Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)

1981-09-11 / 213. szám

Naponta 350 tonna Vajáról Lépést tartani a megye fejlődésével Ülésezett a fogyasztási szövetkezetek küldött- értekezlete Nyíregyházán ház épült az utóbbi öt évben. A 60 ezer betétkönyvben 1,1 milliárd íorint a tagok meg­takarítása. öt év alatt 1,3 milliárd forint kölcsönt fo­lyósítottak. A tevékenységi kör a biztosítások megkötésé­vel, a kistermelőktől felvásá­rolt termékek ellenértékének kifizetésével bővült. A lakásszövetkezetek keze­lésében hatezer lakás van. Megvalósult az egy település, egy szövetkezet elve. Előre­haladás történt a garázsépí­tésben, nem sikerült viszont megszervezni a nyíregyházi üdülőszövetkezetet. A VI. öt­éves terv idején 1500 lakás megépítésével számolnak. A fogyasztási szövetkeze­teknél fokozatosan előtérbe került a gazdálkodás. A ve­zetés színvonalának emelésé­vel egyidejűleg lehet jó ered­ményeket elérni. Ugyancsak sok tartalék van a szövetke­zetek együttműködésében. Feladat, hogy még hatéko­nyabbá tegyék az önkor­mányzati testületek a szövet­kezeti demokrácia fórumai­nak működését. A vitában hozzászólók ki­fejtették. hogy a meglévő tar­talékok feltárásával javítani lehet a fogyasztási szövetke­zeteknél a munkát. Felszólalt Simó László, aki elmondta, hogy eredményes ötéves idő­szakot zár a szövetkezeti moz­galom. A megyében ez külö­nösen jelentős, mert a ke­reskedelmi forgalom 60 szá­zalékát adják. A következő időszakban az elért színvona­lat tartani szükséges, a kisebb településeken pedig az ellátás javítása a cél. A tagok érde­kében is növelni kell a fel­vásárlás szerepét. Az ipari tevékenység emelése pedig a helyi lehetőségek kihasználá­sát jelenti. Reális kérés, hogy a takarékszövetkezetek­nél tegyék lehetővé a tevé­kenység bővítését. A lakás- szövetkezeteknek a fenntar­tásra, karbantartásra szüksé­ges nagyobb gondot fordítani. A megyei párt és tanács végrehajtó bizottságának ne­vében köszöntötte a küldött- értekezletet Hosszú László. Hangsúlyozta, hogy a beszá­moló reálisan, a valóságnak megfelelően tükrözi a végzett munkát. Szövetkezeteink jól járultak hozzá a megye dina­mikus fejlődéséhez. Maga­sabb szinten valósították meg tevékenységüket, a végzett munka eredményesebb lett. Ugyancsak kedvező, hogy az önkormányzati rendszer tar­talmasabbá vált. Az eredmé­nyek visszahatnak a tagság jólétére. A takarékszövetke­zetek segítik tagjaikat egyéni problémák megoldásában, a háztáji és kisegítő gazda­ságok fejlesztésében. A la­kásszövetkezetek kiemelten foglalkozzanak az ifjúsági la­kásépítéssel. az olcsóbb meg­oldásokkal. A fogyasztási szövetkezeteknél a más szö­vetkezetekkel való együttmű­ködés lehetőségei nincsenek teljesen kihasználva, ezt to­vább szükséges fejleszteni. A belső ellenőrzés és a társadal­mi kontroll fokozása, a de­mokrácia további fejlesztése lehetővé teszi a gazdálkodás javítását. A vitát Kállai Sándor fog­lalta össze, majd megválasz­tották a fogyasztási szövetke­zetek országos tanácstagjait és a IX. kongresszus 41 sza- bolcs-szatmári küldöttét. öt esztendő munkáját ér­tékelték, a közelgő IX. kong­resszus téziseinek vitáját ösz- szegezték a megyében dolgo­zó fogyasztási szövetkezetek küldöttértekezletén, amelyet csütörtökön Nyíregyházán tar­tottak a KPVDSZ székházá­ban. A megjelenteket Nagy Béla, a MÉSZÖV elnökhelyet­tese köszöntötte, köztük Hosszú Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát, Simó Lászlót, a SZÖVOSZ főosz­tályvezetőjét, Alexa Lászlót, az SZMT vezető titkárát és • Tisza Lászlót, a megyei ta­nács elnökhelyettesét. ,,, Az elnökség írásos jelenté­séhez Kattan í^íidpjc, a MÉ­SZÖV elrlifci» foi&tt 'szóbeli kiegészítőt. A beszámoló meg­állapította, hogy a megye fej­lődésével a fogyasztási szö­vetkezetek lépést tartottak. A taglétszám 40 ezer fővel gya­rapodott. A végbement egye­sülések az erők koncentrálá­sát, a jobb gazdálkodást segí­tették elő. Jelenleg 24 fo­gyasztási, 19 takarék- és 10 lakásszövetkezet működik a megyében. A fogyasztási szövetkeze­teknél az áruellátás általáno­san javult, főleg élelmisze­rekből és napi iparcikkekből kiegyensúlyozott volt. Az üz­lethálózat az V. ötéves terv időszakában 40 ezer négyzet- méterrel bővült. A következő években a fejlesztésben a fő figyelmet a kisebb települé­sekre, tanyákra fordítják, tö­rekednek az olcsóbb megol­dásokra. A bolti szolgáltatások nö­vekedtek, az iparcikk-áruhá­zakat és szaküzleteket is fi­gyelembe véve a kiskereske­delmi áruforgalom kéthar­mada önkiszolgáló rendszer­ben bonyolódik. Nőtt a szö­vetkezed dolgozók szakmai képzettsége, amihez hozzájá­rult az esti és levelező szak­munkásképzés. A közvetlen ipari, termelői beszerzéseket a szövetkezetek háromszorosára növelték, öt szövetkezet húsfeldolgozó üze­met hozott létre, új cukrász- termelő üzemek léptek be. Á vendéglátás forgalma 40 százalékkal emelkedett, több új étterem átadása emelte a színvonalat. Gond, hogy a diákétkeztetésbe nehezen tud­nak bekapcsolódni. Összessé­gében az áfészek árbevételü­ket öt év alatt 6,2 milliárd forintról 9,2 milliárdra növel­ték. Emelkedett az ipari terme­lés értéke, kedvezőek az új kezdeményezések. A háztáji és kisegítő gazdaságok által termelt áruk felvásárlásában meghatározó a fogyasztási szövetkezetek szerepe. A fel­vásárolt mezőgazdasági ter­mékek mennyisége meghalad­ja a százezer tonnát. A 151 szakcsoport termelése tavaly elérte a 180 millió forint ér­téket. A takarékszövetkezetek fej­lődését jelzi, hogy 26 üzlet­A Nyírség Ruházati Szövetkezet tiszavasvári üzemében havonta ötezer női ruha kerül le a szalagokról. Az elkészült termékeket folyamatosan NSZK-exportra szállítják, (jávor 1.) A küldöttek az értekezleten. (G. B. felv.) Sarlós István, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára fogadta az Afgán Nemzeti Hazafias Front hazánkban tartózkodó küldöttségét. (Kelet- Magyarország telefotó) Libanon megőrzi önállóságát Valid Dzsumblatt sajtókonferenciája Valid Dzsumblatt, a Liba­noni Haladó Nemzeti Moz­galom Központi Tanácsának elnöke, a Libanoni Haladó Szocialista Párt elnöke — aki a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa vendégeként, küldöttség élén tartózkodik hazánkban — a hazai és a külföldi sajtó képviselőivel találkozott csütörtökön a HNF Belgrád rakparti szék­házában. A sajtókonferencián hazája helyzetéről szólva elöljáróban leszögezte: Libanon állam léte történelmi szükségszerűség. Hozzáfűzte, hogy az ország haladó, demokratikus erői a Libanon elleni újabb táma­dásokban olyan próbálkozást látnak, amely a hétéves pol­gárháború pusztításától szen­vedő ország önálló államisá­gának megsemmisítésére irá­nyul. E politikáért a közvet- < len felelősség Izraelt és az azt támogató amerikai kor­mányzatot terheli — mon­dotta. A továbbiakban azt hang­súlyozta, hogy az ország fej­lődését megszakító polgárhá­ború nem muzulmánok és keresztények belső küzdelme, hanem alapvetően olyan harc, amelynek okai szociá­lis-társadalmi problémákra vezethetők vissza. A nép na­gyobb része nem támogatja a falangista párt politikáját, nem vesz részt annak tevé­kenységében. A többségi akarat az, hogy Libanon megőrizze önállóságát, s az arab világhoz fűződő kapcso­latait. Kérdésekre válaszolva ki­fejtette, hogy a közel-keleti rendezésnek csupán része a libanoni válság megoldása, hiszen a térség stabilitásá­nak legfontosabb feltétele, hogy a palesztin nép elnyer­je jogát önálló állama meg­alapítására. A tervezettnél két hét­tel korábban, augusztus második felében kezdték Vaján, a Nyíregyházi Konzervgyár léüzemé­ben az almafeldolgozást. Az üzem harmadik sze­zonja indult ezzel, s a tervek szerint március végéig gyártanak almale­vet. Naponta 400—500 ton­na alma érkezik Vajára. Ebből 300—350 tonna le­vet nyernek, s ezt sűrí­tésre Nyíregyházára szál­lítják. Az idényben vár­hatóan negyvenezer ton­na almából préselnek gyümölcslevet. Az alap­anyagot a tíz társult ter­melőszövetkezeten kívül a ZÖLDÉRT, a NYÍR­KERT és az ÁFÉSZ-ek biztosítják. így a megye 127 termelőszövetkezeté­nek több mint háromne­gyedéből szállítanak lé­almát Vajára, ahol sváj­ci gyártmányú gépekkel dolgoznak. Az almaléből készített sűrítmény kere­sett termék a világpi­acon, s Nyíregyházáról a tőkés országokba expor­tálják. A tavaszi éS nyári holtszezonban is biztosí­tanak munkát az üzem­ben dolgozóknak. Ekkor a FÜSZÉRT-től karton­ban érkező üvegeket raklapokra szerelik, majd Nyíregyházára és Tyú­kodra szállítják. A kon­zervgyár félkész termé­keket is tárol a telepen. A javítások és karban­tartások elvégzésére is a holtszezont használják fel. Hazánkba látogat a kuvaiti uralkodó Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökébek^ííhív sára a közeljövőben hivatalos látogatásra hazánkba érkéz Jaber Al-Ahmed Al-Jaber Al-Sabah sejk, Kuvait álla uralkodója. Mit vetünk? N a még szórványosan, holnap már egyre többen vetik az őszi kalászosokat. A mezőgaz­dasági üzemek ismét kö­zel százezer hektáron ké­szítenek magágyat rozs­nak, búzának, őszi árpá­nak. Az időjárás kedve­zett, ma is kedvez a mun­kához, nincs is tétlenség­re kárhoztatott gép és ember. A talajelőkészítés, a szántás jól halad, emiatt nem is érdemelne szót egyik legnagyobb őszi fel­adatunk. Kemény bírá­lattal illették viszont gabo­natermesztésünk egészét és ennek tükrében való­ban nem a legmegnyugta­tóbb üzemeink munkája, magatartása. Ami alapve­tő; Szabolcsban, Szatmár- ban — Beregben is, hogy meg ne sértődjenek — esztendőről-esztendőre jó­val több gabona terem­hetne, mint amennyit nyaranként betakarítunk. A több terméshez nem feltétlenül a bevetett te­rület növelésére van szük­ség. Tonnákkal növelhető az átlagtermés, ha a ta­laj mechanikai előkészí­tése, a talajerő-visszapót­lás, a vegyszeres gyomir­tás, egyszóval a techno­lógia egésze az elvárthoz, a korszerűhöz közelít. Mert mi a baj nálunk? Olykor a takarékossággal olcsó munkára törek­szünk. Spórolunk a ta­laj megmunkálással, a mű­trágyával, a vegyszerrel és mindennel, ami a ga­bonatermesztéshez kap­csolódik. De amit Kuritár János, a Balkányi Állami Gazdaság főagronómusa a gabonatermesztési tanács­kozáson mondott, arra ke­vesen gondolnak: „Aki a vetőmag minőségével, mennyiségével, a műtrá­gyával, vegyszerrel akar takarékoskodni, az nem vet mást, mint a követ­kező év veszteségét.” Búzát vetünk és veszte­séget aratunk? Volt ilyen, van ilyen, de erősen akar­juk, hogy jövőre ne le­gyen. A gabonatermesztés feltételei jók, javulnak. De nem csak a központi in­tézkedés, a szabályzók módosítása teheti nyere­ségessé, jobban jövedel­mezővé a gabonatermesz­tést. Az üzemek szakem­berei azok, akik a legtöb­bet tehetnek. Ne vegyék félvállról a termesztés egyetlen mozzanatát sem. Legyenek fegyelmezettek és követeljenek fegyelmet technológiánál, munkánál egyaránt. Különösen ott, azokban az üzemekben van erre szükség, ahol még ma is 10—20 mázsás terméseket takarítanak be. Sajnos ilyen is van. etünk. Kenyérnek- valót, takarmány gabonát. Billiónyi mag csírázik hamarosan és bokrosodnak a kalászo­sok. Jó lenne szép és bő termést ígérő vetéseket látni. Csak akarni kell. S. E. ; Bi Kelet-jEpg magyarországi ’ XXXVIII. évfolyam, 213. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. szeptember 11., péntek Préselik a gyümölcslevet Nyíregyházán sűrítik, nyugatra exportálják

Next

/
Thumbnails
Contents