Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-15 / 242. szám

1981. október 15. Kelet-Magyarország 7 HORGÁSZOKNAK Ponty és amúr a császári tóba Negyvenezer a kiskertből 180 öl a ház körül A bogyósgyümölcsűek őszi növényvédelmi munkái Beérett az egész évi munka gyümölcse Sarkad! Lajoséknál Nagyecseden is. A ház körüli kertben már csak a termés le­szedése jelent munkát. — Már az sem sokat — mond­ja a gazda. — Kora nyártól mostanáig rengeteg gyümölcsöt, uborkát, paprikát, paradicsomot termett a kert. Alig győztük le­szedni. Pedig nem nagy terü­let, mindössze 180 öl, s ennek is nagyobb része szőlő. — Tudja, hogy tíz évvel ez­előtt itt semmi sem volt? — kérdezi Sarkadi Lajos. — Vélet­lenül csöppentem bele a ker­tészkedésbe, de egyáltalán nem bánom. Gépész voltam én vi­lágéletemben, csak a vas érde­kelt. Aztán volt egy szívinfark­tusom, és leszázalékoltak. Bala- tonfüreden javasolták az orvo­sok, hogy az egészségem érde­kében kertészkedjek. Hát így kezdtem én el, de az biztos, hogy a kert éltet, ez tartja ben­nem az erőt. Először kétszáz tő szőlőt tele­pített. Majd szépen sorban el­kezdett zöldséget is ültetni. Közben eljárt a jól működő, országos hírnévre szert tett nagyecsedi kertbarátklubba, ahol megismerkedett a szakmával, tapasztalatokat szerzett és bará­tokra talált. — Betegségem után két évig nem nagyon mozoghattam, csak a kertben tevékenykedtem a fe­leségemmel — folytatja Sarkadi Lajos. — Építettünk egy kis fó­liasátrat is. Kora tavasztól mar van hónapos retkünk, utána paprika-, paradicsom- és ubor­kapalántát ültetünk a helyére. Annyi terem, hogy nem győzzük megenni. Pedig a három lá­nyunkat és azok családját is bőségesen ellátjuk zöldséggel, gyümölccsel. Ebben az évben is eladtunk öt mázsa uborkát. Két meggyfáról 1500 forintot árul­tunk, s mindemellett télire még befőttet is raktunk belőle. Paprika és paradicsom még ta­lálható a töveken, s ahogyan a kertet járjuk, egyre többször jut eszembe, mennyi munkába kerül mindez. — Bizony, nem tudjuk itt­hagyni egyetlen napra sem a „birtokunkat" — kapcsolódik a beszélgetésbe Sarkadi Lajosné. — Korán reggel kelünk, s mire a nap magasra ér, mi befejezzük a munkát. — A permetezés a legnehe­zebb — folytatja a gazda. — Egyszerre kétszáz liter per mel­levet szórok ki, s eddig háti­géppel végeztem. Minden szom­baton fogtam a permetezőgépet és csináltam. Volt olyan hét, amikor háromszor is védekez­tem, mert szükség volt rá. Jö­vőre már könnyebb lesz. Hulla­dékanyagból csináltam egy gé­pi permetezőt. Ezzel álom lesz dolgozni. S hogy a kép teljes legyen, megnézzük a három kocát és az öt hízót. Évente — a kertészkedés mellett — húsz sertést is hizlal a Sarkadi házaspár. A kerti sé­ta után a gazdaasszony az -élés­kamrába invitál. Mutatja a be­főtteket, a savanyúságokat. A gazda, Sarkadi Lajos nem kis büszkeséggel mutatja a bo­rát, s tiszteletteljesen beszél a szőlőről. Majd egy gyors szá­molást végzünk és kiderül, hogy összesen negyvenezer forint ér­téket termeltek a kertben. Ez szép összeg, igazi belterjes gaz­dálkodásra vall. A jó munka meghozza gyümölcsét. Sipos Béla A telepítés növényvédelme Az ősszel esedékes telepítési munkálatok alkalmával tanácsos bizonyos növényvédelmi szem­pontok figyelembevétele. Az újonnan telepített bogyósnövé­nyekre, gyümölcsfákra a telepí­tést követően a legnagyobb ve­szélyt a talaj lakó kártevők je­lentik. A gyökérzónában tar­tózkodó károsítok (cserebogár­pajor, drótféreg) a növények föld alatti részének megrágásá- val az új telepítések kipusztu’á- sát is eredményezhetik. A ta­lajlakó kártevők elleni védeke­zés szükségességét a károsítok egvedszámának megállapításá­val dönthetjük el. Amennyiben a cserebogárpajorok száma egy­két db/m2, indokolt a talajfer­tőtlenítés elvégzése. A védeke­zés során az alábbi készítmé­nyek használatát javasoljuk: Hungária L 7 14,0 dkg/100 m2, Basudin 5 G 35,0 dkg/100 m2, Diazinon 5 G 35,0 dkg/100 m2, Galition 5 G 30—40 dkg/100 m2. A készítményeket a talájlakók tartózkodási mélységéig (kb. 20 —30 cm) a talajba kell dolgozni, közvetlenül kiszórásuk után. Telepített gyümölcsfáinkat késő ősszel, tél folyamán a kü­lönböző rágcsálóktól (mezei, kó­szapocok), illetve vadaktól — el­sősorban mezei nyúl — kell megvédenünk. A védekezés egyik lehetősége a fák törzsének dróthálóval, műanyag tekerccsel történő bekötése. Ennek hiányá­ban a törzsre kenhető vadriasz­tó készítmények (Cervidon, Ne- vibes, Cervacol) használatát ja­vasoljuk. A mezei, ill. kószapo­cok ellen vegyszeres úton a Re­dentin 75 alkalmazásával véde­kezhetünk. A készítményt vagy egyenletesen, 15—20 dkg/100 m2 mennyiségben kell a fertőzött területre kijuttatni, vagy az említett rágcsálók járataiba kell helyezni. A fent említett készít­mények alkalmazása során fel­hívjuk a figyelmet a csomagoló­burkolaton feltüntetett fel­használási, munka- és egészség- ügyi utasítások szigorú betartá­sára. Sipos László, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Kora tavasztól betakarításig a kémiai növényvédelmi munkák domináltak a bogyósoknál is. A nyugalmi időszakban ezt a hasonlóan fontos mechanikai védekezéssel célszerű kiegészí­teni. Ennek elvégzése azért is fontos, mivel az év folyamán az állati kártevők az előző évekhez viszonyítva erősebb fertőzést okoztak. Az elszáradt, lehullott levelek és növényi részek össze­gyűjtését egészítsük ki az ültet­vények alapos átvizsgálásával is. Ribiszkében és köszmétében a barna bevonatú lisztharmatos hajtások mellett a pajzstetűvel fertőzött, valamint az üveg­szárnyú ribiszkelepke által ká­rosított részeket ajánlatos eltá­volítani. Szamócában a lehullott levelek megsemmisítésével csökkent­hetjük a levélfoltosságok és a sodrómolyok következő évi fer­tőzésének mértékét. Málnában a letermett értékte­len vesszőkkel együtt lehet ki­metszeni a levél- és vesszőfol­tosság kórokozóival fertőzött (ezüstös foltok fekete pontokkal, valamint lilásbarna szegélyű fol­tok) növényi részeket. Az ül­tetvényeken általánosan elter­jedt málna karcsú díszbogár mel­lett a málnagubacsszúnyog át­telelő alakjait is gyéríthetjük a repedezett, gubacsos, deformáló­dott vesszők eltávolításával. A nyugalmi időszak alkalmas a pótlások és új telepítések — a szamóca kivételével — elvégzé­sére. Ültetésre csak egészséges szaporítóanyagot használjunk. Telepítés előtt javasoljuk fel­mérni a talajlakó kártevők lét­számát. Ha cserebogár pajorból ez eléri a 2—3 db/m2 sűrűséget, akkor lehetőség szerint ne tele­pítsünk erre a helyre. Kisebb létszám, vagy drótféregfertőzés esetén a telepítés előtt végez­zünk talaj fertőtlenítést. Basudin 5 G-ből 35 dkg/100 m2 a szük­séglet. A készítményt a talaj la­kók tartózkodási mélységéig kell a talajba juttatni. Megelőzés szempontjából fon­tosnak tartjuk, hogy ne telepít­sünk mély fekvésű, párás he­lyekre, mivel ezeken a helyeken a betegségek fellépésének na­gyobb a lehetősége. Budai Csaba, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Teendők a gyümölcsösben A fák ápolása és gondozása ebben az időszakban főleg me­chanikai védekezésből áll. A fák törzseit kéregkaparóval gondosan tisztogassuk meg, így az áttelelő kártevőket és búvó­helyeiket megsemmisíthetjük. A lehullott leveleket is gondosan söpörjük össze és égessük el. Amennyiben erre nincs lehető­ségünk, akkor 1,5 százalékos No- vendával locsoljuk le. A körte-, kajszi-, szilva-, ringló-, cseresznye- és meggy­fák törzseire tegyük fel a her­nyófogó öveket. Az övék általá­ban 10—12 centiméter széles pergamenpapírcsíkok, amelye­ket hernyóenyvvel kell bekenni. Természetesen a papírcsíkok al­só részét nem, mert akkor nem tudnának a kártevők alámászni. Az öveket zsineggel kell a fák törzseire rögzíteni. A cseréjüktől december közepéig — kéthetente kell gondoskodni. Sok helyen szokás a gyü­mölcsfák törzseinek bemeszelé- se. Ez valóban nagyon előnyös, mert jobban kiegyenlítődik a nappali és éjszakai hőmérséklet közötti különbség. (A fehér szín ugyanis visszaveri a napsugara- ' kát és így a fák törzse nem me­legszik fel túlzottan.) Ezt a többletmunkát különösen az ér­zékenyeb fajta fák hálálják meg. Nagyon fontos a kert őszi ta­lajforgatása. Amennyiben a ta­lajt trágyázni kívánjuk, akkor ebben az időszakban kell a trá­gyát a talajba forgatni. A gyümölcsfák ültetésének al­kalmas időpontja az ősz. Ne fe­ledjük azonban, hogy ültetni csakis fagymentes talajba és fagymentes napokon lehet. Az oltványok gyökérzetét gondosan vizsgáljuk át. A sérült és beteg részeket késsel metsszük le. Ajánlatos a gyökérzetet ültetés előtt agyagpépbe mártani, így nedvességtartalmát hosszabb ide­ig megőrzi, és a gyökérképződés erőteljesebb lesz. A kiásott göd­röt, amennyiben szükséges, fer­tőtleníteni kell. Nagyon fontos, hogy az ültetésre készített gö­dör mélysége megegyezzen a fa­iskolai gödör mélységével, vagy­is a gyökérnyak a talajjal egy szintben legyen. (A várható fagy veszély miatt ajánlatos a fák tövét 20—30 centiméter ma­gasságig felkupacolni.) A késői érésű almafákat a ka­liforniai pajzstetü ellen még egyszer permetezzük le, az érés idejétől függően, természetesen az egészségügyi várakozási idő betartásával. A körtefákat már a következő évi termés biztos, - tása érdekében kell rézoxidklo- rid 50 WP 0,5 százalékos oldat­tal permetezni. Ezáltal a varaso- dás veszélyét csökkenthetjük. A szőlőgyümölcsösben szüret idején csak mechanikai védeke­zés van. A lehullott, fertőzött leveleket égessük el. Most kell gondoskodni a hiányzó tőkék pótlásáról is. Ültetni természete­sen itt is csak fagymentes napo­kon szabad. Amennyiben erős éjszakai fagyok voltak, akkor csakis a meleg, napsütéses, déli időszak alkalmas ültetésre. Ez az időpont legalkalmasabb a hibás támberendezések javítá­sára, esetleg építésére is. (k.) Ősz a veteményes- és virágoskertben Visszavonhatatlanul itt az ősz, gondolnunk kell már az éjsza­kai fagyokra is. A fagyérzé­keny zöldségféléket nem hagy­hatjuk továb a kertben, mert a dér megcsípi, s azután már használhatatlanná és élvezhetet­lenné válik. A még éretlen pa­radicsomot, paprikát, uborkát is szedjük le, beérni már úgysem tudna, savanyítva azonban még felhasználhatjuk. A jövő évi termés érdekében a lehullott leveleket, kórókat ne hagyjuk a talaj felszínén, mert a hulladék alatt számtalan kár­tevő áttelelhet. A monilia, liszt­harmat és még sok gombakár­tevő ellen is a legjobb védeke­zés, ha a lehullott gyümölcsöt, fertőzött ágvégeket, leveleket elégetjük. A nem fertőzött kony­hakerti hulladékot viszont érde­mes bekomposztálni — szerves trágya lesz belőle. A tavaszi primőrök biztosítá­sa érdekében már most ősszel elvethetjük a salátát, sóskát, spenótot. Magvaik egyáltalán nem érzékenyek a hidegre. A petrezselyem vetésére is nagyon alkalmas ez az időpont. Kelká­posztát és áttelelő salátát csak­is féregmentes talajba ültes­sünk. Virágoskertben gondoljunk az áttelelő, évelő növények védel­mére. Az esetleges fagyokra szá­mítva takarjuk be sza1 mával vagy földdel. (Ruhafélék és mű­anyagok takarásra nem alkalma­sak, mert a levegőt elzárják.) Fontos, hogy a hidegre érzé­keny gladióluszok, dáliák gu­anóit szedjük fel. A hagymákat tisztítsuk meg a sárrészektől, majd egyenként — jó lazán — csomagoljuk be újságpapírba, és helyezzük el száraz, hűvös he­lyen. Az érzékeny örökzöldek is igénylik a takarást. Ezt úgy oldjuk meg, hogy a bokrokat lombsátorral vonjuk körül. A gyep téliesítése sem elha­nyagolható munka. A fű téli hónapokra ne maradjon 5—6 centiméternél magasabb. A gye­pet — amennyiben szükséges — erre a magasságra vágjuk visz- sza még egyszer, azután gondo­san gereblyézzük és hengerez- zük le. Szórjuk be 1 centiméter vastagságban komposzttrágyával. Ha a gyep kikopott, akkor ott a földet egy kissé lazítsuk fel, majd szórjunk ki 2—3 deka­gramm fűmagot. A kiszórt ma­got komposzttal vagy kerti ta­lajjal takarjuk. A rózsát, a pünkösdirózsát is most kell betakarni. A töveket először 25—30 centiméterre vág­juk vissza, és 15—20 centiméter­re kupacoljuk fel földdel vagy falevelekkel. Fontos a gyötcér feletti takarás. A kert téliesítéséhez tartozik a kerti vízcsapok takarása, illetve víztelenítése. A kerti szerszá­mokat gondosan tisztítsuk és javítsuk meg, még a téli táro­lás előtt. A permetezéshez ííasznált edé­nyeket és eszközöket gondosan mossuk ki, mielőtt eltennénk té­lire. Amennyiben maradék nö­vényvédő szerrel rendelkezünk, jól zárható helyen raktározzuk el. Gondoskodjunk arról, hogy a megkezdett csomagokon a szer neve jól olvasható legyen. Ha a szerek felhasználhatósági határ­ideje tavaszra már lejárna, ak­kor érdemesebb most megsem­misíteni, mint a téli tárolás után. Lassan visszakerülnek a la­kásba a szabadban tartott cse­repes növények. Mielőtt vissza­vinnénk, győződjünk meg arról, hogy nem fertőzöttek-e? Taná­csos ezeket 0,1 százalékos Uni- fosz oldattal enyhén leperme­tezni. K. K. ■ Ud) .in,. t , . ™ a Icolorádóbogarak ellen A fácánok nélkülözhetetlen segítőtársak a burgonyaföldek legveszedelmesebb kártevői­nek, a kolorádóbogaraknak az elpusztításában. A Csernyigov környéki földekre fácánokat te­lepítettek, s ott egyetlen rovar sem maradt. Ugyanakkor a vegyszerekkel kezelt táblákon a kártevők a növények levelét és szárát teljesen lerágták. A sike­rek nyomán az Ukrán Köztár­saságban speciális fácántenyész­tő telepeket létesítettek. ^ tfócónok IB-döntés a telepítés támogatásáról Október 5-én a MOHOSZ Sza- bolcs-Szatmár megyei Intéző Bi­zottsága Nyíregyházán, a Vö­röshadsereg útja 46. szám alatti hivatalos helyiségében ülést tar­tott. A testületi megbeszélésen jelentés hangzott el az elmúlt negyedévben végzett munkák­ról. Ezek közül kiemelkedett többek között az intéző bizott­ság halfogóversenye, melyet Ti- szavasváriban rendeztek, és amelyen a megye horgászegye- süJeteinek zöme komplett csa­pattal képviseltette magát. Szólt a jelentés az ifihorgászok jól sikerült nyári, Tokaj környéki táborozásáról. Jelentős esemé­nye volt a megye horgászéleté­nek a Szabolcs Kupa horgász- verseny megrendezése is. Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Ilajdú-Bi- har, Heves és Szabolcs-Szatmár megyék versenycsapatai vettek részt a tiszalöki kenyérgyári holt ágon megrendezett halfogó­versenyen. SZÁZEZER forint AZ EGYESÜLETEKNEK Döntött az intéző bizottság a saját vízterülettel rendelkező egyesületek halasítási támoga­tásáról. Mint ismeretes, a me­gyében jelenleg 27 egyesület működik. Közülük ll-nek van saját kezelésű vize. A saját hor­gászvízzel rendelkező egyesüle­tek ez évi halasítási támogatásá­ra a MOHOSZ százezer forintot bocsátott az intéző bizottság rendelkezésére. A testületi ülé­sen az elosztásnál a vízterületek nagyságát, a taglétszámot, az egyesületi életet — a tagság ok­tatása, az ifihorgászokkal való foglalkozás, a „Tiszta víz, ren­dezett vízpart” mozgalomban el­ért eredményeket — figyelembe véve döntöttek. Kiemelten ke­zelte az IB a Nyíregyházi Sport­horgász Egyesületet, a mátészal­kai Szatmár vidéki Horgász Egyesületet, valamint a Tisza- vasvári Alkaloida Lombik Hor­gász Egyesületet. 40 MAZSA A KIS TÓBÚL Ezt követően határozta meg a testület az IB kezelésében lévő császárszállási továbbtenyésztő tó ez évi lehalászási idejét és módját. A kis tó lehalászását október 16-án és 17-én végzik el. Mint az lapunkból is isme­retes, az elmúlt t tavasszal 15 mázsa kétnyaras pontyot telepí­tettek továbbtenyésztésre a kis tóba. Most a közel kétkilósra nőtt pontyokat helyezik át a csá­szárszállási nagy tóba. A nyáron etetett pontyok mennyiségét a szakemberek 40 mázsára becsü­lik. Az intéző bizottság az átte­lepítéssel kívánja biztosítani a következő esztendő jó fogásile- hetőségeit. Az intéző bizottság a kis tó­ban tenyésztett és most áttele­pített halakon felül plusz 35 mázsa pontyot vásárolt a Horto­bágyi Állami Gazdaságtól a császárszállási tó halállományá­nak gyarapítására. Ebből 20 mázsa szintén kétnyaras, és a kis tóba kerül továbbíenyésztés- re, illetve az 1983-as esztendő jó fogási lehetőségeit teremti meg. A fennmaradó rész horogérett ponty, és egyenesen a nagy tó­ba kerül. A víztározóban elsza­porodott növényzet gyérítésére, a víz biológiai egyensúlyának javítására 15 mázsa amúrt is vásárolt az intéző bizottság. A víz jobb kihasználására és gaz­dasági okokból 20 mázsa busát is helyeznek a tóba. A vásárolt halak telepítésére október utol­só napjaiban kerül sor. KÍMÉLÉTI TILALOM A lehalászással egy időben hal- kímélési okokból, október 16-án napnyugtától, október 24-én napkeltéig pontyfogási tilalmat rendel el az intéző bizottság a császárszállási tó területére. Ugyancsak október 16-án nap­nyugtától az 1982-es esztendő ké­sőbb meghatározásra kerülő idő­pontjáig a császárszállási tó egész területére amúrfogási ti­lalmat rendelnek el. Horgásztó Kocsordon Egyre növekszik a megye hor­gászvizeinek területe. Október 5-én Kocsordon új horgásztó műszaki átadását tartották meg. így a jövő esztendőtől Szabolcs- Szatmár megye 27 horgászegye­sülete közül 12 rendelkezik már saját vízzel. A kocsordi Kraszna Sporthorgász Egyesület a kivite­lezés tervezését és a tóépítési munkálatokat az Ecsedi Láp Kraszna Balparti Vízgazdálkodá­si Társulattal végeztette el. Az 1976-ban alakult és 192 ta­got számláló egyesület közgyű­lésén a horgászok úgy döntöt­tek, hogy a tóépítés költségeire személyenként 400 forintot fizet­nek be az egyesület pénztárába. A nyugdíjasok és az ifihorgá­szok ennek az összegnek a felét vállalták. Ezen kívül a tó kiala­kításánál a „Tiszta viz, rende­zett vízpart" mozgalom céljainak minél tökéletesebb megvalósítá­sáért, a tóparti munkákban és a fásításnál 30 társadalmi munka­órát ajánlottak fel. A tagság eddig mintegy 30 ezer forintot fizetett be az egye­sület pénztárába. Jelentős a tag­ság által végzett társadalmi munka is. A környék és a köz­ség gazdasági szervei, a máté­szalkai, az ököritói, a tyukodi, a kocsordi tsz-ek több mint 51 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a hor­gásztó kialakításához. Háztáji cukorrépa A tunyogmatolcsi Zalka Máté termelőszövetkezet ház­táji földjén Kerti Pálné és családja kalákában szedi a cukorrépát. Fogattal forgatták ki a földből, majd csomóba rakták a lefejezett répát. A 800 ölön 140—150 mázsára számítanak. A tervezők, építők: a Kraszna Balparti Vízgazdálkodási Társu­lat szakemberei és az átvevők: a horgászegyesület képviselői. A társadalmi munkákban a tagok közül ifj. Celler István, Molnár Sándor, Szabó Jenő. Ja-, kab Béla, Kiss Zsigmondés Ja-» kab Géza mutattak példát. A- társadalmi munkát a tóparton a fagy beálltáig folytatják. A ta­vasz folyamán több ezer fűz-, nyár-, tölgy- és hársfacsemetét telepítenek a szinte szabályos U- alakú horgászvíz partjára és . a két ág között lévő mintegy 12 hektáros legelőre. Az U-alakú tó két vége az Északi-főcsatornába torkollik, a* betorkolások távolsága 80 mé-< tér. Északról, délről és délnyu-‘ gátról legelő határolja, keletről pedig az Északi-főcsatorna. Nyu­gati irányban kétszáz méterre megy el mellette a település ha­tárában lévő Sándor-tanyára ve­zető köves út. A horgásztótól 150 méterre húzódik a tunyogi ön­tözőfürt-csatorna. A hathektáros tó kialakításá­nál több mint hatezer köbméter földet mozgattak meg. Az új horgásztó első feltöltése során a tunyogi öntözőfürt-csatornából 70 ezer köbméter vizet emeltek át. A töltés jól állja a víz nyo­mását, kisebb szivárgásokat is alig észleltek. A horgászvíz át­lagmélysége meghaladja az egy métert, de jó néhány ponton a mélység eléri a 250 centimé­tert. A víz szélessége átlagosan 60 méter. Esetleges nagyobb szá­razság esetén a tó vízszintjét az öntözőfürti csatornából szivor- nyarendszerrel tudják utántöl- tenl. A korábban legelőként hasz­nosított földterületet az egyesü­let a kocsordi Uj Élet Termelő- szövetkezettől tartós használat­bavételi szerződés alapján bir­tokolja. A horgászvíz első ha- lasítására 1982 tavaszán kerül sor. Az egyesület vezetősége, élükön Kosa Árpád elnökkel, úgy tervezi, hogy a horgászvi- zen 1983 tavaszán kezdődhet meg a horgászás. Sigér Imre KISTERMELOK-KISKERTEK1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents