyegető nukleáris háború veszélyét, hogy a konfrontáció helyett egyenjogú tárgyalásokon keressenek megoldást a vitás nemzetközi kérdésekre, mindenekelőtt a fegyverkezési hajsza, a nukleáris eszkaláció megfékezésének lehetőségeire. E célok eléréséért kívánnak munkálkodni a szocialista országok békemozgalmai. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Romesh Chandra, a Béke-világtanács elnöke. aki a BVT tervezett akciói közül kiemelte azt a nagyszabású rendezvénysorozatot, amelyet október 24. és 31. között az ENSZ leszerelési hét részeként szerveznek a világ számos országában. szervezeti világkonkresszüs előkészítéséről tárgyalt. A kongresszust 1982 februárjában tartják Havannában. Gáspár Sándor a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságában találkozott Machado Venturával, a KB Politikai Bizottságának tagjával és Jesus Montanéval, a KB Politikai Bizottságának póttagjával, és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, valamint a szakszervezeti mozgalomnak a békeharc ki- bontakoztatásában betöltött szerepéről tárgyalt velük. Fidel Castro elnök, a Kubai Kommunista Párt Köz- ponti Bizottságának első titkára szombaton este fogadta Gáspár Sándort. ★ Gáspár Sándor hétfőn hazaérkezett Kubából. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Földvári Aladár, a SZOT elnöke, jelen volt Jósé A. Tabares del Real, a Kubai Köztársaság magyar- országi nagykövete is. Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia kongresz- szusi termében megkezdődött a magyar—USA gazdasági tanács hetedik ülése. A tanácskozásra vezető amerikai gazdasági szakemberekből álló 38 tagú küldöttség érkezett Budapestre Zoltán Mer- szeinek, az Occidental Petroleum Corporation alelnöké- nek vezetésével. A megnyitón Dózsa Lajos, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke, az Alutröszt vezérigazgatója üdvözölte a magyar és az USA-küldött- séget, és tájékoztatta őket a kamarának a tanács Utolsó ülése óta megváltozott feladatköréről. Majd Molnár Jó(Folytatás az 1. oldalról) sem amivel nem értünk egyet, s aminek a közgyűlési beszédemben is hangot adtam. Az ENSZ tekintélyét nem növeli, hogy a tagállamok többsége — főként néhány nagyhatalom nyomására — még mindig napirenden tartja az úgynevezett afgán és kambodzsai kérdést. Véleményünk szerint a két országban történt fejlemények visszafor- díthatatlanok. Semmi értelme sincs olyan tervek készítésének, amelyek nem veszik figyelembe a kialakult realitásokat, s a rendezés helyett inkább az a céljuk, hogy akadályozzák a két ország belső és külső helyzetének teljes konszolidációját. — Ami az ENSZ-közgyűlés ülésszakán résztvevő külügyminiszterekkel való megbe- széléseimet illeti, azokat igen hasznosnak, gyümölcsözőnek tartom. E megbeszélések nemcsak a közgyűlés napirendjén szereplő kérdéseket fogták át, hanem a nemzetközi élet további égetően fontos problémáit is. Véleményt cserél- tünk a Magyar Népköztársaság' és az adott országok kétoldalú kapcsolatairól is, azokról az időszerű teendőkről, amelyek hazánk és ezen országok kapcsolatainak a fejlesztését célozzák. — örömmel állapítottam meg, hogy országunk tekintélye mind az ENSZ-ben, mind a világszervezet tagál- lamainak köreiben töretlen. A nemzetközi helyzet kedvezőtlen alakulása arra kötelez bennünket, hogy Magyaror- zság jó hírnevére, külpolitikánk jelentős eredményeire alapozva a jövőben még aktívabb nemzetközi tevékenyzsef a magyar és Zoltán Mer- szei, az USA-tagozat elnöke számolt be a tagozatok eddigi munkásságáról. H. E. Ber- gold, az USA budapesti nagykövete az Egyesült Államok külkereskedelmi politikáját ismertette. Hazánk külgazdasági kapcsolatainak alakulásáról Bartha Ferenc miniszterhelyettes, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője tájékoztatta a megjelenteket. A magyar—amerikai gazdasági tanács a kölcsönös információk cseréjével és kétoldalú gazdasági megbeszélésekkel kedden folytatja munkáját. séget fejtsünk ki népünk törekvései és a szocialista közösség külpolitikai elképzeléseinek valóra váltása érdekében — zárta nyilatkozatát Púja Frigyes. TELEX... ELUTAZOTT ALVARO CUNHAL Vasárnap elutazott Budapestről Prágába a Portugál Kommunista Párt küldöttsége, amely Alvaro Cunhalnak, a párt főtitkárának vezetésé- vei tartózkodott hazánkban. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője búcsúztatta. „SZOLIDARITÁS” — CIGARETTAÜGY Wojciech Jaruzelski lengyel miniszterelnök megbízásából vasárnap este Gdanskba érkezett Marian Krzak pénzügyminiszter és Zdislaw Kra- sinski, a lengyel árhivatal elnöke, hogy tárgyalásokat kezdjen a „Szolidaritás” vezetőivel a cigaretta árának hétfőre bejelentett emelésével kapcsolatosan. Marian Krzak és Zdislaw Krasinski először a feltett kérdésekre válaszolt, a válaszok azonban nem elégítették ki a kérdezőket. Ezt követően elhangzott egy olyan javaslat, hogy tárgyaló csoportot hozzanak létre. Tárgyalásokra azonban nem került sor, mert a „Szolidaritás” vezetője Lech Walesa ezek megkezdését attól tette függővé, hogy a kormány visszavonja-e az áremelési döntést. Gáspár Sándor hazaérkezett Havannából — ANGOLA Tankok - talapzaton K ülönös emlékművek ékesítik Angola fővárosát. A luandai utcákon és tereken hat évvel ezelőtt, a függetlenség küszöbén ledönt- tötték a portugál gyarmatbirodalom „nagyjainak” szobrait, a talapzatokra pedig hamarosan terepzöld harckocsik, csatát nyert páncélosok kerültek. A harci szellem táplálása, a „vigilancia” (éberség) állandó emlegetése manapság valóban napiparancs minden angolai számára. Afrika déli részén, fehér és fekete Afrika határán ugyanis olyan társadalmi-politikai eszményért küzdenek, amely továbbra is harci tereppé változtatja az országot. Amikor megszületett az Angolai Népi Köztársaság, a haladó rendszer megmentéséhez — a délről behatoló délafrikai hadsereggel szemben létfontosságúnak bizonyult a kubai alakulatok Luanda által kért jelenléte. A szocialista országok támogatását élvező rendszer azóta is állandóan ki van téve Pretoria meg-megújuló támadásainak. (E konfliktus egyik alapvető forrása a Dél-Afrika által megszállt Namíbia.) Angolában az elmúlt hat év alatt jelentős eredmények születtek. Az egykori fegyve- rés fölszabadító mozgalom, az MPLA időközben marxista— leninista irányvonalú élcsapattá vált. Tagjainak száma már meghaladja a 20 ezret, s sikerült megtisztítania sorait a kispolgári nézeteket valló, frakciózó vagy éppen faji alapon szervezkedő belső ellenfelektől. Az országot ért egyre hevesebb dél-afrikai agressziók pedig nyilvánvalóan szorosabbra zárják az MPLA- Munkapárt sorait sőt talán a törzsiségen fölülemelkedő nemezeti egységek kibontakozását is elősegíthetik. A hatmilliós ország déli tartományait ért rendszeres támadások óriási anyagi ál- dozatot követelnek. A délafrikaiak által támogatott ellenzéki gerillamozgalom, az UNITA terrorakcióival zavarja a délkeleti vidékek konszolidációját, s gyakorta megbénítja a Zaire és Zambia ásványkincseit az Atlantióceánhoz szállító Benguela- vasút működését is. A rendkívül nagy kiterjedésű (hazánknál 13-szor nagyobb) országban változatlanul alapvető gond az infrastruktúra hiánya, a szegényes úthálózat. Nyilvánvaló, hogy a ma még mindig önellátásra berendezkedett aprócska falvak ezreit nem igen képesek biztosítani a lakosság (elsősorban a városlakók) ellátását. A foglalkoztatottak több mint háromnegyedének munkát adó mezőgazdaság ma még meglehetősen nehéz feltételek közepette termel, a nagyüzemi gazdálkodás különböző formáival most ismerkednek. Hiányos a géppark, akadozik a műtrágyaellátás, rendkívül kevés a képzett szakember. A portugálok távozása után ez lett az egyik legnyomasztóbb gond, így a szocialista országok Angolának nyújtott támogatásában nagy szerepet kap a káderképzés, szakértők küldése. A népi Angola külkapcso- latainak kibontakozásában — (ma már az Egyesült Államok kivételével valamennyi fejlett tőkés állam is elismerte a népi köztársaságot!) — tág tere van a gazdasági együttműködésnek. Az olajkincs kiaknázásában az amerikai Gulf Oil mellett belga cégek is érdekeltek, s kutatási jogot kaptak brazil, francia és olasz vállalatok is. Föllendülőben van a gyémántkitermelés. E két nyersanyag kiviteléből származik Angola devizabevételének több mint 90 százaléka! Luanda mélyülő kapcsolat- rendszert épít ki a szocialista közösség országaival, rend- szeresen megfigyelővel képviselteti magát a KGST különböző tanácskozásain. A i szocialista célokat zászlajára tűző, de a rendkívüli elma- radottságot örökölt Angola számít a baráti országok további támogatására. Ez annál is fontosabb, hiszen az állandó fenyegetettségben élő ország költségvetésének jelentős részét kénytelen katonai célokra fölhasználni. Benda László Környezetvédelem Szabolcsban Itkagyii Sztrugackii Borisz Sztrugackii: Nehéz istennek lenni 55. De a lány nem válaszolt. A férfi kis ideig mellette állt, azután kézbe vette a kardjait, lassan lement a lépcsőn, és várta, hogy mikor törik be az ajtót... — És aztán? — kérdezte Anka. Paska elfordította tekintetét, lehajolt, és a lába mellett levő szamóca után nyúlt. Anka várt. — Aztán... — mormoltá. — Senki sem tudja, mi volt azután. A rádióadót otthon hagyta, és amikor a ház kigyulladt, az őrjáratot végző léghajón rájöttek, hogy baj van, és nyomban Arkanarba indultak. Mindenesetre altatógáz-patronokat szórtak a városra... — Paska elhallgatott, s egymás után dobálta szájába a szamócát. — És? — kérdezte halkan Anka. — A palotába jutottak ... Ott meg is találták. — Hogyan? — Hát. . . aludt. És köröskörül mindenki ... feküdt. Egyesek aludtak, mások pedig ... Don Rebát is megtalálták ... Magukkal vitték őt, vagyis Antont, a Bázisra szállították... Tudod, Anka, ő semmit sem mesél. Anka falfehéren, szálegyenesen ült, és Paska feje fölött átnézett a kis ház előtti erdei rétre. — De mi lett a lánnyal? — kérdezte Anka. — Nem tudom — felelte ridegen Paska. — Ide hallgass, Pása — szólt Anka. — Talán nem is volt érdemes idejönnöm? — Ugyan, mit beszélsz! Azt hiszem, nagyon megörül neked ... — Én pedig folyton úgy érzem, hogy ő valahol a bokrok között lapul, néz bennünket, és arra vár, hogy én elmenjek. Paska gúnyosan elmosolyodott. — Azt már nem. Anton nem volna képes a bokrok között üldögélni. Nem tudja, hogy itt vagy. Horgászik valahol, mint szokott. — És veled hogy fér meg? — Sehogy. Eltűr. De te más lapra tartozol . . . Hallgattak egy sort. — Anka — szólalt meg Paska. — Emlékszel az anizotrop útra? Anka összeráncolta a homlokát. — Milyenre? — Anizotrop. Ahol a „Behajtani tilos!” tábla lógott. Emlékszel, amikor mi hárman? ... — Emlékszem. Anton mondta, hogy anizotrop. — Anton akkor átment a tábla alatt, amikor pedig visz- szatért, elmondta, hogy ott állítólag egy felrobbantott hidat talált, meg egy fasiszta csontvázat géppuskához láncolva. — Nem emlékszem — mondta Anka. — No és aztán? — Most gyakran eszembe jut ez az út — folytatta Paska. — Mintha valami összefüggés , volna... Az út anizotrop volt, akár a történelem. Visszáfelé menni nem lehet, ö pedig mégis elindult. És egy odaláncolt csontvázba botlott. — Nem értelek. Mi köze ehhez az odaláncolt csontváznak? — Nem tudom — ismerte be Paska. — Csak úgy rémlik. Anka így szólt: — Ne hagyd, hogy sokat gondolkozzon. Állandóan beszélj vele valamiről. Valami ostobaságról. Hogy vitatkozzon. Paska felsóhajtott. — Ezt magam is tudom. De mit törődik ő az én ostobaságaimmal? Hallgatja egy ideig, elmosolyodik, s elmegy. Én pedig ott ülök. . . Eleinte észrevétlenül követtem, most azonban csak ülök és várok. Bezzeg, ha te... Anka hirtelen felállt. Paska hátratekintett, és szintén felállt. Anka lélegzetvissza- .folytva nézte a tisztáson közeledő Antont. Magas volt és széles, arca világos, nem fogta meg a nap. Semmi sem változott rajta, mindig kissé komor volt. A lány elébe indult. — Anka — szólt nyájasan Anton. — Anka, drága pajtásom . .. Feléje nyújtotta hatalmas kezét. A lány félénken közeledett hozzá, de nyomban visszahőkölt. Anton ujjain piroslott valami... De nem vér volt, csupán a szamóca leve. Fordította: Gellert György Vége (Folytatás az 1. oldalról) NYÍRBÁTOR: l/ii n /. f ■ Kozmuvesitesi tervek szemétszállításba, jelenleg ennek csak kétharmadát tudják ellátni. Űj köztisztasági gépek beszerzésével, munkába állításával kívánják tovább javítani a település rendezettségét, gondozottságát. Nyírbátor kész koncepcióval rendelkezik a VI. ötéves tervidőszak környezetvédelmi tennivalóira. A kisvárosban a közművesítettség hiánya okozza a legnagyobb gondokat, a szennyvízelvezetés, csatornázás hiányai. Egyetlen példa is jelzi, hogy milyen sokoldalúak a tennivalók. A növényoljagyárat már három évvel ezelőtt' félmilliós bírsággal sújtották a szennyvizek olajszennyezése miatt, s ezzel ösztönözték a végleges megoldásra. A tisztító elkészült, s egy jelentős környezeti károsodás szűnt, meg — több év előkészítő munkája után. A Nyírségben sok gondot okoz a levegő homokszennyezése. Ezért különösen nagy gondot fordítanak a szabadon lévő területek parkosítására, a laza talaj megfogására, lekötésére. A város körül védőövezeteket alakítanak ki, főként a nagyüzemek környékén. A hulladékelhelyezésben és -kezelésben is sok a tennivaló. Háromezer lakást kellene bekapcsolni a szervezett HODASZ: Első a köztisztaság A nagyközségben a köztisztasági tanácsrendeletből adódó feladatok megvalósításával láttak hozzá a környezet- védelem kiterjesztéséhez. Tavasszal és ősszel is megszervezték a környezetvédelmi szemléket, amelyeken az utak, árkok, átereszek karbantartását vizsgálták. Tájvédelmi kérdésekkel is foglalkoznak Hodászon. A környék egyik jellegzetes részét, a Tárnái tanyát szeretnék tájvédelem alá helyezni. A környezetvédelmi feladatok megoldása legtöbbször pénzbe kerül, s az összegeket a nagyközségben sem tudják számottevően növelni. Ezért is tűzték feladatul a lakosság tájékoztatását, az összefogás kiterjesztését: igénylik az úttörők, az idősebb korosztály és különösen a közü- letek segítségét, példamutatását a környezet megóvásában.
