Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-30 / 255. szám
2 Kelet-Magyarország 1981. október 30. W Értelmes síép kötelesség Honismeret öt évre A Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő honismereti és helytörténeti bizottság ötéves programjából kirajzolódik! Mindenekelőtt arra törekszenek, hogy széles körű munkával segítsék a hazafias nevelést, a hazaszeretet elmélyítését, hogy mind több egyén, család, közösség foglalkozzon a helytörténettel, a múlt és a jelen emlékeivel, eredményeivel. Ennek érdekében gyümölcsöző kapcsolatot épít ki a munkásmozgalom-történeti bizottsággal, a levéltárral, a múzeumi hálózattal, a pártarchívummal, a TIT megyei szervezetével. Feladatának tekinti a bizottság, hogy a munkások ismerjék meg a munkáséletmód haladó hagyományait, vállaljanak részt az üzemtörténeti kutató- és feldolgozó munkában, a krónikaírásban. A bizottság szakmai tanácsokkal, pályázatok kiírásával ösztönzi és támogatja a krónikaírást, az üzemtörténet-írást és a brigádtörténeti feldolgozásokat. Arra buzdít, hogy minden településen, gazdasági egységben rendszeressé váljék a krónikaírás. A megyei művelődési központ honismereti szakbizottságával együttműködve szóbeli és írásos segítséget ad a szakköröknek; olyan alkalmakat igyekszik biztosítani számukra, amelyeken bemutathatják tevékenységüket, kiállíthatják gyűjtőmunkájuk eredményeit. A bizottság támogatja a majd megindítandó „Ismerd meg anyanyelvedet” mozgalmat, a földrajzinév-gyűjtést, a régi és a mai személy-, ra- gadvány- és becenevek gyűjtését, a hajdani paraszti gazdálkodás és a különböző régi kézimesterségek szókincsével való foglalkozást; a népi gyógyászat alapját adó gyógyfü- vek neveinek gyűjtését. A honismereti és helytörténeti bizottság bekapcsolódik az irodalom helyi hagyományainak azaz topográfiai adattárának gyűjtési munkájába, az adatszolgáltatók táborának szervezésébe. A bizottság támogatni kívánja a műemlék- védelmet, a -Tájak, korok, múzeumok országos akciót. Arra törekszik, hogy az érintett területek szervezeteivel, intézményeivel mindennapos kapcsolatot alakítson ki a közönségbázis szélesítése érdekében. Fontosnak tartja, hogy ’ a lakosság minél szélesebb körben ismerje meg a műemlékvédelem, a természet- védelem fontosságát, a nyelvi emlékek feltárásának és megőrzésének hasznát. Szabolcs-Szatmár megyében az elmúlt években szép számmal jelentek meg hely- történeti kiadványok. A megyei bizottság javasolni fogja a megyei kiadói tanácsnak, hogy támogassa azoknak a tanulmányoknak, könyveknek a kiadását, melyek nemzeti tudatunk erősítése, a szülőföld szeretetének növelése érdekében íródtak. A bizottság a tevékenységi körébe tartozó szakmai területek irányítása érdekében munkabizottságokat működtet. Ezek mellett a bizottság a megyében működő járási, városi és községi honismereti bizottságok munkájának támogatása, segítése érdekében területfelelős hálózatot épít ki. Támogatja és segíti a vidéki bizottságok kölcsönös tapasztalatcseréjét, szakmai kirándulását. A megyei honismereti és helytörténeti bizottság ezentúl is számít a társadalmi és gazdasági szervek, a különböző munkaközösségek és az egyéni érdeklődők segítségére, aktív közreműködésére. O. Sz. Záhony két arca (Vincze Péter felvételei) Magénvizsga általánosból Bejárók, Komoly erőfeszítéseket tesznek Fehérgyarmaton az ottani üzemekben, intézményekben dolgozó munkások tanulásának, továbbképzésének, művelődésének érdekében. Szükség is van erre, hiszen a városban foglalkoztatott 3100 ipari munkás 60 százaléka bejáró, s meglehetősen sokan vannak, akik nem végezték el még az általános iskolai tanulmányaikat sem, vagy nem rendelkeznek szakmával. Az általános iskolát el nem végzett 230 munkás esetében részleges sikerrel járt az igyekezet, mivel osztályt nem, csak csoportokat sikerült összeállítani, akik a TIT segítségével készültek fel magánvizsgára. Ami a szakmunkásképzést illeti, az eredmények kézzelfoghatóbbak. A HÓDIKÖT- ben, az asztalos- és vasipari szövetkezetben, a kórházban sokan szereztek szakmát, eredményt mutattak fel a bejárók klubjai, a szocialista brigádvezetők összejövetelei. A szabad időt kitöltő kulturális megmozdulások terén különösebb panaszra ok nem lehet. A citeraegyüttes, a vegyes kar, a leánykar, a kórház felnőtt bábegyüttese jól működik. S ide tartozik az is, hogy a Móricz Zsigmond Színház bérleteit félezren vették meg, 250 brigádbérlet kelt el a mozinál, s az Országos Filharmónia, felnőtt bérleti sorozatot indít. Szálkái megálló Munkásfiatalok építenék Értetlenkedve hallgatta a kérdést Somodczki Éva, a Szatmár Bútorgyár, és Bar- tha Szabolcs, a MOM mátészalkai gyárának KlSZ-titká- ra is. Egy autóbuszmegálló szerintük annyit ér, ameny- nyi embernek szolgál. A 21 méter hosszú, 2 és fél méter széles fedett autóbusz- megálló építésének ötlete a Szatmár Bútorgyár Tóth Árpád Szocialista Brigádjától MELLÉNYEXPORT. A VOR nyíregyházi gyárában férfi mellényeket készítenek francia és kuvaiti exportra. Csenger László a vasalás után a formatartást ellenőrzi. származik. A két gyár között lévő megállóhelyen műszakváltáskor sokan várnak. Nyáron ez még elviselhető, de télen még néhány perc is nagyon kellemetlen lehet. A két gyár szakszervezeti és KISZ-bizottsága az ötlet gazdájául szegődött. Kiderült, hogy a Szatmár Bútorgyárban Szabó Miklósnak tervezői képesítése van. Ö társadalmi munkában elkészíti a terveket. Szakember brigádtagok vállalták az építést, KISZ-fiatalok a terep előkészítését, az alap elkészítését. Az 55—60 ezer forint anyagköltség előteremtését ugyancsak a fiatalok vállalták, úgy, hogy társadalmi munkát végeznek érte. Most valamennyien abban reménykednek, hogy a műszaki rajzok elkészülte után a tanács is sietni fog az építési engedély kiadásával, és akkor a betonmunkákat még a fagy beállta előtt elvégezhetik. A tervek szerint mire megérkeznek a rossz idők, fedett helyen várhatják az autóbuszt a két üzem dolgozói. Mennyit ér egy autóbusz.- megálló? Az anyagköltség másfélszeresét, kétszeresét? Forintban nem tudom, de hogy ez a maguk építette megálló többet ér majd, mintha csak úgy kapták volna, az bizonyos. (bartha) Olvasónk írja CSŐ A JÁRDÁN A déli városrészben lakók számára igencsak örvendetes esemény, hogy annyi hulló pernye és korom után a Vé- csey közi bölcsődében gáztüzelésre alakították át a kazánt A korszerűsítés azonban nem múlt el nyomtalanul az utcán járók számára. A bölcsőde bejárata mellett furcsa — és boszantó — látvány fogadja a gyerekükkel reggeleste erre járókat. A járdát ugyanis átvágták méternyi szélességben — s tessék-lás- sék be is temették. Ezzel talán rendben is volna a dolog — de valami mégsem stimmel. A föld ugyanis az esők után egykettőre megsüllyedt — s így keletkezett egy már-már bokatöréssel fenyegető lyuk. S most jön a legfurább: a járda kellős közepén mintha kinőtt volna a földből, meredezik egy térdmagasságú cső. Hogy mi a célja, azt csak találgatni lehet. De, hogy komoly bajok forrásává válhat, arra a fejemet teszem. Október vége van, örvendezünk, hogy szépen hajt már a vetés. De, hogy a föld alatti vezetékek is ilyen energikusan szárba szökkenjenek?!... — panaszolja T. GY. Több pénz vegyesiparcikkre Mennyit költünk? Míg korábban élelmiszerekre költöttük jövedelmünk tekintélyes hányadát, most a tartós fogyasztási és a vegyesiparcikkek forgalma jóval meghaladja a korábbi értéket. Legalábbis ez derül ki a megyei tanács kereskedelmi osztályának az idei év első feléről készült jelentéséből, összességében 6 milliárd 91,5 millió forintot költöttünk el 1981 januárjától június végéig a kiskereskedelmi boltokban. Ez a 8,2 százalékos fejlődési ütem a várt 6—7 százalékosnál is több vásárlásra ösztönzött bennünket. Díszesebb kivitel Ha alaposabban szemügyre vesszük a bolti kiskereskedelem és a vendéglátás megoszlását, kitűnik, hogy az üzletekben 5 milliárd 287 millió forintot hagytunk, a vendéglátás pedig 804 milliót forgalmazott. Ez a növekedés nemcsak mennyiségben, hanem választékban, minőségben, díszesebb kivitelben, új, jobb tulajdonsággal rendelkező árukkal valósult meg. Bosszantó hibák nélkül, színvonalas élelmiszer-kínálat várta a vevőket. Hús és húskészítményekből az igény szerinti ellátást valósíthattuk meg. Még a június 29-i húsáremelés sem mérsékelte a keresletet. De bőven volt tej és tejtermék, kenyér és péksütemény. Zöldség-gyümölcsből a hűtőtárolókban lévő 650 vagon elégnek bizonyult, a téli, kora tavaszi ellátás megszervezésére. Ahol hiányosság mutatkozott: jóval több és díszesebb kivitelű édesipari termékeket kerestünk és kevés volt az élő hal. A vendéglátásban egyre több étterem alakítgatja saját profilját, egyedi ízeit. Így a korábbi visszaesésből lassan kilábolnak a vendéglátó- helyek. A tanács megvizsgálta a munkahelyi étkeztetést, amely 57—58 ezer dolgozó ebédjéről gondoskodik, de még mindig csak a munkások 46 százalékát vonták be a szervezett étkeztetésbe. A gyermekélelmezés területén 68 százalékos a részvételi arány. Míg az óvodások kivétel nélkül, az általános iskolásoknak nem egészen a fele, középiskolásoknak 77 százaléka, valamennyi szakmunkástanuló és a főiskolások 73—74 százaléka kap ebédet az intézményben vagy az üzemben. A nagy forgalom is jelezte, hogy méteráruból és lakás- textíliából a korábbinál jóval többet, szebbet, ízlésesebbet adtak el a boltok. Szőnyegekből, konfekcionált függönyökből is javult a kínálat. Hiány volt viszont jerseyanyagok- ból és nagymintás függönyökből. Hiány harisnyából Aki készruhát keresett, láthatta, több és választékosabb férfiöltönyök sorakoztak a polcokon, bővült a farmerek választéka, gyermek- konfekcióban sem maradtak le a boltok. S ne hallgassunk arról, ami hiánycikknek számított: kamaszöltönyök, gyermekorkándzsekik, pelenka, harisnya, zokni, gyermek-harisnyanadrág, férfizokni választéka és mennyisége is elmaradt az igényektől. Változatlanul hiányoztak a gyermekcipőkből egyes számok, kevés volt a papucs, a házicipő. A kínálat növekedése meghozta a vásárlási kedvet a háztartási gépek és eszközök között. A múlt év hasonló időszakához képest 52,7 százalékkal nőtt a forgalmuk, ez 94,8 millió forintos kiadást jelentett. Igen nagy mennyiségű színes és fekete-fehér tévé, automata és hagyományos mosógép fogyott, megfelelő szintűnek ítélték a mezőgazdasági szeráruk és szerszámok kínálatát. Élénk kereslet mutatkozott a járművek iránt, javult a kerékpárok és egyes motorkerékpárok választéka. A megfelelő árualapok ellenére akadozott az ellátás zárakból, lakatokból, edényekből, szakaszosan érkeztek a lemezjátszók, magnók, olcsóbb asztali rádiók. Kevés volt az alkatrész a kerékpárokhoz és motorkerékpárokhoz. Bútor — hitellevélre Mindig nagy gond a tüzelőellátás megszervezése. Mennyiségében elég, de a választékon belül a magasabb kalóriájú kazánszenek beszerzése jelentett problémát. Esetenként kevés volt a tűzifa. Építő- és faanyagokból, csempékből és nyílászárókból kiegyensúlyozott választékról gondoskodott a TÜ- ZÉP. A bútorok iránti kereslet mérséklődött, a bútorra költött 204 millióból 123 millió forint értékűt vettünk hitellevélre. T. K. Gyors felelősségre vonás Képet lopott Alapvető követelmény a büntetőeljárásban, hogy bűncselekmény elkövetése esetén az elkövető felelősségre vonása minél előbb megtörténjen. Ezt kívánja meg mind az állampolgárok érdeke, mind pedig a büntető jogpolitikai érdek. Az általános szabály szerint a bűncselekmények felderítése és a felelősségre vonás a nyomozás lefolytatásával kezdődik, mely végül — bűnösség esetén — ügyészi vádemeléssel, majd bírósági ítélethozatallal fejeződik be. Ez az eljárás az esetek többségében egy-két, vagy esetleg több hónapot is igénybe vesz. Néhány különleges feltétel esetén azonban lehetőség van arra, hogy az elkövetéstől számított hat napon belül megtörténjen az elkövető felelősségre vonása. Ezt a jog- intézményt nevezi a büntetőeljárás-jogunk bíróság elé állításnak. Feltételei között szerepel a már említett hatnapos határidőn kívül az is, hogy a járásbírósági hatáskörbe tartozó egyszerű tényállású bűnügyről legyen szó, ahol a bizonyítékok rendelkezésre állnak és az adott bűncselekmény büntetési tétele az 5 évet ne haladja meg. Nem egy esetben az elkövetők számára is furcsa az, hogy rövid időn belül — az elkövetés után néhány nappal — már bíróság előtt kell tetteikért felelniük. Ilyen gyorsított eljárás során vonták felelősségre Ho- monnai Lajost, aki nem először állt már a Nyíregyházi Járásbíróság büntetőtanácsa előtt. 1981. szeptember 20-án belopódzott az egyik nyíregyházi lakásba, ahonnan egy 500 forint értékű képet lopott. Öt nappál később hathónapi börtönbüntetést kapott és egyben megszüntették a korábbi feltételes szabadságát. Eltiltották a közügyek gyakorlásától is. Hasonlóan rövid időn belül vonták felelősségre Bezzeg Mihály Nyíregyháza, Ke- mecsei úti lakost is. Súlyos testi sértés bűntette miatt négyhónapi, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a járásbíróság, mivel az élettársát úgy megverte, hogy az orrcsontja is eltört. Ugyanígy nyerte el büntetését Balogh Tibor Tisza- szentmárton, Damjanich út 50., valamint Gargya Miklós Ujfehértó, Sallai út 15. szám alatti lakos is. Balogh Tibort közveszélyes munkakerülés miatt 4 hónapi, Gargya Miklóst lopás miatt 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte a járásbíróság. Dr. K. Gy.
