Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)

1981-09-23 / 223. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. szeptember 23. Gromiko beszéde (Folytatás az 1. oldalról) magatartását a nemzetközi ügyekben, hogy az megfelel­jen az amerikai érdekeknek. Más szavakkal a Szovjetunió­nak le kell mondania törvé­nyes érdekeinek védelméről, saját külpolitikájáról.” A szovjet külügyminiszter ítélete az új amerikai külpo­litikáról: „Ilyen követelése­ket támasztani komolytalan időtöltés. A Szovjetunió a jö­vőben is ragaszkodni fog a maga békeszerető lenini po­litikájához.” Az amerikai kormányzat elleni határozott bírálata el­lenére a szovjet külügymi­niszter arról biztosította a világszervezetet, hogy a Szovjetunió nem keresi a konfrontációt az Egyesült Ál­lamokkal, a nemzetközi prob­lémák párbeszéd útján való megoldásának híve, normális üzleti kapcsolatok fenntartá­sára törekszik Washington­nal. Kongresszusra készülnek (Folytatás az 1. oldalról) Az ipari szövetkezetek ter­melési, értékesítési tevékeny­ségében jelentős helyet fog­lalnak el a kooperációk, a KGST keretében, szakosítva gyártott termékek. Ezek ér­téke az elmúlt öt év alatt 8,3 milliárd forintról 11,1 milli­árd forintra növekedett. Néhány szövetkezet a hát­téripari termékek gyártására szakosodott, átvéve a nagy­ipartól a kisüzemi méretek­ben gazdaságosabban gyárt­ható termékeket. A szövetke­zeti ipar termékszerkezeté­nek változása elősegítette az export növelését is. Számottevően fejlődött a szövetkezeti szolgáltatóipar tevékenysége. Jelenleg a la­kossági szolgáltatások több mint 35 százalékát az ipari szövetkezetek teljesítik. Az elmúlt időszakban jelentősen bővült a szolgáltatóhálózat, az ipari szövetkezetek szol­gáltató és felvevőhelyei az ország szinte valamennyi te­lepülésén megtalálhatók, fel­szereltségükkel, szolgáltatá­saik minőségével egyre ma­gasabb színvonalon képesek az igények kielégítésére. Az építőipari szövetkezetek mun­kája nem mondható egyér­telműen sikeresnek. Az épí­tőipari szövetkezetek az elő­irányzott 35—45 ezer lakásnál lényegesen kevesebbet, 25 ezret építettek. A lemaradás egy része a szövetkezetek ter­hére róható. Végezetül Rév Lajos, az ok­tóber 16—17-én megrendezés­re kerülő kongresszus előké­születeiről szólt. Irkaiyij Sztruiackij Borisz Sztrogackij: Nehéz istennek lenni 44. — Don Keu azt a kivált­ságot élvezi, hogy még a ki­rály jelenlétében is -dselhet kalapot — jelentette ki büsz­kén dón Keu. — A Rend előtt senki sem élvez kiváltságot — felelt a hivatalnok. Don Keu arca bíborvörös­re gyűlt, de a kalapját levet­te. A hivatalnok hosszú kör­mét végighúzta a lajstromon. — Don Keu... — düny- nyögte. — Királyi utca tizen­kettő? Magyar-líbiai tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) nek tagjai az MSZMP KB el­ső titkárával és az Elnöki Ta­nács elnökével együtt gépko­csiba szálltak és díszmotoro­sok kíséretében az ünnepélyes fogadtatás színhelyére, a lí­biai és a magyar zászlókkal feldíszített Országházhoz haj­tattak. A Kossuth Lajos téren már felsorakozott a vendég tiszteletére a Magyar Nép­hadsereg díszzászlóalja, ott volt több száz fővárosi lakos, valamint jelen voltak a ha­zánkban tanuló líbiai diákok is. A fogadtatáson megjelent Kádár János, Losonczi Pál, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője, Czinege La­jos hadseregtábornok, honvé­delmi miniszter, Váncsa Je­nő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, Veress Pé­ter külkereskedelmi minisz­ter, Nagy János külügymi- nisztériumi államtitkár, vala­mint az Elnöki Tanács, a kor­mány és a politikai élet több más tagja, továbbá az álla­mi, társadalmi élet számos más vezető személyisége. Je­len volt Gál Bálint hazánk lí­biai nagykövete és Mohamed ali Zintani, Líbia budapesti népi irodája népi bizottságá­nak titkára. Megjelent a bu­dapesti diplomáciai képvise­letek több vezetője. Moamer el-Kadhafi megér­kezésekor kürtszó harsant a téren, s a díszzászlóelj pa­rancsnoka jelentést tett a ma­gasrangú vendégnek. Felcsen­dült a líbiai és a magyar him­nusz, majd Moamer el-Kad­hafi Kádár János társaságá­ban elhaladt a díszzászlóalj előtt. Ezután virágcsokorral kö­szöntötték a vendégeket, majd bemutatták egymásnak a Magyar Népköztársaság és Líbia jelenlévő közéleti ve­zetőit. Ezt követően Kadhafi ezredes üdvözölte a fogadta­tására megjelent diplomáciai vezetőket. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai díszzászlóalj díszme­netével zárult. Ezután a ven­dégek gépkocsikba szálltak, s a magyar vezetők társaságá­ban szállásukra hajtattak. Délután az Országházban megkezdődtek a magyar—lí­biai hivatalos tárgyalások. Kádár János vezette a ma­gyar tárgyaló küldöttséget, amelynek tagja volt Losonczi Pál, Marjai József , Berecz János, Czinege Lajos, Váncsa Jenő, Veress Péter, Nagy Já­nos valamint Gál Bálint. Mo­amer el-Kadhafi vezetésével a líbiai tárgyaló delegáció tagja volt Abdul Aati al- Obeidi, az általános népi bi­zottság külkapcsolatok népi irodája titkára, dr. Ali Ab- dussalam al-Treiki, a külügyi kapcsolatok titkára, Mousa Abu Freiwa, az általános né­pi bizottság tervezésügyi tit­kára, Bashir Jouda, az általá­nos népi bizottság mezőgaz­dasági és talajjavítási titkára, Ibrahim Bétád, a líbiai tájé­koztatási hivatal titkára, Ab- derrazak Shnib, a külkapcso­latok népi irodája európai fő­osztályának vezetője és Mo­hamed Ali Zintani. A tárgyaláson Kádár János tájékoztatást adott hazánk társadalmi és gazdasági fej­lődéséről, a szocializmus épí­tésének tapasztalatairól, az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásá­ról. Kadhafi ezredes ismertet­te az 1969 szeptember 1-i for­radalom óta elért sikereket, a líbiai nép gazdasági, kulturá­lis, szociális felemelkedését szolgáló intézkedéseket és azokat a törekvéseket, ame­lyekkel a néptömegeket igye­keznek bevonni az állam ügyeinek irányításába. Átte­kintették a nemzetközi hely­zet főbb kérdéseit, különös tekintettel a közel-keleti tér­ség problémáira. Megelége­déssel állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai jól fejlődnek, s hangsúlyozták: további erőfeszítéseket tesz­nek azok bővítésére. Kifejez­ték szándékukat a sokoldalú együttműködés fejlesztésére, különös tekintettel a gazdasá­gi kapcsolatok erősítésére. Szuzuki a neutronfegyverröl A japán kormány soha nem fog engedni Washington nyo­másának és nem járul hozzá a neutronfegyver Japán terü­leten való elhelyezéséhez — jelentette ki Szuzuki Zenko japán miniszterelnök a Stern nyugatnémet hírmagazinnak adott interjújában, amelynek szövegét kedden ismertették a hírügynökségek. A japán kormányfő meg­erősítette, hogy Tokió az — Igen — válaszolta inge­rült hangon a dón. — Négyszáznyolcvanötös szám, Tibak testvér. A szomszéd asztalnál ülő, testes Tibak testvér kis ide­ig kutatott az iratok között, majd letörölte kopasz feje búbjáról az izzadtságot, fel­állt, és monoton hangon ol­vasta: — ’’Négyszáznyolcvanötös szám, dón Keu, Királyi utca tizenkettő alatti lakosra, dón Reba arkanari püspök emi- nenciája nevének becsmér­lése miatt, mely tavalyelőtt a palotabálon történt, há­rom tucat botütés méretik testének mezítelen, puha ré­szére, őeminenciája cipőjének megcsókolásával egyetem­ben.” Tibak testvér leült. — Menjen végig ezen a folyosón — közölte a hiva­talnok —, botozás jobbra, cipő balra. Kérem a követ­kezőt ... Rumata roppant csodálko­zására dón Keu nem tiltako­zott. Nyílván már sok min­dent láthatott, amióta sor­ban állt Csak megköszörül­te a torkát, méltóságteljesen megigazította a bajuszát, és Egyesült Államokkal kötött katonai szerződés keretében hozzá akar járulni a „béke biztosításához” a Távol-Ke­leten, de nem bármilyen fel­tétellel. „Japán az egyetlen ország, amely átélte az atomtámadás borzalmait. Semmilyen körül­mények között nem egyezhe­tünk bele abba, hogy Japán­ban neutronfegyvert helyez­zenek el” — hangsúlyozta Szuzuki Zenko. ■■■■■■■■■■HiI eltűnt a folyosón. A követ­kező, a rengő hájú, óriási dón Pytha már hajadonfőtt állt. — Don Pytha... dón Pyt­ha... — mormogta a hiva­talnok, s újját végighúzta a lajstromon. — Tejesek utcá­ja kettő? — ötszáznégyes szám, Ti­bak testvér. Tibak testvér újra letö­rülte a verejtékét, s újra fel­állt. — ötszáznégyes szám, Don Pytha, Tejesek utcája kettő alatti lakos, semmiben sem találtatott vétkesnek őemi­nenciája előtt, következés­képp tiszta. — Don Pytha — szólt a hivatalnok —, vegye át a megtisztulás jelvényét. — Le­hajolt, a karosszék mellett álló ládából vas karperecét vett elő, és átnyújtotta a ne­mes Pythának. — Bal karon viselendő, a Rend harcosai­nak első felszólítására felmu­tatandó. Kérem a követke­zőt ... Don Pytha torokhangot hallatott, és a karperecét né­zegetve eltávozott. A hivatal­nok már a következő nevet mormolta. Rumata végigte­kintett a soron. Sok ismerős arcot látott. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK ÉLETÉBŐL Az NDK a budapesti vásáron A Német Demokratikus Köztársaságot az idei őszi BNV-n három külkereskedel­mi vállalat képviseli önálló kiállítással, és a látogatók megismerkedhetnek a közle­kedési ágazat eredményeivel is. Az általuk bemutatott ter­mékeket magas színvonal jel­lemzi és alkalmazkodnak a magyar piac követelményei­hez. A BNV-n ott szerepelnek a magdeburgi megye üzemei­nek termékei is. A „Wartburg” és „Trabant” gépkocsik különböző variá­cióin bemutatják, hogy igen sok részletjavítás történt raj­tuk. Ezenkívül láthatók még suhli MZ-motorkerékpárok és robogók. Külföldi piacon először Bu­dapesten mutatják be a zschopau-i VEB Motorrad­werk (motorkerékpárgyár) új termékét, az MZ ETZ 250- es típusú új motorkerékpárt, Mint minden eddigi MZ-mo- dell, ez az MZ ETZ 250 is igen megbízható, kevés gondozást igénylő, technikailag egysze­rű motorkerékpár, sportos karakterével sokoldalú hasz­nálatát biztosítja. A motorkerékpár megfelel a legmagasabb közlekedés- biztonsági előírásoknak is. Hidraulikus, elsőkerék-meg- hajtású tárcsás fékkel van felszerelve, amely a fékező­erő megfelelő adagolhatósá­ga mellett nagyon jó féklas­sítást tesz lehetővé. A motor magas erőnyomatékából kö­vetkező kiváló gyorsítási ér­tékek szintén hozzájárulnak a menetbiztonság növelésé­hez. Az új elektromos berende­zésnek igen sok előnye van. Ilyen például a magasabb teljesítmény (180 W), a ki­sebb feszültségesés, erő­sebb fénykibocsátás, a telep alacsonyabb fordulatszámon való feltöltődése, a kisebb árammegterhelés miatt a fénykibocsátó berendezések hosszabb élettartama és egyéb előnyök. A Textil Commerz Külke­reskedelmi Vállalat választé­kának nagy részét bemutat­ja és felkínálja Budapesten, így például függönyöket, de­korációs anyagokat, a plaueni csipke- és kötőipar termé­keit, textil szőnyegárukat, al­sóneműt, fürdőruházatot és díszműárut. Ezen áruk egy része már igen elterjedt a magyar pia­con. A lakástextiliák területé­ről a harmonikus lakásbelső kialakításához elengedhe­tetlen függönyöket és deko­rációs anyagokat mutatják be. A plaueni csipkegyár kol­lekciójából különösen a tüll- csipkék, a vászon- és kevert batiszt-csipketermékek, va­lamint a kötött anyagok em­lítésre méltók, ez utóbbiakat ünnepélyes alkalmakra ké­szülő női ruhákhoz és lakás­textíliaként ajánlják. A magyar piacon először mutat be a Textil Commerz nyakkendőket! „Trend” már­kamegjelöléssel különösen nagyon modern megjelené­sükkel és exkluzív kidolgozá­sukkal tűnnek ki. Az Unió Külkereskedelmi Vállalat kiállítási program­jában megtalálhatók olyan háztartási tárgyak, mint evő­eszközök és vágóeszközök, műanyag háztartási tárgyak, háztartási kisgépek, és egész­ségügyi műanyag áruk, vala­mint nagy háztartási beren­dezések, mint például széntü­zelésű kályhák és mosógépek. Az NDK háztartási gépek és háztartási tárgyak már igen régóta komoly helyet foglalnak el a nemzetközi kí­nálatban. Munkások, mérnö­kök, tervezők és formaterve­zők tízezrei dolgoznak azon, hogy ezek az áruk mind kí­nálatuk, mind minőségük, aktualitásuk és modern for­májuk alapján a piac igénye­inek megfeleljenek. Hiltrud Berndt kertmér­nök. Feladata gondoskodni arról, hogy Potsdam lakói minél otthonosabban érezzék magukat városukban. Terve­zi a lakóházak kertjeit, a la­kótömbök zöld területeit. A virágjairól nevezetes Erfurt példája adja számára az ih­letet, az ötleteket. Igaz, ma­gának Potsdamnak is gazdag kertészeti hagyományai van­nak. Munkáját előkészítendő már a lakónegyedek tervezé­sében is együttműködik az építőkkel. Barbara Czychol építészmérnöknővel együtt például a földszinti lakásokat úgy tervezték, hogy azok te­rasza előtt kiskerteket ala­kítsanak ki. Az egyes kertecskéket sö­vénnyel választották el és csupán néhány kisebb fát és bokrot telepítettek. A többit a lakók egyéni fantáziájára bízták, akik ily módon kedves kis „hobbi kerteket” alakítot­tak ki a maguk számára. Zöld pázsit, rózsák és más virá­gok színesítik a házak elő­terét. Rumata megvárta, amíg a következő elindult a folyo­són, odafurakodott az asz­talhoz, s tenyerét fesztele­nül rátette a hivatalnok előtt fekvő iratokra. — Bocsánatot kérek — szólt. — A Budah doktor szabadon bocsátásáról szóló parancsra van szükségem. Don Rumata vagyok. A hivatalnok fel sem emel­te a fejét. — Don Rumata... dón Ru­mata — dünnyögte, és Ru­mata kezét félrelökve, vé­gighúzta körmét a listán. — Mit művelsz, vén tinta­nyaló? — kérdezte Rumata. — Nekem a szabadon bocsá­tási parancsra van szüksé­gem! — Don Rumata... dón Rumata... — Lehetetlen volt megállítani ezt a gépembert. — Kazánkovácsok utcája nyolc. Tizenhatos szám, Ti­bak testvér. Rumata érezte, hogy háta mögött mindenki visszafoj­totta a lélegzetét. De őt is kellemetlen érzés fogta el. A verejtékező Tibak testvér felállt. (Folytatjuk) A házak közti teret úgy tervezték, hogy mindenki minél szabadabbnak érezhes­se magát. Szabad itt gyepre lépni, fára mászni. Valóságos gyermekparadicsom... Nyáron, a fiatalok sokszor este 11 óráig is a szabadba kívánkoznak. Ezért és hogy ne zavarják a pihenni vá­gyók nyugalmát, egy kicsit távolabb a lakóházaktól fe­dett szórakozóhelyet rendez­tek be számukra: tekepályá­val, ping-pong asztallal és hintákkal. A létesítményhez az anyagiakat a városi tanács adta, a környék lakói és a „Hobbikért” kasok előtt a földszinti la­Hildrud Berndt Potsdam leg­újabb lakónegyede, a Schlaatz kertjeit tervezi. kertészeti hivatal pedig tár­sadalmi munkában segítet­ték. Hiltrud Berndt nagy lelke­sedéssel látja el feladatát. Munkatársai elmondják róla, hogy szenvedélyesen vitázik, s rengeteg benne a kezdemé­nyezőkészség, gyakorlatias­ság, mindezt megnyerő mo­dorban és asszonyi melegség­gel csinálja. Ha kell, önkriti­kát is gyakorol, s elismeri, hogy egyet és mást jobb lett volna másképp megoldani. Egyéniség, munkáját forma- gazdagság és meglepő ötle­tek jellemzik. Az esztétikai követelményeket a gyakor­lati hasznossággal párosítja. Ahol lehet, meghitt sarkokat létesít, máshol minél több szabad teret alkot a mozgás­nak. Potsdam legújabb lakó­negyede, a Schlaatz kertjei kétségtelenül az ő kezemun- káját dicséri. Valóságos gyermekparadicsom H a I ■ I a r ■■■ ■I nATArinmi iiAvtitiAPiiAi! 11 Ilii 1 %. si §31I iiif H llUiOllullll Hűl Iliiül ilUP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents