Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-25 / 251. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLET 1981. október 25. Tízéves a Képcsarnok Benczúr-terme Izlésformáló művészet Amikor tíz évvel ezelőtt a Képcsarnok Vállalat megnyitotta Nyíregyházán a Ben- czúr-termet, fő feladatai mellett arra is vállalkoznia kellett, hogy magát a bemutató- termet, annak funkcióját, szerepét a közönség körében tudatosítsa. Mert kezdetben igencsak sikknek számított a Benczúr-teremből vásárolni, volt aki úgy vélte: ez csak azok kiváltsága, akik már nem tudják a pénzüket hová tenni. Felvetődött egy másik kérdés is: kiállítóhely-e a bemutatóterem, ahol értékes műalkotásokkal találkozhat a látogató, s ezekből vásárolhat is, vagy csak egy a többi bolt közül? Mi történt azóta, vajon változott-e és hogyan változott a közönség megítélése a bemutatóterem funkciójáról, mi jelenleg a legfőbb feladatuk? — ezekre a kérdésekre kerestük a választ Petráskó Zoltánnál, a Benczúr-terem vezetőjével. Az első két esztendőben a közönség tudomásul vette a terem létezését, kezdtek beszokni azok is, akik tárlatokra, múzeumi kiállításokra sem gyakran járnak, a harmadik-negyedik évre kialakult a törzsvásárlók köre, illetve a műgyűjtőké. Érezteti hatását a Képcsarnok az ajándékozási szokások változásában is. Körülbelül száz olyan „törzsvendégük” van, • akik szinte minden kiállításon vásárolnak. Nem ritka az olyan vevő, aki csak innen 100—200 ezer forint értékű tárgyat, műalkotást vitt haza a lakásába az évek során. Vannak aztán érdekes esetek is, mint például azé a vevőé, aki teherautóval érkezett és egy lakásbelsőt, a függönytől a csillárig a bútorokkal együtt teljes egészében úgy szállíttatott haza, ahogy itt meglátta — 62 ezer forintért. A közönségkapcsolatokra, az újabb és újabb érdeklődők toborzására azonban továbbra is nagy gondot fordítanak. Nem mindenki tudja, hogy a Képcsarnok nem múzeum, itt a látogatás ingyenes. Az sem köztudott még, hogy kedvezményesen, részletre is lehet vásárolni. Érdekes összevetni a látogatók és a vásárlók arányát. Az összes látogatónak csak mintegy 5—10 százaléka vásárol, s több mint kilencven százalék nézelődni jön, esetleg ötletért a lakás ízléses berendezéséhez, vagy egy tárlat festményeit megnézni. Izgalmas kérdés: mit szeret a közönség? Sorrendben: tájkép, csendélet, akt, illetve a kis lakásokban is jól elhelyezhető kisplasztika, az iparművészeti alkotások közül pedig: kerámia, tűzzománc, bőrintarzia. Jelenlegi forgalmuk évi 3 millió. ★ Évente általában négy-öt kiállítást rendeznek. Nézzünk meg ezek közül egyet közelebbről: olvasóinkat a most látható, sokakat érdeklő iparművészeti bemutatóra kalauzoljuk el. öt éve nem volt hasonló a nyíregyházi teremben, talán ezért is van olyan nagy sikere a mostaninak, melyen október 29-ig három iparművész mutatkozik be. De bizonyára azért is, mert környezetünk esztétikája, a lakás ízléses berendezése iránt egyre többen érdeklődnek. Ehhez kiváló ötletekkel szolgál ez az iparművészeti bemutató is. Gondos rendezés, egységes enteriőrök, otthonos, barátságos és vonzó tárgyak együttese ez a kiállítás. Aradi Rudolf bútortervező újra felfedezteti az egyszerű, nemes nádat, Czeglédi Júlia textiltervező játékos ötleteket variál a természetes szálas anyagú függönyökön, párnákon, Sárkány Kata keramikus edényein, dísztárgyain a vonalvezetés eleganciája találkozik a csupa fiatal vidámsággal. Szereti a közönség ezeket a kiállításokat, sokkal több hasonlót kellene rendezni! ★ A Képcsarnok Vállalat instruktorával, Szántó Jánossal arról beszélgettünk, hogyan jellemezhető ma a közönség vizuális kultúrája a bemutatótermek forgalmát tekintve, s milyen szerepet vállal az ízlés formálásában a Benczúr-terem és a hasonló boltok? A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vásárlók többsége elsősorban a lakásban jól elhelyezhető, kisebb méretű, figuratív alkotásokat keresi, nem kedvelik a komor színeket, inkább a derűs, vidámabb hangulatú képek nyerik meg a közönség tetszését. A vállalat két szempontot érvényesít munkájában: a forgalmazást és az ízlésnevelést. Igyekeznek olyan anyaggal jelentkezni, ami biztos közönségsikert ígér, de olyan anyagokkal is jelentkeznek az alkotók, ami a jövőt villantja elő. Helyet kapnak a kísérletek is, anyaggal, formával, technikával. A Képcsarnok igyekszik felvállalni azt a közvetítő szerepet is, hogy az alkotó művével utat találjon céljához, a közönséghez. Sárkány Kata kerámiakészlete. isza melletti tábor« termen Ganor fejedelem nyomában A mostanában örvendetesen megszaporodott Bethlen Gá- bor-irodalmat forgatva feltűnhetett a „Tisza melletti tábor" emlegetése. Ha valaki az időpontot is megfigyelte, az 1619 szeptemberét gyakran együtt láthatta a kenézlői révvel. A fejedelem jó pár levelét keltezte innen. A továbbiakban az is kiderül hogy Rákóczi György Bethlen elé jött Szabolcsba. Ha azonban valami hiányérzettől hajtva a részletekre is kíváncsiak lennénk, részleteket hiába keresünk. Vajon ha utánanéznénk, nem bukkanna-e elő valami, ami a megye jeles helyeinek számát gyarapítaná? A tét csábító. Mi is történt 1619 szeptemberében? A 30 "'evés háborúban vagyunk, Bethlen Gábor is megindította hadait, Rhé- dey Ferenc váradi főkapitány 3000 emberével Tiszalöknél kelt át a Tiszán, hogy a Felvidék déli várai ellen vonuljon. Annak idején Bocskai „felülésekor” ugyanitt kelt át ugyanazzal a céllal. A fejedelem viszont 15 000 emberével Dorogon át Bashalom mellett vonult északnak. Ez volt az az elvonulás, melyről azt írták, hogy utána három napra ült el a por. A Vaskapunál azonban a sereg nem fordul Tokajnak, hanem egyenesen tovább haladt a kenézlői rév felé. A fejedelem szeptember S 12-én, amint levelezéséből ki- ' derül, már a Tisza menti tá- 1 borból írt Szeben városának. I Viszont több forrásból is tud- 5 juk, hogy szeptember 17-én ’ kelt át a kenézlői réven, ösz- szevetve a két időpontot, kiderül, hogy Bethlen mintegy hat napot töltött el a balsai TiszöT-páriön, ami éppen nem volt jelentéktelen idő az adott , feszült viszonyok közt. Mindenesetre erre a hat napra szükség volt, hogy a nagy sereg átkeljen a folyón. Van azonban ennek a kényszerű balsai tartózkodásnak néhány nem kellően méltatott vonatkozása is. A 26 éves Rákóczi György, akkor már a házassága révén az országrész leggazdagabb főura, kit a bécsi udvar az előző évben vadított el magától, Bethlen elé jött a Tiszántúlra. A források nagyvonalúan csak ennyit említenek. Rákóczi szeptember 11-én indult Sárospatakról, valójában más szavakkal már aznap szemben volt Bethlen Gáborral. Nem tudni, találkozott-e azelőtt személyesen a fejedelem és majdani utóda, de a Tisza partján minden bizonynyal összebarátkoztak. Ennek egyik nyilvánvaló jele, hogy az átkelés után a fejedelem Sárospatakra ment Rákóczi otthonába, mintegy levizitelni, s onnan folytatta útját Tolcsván, Erdőbényén, az Aranyos patak völgyén Abaújszántóra. És az sem véletlen a Tisza-parti tárgyalások után, hogy pár nap múlva Kassán a rendek Rákóczit fogják megválasztani főgenerálisnak. De maradjunk még a balsai parton, hol a legfényesebb sátor csúcsán egy nyíllal átlőtt két hattyút ábrázoló lobogót lenget a tiszai szél. A fejedelemnek, ki ekkor még bízott cseh királlyá való megválasztásában, Rákóczi beszámolt Kassa, Szerednye és Jászó elfoglalásáról, Dóczi András főkapitány elfogásáról. t Bethlen ugyanis mai szemmel nézve kissé merészen tört előre, s maga mögött hagyta a káliói várat Ló- nyay András és Ecsed várát Perneszi Gábor kapitányok alatt, őket alighanem innen, a Tisza mellől sikerült a fejedelemnek más belátásra bírnia. Lónyay András el is menekült apósához a bevehetetlen Ecsedre. És ha Rákóczi tanult Bethlentől, az első óráit a balsai Fecskeparton vette. Ez a találkozás egyúttal megmagyarázza azt a körülményt is, hogy a fejedelem miért nem Tokajnak ment, mint ahogy eredetileg tervezte. Azért változtatott útirányán, mert Rákóczival akart találkozni. A szakirodalomban az a nézet terjedt el, hogy Abaffy Miklós tokaji kapitány hűségét akarta kipróbálni. Hol volt a tábor? Az átkelés dátuma egyértelműen jelzi, hogy a Kenézlövel átellen- ben lévő parton. Kenézlő azonban nem Vencsellővel van és volt szemben, mint ahogy Tompa Mihálynak romantikus, de eltájolt mondá- já, „A két íjász” után vélhetné valaki, hanem Balsával. A Tisza szabályozása előtti térképek világosan mutatják a régi földrajzi viszonyokat. Kenézlő régen a folyó egy nagy, szívalakú kanyarjának a keleti ívén feküdt. Ennek a kanyarnak a bezárt területét erdő borította, itt tehát nem lehetett a tábor. Ezt a kanyart egyébként a szabályozás alul elvágta, ma holtág a túlsó parton. Marad a mai árterület legelője s a fölötte lévő dombok. Konkrétabbá válik a hely, ha a régi útviszonyokhoz fordulunk segítségért. A már említett Nagyvárad—Kassa útvonal elágazása, mely a Cseh-halom mellett Sárospatakra, Eperjesre s Lengyelországba vezetett, Balsán a Szabolcs vezér útja 15. számú háza mellett torkollott a „nagy út”-ba. Itt balra kanyarodott s ment a mai Csáki utcáig. Ez a Csáki utca a régi falu szélén, a palánkon kívül volt, itt lehetett egyenest az átkelőhelyhez eljutni Kenézlő alá, a Tiszához. A katonai tábor szempontjából két hely jöhetett számításba, éspedig ott, ahol akkor a víz közel volt: egyrészt a mai komp környéke, másrészt a Fecskepart, az alatta lévő legelővel. Ez utóbbi a tábor ellenőrzése és szemmel tartása tekintetében sokkal célszerűbbnek látszott. Ma kevés maradt meg Bethlen Gábor egykori útjá- ból. A Vaskapunál Bashalom környékén van még egy darab, továbbá a Rakamaz— Vencsellő közti úttól délre is egy másik szakasz; a Bal- sára befutó részén, ahol 200 éve még tíz ház állott, az út- torkolat visszafelé ösvénnyé válva egy tagosított táblának fut. Rákóczi később, hogy uradalmait védje, köré hajdúcsaládokat telepített Tiszántúlon az összes tiszai révhez, így Balsára is. Bethlen Gábor emlékét Erdőbényén és Balsán utcanév őrzi. Történetesen egyik helyen sem olyan utca, ahol a fejedelem járt volna... A balsai Szabolcs vezér útja 15. számú ház mellett, a nyíl lal jelzett helyen torkollott a „nagy út”-ba a korabeli úi (Címképünkön: a mai balsai komp, környékén volt az egy kori fejedelmi tábor.) A mai Csáki utca, az egykori balsai faluszéle. Aradi Rudolf ülőgarnitúrája indonéz nádból. Baraksó Erzsébet Koroknay Gyula KM
