Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-30 / 255. szám
4 Kelet-Magyarország 1981. október 30. 9. Filmszerződés az UFÁ-val Az AWACS- fordulat V T jabb fordulatot vett a U Szaúd-Arábiának ígért „ nagy teljesítményű amerikai felderítőgépek, az AWACS-ok ügye, miután a washingtoni szenátus jóváhagyta a kormány hosszú ideje vitatott fegyverszállítási tervét. Lényeges kérdésről folyik a csatározás az amerikai kormány és a törvény- hozás között. A nemzetközi közvélemény is azt latolgatja, milyen következményekkel járhat, ha a vita végleges lezárultával megnyílik az út az AWACS-ok előtt Ríjad felé. A dolog vizsgálható a washingtoni belpolitika és a törékeny közel-keleti helyzet tükrében is. Ami az elsőt illeti, Reagan számára kétségkívül jelentős siker a szenátusi szavazás, hisz az AWACS-ügy egész közel-keleti stratégiájának egyik alapköve volt, nem is beszélve a fegyverüzlet szinte példátlan (több mint 8 milliárd dolláros) nagyságrendjéről. Hogy a döntés hosszú távon is siker lesz-e, azt már az amerikai törvényhozás jó néhány tagja is vitatja. Szaúd- Arábia ugyanis közel jár ahhoz, hogy az Egyesült Államok olyan bázisállama legyen a közép-keleti térségben, mint Irán volt a sah idejében. Washingtonban sokan attól tartanak, hogy az olajban gazdag, stratégiai fontosságú királyság esetében kísértetiesen megismétlődik majd mindaz, ami egykor Dél-Vietnamban, Kambodzsában, Iránban, s általában mindazon államokban történt, ahova nagy tömegű amerikai fegyverzetet és személyzetet küldtek a fennálló rezsim megszilárdítására. Mások az Izraelhez fűződő viszony és amiatt aggódnak, hogy Amerika esetleg közvetlenül belesodródik egy közel-keleti konfliktusba. Reagan válasza minderre az lehet, hogy a Camp David-i politika esélyei ugrásszerűen javultak, illetve Szaúd- Arábia még határozottabban fogja képviselni majd Washington és a fejlett tőkés világ érdekeit az OPEC-en belül. S ez utóbbi két szempont már nemzetközi politikai összefüggéseket vet fel. A washingtoni kormányzat AWACS-sikere az első visszhangok szerint esetleg kiszélesítheti az eddigi kü- lönutas Camp David-i alkudozást, bekapcsolhatja az anyagi helyzete miatt kulcs- fontosságú Szaúd-Arábiát egy Washington szája íze szerinti közel-keleti rendezés folyamatába. Minthogy azonban azok a fenntartások, amelyek Camp Daviddel szemben a közel-keleti arab frontállamok zöménél, a Szilárdság Frontjánál eddig is megvoltak, pusztán az AWACS-ügylettel nem változnak meg, nem valószínű, hogy ez az egyezkedés hosz- szú távú, tartós békét teremthet a térségben. Legfeljebb a rendezés illúzióját, amely rögtön szertefoszlik, mihelyt a valóságos érdekek egyértelműen kikényszerítik majd a valódi, átfogó Az ENSZ-közgyűlés jogi bizottságának szerdai ülésén felszólalt dr. Prandler Árpád nagykövet, a magyar küldöttség tagja. A testület az ENSZ alapokmányának és a szervezet szerepének erősítésével foglalkozó különbizottság jelentését vitatta meg. A magyar küldött hangsúlyozta, (Folytatás az 1. oldalról) ban a kőin—bonni repülőtérről hazaindultak Magyarországra. A magyar küldöttség a délutáni órákban érkezett vissza Budapestre. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, aki Helmut Schmidt szövetségi kancellár meghívására- — felesége társaságában — hivatalos látogatást tett a Német Szövetségi Köztársaságban, csütörtökön hazaérkezett. Lázár György kíséretében hazaérkezett Veress Péter külLázár György miniszterelnök sajtóértekezletén köszönetét mondott vendéglátójának a meghívásért, a szívélyes vendéglátásért, a nyugatnémet kormánynak, a gazdasági köröknek a sokoldalú eszmecsere lehetőségének biztosításáért. Lázár György hangsúlyozta: teljes mértékben elégedett a tárgyalások eredményeivel, azok megfelelnek az előzetes várakozásoknak. Őszinte és tárgyilagos légkörben tekintettük át a kétoldalú kapcsolatokat — mondotta Lázár György — és a magyar fél kifejezte azt a törekvését, hogy ezeket a kapcsolatokat a jövőben még magasabb szintre emeljék. A Magyar Népköztársaság kormánya törekedni fog ehhez a lehetőségek kiaknázására. A nemzetközi és az európai helyzettel kapcsolatban Lázár György nyomatékosan leszögezte: a fegyverkezési verseny fokozása helyett tárgyalásokat kell folytatni a leszerelésről, a katonai erő- egyensúly alacsonyabb szintre szállításáról. Az európai és a világbéke megőrzéséért érzett felelősségtől áthatva, a magyar kormány üdvözli azt a tényt, hogy november 30-án folytatódnak a szovjet —amerikai tárgyalások az európai nukleáris fegyverkezés korlátozásáról. A nemzetközi helyzetet illetően — mutatott rá Lázár György —, a két fél természetesen más-más oldalról, más-más megvilágításban közelített meg több kérdést. Fontos azonban, hogy a különböző társadalmi rendszerű és különböző rendszerekhez tartozó NSZK és Magyar- ország között összekötő kapcsot jelent a béke fenntartásáért és a népek közötti együttműködésért érzett felelősség és az ezért való munkálkodás készsége. Helmut Schmidt kancellár a sajtóértekezleten leszögezte: teljes mértékben egyetért Lázár György megállapításaival és rendkívül sikeresnek tartja a most befejeződött tárgyalásokat. A nyugatnémet kormányfő példamutatónak nevezte a két ország viszonyát. Mind az NSZK, mind Magyarország azon fáradozott és fáradozik, hogy fenntartsa a Kelet és a Nyugat közötti párbeszédet. E párbeszéd fontos állomásának nevezte Leonyid Brezs- nyev jövő hónapi NSZK-beli látogatását is. A kancellár síkraszállt a fegyverkezés csökkentéséért és a katonai erőegyensúly fenntartásáért. Helmut Schmidt véleménye szerint a magyar gazdaság nemzetközi vonatkozásban is igen előkelő helyet vívott ki magának, s szorgalmazta a kölcsönös gazdasági kapcsolatok fejlesztését. Bejelentette, hogy a mostani tárgyalásokon elhatározták: folytatják a két ország vezetői köhogy az ENSZ alapokmánya kiállta az idő próbáját. A nemzetközi kapcsolatokban mutatkozó negatív jelenségek kiküszöbölése nem az alapokmány megváltoztatása, hanem rendelkezéseinek szigorúbb megtartása révén valósítható csak meg. kereskedelmi miniszter, Nagy János külügyminisztériumi államtitkár, Juhász Árpád ipari minisztériumi államtitkár és Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. A fogadtatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt dr. George Sperl, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. zötti magas szintű találkozókat. A Népszabadság tudósítójának kérdésére válaszolva Lázár György a kelet—nyugati párbeszéd folytatását nem csak hasznosnak, és szükségesnek, de nélkülözhetetlennek is nevezte. Ezt a célt szolgálták a mostani tárgyalások is, amelyeken sok olyasmi hangzott el, ami gondolkodásra késztet. Mi a magunk részéről ezt meg is fogjuk tenni, s ha így tesznek mások is, akkor ez kedvezően hat majd az enyhülésre. A Magyar Televízió kiküldött tudósítójának kérdésére Helmut Schmidt a példamutató nyugatnémet—magyar gazdasági kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta. „Nincs semmi kétségem az iránt, hogy e kapcsolatok a jövőben szélesedni fognak és mindkét fél számára hasznosnak bizonyulnak” — mondta az NSZK kancellárja. A Die Welt tudósítójának kérdésére Helmut Schmidt elmondotta : Lázár Györggyel tárgyaltak az európai biztonsági és együttműködési konferencia folytatásáról is, a nemzetközi témák közül azonban a november végén kezdődő szovjet—amerikai tárgyalásokat tekintették központi kérdésnek. E tárgyalások eredményességéhez mind Magyarországnak. mind az NSZK-nak létfontosságú érdekei fűződnek, s ezért — lehetőségeikhez mérten — mindent megtesznek a kölcsönös megértés szellemének erősítéséért. Ebből a szempontból — mondotta a kancellár — Lázár György mostani látogatását különösen nagyra értékelem. A Reuter angol hírügynökség tudósítójának kérdésére, amelyben a leszereléssel ösz- szefüggő javaslatokkal kapcsolatos magyar álláspontról érdeklődött, Lázár György aláhúzta: a Magyar Népköz- társaság a fegyverkezési verseny megfékezésében, az erőegyensúly alacsonyabb szinten való megőrzésében, s végső soron a teljes leszerelésben érdekelt. Hz áj iráni miniszterelnök Khamemcc iráni köztársasági elnök javaslatára új miniszterelnököt választott a teheráni parlament. Képűnkön: az új kormányfő, Hosz- szein Musszavi, aki eddig a külügyminiszteri posztot töltötte be. (Kelet-Magyarország telefotó) Leonyid Brezsnyev kitüntetése Csütörtökön Moszkvában Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának átnyújtották az „50 éves SZKP- tagságért" kitüntető jelvényt. A kitüntetést — mint a Pravda csütörtöki száma beszá-. molt róla — az SZKP Központi Bizottsága alapította a párt legrégibb tagjainak jutalmazására. A kitüntető jelvényt átnyújtó Mihail Szuszlovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a központi bizottság titkárának üdvözlő szavai után válaszbeszédében Leonyid Brezsnyev megállapította, hogy a központi bizottság által alapított kitüntető jelvény a párt veteránjainak megbecsülését jelzi. Nagy örömünkre szolgál — mondotta —. hogy sorainkban még mindig szép számmal vannak olyan régi bolsevikok, akik Lenin idején léptek be a pártba, s akiknek tevékenysége mindannyiunk számára követendő példát jelent. A kitüntetést megköszönve az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy tevékenysége során mindig a párt céljainak, eszméinek megvalósításáért küzdött, mivel az SZKP ügye egyet jelent a szovjet nép ügyével. KGST-tárgyalás Bagdadban csütörtökön befejeződött a KGST és az Iraki Köztársaság együttműködési közös bizottságának 6. ülése. Az ülés jegyzőkönyve a kereskedelem, a szállítás, a villamos energia, az olaj- és gázipar, a mezőgazdaság, az öntözés, valamint a tudomány és a technika területén folyó együttműködés fejlesztését irányozza elő Irak és a KGST tagországai között. Elsőnek kitűnőek, másodikban jelesek, harmadikban jók lettek, s aztán ki-ki képessége szerint tartotta ezt a középátlagot, ő az elsőben megbukott, a másodikban is bugdácsolt, a harmadikban elégséges volt, a negyedikben közepes, ötödikben jó. Mert ő még nyolcosztályos gimnáziumba járt. Ilyen volt az érettségi bizonyítványa is, s először kitűnő csak az egyetemen lett. Valahogyan tizenhat-tizenhét éves korában érte az a rádöbbenő felismerés, hogy ő „von Haus aus” semmit nem hozott, ő egyedül van a világban, s ha tényleg meg akarja állni a helyét, neki egyedül, saját magának kell mindent megtanulnia, kell mindent a fejében tárolnia. Ezért azután öntötte magába a különféle fölösleges, tárgyhoz nem kötött ismeretanyagot, hogy egyszerűen ne lehessen olyan téma, melyről nem tud, melyhez nem merhet hozzászólni, mellyel zavarba lehet hozni. Valami láthatatlan rossz belső bizonyítási kényszer űzte ettől kezdve az emberiség szent szellemi tapasztalatanyagán át. Olyan volt neki e végtelen tartomány bekóborlása, mint valami nagy kaland, amely ama második keresztségtől — ama két nagy pofontól — élete végéig tartott.” „Szuszogott, de már a vén- ségtől, akkor is amikor kikászálódott az emlékekből, s Tudtam azonban, hogy foglalkozásomban az esélyeim korlátozottak. Az bizonyos, hogy Svédországban nagyon sikeres voltam. Svédországon kívül ott volt még Hollywood, ahol a nagy nemzetközi filmeket forgatták; ott volt Franciaország, ahol a harmincas évek néhány legszebb és legjelentősebb filmje keletkezett és ott volt természetesen Németország is. Amerikára gondolni sem mertem, a franciatudásom nem volt valami jó, de a német a második anyanyelvem. És egy napon megkaptam az UFA ajánlatát Berlinből. Ebben az időben ismertem meg Petter új oldalát, mely nagyon boldoggá tett: megállapítottam, milyen nagyon aggódik értem. Berlinbe utaztam, hogy az UFA-nál elkészítsem a próbafelvételeket, és nagyon egyedül és elveszettnek éreztem magam abban a nagy szállodában, amelyben elhelyeztek. Mikor a recepcióhoz mentem, hirtelen megláttam Pet- tert a hallban egy újság mögé rejtőzve. Elmagyarázta a dolgot: „Gondoltam, nem fogod jól érezni magad egyedül, ezért jöttem. De ne mondd meg senkinek. Ismebekerült a fürdőszobába, hogy elindítsa a napot, pontosabban hogy felkészítse a biológiai motort a nap tűrésére, elviselésére. Nem értette magát, miért szállnak benne negyvenéves események, nem is emlékek, hanem későbbi elbeszélés mozaikok egybefelhőzött foszlányai.” Borotválkozás közben szólt a telefon, nem hallotta, mert a villanyborotva zaja, a fürdőszoba zártsága elnyomta a halk berregést, de ráérzett. A baj csak ott volt, hogy ugyanezen tényezők miatt — kényszeresen — máskor, sokszor tízszer is elzárta a Braun- sixtant, hogy hallgatózzon, nem az ajtócsengő vagy a telefon percegése jelez-e a dobhártyáján. A semmi végén János volt, nagydarab, szürke rozmár, barátja és kollégája előző lapjánál. Először csak a főszerkesztővel való csatározás hajtotta őket ösz- sze, de aztán komolyan megszerették egymást. János író és fotóriporter volt — a szakmában elég jónevű — sokan szerették, de sokan "csak azért, mert az „öregről” legendás linksége miatt lehetett sajnálkozóan beszélni. Hogy így-úgy, milyen tehetséges és mégis. Nagy, szent, magyar legenda volt az egész. A könnyed lezserség szilárd alapokra épült. A tudás nyugalmára. Komoly, kemény munka feszült mögötte. Persze voltak körülötte kínzóan kínos, okosoktól nyáladozott letörölhetetlen pletykák is. Ö, aki látta — mert véletlenül odafigyelt — milyen teljes rém a filmeseket. Nem szeretik a férjeket. De a közelben vagyok, ha szükséged van rám.” Petter egész idő alatt ott maradt egy kis harmadosztályú szállodában a sarkon, én pedig az első osztályú szállodában laktam, melybe a filmtársaság beszállásolt. Petter csodálatos volt. Megértette a problémáimat, és éppen olyan jól értette azt is, hogyan lehet azokat a legegyszerűbb módon megoldani. Csak a munkámban voltam biztos, a magánéletemben mindig hagytam, hogy a férfiak döntsenek helyettem. Először az apám, azután Otto bácsi, majd Petter volt az, aki helyettem meghozta a döntéseket. Az UFA ajánlata három filmre tartalmazott szerződést. Az elsőnek a „Négy pajtás” volt a címe, és négy lányról szólt, akik egy reklámügynökségnél dolgoznak, az ő férfiakkal folytatott kalandjaikról. Nem volt nagy, drága film, de nagyon bájos komédia volt, és számomra kihívás. Először kellett más nyelven dolgoznom. Következik: 10. Mindenki fél... ember ez a nagydarab, pu- hány, ha sűrűbbé válik az élet, őszintén becsülte. — Atya, hallasz! — természetesen most is üvöltött a membránból. — Hátha néhány decibellel tudnál csökkenteni, akkor igen. — Ne süketelj, ide figyelj, az éjjel, valahol Dunántúlon berobbant egy fúrótorony, ilyen olaj- vagy gázizé, ég, ötven kilométerre látszik, akkora lángfáklya, érted, hallasz .. . — Hallak, majd eloltják. — Naná, most készülnek, éjszaka fogják, ez valami nagy ügy, robbantanak, mert ezt úgy szokják, érted, és lemegyek, az olajosok visznek, esti képeket csinálok és persze róluk is, mondtam, hogy viszem egy süket fej kollégámat is, mondták, hogy nem, mert csak zavarna, szóval kiharcoltam, szeretettel várnak, háromkor érted megyek, klassz, belevaló srácok ezek, otthon légy, ha új életet kezdek olajbányász leszek, na szevasz. János már ott sem volt, még fogta egy darabig a kagylót, hallgatta a búgást, aztán letette, s szinte átmenet nélkül szitkozódni kezdett, de szavak nélkül, a néma, belső feszültség dühétől. Borzasztóan gyűlölte önmaga bénultságát. „Engem minden tehetetlenné tesz”, — vicsorított önmagára, — a jó és a rossz is. Nekem minden ürügy jó, hogy cselekvésképtelen legyek. S az ezen való füstölgés közben megint azon kapta magát, hogy percek óta tehetetlenül ül, és már megint a könyvek színcsíkjait bűvöli. Az eszmélésben hirtelen nagyon szédülésnek érezte magát, ismerte ezt az érzést is, sokszor feldolgozta már, a meddő önanalízisek végtelen sorában. Cukorbeteg idegesség ez, a tudottak és a nemtudottaknak rossz keveréke, a bizonytalanság ingatagsága. megoldásokat.' Győri Sándor Magyar felszólalás az ENSZ-ben Lázár György sajtóértekezlete Bonnban nraaraM ■ Szalontay Mihály: 20.
