Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)
1981-09-22 / 222. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. szeptember 22. Napi külpäiükai kommentár B felvonulók üzenete „A felvonulók üzenetének — írja az Egyesült Államok egyik legtekintélyesebb lapja, a Washington Post — világosnak kell lennie az elnök számára is, aki hatvanöt mérfölddel odébb, Camp David- ben töltötte a napot.” „A mézesheteknek — írja a párizsi Le Monde — visszavonhatatlanul vége. A látszólagos egység falán most már messzire láthatóan megjelent az első hatalmas repedés.” Ez a két lapidézet a washingtoni tömegtüntetés világvisszhahg- jának alaptónusát érzékelteti. Ez az a viszonylag ritka eset, amikor egy fontos esemény értékelésében szinte nincs eltérés a legkülönbözőbb nemzetiségű és pártállásé megfigyelők között. Az amerikai főváros szívében hömpölygő embertenger nem akármilyen hullámokat kavart. Nem csoda: amikor a demonstrációt meghirdették, a kabinet egyik szóvivője kijelentette, „bebizonyosodik majd, hogy az Egyesült Államokban a nagy tüntetések ideje lejárt”. Ám ennek pontosan az ellenkezője következett be — és pontosan ez az az „üzenet”, amelyet Camp Davidbe nem véletlenül elvonult elnöknek is meg kellett értenie. Mert min is változtathat ez a Potomac- parti demonstráció? Elsősorban a Reagan-adminisztráció magabiztosságán, azon a meggyőződésén, hogy az egyértelmű tömegtámogatás birtokában a jelenlegi amerikai vezetés belpolitikai értelemben csaknem sebezhetetlen. E „sebezhetetlenségi komplexusnak” a világ számára is életveszélyes kisugárzásai voltak: Ronald Reagan és kormányzata azért merészelték megtenni a világhelyzetet oly aggasztóvá változtató lépéssorozatukat, mert azt hitték, hogy az otthoni közvélemény támogatása biztosított. Ha van logika a világon, a washingtoni tömeg- tüntetés után ennek az ámokfutásra „jogosító” magbiztosságnak is meg kell inognia Képünkön: felvonulók a Ca- pitolium előtt — ez volt egyébként a legnagyobb amerikai tömegmegmozdulás a vietnami háború óta. (Kelet- Magyarország telefotó) és ha ez így lesz, ennek lehet némi haszna a nemzetközi helyzet szempontjából is. Miért csillan fel, ha halványan is, ez a remény? Egyrészt maga az a tény, hogy a tüntetést hivatalosan az ország általában nem éppen haiadónak ismert szakszervezeti szövetsége, az Afl-cio szervezte, önmagáért beszél. Nem véletlen, hogy a demokrata párt, amely a választások óta ■ kiütött ökölvívóként hevert a politikai szorító padlóján, a hír hatására éledezni kezdett. Másrészt bár a tömeg belpolitikai, elsősorban gazdasági követelésekkel lépett fel, ezek közvetlenül érintik a külpolitikát is. Hiszen a fő sérelem, a szociális költségvetések durva lefaragása nem független a hadikiadásoktól. Szinte jelképnek tekinthető az egyik tiltakozó falragasznak a sajtó által sokat idézett szövege: „ne gyártsunk rakétákat az iskolások ebédpénzéből...” Harmat Endre Irkagyij Sztrugackif Borisz Sztrugackij: Nehéz istennek ■ MM 43. — Rum! — jelentette ki dón Tameo. — Igazi anyaországi rum. Egy aranyat fizettem érte. Leereszkedtek a szemétdombhoz, és orrukat befogva, hulladékkupacokon, kutyatetemeken és fehér férgektől nyüzsgő, bűzös pocsolyákon át gázoltak. Smaragdzöld legyek miriádjainak szüntelen zúgása töltötte be a reggeli levegőt. — Milyen furcsa — jegyezte meg dón Tameo —, azelőtt sohasem jártam itt. Rumata hallgatott. — Én mindig is rajongtam dón Rebáért — folytattaTa- meo. — Bizonyos voltam benne, hogy végül megbuktatja a semmirekellő egyeduralkodót, új utakat szab számunkra, ragyogó távlatokat nyit. A nagy Szent Rend áldásától beragyogva, amelynek irányában és mindenkor a legnagyobb tiszteletet tápláltam, páratlan felvirágzáshoz jutunk el, amikor majd egyetlen paraszt sem merészeli tekintetét a nemesre emelni. '— Undorító bűz van — állapította meg Rumata. — Bizony, szörnyű — helyeselt dón Tameo. — Viszont milyen szabadon lélegzünk az újjászületett Arkanarban! Meg a bor ára is a felére zuhant ... . Az út végére dón Tameo fenékig ürítette bütykösét, elhajította, és szokatlan izgalomba jött. Kétszer elesett, a második alkalommal nem volt hajlandó letisztítani maA SZOCIALISTA ORSZÁGOK ÉLETÉBŐL Kulcskérdés a kulcskérdés Neubrandenburg. A 730 éves város 80 százaléka a II. világháború alatt elpusztult. 1970-ben indultak a város arculatát megváltoztató nagyarányú építkezések. Azóta 30 ezer lakos jutott új, modern otthonhoz Tanácskozik az ENSZközgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) kereskedelmi mérleghiánya tavaly 82 milliárd dollárra emelkedett az 1978. évi 38 milliárddal szemben. Az Egyesült Államok sal- vadori politikáját bírálva a venezuelai elnök rámutatott: azok, akik bármilyen ürügygyei beavatkoznak Salvador belügyeibe, „abban a hitben, hogy a béke helyreállítására törekednek, esetleg a háborút intézményesítik Közép- Amerika földjén”. Haig amerikai külügyminiszter a „békés változások, a nemzetközi viták erőszak nélküli rendezése” alapján felépülő új világ „víziójáról” beszélt. Mindenekelőtt arról igyekezett meggyőzni az ENSZ-tagországok többségét alkotó fejlődő világot, hogy „az ENSZ eszméi azonosak az Egyesült Államok eszméivel”. Haig nem fukarkodott az olyan általános Ígéretekkel, mint például, hogy az Egyesült Államok friss ösztönzést kíván adni a fejlődésnek, „a növekedés új stratégiájának” kifejlesztésén dolgozik, ugyanakkor azonban sötét, szinte kilátástalan képet rajzolt a világgazdasági helyzetről. Haig szerint Washingtonnak azért kell növelnie a fegyverkezési programokat, mert „a politikai biztonság hiánya a fejlődés komoly gátját alkotja”. Az amerikai külügyminiszter a megszokott módon az afganisztáni és a kambodzsai kérdést igyekezett a világ aggodalmainak középpontjában levő nemzetközi konfliktusoknak feltüntetni. Csak másodsorban említette a közel-keleti problémákat, mondván, hogy az Egyesült Államok „megbízható partner kíván maradni” mind ■ a közel-keleti, mind a namí- biai függetlenséghez vezető tárgyalásokban. Namíbia esetében azonban Haig nem az ENSZ erre vonatkozó határozatait tekinti a megoldás alapjának, hanem másfajta rendezést sürget. Az Egyesült Államok határozottan elkötelezi magát a ki egyensúlyozott és ellenőrizhető fegyverzetkorlátozás mellett. Az amerikai külügyminiszter ENSZ-beli beszédét azzal a „harmadik világnak” címzett ígérettel fejezte be, hogy az Egyesült Államok a közeljövőben még a cancuni értekezlet előtt, konkrét javaslatokkal fog előállni a fejlődés problémáinak orvoslására. gát, és kijelentette, hogy természettől fogva sok bűn terheli, tehát szennyes, s ilyen állapotban akar az Ur elé állni. A bejárat előtti téren, a négyszögletes Vidám Torony előtt szögletes dorongokkal felfegyverzett gyalogos szerzetescsapat állomásozott. A halottakat eltakarították. A tornyot vagy kétszáz éve építette a megboldogult király őse katonai célra. Szilárd, háromemeletes alapzaton állt, amelyben valamikor élelmiszert tartalékoltak ostrom esetére. Később a toronyból börtön lett. A földrengéstől azonban valamennyi belső födém beomlott, és a börtönt a pincékbe kellett áthelyezni. Annak idején az egyik arkanari királyné panaszkodott urának, hogy zavarja a mulatozásban a megkínzott rabok jajveszékelése, amely betölti a környéket. Hitvese erre megparancsolta, hogy a toronyban reggeltől éjszakáig katonazenekar játsszék. Akkor kapta a torony a jelenlegi nevét. A Vidám Torony környéke rendszerint kihalt volt, ma Az NDK lakással nem rendelkező polgárai is — akárcsak hazánké — napra számon tartja, mikor költözhet be az áhított új lakásba. Zömében meg is kapja a tervezett időpontban a lakáskulcsot, s lényegesen kevesebbet kell várnia, mint nálunk. A lakáshelyzet persze az NDK-ban is a megoldandó problémák közé tartozik. Ám e feladat teljesítésében a demokratikus német állam már irigylésre méltó eredményeket könyvelhet' el. A 17 milliós lélekszámú NDK- ban ezer lakosra ma 405 lakás jut, ami a világ legfejlettebb országaival öszeha- sonlítva is igen kedvező arány. Immár tíz esztendeje, hogy a párt a lakáskérdés megoldását tette az NDK szociálpolitikai programjában az első helyre. Az NSZEP határozata értelmében évtizedünk végére a lakáshiány — mint társadalmi probléma — megszűnik az országban. Ez azt jelenti, hogy 1990-ig minden önálló háztartással rendelkező családnak a családtagok- számának megfelelő, építészetileg és felszerelését tekintve jó állapotban levő lakása lesz, amelyben többek között a higiéniai felszerelések éppúgy, mint a fűtés, megfelelnek a korszerű követelményeknek. Az 1976— azonban nagy volt az élénkség. Szürke egyenruhás ro- hamosztagosokat, tetves, rongyos csavargókat, rémülettől lúdbőrös, félmeztelen városi polgárokat, sivalkodó utcalányokat vezettek, vonszoltak ide, csapatostól hajtották az éjszakai hadsereg mogorván nézelődő toprongyosait. És ugyanitt kampókkal hullákat ráncigáltak ki a nyílásokból, szekerekre hányták, és a városon kívülre szállították. A kancelláriába mindenkit bebocsátottak, egyeseket őrök kísértek be. Rumata befurakodott. Olyan fülledt volt a levegő, akár a szemétlerakó helyen. A széles asztalnál sárgásszürke arcú hivatalnok ült, elálló füle mögött nagy lúdtoll volt. A soron következő kérelmező, a nemes dón Keu, bajuszát döly- fösen felborzolva közölte a nevét. — Vegye le a kalapját — mondta a hivatalnok, s fel sem nézett az iratokbőL (Folytatjuk) 1990-es időszakra kidolgozott program ennek megfelelően 2,8—3 millió lakás építését, illetve korszerűsítését írja elő. Hogy ez milyen tekintélyes szám, érzékeltesse egy adat: a felépítendő hárommillió lakás a ma meglevő lakásállomány 45 százaléka. A jelenlegi lendület alapján a cél elérése reálisnak látszik. A tavaly lezárult ötéves terv ideje alatt 810 ezer lakást adtak át, ami 2,3 millió ember helyzetén javított. Az elmúlt tíz esztendőben összesen 100 milliárd márkát (csaknem 500 milliárd forintot) fordítottak e célra. S ahhoz, hogy a lakáskérdést 1990-ig valóban megoldjál:, ebben az évtizedben tovább kell fokozni a tempót. Hogyan lehet lakáshoz jutni az NDK-ban? Ennek három intézményes formája alakult ki, akárcsak nálunk. A családi állapottól és a gyerekek számától függ az, hogy ki melyik formában kaphat lakást. Az első változat az, ha a tanácstól kap lakást az igénylő. A második mód, ha valaki belép egy szövetkezetbe — ehhez némi készpénz, általában néhány ezer márka is kell —, ám ebben az esetben meghatározott óraszámot előre le kell dolgozni. Létezik emellett a magánlakás-építés. Az 1971—1975-ös időszakban a lakásoknak még 57 százalékát az állam építette, s osztotta szét a tanácsok közreműködésével. A kormány azonban 1976-ban külön rendeletet hozott a szövetkezeti és magánépítések fokozott ösztönzésére. Ennek nyomán 1980-ra az állami lakások aránya 12—15 százalékkal csökkent, a szövetkezeti lakások részesedése viszont mintegy 45 százalékra növekedett. Ezek az otthonok munkahelyi szervezésben, a vállalatok anyagi eszközeinek és kamatmentes állami hiteleknek a felhasználásával épülnek. A kapott ösz- szeg elérheti az összköltség négyötödét. A telkek ingyenesek. A törlesztés részletei pedig lényegében azonosak az állami lakbérrel. Sok fiatal előbb gyakran régebbi épületbe költözik, olyanba, amelyet saját munkával kell még rendbe hoznia. Ilyen tanácsi lakást ugyanis hamarabb lehet kapni, mint újat. A magánerőből épült lakások és cseléd- házak aránya az 1971—1975-ös évek öt százalékáról az utóbbi öt esztendőben tíz százalék fölé nőtt. Az állam ehhez az építkezési formához is ingyenesen juttat telkeket, a takarék- pénztár pedig a költségek 75 százaléka erejéig hosszú lejáratú, nagyobb részben kamatmentes hitelt ad. A tartozás kamatköteles hányada után legfeljebb négy százalék kamat, számítható, s az össztörlesztéseket úgy állapítják meg, hogy azok se haladják meg a hasonló méretű egyéb lakások bérét. A sokgyermekesek és a gyermeküket egyedül nevelők kamatmentes kedvezménye az átlagosnál magasabb. A családi ház építési munkálatait a hatóságok az engedélyek kiadása után is, ha szükséges — segítik — tanácsadással, szakmai felügyelettel szolgálnak a munkálatok során. Lehetőség van arra is, hogy az építkezők munkahelye, a vállalat építőgépeket, szállítóeszközöket kölcsönözzön dolgozóinak. fS:VM i | ,.^3rr Épülő lakónegyed Berlin Marzahn negyedében Kádár János fogadta dr. Armand Hammert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, hétfőn az MSZMP KB székházában fogadta dr. Armand Hammer neves amerikai közéleti személyiséget, az Occidental Petroleum Corporation Társaság elnökét, aki rövid látogatásra érkezett hazánkba. A szívélyes légkörű megbeszélésen jelen volt Veress Péter külkereskedelmi miniszter.
