Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)

1981-09-13 / 215. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. szeptember 13. ZTV és hangvezérlő rendszer Mit tud az új művelődési központ? A napról napra szépülő nyíregyházi „kultúrpalotát”, az épülő művelődési közpon­tot már birtokba vette a le­endő házigazdák egy csoport­ja. A belső szerelési munkák­kal párhuzamosan, a műsza­ki-technikai stáb közreműkö­désével a közművelődést szol­gáló audiovizuális eszközök imponáló „arzenálja” lassan elnyeri végleges helyét. Milyen lesz az új művelő­dési központ műszaki felsze­relése, berendezése? Mint Ko­vács István műszaki vezetőtől megtudtuk, a létesítményt épületgépészetileg, világítás­technikailag, akusztikailag egyaránt a magas szintű tech­nika jellemzi. A második szinten a hangversenyterem világításához hagyományos áramkörökön kívül harminc tirisztoros, azaz fényerőszabá­lyozós áramkört is beépítet­tek. A 175 négyzetméteres színpadot két oldalról övezi nézőtér. Az egyiken három- száznyolcvannyolcan, a má­sikon kilencvenegyen foglal­hatnak majd helyet. A szín­pad négy reflektorhídról az alkalomnak, a műsornak meg­felelően minden irányból megvilágítható. A színpadgé­pezethez öt motoros díszlet­Nyékí Géza, a BEAG dolgo­zója a hangversenyterem hangosító berendezését, szere­li. (Gaál Béla felvételei) húzó és a két függönyt moz­gató rendszer tartozik. Értékes része a koncertte­remnek a beépített hangve­zérlő központ. A hangosító berendezést a BEAG tervezte és szereli. Megtalálhatók ben­ne mindazok az eszközök, melyek az élethű hangátvi­telhez nélkülözhetetlenek. A műsorok hangosítása mellett alkalmas arra is, hogy a hangversenyeket hangszala­gon megörökítsék. A tervek szerint rádiós helyszíni köz­vetítésekre is mód nyílik. Korszerű ügyelői rendszer is helyet kapott, ami jelentősen megkönnyíti a műsorvezér­lést. Mozgathatóság, variálható­ság jellemzi a második szin­ten található kamaratermet, amely előadóestek, konferen­ciák, tudományos eszmecse­rék megrendezésére egyaránt alkalmas. A 150 négyzetméte­res helyiség bútorzata min­denkori célnak megfelelően átrendezhető. A huszonnégy áramkörös fényerőszabályozós világításrendszer különleges­Az épület előtt már parkol­nak. sége, hogy hordozható ve­zérlőegységgel három helyről — a hátulsó széksorból vagy valamelyik oldalról — a ren­dezvény jellege szerint kezel- tehő. A hangrendszer itt mo­bil. Guruló szekrénykén „ér» kezik” a programra a keverő, a végerősítő, gerjedésgátló. Továbbra is a felső szinten maradva szólni kell az okta­tóteremről és a természettu­dományi szakköri helyiségről. Ezeket a művelődési központ műszaki csoportja szereli tel audiovizuális eszközökkel. Húszán hallgatják egyszerre az első szinten, a könyvtárban a BEAG négycsatornás beren­dezésén a magnószalag és a hanglemeztár hangdokumen­tumait. A szabad polcokon ezer hanglemez között válo­gathatnak az odalátogatók. A két jól felszerelt fotólaborban a művelődési központ fotósai és a Nyíri Amatőr Filmklub tagjai találják meg a nyugodt munkavégzés minden feltéte­lét. Végül szóljunk a ház tech­nikai büszkeségéről a ZTV- ről, azaz a zárt televíziós rendszerről. Az épület helyi­ségeiben tizenhárom tv-n néz­hetik a látogatók a magyar, a csehszlovák televíziók adá­sait és a művelődési központ önállóan szerkesztett tv-mű- sorát. Ehhez a technikai hát­tér már adott. Négy kamera, egy szalagos képmagnó, kép­keverő „közreműködésével” tűnik majd fel a tv-n az MVMK inzertje. R. G. „Törlesztés“ börtön után BaltáYal jött a haragos A történet még 1980. feb­ruár 16-án kezdődött, amikor Tóth Gyula besenyődi lakos az utcán összetalálkozott régi haragosával, B. József bese­nyődi lakossal. Tóth felelős­ségre vonta és többször meg is ütötte B. Józsefet, aki a támadás elől menekült, de ••közben elővette zsebkését és a támadó felé szúrt. A kés behatolt a mellüregbe, meg­sértette a májat is és életve­szélyes sérülést okozott. A bí­róság B. Józsefet ezért a cse­lekményéért elítélte: figye­lembe vette, hogy jogos vé­delmi helyzetben volt, de az elhárítás mértékét túllépte. Tóth Gyula annak ellenére, hogy a bíróság B. Józsefet elítélte, továbbra is neheztelt rá családjával együtt, így az­tán B. József a börtönből va­ló szabadulása után sem mert haza menni Besenyődre. Tóth Gyula nem tudta elfelejteni, hogy őt B. József majdnem megölte és miután nap mint nap ott haladt el B. Józsefék háza előtt, állandóan benne volt a rossz érzés. Ez év május 8-án Tóth Gyula szabadságon volt, s a házi munkák közben a dél­előtti órákban lakásán bort, sört és pálinkát ivott. Dél­után elhatározta, hogy el­megy testvére telkére megrit­kítani az akácfákat, mert azok már elérték a villany- vezetéket. Magához vett egy hosszú nyelű fejszét. Amikor B. Józsefék lakásához ért, eszébe jutott az őt ért sére­lem, ezért elhatározta, hogy bemegy és felelősségre von­ja, bár nem tudta, hogy kik tartózkodnak a lakásban, mert csak a gyerekeket lát­ta játszani az udvaron. Tóth a bereteszelt kaput kinyitot­ta és a kezében levő fejszé­vel elindult a lakás felé. Az udvaron tartózkodott ekkor a 9 éves Csaba, az 5 éves Zsolti és a 4 éves Szilvia. B.-né nagyon megijedt, amikor meglátta a család haragosát, beszaladt a szobá­ba és az ajtót nyomva igye­kezett megakadályozni, hogy Tóth Gyula bemenjen. Mivel Tóth nem tudott bemenni a szobába, ezért a szoba ajtaját kezdte hasogatni a baltával. B.-né hiába kérte őt rimán- kodva, hogy távozzon, Tóth az ajtót faragta és nem volt hajlandó elállni szándékától. Amikor B.-né elfáradt, az aj­tót hirtelen elengedte és ki akart szaladni az udvarra. Tóth azonban ütni, rugdosni kezdte. A dulakodás közben sike­rült B.-nének jajgatva kiro­hannia az utcára, s közben segítségért kiáltozott. Tóth nem követte az asszonyt, ha­nem dühében az udvaron játszó gyermekek után lé­pett és a balta fokával előbb Szilviát, majd Csabát ütötte fejen, melytől a gyerekek rögtön a földre estek. Ezután, mint aki jól végezte dolgát, eltávozott. Az utcán találko­zott egy ismerőssel, aki meg­kérdezte, hogy mit csinált. Tóth azt válaszolta, hogy „agyonütöttem két gyerme­ket”. A helyszínre érkező rendőröknek pedig csak any- nyit mondott tettének oka­ként, hogy „törlesztettem”. A bántalmazás következté­ben a 4 éves Szilvia életve­szélyes sérülést, a 9 éves Csaba 8 napon túl gyógyuló súlyos, míg B.-né 8 napon belül gyógyuló, könnyebb sé­rülést szenvedett. A megyei bíróság a 19 éves Tóth Gyulát 7 évi szabadság- vesztésre ítélte és 5 évre el­tiltotta a közügyektől. Az ítélet nem jogerős. (m. f.) Nyíregyházi újdonságok A sávháztól a vásárcsarnokig Egy város arculatát a lakóházak, közintézmények homlokzatának változatossága, vagy sablonossága mel­lett terei fái, ligetei formálják széppé, hiányuk pedig kopárrá és kietlenné teszi. Milyen ma Nyíregyháza ar­ca, s milyen lesz öt-tíz év múlva? — ezt kíséreljük megláttatni a városközpont most formálódó tereinek be­mutatásával. Talán legszembetűnőbben a Lenin tér változik, amely­nek egy éve még a neve is más (Szabadság tér) volt, hi­szen a Kálvin téri sávház fel­építésével — előnyére — lé­nyegesen megváltozik az egész városrész. A tavaly fel­avatott Lenin szobor mögött, az egykori Gorkij mozi helyén már kirajzolódik a kiskörút egy újabb szakasza, s ha az építők elvonulnak, a na­gyobbra növő parkban hozzá­láthatnak egy képzőművésze­ti alkotás — még nem dőlt el, hogy szökőkút vagy valami­lyen fémplasztika, esetleg a kettő kombinációja — elké­szítéséhez. Legyen a gyalogosoké A Kálvin tér északi részén lévő épületek egyenlőre meg­maradnak, csak a mostani út válik zöldterületté előt­tük, a tértől keletre pedig a sétáló utca programjának megvalósításához látnak hoz­zá. Megszűnik majd a gép­járműforgalom a Zrínyi Ilo­na utcában, a Nyírfa Áruhá­zát például a Felszabadulás út felől, a Zrínyi Ilona utcán lévő boltokat pedig a Bethlen Gábor utcai épület udvaráról látják majd el áruval. Vala­milyen képzőművészeti alko­tás elhelyezését is tervezik a megyeszékhely első sétáló ut­cájában. Folyamatosan változik meg majd a Kosuth tér arca is, ahol ugyancsak megszűnik majd a gépjárműforgalom. Már a VI. ötéves tervben sze­retnék a város tervezői elér­ni, hogy legalább a Kossuth tér nyugati oldala is a gyalo­gosoké legyen. A Lenin tér formálásának része a Zrínyi Ilona utcai sávház belső udvarának át­alakítása is, ahol ma költői össze-visszaságban találhatók a garázsok. Ezeket lebontat­ják majd az elkövetkező években, s egy reprezentatív belső udvar kialakítására nyílik majd lehetőség. Ez ak­kor válik majd igazán látha­tóvá, ha lebontják az Iskola és a Felszabadulás utca sar­kán lévő épületet, a FÉNY- SZÖV és a kiállítóterem kö­zötti területet árkádosítják, s ez köti majd össze a belső udvart a Lenin térrel. Kapcsolat terek között A Kálvin tér nyugati olda­lán már a VI. ötéves tervben lényeges változás lesz, mert a Bessenyei tér és a Bethlen Gábor utca sarkán felépül a színészház, a tömb déli részén pedig a meglévő lakóépüle­teket szeretnék rekonstru­álni. Aki ma ezen a környé­ken jár, láthatja: mennyire zsúfolt a református temp­lom környéke. A tervezők ezt is szeretnék kibontani úgy, hogy a templom közvetlen szomszédságában lévő épüle­teket lebontják majd, és az Állami Biztosító belső ud­varát észak felől egy több­szintes épülettel zárják le. így érhető el, hogy funkci­onális és vizuális kapcsolat is legyen a Bessenyei és a Kál­vin tér között. E kapcsolat megteremtésével egyidőben kerül majd sor az Állami Biztosító udvarának rendezé­sére is. Változik a Szabadság tér képe is. Az új megyei műve­lődési és ifjúsági ház északi oldalán folytatódik a kiskör­út építése, s ha elkészül a Dózsa György és a Hunyadi utca közötti szakasz a mai látványnál lényegesen többet mutat majd magából a me­gye kulturális centruma. A művelődési ház nyugati olda­lán az SZMT székháza épül majd fel. A rendőrség és a római katolikus templom kö­zött, a törvényháztól nyugat­ra a tér lezárása valószínű­leg egy szolgáltatóházzal kombinált irodaépülettel tör­ténik majd, amelj nagyjából a jelenlegi AUTÓKER helyén lesz, s építésére minden bi­zonnyal a VII. ötéves terv­ben kerül sor.A tér nyugati oldalán rekonstrukció alatt áll a Korona épülete. A VII. öt­éves tervben a megújult Ko­rona és a Szabolcs-szálló mö­götti területet egy újabb szál­lodaépület zárja majd le, amely a Dózsa György úti kollégium helyén épül majd fel. Most készül a művelődési ház előtti díszburkolat, ví­zijátékkal kombinált fém- plasztika is kerül majd ide, de ezen kívül is terveznek képzőművészeti alkotást a művelődési ház és a Krúdy mozi közé. A Szabadság tér is elsősorban a gyalogosoké lesz, azonban a teljes jármű- forgalmat távlataiban sem lehet erről a területről kizár­ni, csak akkor, amikor a Jó­kai téri autóbuszállomás meg­szűnik, és parkolóvá alakít­ják. Zöldprogram Amikorra a szabadság tér elnyeri végső formáját, ak­korára elkészül Bujtoson a városliget, s a Szabadság tér köti majd össze a város köz­pontját a városligettel. Ha nem is lényegesen, de változik a VI. ötéves terv so­rán a Tanácsköztársaság tér arculata is. Itt a már elkez­dett zöldprogram rekonstruk­cióját folytatják, s a kis cso­bogó helyére a tér léptékének megfelelő nagyságú szökőkút kerül. A tér egyben összekötő kapocs lesz a XI.-es lakókör­zettel. Megépülnek a VI. öt­éves tervben a dombházak, s a gyalogos aluljáró meg­építésével átalakul a Kossuth és Rákóczi út csomópontjának forgalma is. E városrész is alaposan megváltozik a VI. ötéves tervben, mert befeje­ződik a Kossuth utcai házak építése. A vásárcsarnok felépítésé­vel átalakul a Búza tér képe is ahol most a piac műkö­dik, ott park és parkoló lesz, de növekszik majd a tér zöld­állománya is a parkoló és a meglévő épületek közötti te­rületen. Balogh József Petőfi, Dobó István, Mátyás király Bográccsal a múzeumba A szülőföld élménye — Mi már évekkel ezelőtt megbeszéltük a férjemmel, hogy először a szűkebb kör­nyezetben kezdjük az ismer­kedést — emlékszik vissza Papp Istvánná, az UNIVER- SIL nyíregyházi gyárának ad­minisztrátora. — Nagyarban születtem, s a hétéves And­reát és a hatéves Erikát már elvittük a híres Petőfi-fához. Igaz, még nem tanulnak iro­dalmat, Petőfi Sándor nevét talán már az óvodából isme­rik. De amikor az iskolában A Tiszánál című verset ta­nulják, minden bizonnyal visszagondolnak majd a kel­lemes családi kirándulásra, amikor a falu határában álló magányos tölgyet megnéztük. Irodalmat és az életet így le­het nagyszerűen összekap­csolni. A férj ugyancsak itt dol­I gozik, üvegműves. Nyáron a tivadari Tisza-partot keresték fel. Összejött az egész család, legalább tizenöten sátoroztak a víz partján. A hömpölygő folyóra, a hazai környezetre biztosan sokáig emlékeznek még a lányok. Blaha Lujza és a múzeumfalu Kapi Gábor lakatos csa­ládjában kézenfekvő lett vol­na, hogy a két fiút az NDK- ba vigyék nyaralni: két évet itt dolgozott korábban a férj. Autóvillamossági szerelőnek tanul a nagyobbik, ötödik osztályos a kicsi. A Ságvári- lakótelepi kertes családi ház­ból leggyakrabban mégis a környékre kirándulnak. — Természetesen elmarad­hatatlan a bogrács, rendsze­rint Sóstón vagy Debrecen­ben kötünk ki. Nagyon sze­retjük sporttal, testmozgással kiegészíteni a kirándulást. Míg a gyerekek kisebbek vol­tak, megmutattuk nekik az állatkertet, ahogy csepered­tek, már a nagytemplom, a Déri Múzeum volt a követke­ző látványosság. Sóstón sem csak az ízletes gulyáslevesen volt a hangsúly, hanem be­szélgettünk a tó keletkezésé­ről, megnéztük a Svájci-lak­ot, ahol még Blaha Lujza is megszállt, — végigmentünk a Blaha Lujza sétányon. Sóstó mai arcát a nyaralófalu, a KISZ-tábor, a múzeumfalu megszemlélésével próbáltuk nekik bemutatni. A megye látnivalóin túl a SZOT-beutalókat rendszerint arra a környékre kérik, ahol még nem jártak. így nem ma- ? radhatott ki Lillafüred és Ta- 5 polca, Mátrafüred és Eger. Az ‘ egri vár megtekintése előtt a ' gyerekek kezébe adták az 1 Egri csillagokat. Milyen jó ■ érzés volt ráismerni a re­gényben szereplő várfokra, bástyára, hadi ösvényre. A ;* gyerekek fantáziáját meg­mozgatták a kazamaták, a földalatti folyosók. Élmé­nyekben gazdag kirándulás­ról tértek haza. Ötszáz éves fürdőszoba Bende Árpádné a trafóbe­kötő műhelyben csoportveze­tő. A férje gépkocsivezető a papírgyárban. — A hétvégi programokat úgy állítjuk össze, hogy rend­szerint egy hosszabb-rövi- debb kirándulás legyen ben­ne. A papírgyár gyakran szervez autóbuszos túrákat, s ilyenkor nem maradunk le. A legutóbbi háromnapos ünne­pen például a Duna-kanyar- Oan jártunk. Visegrád, Eszter­gom, Verőcemaros nevezetes­ségeit kerestük fel. A hétéves kislányunk még most ismer­kedik a betűkkel, a könyvek­kel, de a történelmi hőstet­tek, a híres emberek minden gyereket érdekelnek. Mátyás király legendás alakja álmél- kodásra késztette, aztán a ki­rályi lakosztály fennmaradt részeit rögtön a mi fürdőszo­bánkhoz hasonlította, s rög­tön megállapította, mit fejlő­dött az élet ötszáz év alatt. Tóth Kornélia

Next

/
Thumbnails
Contents