Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)
1981-09-06 / 209. szám
KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1981. szeptember 6. HU Ml ■ Bll El BP Dl Szórakozó ifjúság „A fiatalok szórakozási vágya természetes igény, amelyet az életkorra jellemző önállósodási, elkülönülési törekvések éppúgy meghatároznak, mint a partnerkeresés, a kollektív, korosztályon belüli együttlét és a kikapcsolódás, pihenés szükséglete a munka vagy a tanulás szellemi, fizikai megterhelése után.” Az idézet a KISZ Központi Bizottsága az ifjúság szórakoztatásának időszerű kérdéseiről, a fejlesztés lehetőségeiről, a szövetség feladatairól megfogalmazott állásfoglalásból való. E témához kapcsolódva beszélgettünk Harsányi Lászlóval, a KISZ KB kulturális osztályának helyettes vezetőjével. — Mi tette szükségessé, hogy az ifjúsági szövetség a szórakozás formáival foglalkozzon? A_ szabad'idő növekedése.' Az,-hegy a .családalapítás; az egzisztenciateremtés gondja mellett is él a harminc éven aluliakban a kikapcsolódás igénye, s hogy ez alatt javarészt zenéhez kötött, csoportos elfoglaltságot értenek. Ezt a hatvanas évek közepén a beatmozgalom alapozta meg. A hetvenes évek elejére a zenében új irányzatok jelentkeztek, az egységesnek tűnő „popkultúra” felbomlott, megoszlott... A váltás ugyan más szokásokat hozott, de egyben nem különbözik a valamikor nagy áttörést jelentő beattől, ez pedig a tömegbefolyás. Nos, ezért foglalkozunk most a diszkóval, a könnyűzenei koncertlátogatás lehetőségeivel, a tánc és a játék megújuló igényével. — A beatnemzedék lassan botra támaszkodva jár — mondják, jelezvén ezzel, hogy a hajdani „úttörők” már nem tinédzserek. Hány évesek a koncertek, diszkók mai látogatói? azonban a közhittel ellentétben nem a zenei bandák formálják ilyenné, az ő gondjuk társadalmi és nem szórakozási probléma. Egyébként ez a korosztály adja az amatőr mozgalom törzsgárdáját, teremt pezsgő klubéletet, pártolja a táncházakat. Persze, csak ha van rá lehetősége. A következő korcsoport, a 20— 24 évesek szórakozását alapvetően meghatározza, hogy 62 százalékuk házas. Elsősorban magnót, lemezt hallgatnak, aki független, az diszkóba jár. És reneszánszát éli a játék. Diszkó, „kemény rock”, tánc, játék. Ezek jellemzőek tehát: legalábbis amíg egy újabb divat- irányzat el nem söpri őket. Hatnak a magatartásra, viselkedésre. Életérzéseket erősítenek meg, befolyásolják a társadalmi közéletet, közízlést... — A diszkózene hazai hagyományai csekélyek. Inkább á külföldi felvételek népszerűek. A lemezlovasok nálunk nem propagandisták, hanem zenei szerkesztők, hangulatteremtők. Mit ad a diszkó? Nem azt, amit nyújthatna. Nézzük a hazai kellékeket: gépzenei berendezés, hangulatvilágítás, műsorvezető. De nincsenek filmek, hiányzik a diaporáma, az esetleges játékok, irodalmi betétek, kevés a forgalomba kerülő jó diszkólemez, zsúfoltak a nyilvános helyek. A koncerteken a rock hódít. Szelídebb változata a hanglemezgyártásba is beférkőzött. A jazzrock, a népzenei új hullám nálunk még háttérbe szorul, de támogatást érdemelne, akár a táncházmozgalom. Milyen szerepet vállalnak ebben a szórakoztató intézmények? — Az ifjúsági szórakoztatásban szerepet játszó intézmények struktúrája és feladatköre évtizedek óta változatlan. Az igények és a lehetőségek között olyan feszültség alakult ki, hogy ezzel a KISZ-nek érdekképviseleti funkciójából adódóan foglalkoznia kell. Nyílt titok például, hogy a koncertszervezésnek nincs országot átfogó gazdája, mint ahogy a zenei rendezvények megtartására sincs elég hely. De maradjunk az intézményeknél. Ezek javarészt a szórakozási igényeknek csak egy részét elégítik ki, új divatokat nem élesztenek, a meglevőket kevéssé befolyásolják. A rádió, a televízió elsősorban a hagyományos könnyűzenére épít. Az ŐRI, amelynek szervezés, rendezés, a működési engedélyek kiadása a feladata, elsősorban kész műsorok „eladásával” foglalkozik, az országos igények tíz százaléka ez. — A KISZ KB a fiatalok szórakozását fontos kérdésnek tekinti. — Valóban mivel szoros összefüggésben áll az ifjúság- politikai munka többi területével. Az állami szervek mellett e feladatok valamennyi szervezetnek, intézménynek adnak tennivalót. A tervek szerint könnyűzenei stúdiót indít a KISZ. Ez önmagában nem elég. Szükség van a Művelődésügyi Minisztérium, az MHV, az ŐRI, az OSZK, a Filharmónia támogatására, anyagi áldozatvállalására. És sok más intézkedésre. Jó lenne például, ha a berendezéseket, a diszkók kellékeit kölcsönözhetnék a műsorvezetők. Műsorvezető és közvetítő irodákra, jól funkcionáló munkaközösségekre is szükség van. A beruházásoknál vegyék figyelembe a szabadidő-központok létesítését, amelyek komplex szórakozási lehetőségeket nyújtanak, esetleg az egész családnak. Hogy az elmondottak megvalósuljanak, közösen kell cselkednünk. F. Á. Zenei divatáramlat a western muzsika CiBilrykillái fesztivállal A felnövekvő korosztály új irányzatot kezd követni és ez a country. A tengeren túlról indult el ez a zenei divatáramlat s ma már a western- muzsika Európában is egyre népszerűbbé válik. Az ifjúság — főleg zenében — vonzódik a folkhagyományokhoz, melyben némi nosztalgia és természet utáni vágy is vegyül. S mindezt megtalálhatja a countrymuzsikában, mely az egykori vadnyugat kockásinges, széles kalapos cow- boyainak életét, valamint a lengőajtós kocsmák vidám, zenés hangulatát idézi. A hazai együttesek közül egyre többen csatlakoznak az új hullámhoz, játékukban a magyar népzenei hagyományokhoz is visszanyúlva, a popzenei megújulás egyik lehetőségét kínálják. Most itt volt az alkalom, hogy megismerkedjünk közelebbről is az amerikai folkmuzsika követőivel: Az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda, a KISZ Központi Bizottság kulturális osztályának kezdeményezésére Budapesten megrendezte az I. nemzetközi countryta- lálkozót. A 16 holdas Asztalos János parkban délelőtt 11 órától este 10 óráig tartott az egész napos program. Vásári komédiákat mutatott be a kecskeméti TanyaAz új irányzat egyik követője, a Fonográf együttes színház, megnyílt a Pol-ka- szinó. A pavilonsorban farmernadrág, nomáding és hanglemez volt kapható, ez utóbbi természetesen a co- untrymuzsika mestereitől is. A nap fénypontja a kora délután kezdődött hatórás eountrykoncert volt, a hazai és külföldi együttesek között fellépett a Tolcsvay, a Fonográf, a 100 Folk Celsius, a Bojtorján, Lengyelországból Maryla Rodowicz és együttese, Csehszlovákiából Jiri Brabec és zenekara, Kanadából a White River Bluegrass Band és az Amerikai Egyesült Államokból George Hamilton. Van-e Piramis-mítosz? Az együttes alig hallat magáról. Néhány koncert, Som Lajos kategóriagyőzelme, több helyezés a PM pop-kö- zönségszavazatán. Spanyol, svéd, francia, nyugatnémet lemezszerződés — az együttes táguló lehetőségei. Pillanatnyi útjukat nem kísérik hangos botrányok, sem látványos sikerek. Az 1977—78-as év volt a csúcs. Azóta új mítoszok és új „próféták” születtek — Edda, Hobo ... De már több fiatal tehetséges együttes is döngeti a „pop-olimposz” kapuját — Solaris, H. I. T., East... A kemény rock, s a mind szókimondóbb (őszintének látszó) szöveg könnyű siker lehetősége egyre több zenekart (e sok az eszkimó, kevés a fóka korszakban néha úgy érezni túl sokat is) „dobott föl”. Kétségtelen, hogy jelenleg erre van közönségigény, hiszen több mindent képes — legalábbis egy-egy koncert erejéig — pótolni. A Piramis indulásakor hirtelen, s nagy erővel robbant be a magyar popéletbe, zenéjükkel, szövegeikkel egy Piramisék — Az utóbbi évtizedekben az ifjúság társadalmi helyzetében történt változások következtében a gyermek előbb érik ifjúvá, és tovább marad fiatal. A beatnemzedék tagjai is azok. A gyerekek 10— 12 évesen lesznek zenekarrajongóvá. Kétségtelen, hogy ők és a náluk valamivel idősebbek már több időt szánnak a szórakozásra, mint az előző felnőtt generáció, de ez nem jelenti azt, hogy más értékes időtöltést elutasítanak. Ki hova jár? Ez inkább kor szerint, mintsem a társadalmi rétegződésnek megfelelően változik. A 16 éven aluliak szabad idejét javarészt az iskola, az úttörő- és ifjúsági mozgalom tölti ki. A többit a rockzene. Mivel kevés lehetőségük van, hogy koncertekre járjanak, azért elsősorban diszkóznak. Érzékenyen reagálnak az ifjúsági zene változásaira. A diszkó, a rockkoncertek közönségét a 16—20 esztendősök adják. Közülük kerülnek ki az együttesek és öltözködésük, mentalitásuk miatt gyakran elítélt rajongóik is. Közülük valók a „szakadtak”, a csövesek. Ezeket a fiatalokat Presser Gábor, Frenreisz Károly és Zorán a countrykoncerten csapásra meghódítva a legfiatalabb közönségréteget. Som Lajos, Závodi János, Révész Sándor meghatározó rockegyénisége szavatolta a hosszabb kifutású sikert Lemezeik, koncertjeik mindenképpen úttörő jelentőségűek voltak, megteremtve a hazai rockélet alapjait, teret nyitottak más, a rockot egyedüli kifejezésmódjuknak tekintő zenekarok számára. Mi is volt sikerük titka (a Piramis-mítosz alapja)? Mindenekelőtt a zene. Závodi János nagyszerű, impro- vizatív gitártudása; Som Lajos átéléssel teli basszusjátéka; Révész Sándor színpadi jelenlétén túl ható egyéni énekhangja; Gallai Péter mélyebb érzelmeket hordozó billentyűs játéka; Köves Miklós játékos, kemény ritmusú dobtechnikája. Szövegeikben igyekeztek a fiatalok gondolkodásmódjából, érzésvilágából, életmódjából mind többet visszaközvetíteni, ügyelve, hogy verseikben a jelzéseken túl, útmutatás, a kivezető út lehetőségeinek felmutatása is szerepeljen. Az is igaz, ezért nem költöztek ki lakásukból, nem adták el kocsijukat, mindennap fürödtek és ettek. S ezt olykor fel is róttuk nekik. S hogy mítosszá lettek, végül is nem az ő hibájuk. Az a korosztály (a tizenévesek), amely konszolidált, mítoszta- lan közegben nőtt föl, mentesen mindenfajta meghatározó jelentőségű történelmi eseménytől, bennük találta meg a hetvenes évek végének mítoszát, a mai tizenévesek majdani legendáját. Mostanában csönd van a Piramis körül. Mit rejt valójában ez a hallgatás? Som Lajos szerint ez csak látszólag „állóvíz”, a Piramis jelen állapotában a feltöltődést van hivatva szolgálni. Koncertsorozatok helyett az együttes Pécsett klubot hozott létre, amelyben lehetőséget teremtett más művészeti ágak alkotói számára is. Képzőművészeket, fiatal írókat, útjuk elején álló zenészeket szeretnének bemutatni... Igaz, egy közönségréteg leszakadt róluk, elsősorban a „hangoskodóki”. P. S.
