Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)
1981-09-25 / 225. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. szeptember 25. Szeget szeggel Nem Shakespeare remekművéről lesz szó, csak azt szeretném elmondani, hogyan vásároltam szeget Nyíregyházán. Történt, hogy tapétázás után a képek, miegymás felrakásához néhány darab szegre volt szükségem. No nem képszegre, ezt a szót ki sem merem ejteni, amióta a vasáruüzletekben és az aprócikkosztályokon mániákusnak néznek. Megértettem, tudomásul vettem, hogy képszeg márpedig nincs. (Tényleg miért nem lehet képszeget kapni? Ja, persze, mert hiánycikk.) De térjünk vissza a szeghez. Ha jól összeszámolom, hét, vagy nyolc darabra gondoltam. Azt mondja erre az eladó: szó sem lehet róla, a legkisebb tétel százas, vagy kétszázas, vagy ennyit veszek, vagy egy darabot se. Kétszáz azért mégiscsak sok, tanakodtam magamban, de egy kicsit azért elbizonytalanodtam, mert a kedves kisasz- szony igencsak azt kom- mendálta volna. Döntöttem és kértem százat. Majd csak jó lesz valamire a többi kilencvenhárom darab. Ami ezután következett, az minden képzeletemet felülmúlta. A kisasszony feltépte a tasakot, s kétszázból elkezdte kiszámolni a száz darabot. Egyesével. Közben a hátam mögött már nőtt a sor, s éreztem, most kívánnak engem a pokolba a szegemmel együtt. Nyolcvannál bizakodva pillantottam hátra, kilenc- vennél elővettem a pénztárcámat és leltároztam, hátha mégis rosszul láttam az árat és valami ritka értékes ez a holmi. „Négy húsz” — harsant a kisaSí- szony. Elakadt a lélegzetem. „Micsoda időrablás” — zúgolódtak a sorban, miközben igyekeztem mielőbb kívül lenni az ajtón. Azt azonban még láttam, hogy a kisasszony újabb munkába fogott: ráérősen elkezdte visszaszámlálni a tasakba a másik száz darabot ... be. Korrózióvédelem a gépkocsiknál. Egy hónapja vezették be a nyíregyházi TEMPÖ autószerviz üzemében a személygépkocsik garanciális alváz védelmét. A szövetkezet a kőolajipari vállalat nyírbogdányi gyára által készített Olvikor alvázvédő szert használja, az eddigi tapasztalatok szerint kiváló eredménnyel. Képünk a Wartburg gépkocsi alvázvédelmét Tarkó László végzi. (E. E. felv.) Gondunk: a diéta Táplálkozási rossz szokásaink Az egészségesek mellett sok ezren dolgoznak a munkahelyeken, akik érrendszeri, emésztőszervi, vagy más betegségük miatt diétára szorulnak. Sokszor még közvetlen környezetük sem tud a betegekről. Hiszen nem tartják meg — mert nem tudják megtartani — az egészségüket jelentő diétát. — Négy éve van gyomorfekélyem. Az orvos napi öt- hatszori fűszer és zsírszegény étkezést rendelt. A jelenleginél nyugalmasabb munkahelyet javasolt, megtiltotta a kávét és a cigarettát. Mindebből csupán annyi valósult meg, hogy otthon étolajjal főzünk, s mindig akad a zsebemben egy kis rágni való keksz. Nehéz . ; : a diétázóknak Gersi György, a Nyíregyházi Konzervgyár csoportvezetője három műszakban dolgozik, harminc embert irányít. Szereti a munkáját, s nem tudja elképzelni, hogy mással foglalkozzon. A három műszak vállalásának természetesen anyagi okai is vannak. A konzervgyári csoportvezető példája nem egyedülálló. Rendszeresen találkozik hasonló esetekkel dr. Szabó Béla, a KEMÉV üzemorvosa is. — Sajnos, sem az étrendet nem tartják meg, sem a munkakörüket nem cserélik nyugalmasabbra a kíméletre szoruló betegek. A diétások üzemi étkezése nem megoldott. Elméletileg főétkezéskor kell elfogyasztanunk a napi kalóriaszükséglet felét. Nálunk egy ebéd 3—4 ezer kalória. Ugyanakkor a legnehezebb fizikai munkát végző építőipari dolgozó egész napi kalóriaszükséglete nem éri el az 5 ezer kalóriát. A vállalati koszt tehát túl nehéz a diétá- zóknak A KEMÉV új kollektív szerződésében nem feledkezett el a speciális étrendet fogyasztó dolgozókról. Aki igazoltan diétára szorul, megA háztulajdonos levelei Perlekedők A két szomszéd úgy ül egymással szemközt, mint két ádáz ellenség. Az asszony konokul hallgat. A férfi — homlokán piros búb — kitartóan fürkészi a plafont. DÁRIDÓ AZ EMELETEN — Kérem ezt már nem lehet tovább bírni! Hetek óta nincs egy nyugodt éjszakánk a felettünk lakótól. Hajnalig megy a nóta, a kurjongatás, ugrabugrálás. De sokat üldögélünk pirkadatig a heverő szélén! Most meg még az ablakunkat is lerókázták! A panaszos asszonyból dől- dől a szó. Szomszédja elnéző mosollyal ingatja a fejét: — Minderről most hallok először. Az tény, hogy egyszer feljöttek. Bár akkor sem dá- ridóztunk, csak a gyerek za- jongott valami játékkal. Ki is kapott érte! Hanem mi már többször szólni akartunk, mert az alattunk lakó — bök ellenfelére — folyton lemeze- zik, tíz után is. De én gye- rekségnek tartom az ilyen je- lentgetősdit... Ezek után a felperesen a, sor: tud-e bizonyítékot, vagy tanúkat hozni vádjaira? — Nem akarom folytatni — sóhajt akár egy áldozat a nő. — Csak egyet szeretnék: nyugalmat végre. Az eljárást megszüntették. Nem történt semmi, „csupán” több lett egy felesleges aktával a Nyíregyházi Városi Tanács szabálysértési csoportján. VAROSSZELI MALACPOR — Csak azt tudnám, miért lett egyszeriben útjában a szomszédnak ez a négy ártatlan malac? Húsz éve tartok disznót, eddig sose szóltak érte. A házaspár városszéli portáján neveli a sertéseket. Ez még nem baj, de az már igen, hogy közvetlenül telekhatárra épült az ól. Ezért írt feljelentést a szomszéd. — Üj ólat építeni egyelőre nem tudok. Hiszen hová tennénk addig az állatokat? Tessék várni télig, amíg levágjuk a malacokat — könyörög az asszony. — Ezt a megoldást a szomszédjával beszélje meg — tanácsolja ügyfelének dr. Uj- váry Margit szabálysértési csoportvezető. — Rendelet szerint lakóháztól 16, telekhatártól 3 méterre kell lennie az ólnak. A szabálysértésért figyelmeztetésben részesítem ... A feldúlt asszony nem érti, hogy ez a legenyhébb büntetés, hiszen pénzbírsággal is sújthatták volna. Zokogva hajtogatja, hogy ő ebbe nem nyugszik bele és fellebbezni akar. Elszalad, még a jegyzőkönyvet sem írja alá. A határozatot postán küldik a lakására. VIHAR AZ AKNA KÖRÜL — Meglesz a szokásos negyedéves tárgyalás — üdvöz- lik a következő ügyfeleket a szabálysértési csoporton. A három szomszéd két év alatt harminckilencedszer fordul meg itt. Most egy vízelnyelő aknán vitatkoznak. — Több mint két évtizede szennyvízleöntésre használjuk az aknát — állítja a két bérlő. — Üjabban levelekben szólítgat fel bennüket a gazda, hogy ne hordjuk oda a mosóvizet. — Persze, hogy ne hordják! Az előző tulajdonostól tudom, hogy az egy csapadékvíz elnyelő akna. Az egyik lakó vaskos papírcsomót szed ki a táskájából: a „gazda” legfrissebb leveleinek gyűjteményét: „Az önök bérleménye egy szoba, egy konyha, kamra, az udvaron egy melléképület. Megtiltom, az udvar bárminemű használatát a ki- és bejáráson kívül. Az udvaron más tevékenység nincs megengedve.” Aláírás: Háztulajdonos. A gyűlölködés célja világos: az épület tulajdonosa szeretné már házán kívül tudni a lakókat. A vita tovább tart. Szakértőket küld ki a vízakna felülvizsgálatára a tanács. Hamarosan negyvenedszer — sjki tudja, hogy utána még hányszor — találkozik a tanácson a három perlekedő szomszéd. H. Zs. kapja az étkezési térítés teljes összegét, s ebből maga gondoskodik ebédjéről. — Köztudott — folytatja az orvos —, hogy az egészséges táplálkozás egyik követelménye, a főtt ételek rendszeres fogyasztása. Sajnos kevés diétázó teheti meg, hogy délben hazaszalad és otthon ebédel. Harmincféle diabetikus Diabetikus csokoládékból 6, szénsavas üdítőkből 2—4, teasüteményekből 3—4 féle kapható. Édeske ízesítő, diétás befőtt és zsemle, Viróma — és több hasonló — szörp, jam, puffasztott rizs sosem hiányzik a boltok pultjairól. ízekből és glukonokból már akadozik az ellátás. Sokan hiányolják a töltött ostyákat. — Kifejezetten diabetikus termékekből általában 30 féle mindig van a boltjainkban — tájékoztat Szendrei István, az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese. — Tudom, ez nem sok. Persze számos más készítmény is alkalmas még a diétázásra. Sokszor maga a beteg sem tudja mit ehet, mit nem. A diabetikus termékeket az áruházakban kötelezően árusítjuk. A kisebb üzletek az igényekhez igazodnak, így választékuk többnyire hiányos. A boltokat sokszor visszatartja a rendeléstől, hogy e cikkek szavatossági Ideje nagyon rövid. Az igény is rapszo- dikus. Ha jól van a beteg, eszik mindenfélét, máskor csak koplal. A betegség melegágya Budapesten több diabetikus szaküzlet működik. Szóba került már Nyíregyházán is, hogy belátható időn belül nyitnak egy ilyen boltot. — Szerintem önálló üzletre nincs szükség. Túlságosan centralizálódna az ellátás — magyarázza az igazgatóhelyettes. — Jövőre több új ABC nyílik a megyeszékhelyen: így a Lenin téren, s a Marx téren is. Az egyikben érdemes lenne egy önálló osztályt létesíteni e cikkek árusítására. Szót érdemel, hogy a diétás betegségek melegágya az egészségtelen életmód, a helytelen táplálkozás. Mint dr. Szabó Béla elmondta: a korszerű diéta és a korszerű táplálkozás sok tekintetben azonos. A rossz étkezési szokások — a nehéz, túlzsíros, tésztás ételek fogyasztása — már gyerekkorban beidegző- dik az emberbe. Éppen ezért nem elég a gyógyítás, hanem ahhoz egészséges életmódnak, helyes táplálkozásnak kell társulnia. Házi Zsuzsa Hit írnak rólunk? ZART AJTÓK HELYETT Ez év elején az Állami Ifjúsági Bizottság pályázatot hirdetett ötmillió forint „elköltésére”. Feltételül annyit szabtak, hogy a fiatalok lakóterületi szabad idéjét szolgáló elképzelések megvalósítására tegyenek javaslatot. Előkerültek eddig kihasználatlan helyiségek, épületek, amelyekben klubok és mozgásra alkalmas termek alakíthatók ki. Nyírteleken a baro- nesz hajdani lovardáját, a későbbi magtárat vették szemügyre a helyiek. Az épületet 1977-ben vette meg a tanács, de csak tavaly nyáron kezdődött el a munka, amikor végleg eldőlt, hogy a lovardából, illetve a magtárból'a helyi rendezvények és a tömegsport céljára alkalmas termet csinálnak. Pénzt csak arra kellett előteremteni, ami már nem ment társadalmi munkából. Az biztos, hogy a pályázat nyomán adott százezer forint itt jó helyre került — olvastuk a Magyar Ifjúság augusztus 28. számában. ÉLET A LAPON Kékesdi Gyula a Népszabadság munkatársa a hajdan Nagykároly, Mátészalka, Szatmárnémeti háromszögben mintegy százezer hektáron burjánzó lápvilág helyén járt. A lap szeptember 5. számában idézi a régi idők emlékeit: a lápi emberek életét, a lecsapolást, a lápi tüzet, a csatornázás kezdetét. Az utóbbi megoldása már napjaink feladata. Az Ecsedi-lápi Vízgazdálkodási Társulat 350 erő- és kotrógépe, 350 embere áll munkába, bővítik rendbe hozzák a csatornákat, ta- gosítanak, talajt javítanak. Nagyecseden a türelmetlen sokaság éppen a hatalmas hidroglóbus felállításán álmodozott. Sürgették a munkásokat, mert a fürdőszobákban csak akkor lesz víz, ha majd a víztorony is működni kezd. Márpedig fürdőszoba minden új házban van, s már a régiek többségében is. A vállaj iák ugyancsak kivágták a rezet. A termővé tett láp helyén öt tonna körüli búzát és hét tonna kukoricát termelnek hektáronként több év átlagában. A mai lápi emberek már mit sem tudnak a ladikról, a varsáról, a lidérc- fényről, a süppedős ingovány- ról. Aszfaltozott utakon járnak, gépkocsin, motoron, a szegényebbje pedig a jó öreg kerékpáron. PAPÍRÁLMOK Fenti címmel közöl riportot a Magyar Hírlap szeptember 13. száma, mely arra keresi a választ, hogyan is áll a papírbútor ügye? Megtudjuk, hogy a nyíregyházi papírgyár negyedmillió forintot szánt a mintasorozat gyártására. Szekrényt, heverőt, asztalt és ülőkét gyártanak ösz- szesen félezret. A mintadarabokat szétosztják az óvoda és olyan családok között ahol élénk, csintalan gyerekek vannak, akik elvégzik a nyúzópróbát. Az új terméket bemutatják a BNV-én. Visznek kész bútort natúr kivitelben, színesre festve és tapétázva, lesz közöttük műanyag felülettel bevont darab is. Van amit matricával díszítenek. Útmutatónak kiadnak egy rajzos prospektust. Kérdőíveket osztogatnak, piackutatást tartanak, így győződnek meg az érdeklődésről. A riportból kiderül, hogy alacsony darabszámnál — a ráfordított költségnek megfelelően — a valódi ár esetenként megközelítené a kétezer forintot. Persze, ha nagy szériagyártás lenne, már megérné a gyárnak és a vásárlónak is. De lesz-e? Csak jószándékból, a közhangulat nyomására nem érdemes veszteséges cikket felvállalni — tanácsolja az írás szerzője. JOBB KÖRÜLMÉNY, JOBB MUNKA A Szamos menti Állami Tangazdaságban minden őszszel a Műszaki Egyetem 6—7 ezer hallgatója vesz részt az almaszedésben. Az állami gazdaság és az egyetem közösen dolgozta ki a bértételeket, munkakezdéskor minden diák kézhez kapja az erről szóló ismertetőt, így később nem érheti meglepetés. Az egyetem tanulmányi okok miatt a korábbi kéthetes munkát lecsökkentette egy hétre, de ez viszont kötelező. „Két szállót építettünk fel kifejezetten diákoknak, ezek az év nagyobb részében kihasználatlanul állnak majd. De mivel az almát mindenképpen le kell szednünk, be kellett látnunk, hogy nekünk is érdekünk, hogy minél jobb körülmények között éljenek itt a diákok, ezért építettük a szállókat, még ha a költségek nem is térülnek meg — mondja dr. Hegymegi István a tangazdaság igazgatója. Fehérgyarmat, Hodász és Csenger lakossága is lassacskán megszokja a messziről jött diákokat, akiknek a munkáia nélkül nem kerülhetne időben a ládákba a híres szabolcs-szatmári alma. Megjelent a História A polgári ellenzék kiszorítása Magyarországon 1947— 1949; Utak és tévutak a gazdaságpolitikában az 1950-es években; Pengő, millpengő, B.-pengő. Néhány cím a most megjelent Históriából. A folyóirat ez évi 3. száma a magyar népi demokrácia megerősödéséről, a szocialista építés kibontakozásáról szól. Az említett tanulmányok mellett megtalálhatók az 1945 utáni fontosabb pártok adatai, a közgyűjteményekben őrzött inflációs pénzek leírása. A proletárdiktatúra győzelme milyen helyzetbe szorította a volt uralkodó osztályt? Milyen módon harcolt a hatalom visszaszerzéséért? Egy 1951-es felmérés tanulságait foglalja össze A volt uralkodó osztályok című írás szerzője. A folyóiratot a korabeli Ludas Matyikből válogatott rajzok illusztrálják. A tárgyalóteremből Nem sikerült az erőszak Erőszakos közösülés bűntettének kísérletéért ítélte el a Nyírbátori Járásbíróság Dani András 56 éves kállósemjéni lakost. Dani február 6-án délután elment egy ismerőse lakására, ahol csak egy mozgásképtelen és elmebeteg nőt talált otthon. Amikor Dani megtudta, hogy csak ketten tartózkodnak a lakásban, elhatározta, hogy megerőszakolja az akaratnyilvánításra teljesen képtelen beteget. Terve azonban nem sikerült, mert hazaérkezett a kiszemelt áldozat édesanyja. A bíróság Dani Andrást ^gy évi börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte és két évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős.
