Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)
1981-09-01 / 203. szám
4 KELET-MAGYARORSZÄG 1981. szeptember 1. Az el nem kötelezettek napja alkalmából Brezsnyev távirata Castrónak ifflf a forradalom 12 éve Ez a kép majd’ 12 esztendeje érkezett a líbiai fővárosból, Tripoliból. Azon az októberi nagygyűlésen ezrek és ezrek tettek hitet a forradalom mellett. Líbiában 1969. szeptember 1-én Kadhafi vezetésével katonatiszti csoport megdöntötte I. Idrisz király kormányát. A fiatal tisztek a nép fölemelését, a közélet tisztaságát, a külföldi befolyás visszaszorítását tűzték ki célul. A képen Moammer Kadhafi ezredes, a líbiai forradalmi kormány vezetője, alig másfél hónappal a király elűzése után elszánt harcra buzdítja honfitársait katonai támaszpontok felszámolásáért. De készülhetett volna ez a felvétel akár 1981 augusztusában is, hiszen ma hasonló fotók érkeznek Tripoliból. Napjainkban ismét tömegdemonstrációk színhelye a líbiai főváros: a Sidra-öbölben végrehajtott amerikai provokáció 12 év múltán arra figyelmezteti e távoli ország lakóit, hogy az Egyesült Államok nem adta fel, sőt fokozta erőfeszítéseit a líbiai haladó rendszer felszámolására. A forradalom védelme ma tehát épp olyan fontos feladat Líbiában, mint 12 esztendeje volt. (Fotó — MTI külföldi képszolgálat — KS) Iráni jelentés Leonyid Brezsnyev, az el nem kötelezettek mozgalmának napja alkalmából táviratot intézett Fidel Castróhoz, a mozgalom soros elnökéhez, és ebben a szovjet nép és a maga nevében szívélyes jókívánságait fejezi ki neki, valamint az el nem kötelezett országok összes vezetőinekés népeinek. A távirat a többi között megállapítja: a Szovjetunió az el nem kötelezettek mozgalma fennállásának 20 éve során, hűen a nemzeti felszabadulásukért küzdő erőkkel való szolidaritás erősítésének lenini elvéhez, olyan erőnek tekintette és tekinti a mozgalmat, amely a felszabadult országoknak azt a természetes törekvését fejezi ki, hogy együttesen szánjanak szembe az imperialista, a gyarmatosító, a fajüldöző és a hege- monista erőkkel, és megvédjék drága áron kivívott függetlenségüket, szabadságukat. Az el nem kötelezettek mozgalma — hangsúlyozza a távirat — különösen fontos szerepet tölt be most, amikor az imperializmus agresszív körei szembeszegülnek a történelmi fejlődés objektív menetével és az erő pozíciójából igyekeznek megoldani a világ problémáit, „saját érdekszférájuknak” kiáltják ki a világ különböző térségeit és „nemzetközi terrorzimusnak” minősítik a nemzeti felszabadulásukért küzdő népek harcát. Ezért szükség van a világ összes békeszerető erőinek együttes harcára a béke megvédése érdekében. Leonyid Brezsnyev végezetül reményét fejezi ki, hogy az el nem kötelezettek mozgalma, az imperializmus és mindenfajta agresszív törekvés elleni harc alapelveit követve, fokozza tevékenységét és növeli befolyását a nemzetközi helyzetre a béke megszilárdítása érdekében. Szeptember 1: Őszi szolidaritási akció Hétfőn a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában ülést tartott a Magyar Szolidaritási Bizottság. A tanácskozáson a magyar közvéleményhez szóló felhívást fogadtak el. A dokumentum bevezetőben jelzi: A Magyar Szolidaritási Bizottság szeptember 1-től — a nemzetközi antifasiszta világnappal kezdődően — meghirdeti hagyományos őszi szolidaritási akciósorozatát. Ez újabb alkalmat ad arra, hogy az állampolgárok állást foglaljanak, s ezzel részt vállaljanak mindazoknak a támogatásában, akik a világ különböző részein áldozatokat vállalva küzdenek nemzeti függetlenségükért, a társadalmi haladásért és a békéért. Az enyhülési folyamat megtorpanásával érezhetően romlottak a haladásért, a demokráciáért, a békéért, az emberhez méltó életért harcoló erők világméretű küzdelmének feltételei — szögezi le a továbbiakban a felhívás. A Rea- gan-kormányzat felelőtlen és különös veszélyes fegyverkezési programot próbál a világra kényszeríteni, katonai erőfölényen alapuló diktátumra törekszik, utasítást adott a különösen embertelen új fegyver, a neutron- bomba gyártására, s ezzel egy újabb világégéssel fenyegető helyzetet hoz létre a nemzetközi politikában. Ebben a helyzetben javasoljuk, — folytatódik a felhívás — hogy szeptember 1-én országszerte emlékezzünk meg a II. világháború 42 évvel ezelőtti kirobbantásáról, kifej ezve meggyőződésünket: megismétlődését soha többé nem engedhetjük! Fejezzük ki szolidaritásunkat a vietnami, a kambodzsai és a laoszi néppel; támogassuk a közel- keleti válság átfogó, igazságos, valamennyi érdekelt fél részvételével történő rendezését, a palesztin nép törvényes jogainak biztosítását. Fejezzük ki szolidaritásunkat Latin-Amerika népeinek sok áldozatot követelő, az imperialista beavatkozás visz- szaveréséért, a fasiszta diktatúrák felszámolásáért vívott harcával. Követeljük a délafrikai csapatok azonnali kivonását az angolai területekről. Határozottan szálljunk síkra Namíbia függetlenségének biztosításáért. A Magyar Szolidaritási Bizottság felhívással fordul a magyar közvéleményhez, a társadalmi és tömegszervezetekhez, az egyházakhoz: állásfoglalásaikkal, sajátos eszközeikkel segítsék elő e nemes célok megvalósítását — fejeződik be a felhívás. (Folytatás az 1. oldalról) talisták csaknem teljes vezérkarát, kevesen hitték volna, hogy egy ilyen akció kísértetiesen hasonló körülmények között megismétlődhet. Márpedig vasárnap délben mégis ez történt az iráni fővárosban. Az eseményekből kézenfekvő tanulságok következnek. E tanulságok egyike az, hogy vagy valami alapvető baj lehet a biztonsági szolgálat hatékonyságával, vagy (és ez legalább ilyen valószínűnek látszik), a rezsim ellenfelei magas posztokon beépültek — a többi között — az elhárítás vezérkarába is. Erre utal mind a bomba elhelyezése a kormányfői hivatal épületében, mind az időzítés „szakmailag” tökéletes hatékonysága. Azok, akik a szerkezetet — a jelek szerint minden gond nélkül — elhelyezték a hatalmi gépezet egyik fellegvárában, pontosan tudták, hogy az épületben egy időben két olyan fontos tanácskozás is folyik, amelyeken részt vesz a rezsim több irányító személyisége, köztük az államfő, a miniszterelnök. Ha egy ilyen színhelyen olyan detonációra kerülhet sor — a június végi tapasztalat ellenére! —, amelynek nyomán a köztársasági elnök és a miniszterelnök elszenesedett holttestét csak fogsoruk segítségével lehet azonosítani, akkor ez a robbanás túlmutat önmagán és fénye sok mindent megvilágít. Ebben a halálosan vakító fényben viszonylag részlet- kérdéssé válik még az is, hogy valóban a Mudzsahe- din Khalk (vezetője Bani- szadr exelnökkel szökött Párizsba) nevű szervezet, az ahhoz csak lazán kapcsolódó „muzulmán diákok szövetsége”, vagy éppen más csoport követte volna el a merényletet. A lényeg sajnos az, hogy e fényben újra világosan látszik: az olajeladási gondokkal, az Irak ellen vívott háború terhével küszködő, az igazi vagy vélt baloldalra kivégzések százaival lesújtó jelenlegi vezetés pillanatnyilag nem talál kiutat egy forrongó társadalom ezernyi dilemmájából. (Folytatás az 1. oldalról) Az almaexport egyébként az idén a 291 tagot számláló exporttársaság keretében bonyolódik le. Az idén alakították meg az almatermelők, felvásárlók és forgalmazók együttes szervezetét, amely lazább érdekközösségként működik. A jelenleg meghirdetett árak mindenképpen mérvadóak a társaság keretében is, viszont — amiről a társaság alapszabálya intézkedik — amennyiben a külföldi értékesítésnél kedvezőbb árakat sikerül elérni, úgy a taggazdaságok a szezon végi elszámolásnál ár- visszatérítést, úgynevezett visszaosztást kapnak majd. Minden egyes termelő érdeke tehát, hogy a lehető legjobb minőségű áruval jelentkezzen, a visszatérítés ugyanis értékarányos lesz. Az őszi érésű burgonya tájékoztató áránál a felvásárló szervezet és a termelő a meghirdetett ártól közös megegyezéssel fölfelé és lefelé legfeljebb 20°/0-kal térhet el. Az I. fajtacsoportért 100 kilónként 360 forintot, a II. csoportra pedig 300 forint átvételi árat hirdettek meg. Északi országok bákeszervezeteinek tanácskozása A fegyverkezési hajsza fokozódása miatt aggodalmukat fejezték ki, és elítélték a neutronfegyver gyártásáról hozott amerikai döntést az észak-európai országok békeszervezeteit képviselő küldöttek vasárnap, a Helsinkiben befejeződött konzultatív találkozójukon. A Finnországból, Svédországból, Norvégiából, Dániából és Izlandról érkezett küldöttek találkozójáról kiadott közlemény a többi között hangsúlyozza: nem szabad Lengyel helyzetkép Lengyelországban hétfőn — a korábbi bejelentést, majd a széles körű társadalmi konzultációt követően — életbe léptek az új kenyérárak, amelyek nyomán számos pékáru száz-kétszáz százalékos, egyes fajták esetében ennél is nagyobb mértékű a drágulás. Az intézkedés célja az önköltség valóságos tükrözése, a pazarlás megszüntetése, s az, hogy a kenyeret kizárólag fogyasztásra alkalmazzák. Az áremelést a kormány általános, havi 160 zlotys bérkiegészítéssel ellensúlyozza. Azok a nyugdíjasok, akiknek jövedelme 3500 zloty alatt van, havi kétszáz zloty kiegészítést kapnak. Az intézkedést elvben a Szolidaritás szakszervezet is elfogadta, de az utóbbi időben egyre gyakrabban hangoztatja, hogy kevésnek találja a kormány által biztosított bérkiegészítést. A Varsói Városi Tanács dönmegengedni, hogy új típusú nukleáris fegyvereket telepítsenek Európában. Haladéktalanul meg kell kezdeni a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti tárgyalásokat ebben a kérdésben. A békeszervezetek képviselői felhívással fordultak az észak-európai országok külügyminisztereihez, hogy dolgozzák ki az észak-európai atomfegyvermentes övezettel kapcsolatos gyakorlati intézkedéseket a küszöbönálló koppenhágai tanácskozáson. tése alapján szeptember elsejétől csak azok vásárolhatnak jegyükért húst és hús- készítményeket Varsóban, akik a fővárosban laknak, vagy állandó jelleggel ott dolgoznak. A számukra kiadott jegyeket külön jelzéssel látják el. Korábban vidékiek is Varsóban vásároltak jegyeikre húst, s részben ez okozta, hogy a főváros számos lakosa még júliusi—augusztusi jegyét sem tudta árura váltani. Egy hónapja tart a spekuláció elleni fokozott akció, amelyet a rendőrség, különféle intézmények a szakszervezetekkel együtt folytatnak. Részt vesznek az akcióban a lengyel néphadsereg katonái is. Mint a PAP hírügynökség jelentette, az egy hónap alatt huszonegymillió zloty értékű rejtegetett árut foglaltak le, s több ezer személy ellen indítottak eljárást. Rrkagyii Sztrugackij Borisz Sztrugackij: 26. — Kira — mondta —, nem volt álom. — Szegénykém — felelte Kira. — Várj, mindjárt hozok sós levet... * Az arkanari királyok udvara a közelmúltban még a Birodalom egyik legfelvilágosultabb udvara volt. Tudósok éltek itt, többnyire ugyan sarlatánok, de olyanok is, mint Kisszeni Bagir, a bolygó gömbalakúságának felfedezője; Tata udvari kuruzsló, ■aki azt a zseniális feltevést fejtette ki, hogy a járványokat szabad szemmel észre nem vehető, szél és víz által terjesztett, apró férgek okozzák; Szinda alkimista, aki az anyag arannyá változtatásának módját kereste, de az anyag megmaradásának élvére bukkant rá. Voltak az arkanari udvarban költők is, többnyire tányérnyalók és hízelgők, de olyanok is, mint Dicső Pepin, az „Északi Hadjárat” című történelmi tragédia szerzője; Igazságszerető Curen, aki több mint ötszáz balladát és szonettet írt, amelyeket a nép megzenésített; úgyszintén Író Gur, aki a Birodalom történetében az első világi regényt alkotta meg, egy szépséges barbár lányba szerelmes herceg bús históriáját. Don Reba, a mindenható koronavédelmi miniszter tisztségében eltöltött esztendők alatt olyan pusztítást végzett az arkanari kultúra világában, hogy még egyes előkelő nagyurak is rosszallot- ták. Kiszeni Bagirt államellenes bűncselekménnyel határos elmezavar vádjával kínzókamrába vetették, és Ru- mata csak nagy üggyel-bajjal tudta kiszabadítani és az anyaországba küldeni. Tata udvari kuruzslóról kiderült, hogy méregkeverő, s az iru- kani herceg felbújtására a király személye ellen gonosz merényletet terveit. Kínvallatás közben mindent bevallott, és felakasztották. Ruma- ta megpróbálta megmenteni, s eközben harminc kilogramm aranyat osztott szét, elveszítette négy ügynökét, kis híján maga is hurokra került, amikor megkísérelte kiszabadítani az elítélteket, és megsebesült. Ez volt az első veresége, és ráeszmélt, hogy dón Reba nem véletlen figura. Amikor Rumata egy hét múlva megtudta, hogy Szinda alkimistát azzal szándékoznak vádolni, hogy elrejtette a kincstár elől a bölcsek kövének titkát, a vereségen felbőszülve, csapdát állított az alkimista háza előtt, lefegyverezte az alkimistáért megjelenő rohamosztagoso- kat, összekötözve a pincébe dobta őket, és még azon az éjszakán a semmit sem értő Szindát elvitte Szoan területére. Igazságszerető Curent, akire bűnös kétértelműséget bizonyítottak rá, megfosztották becsületétől és vagyonától. Végül engedett hű barátja és tisztelője, dón Rumata rábeszélésének, és elutazott az anyaországba. író Gur a dón Reba dolgozószobájában lefolyt beszélgetés után megértette, hogy egy arkanari herceg nem szerethetett meg holmi ellenséges fajzatot, s maga dobálta könyveit máglyára a Királyi téren, és most ott görnyedten, halálsápadt arccal állt a királyi audienciákon, és dón Reba alig észrevehető kézmozdulatára előrelépett, s ultrahazafias tartalmú verseket szavalt. Bizony, az arkanari udvar unalmas lett. Mindazonáltal a főrendek, a dologtalan nemes donok, a gárdatisztek és a szépséges donák minden reggel ellepték a palota fogadótermeit. Őszintén szólva, sokan nem is vettek észre semmilyen változást. Rumata kissé késve jelent meg a palotában. A reggeli fogadás már megkezdődött. A termekben tömeg tolongott, a király ingerült hangja hallatszott. Az udvaroncok főképpen az éjszakai eseményt tárgyalták Éjjel egy irukani arcú bűnöző behatolt a palotába, megölte az őrszemet, betört őfelsége ágyasházába, ahol állítólag dón Reba személyesen fegyverezte le. Miközben a Vidám Toronyba vitték, a hűségtől megtébolyult hazafiak tömege ízekre szaggatta. Ez már a hatodik merénylet volt a legutóbbi hónapban, s ezért a merénylet puszta ténye alig keltett érdeklődést. Rumata udvariasan köszön- getve, bókolva lassan előre- nyomakodott a felcicomázott, bőségesen verejtékező sokaság első soraiba. Az előkelő nemesség halkan beszélgetett. „Az ám, ugyanaz a kanca. Kisebezte a lábát, de átkozott legyek, ha nem nyerte el tőlem ugyanazon az estén dón Keu...” Szörnyen boszantó, gondolta Rumata. Ha most megölnek, ez a véglénytelep lesz az utolsó, amit életembe látok. Csak a váratlan támadás menthet meg. Engem és Bu- dahot. Kivárom a pillanatot, és meglepetésszerűen támadok. Az ágyasház ajtajához osont, és kardjait két kezébe fogva, lábát az etikett szerint térdben kissé behajlítva, közeledett a királyi ágyhoz. A királyra éppen a harisnyát húzták fel. A szertartásügyi miniszter figyelte a két komornyik ügyes kezét. A feltúrt ágytól jobbra dón Reba állt, és halkan beszélgetett egy katonai egyenruhát viselő, csontos, hórihorgas férfival. Ez Cupik atya volt, az arkanari rohamosztagosok egyik vezére, a palotaőrség ezredese. A harisnya fel volt húzva. Ekkor a király félrerúgta a komornyikot, s olyan hevesen fordult dón Reba felé, hogy a degeszre tömött zsákhoz hasonló hasa a fél térdére gurult át. (Folytatjuk) Nehéz istennek lenni