Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-12 / 188. szám

Munka H allhattuk a rádióban — már aki hallgatta —, hogy Szabolcs-Szat- márban idén több ezer diák „érett”. Érettségiz­tek, szakmunkásvizsgát tettek és kinek a megyében, kinek-kinek a megyén kí­vül jutott munkahely. Ma­radt vagy 250 fiatal, akikkel még nem tudni mi lesz. El­hangzott az is: fizikai mun­kára volt ajánlat, de azt nem vállalták, az nem kel­lett. Nem esett szó viszont a visszautasítás indoklásá­ról. Ez kimondatlanul is tudott. Mert mit mond, mit mondhat egy érettségizett fiatal, avagy a szülő ilyen esetekben: „Nem azért ta­nul az ember, hogy fizikai munkát végezzen.” Ez igaz. De nemkülönben igaz az is, hogy ma már egy érettségi bizonyítvány nem sokra jo­gosít. Érettségije tíz- és tíz­ezer szakmunkásnak, ha úgy tetszik, fizikai munkásnak van. A mai technika, tech­nológia nemcsak igényli, de megköveteli a magasabb szakmai és humán képzett­séget. Most azonban nem ez a téma, hanem általában a munka. Millió felnőtt a tanú: ke­vés az olyan ember széles e hazában, aki íróasztalnál, csakis íróasztalnál kezdte a pályafutását. Két-három év fizikai munkát — egyetemi felvétel előtt, családi okok miatt, esetleg mert nem volt más választás — nagyon so­kan végeztek. Nem vált az senkinek kárára, sőt! Gyakran hallani, hogy mér­nökök, orvosok, egyetemi tanárok, ha nem is dicse­kedve, de szeretettel emlé­keznek az itt, vagy ott eltöl­tött időkre, vagonkirakodás­ra, kőműves-segédmunká­ra, .gyári anyagmozgatásra. Nem törvényszerű, hogy ennek így kell lennie. Nem előírás, hogy ki-ki kóstolja meg élete nehezebb kenye­rét. Viszont az sem lehet, hogy az íróasztalok száma, az adminisztráció az érett­ségizők tömegével egyenes arányban növekedjék. Erre nincs szükség, ezt nem bír­ja el, sohasem bírná el az ország. Egyébként is a so­rok, az emberi sorsok idő­vel rendeződnek. Ki-ki megtalálja majd a helyét, a képzettségének, tudásának megfelelő beosztását. Addig is dolgozni illik. H a fizikgi munka van >; csak, akkor azt kell j végezni, mert ez jog, ! és kötelesség. Nem kell fél­ni. A tanultak nem vesznek kárba, a test nem satnyul el, a fizikai munka így is, úgy is csak erőt ad. Erőt, mert az az élet iskolája. Dolgozni, munkát végezni nem szé- j gyen.. S. E. Az Alkotmány Napján lisztavatás, vízi- és légiparádé, tíízijáték Augusztus 20-án — immár hagyományosan — a Kossuth Lajos téren ünnepélyesen avatják néphadseregünk új tisztjeit, ismét megrendezik a Parlament előtti Duna-sza- kaszon a vízi- és légiparádét, este pedig színpompás tűzijá­ték nyújt látványosságot — tájékoztatták az újságírókat kedden a Magyar Néphadse­reg és a Magyar Honvédelmi Szövetség képviselői a Ma­gyar Néphadsereg művelődési házában. A már esztendők óta kiala­kult programnak megfelelő­en az ünnepnapon délelőtt 10 órakor kezdődik a tisztavatás a Parlament és az Állami Zászló előtt. A Kossuth La­jos Katonai Főiskola, Zalka Máté Katonai Műszaki Főis­kola, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola, valamint a Karikás Frigyes Katonai Kollégium idén végzett hall­gatói 1977-ben kezdték meg tanulmányaikat és négy esz­tendő alatt nemcsak katonai ismereteket sajátítottak el, hanem különböző szakképe­sítést is szereztek. A tisztavatást követően 11,30 órakor kezdődik a vízi- és légiparádé, amelynek ren­dezője a Magyar Honvédelmi Szövetség budapesti szerveze­te. Az idén immár huszadik alkalommal veszik birtokuk­ba a Dunát és a légteret a Parlament előtt a Magyar Honvédelmi Szövetség sport­tolói, az MHSZ-szel együtt­működő szervek képviselői. A 21 órakor kezdődő tűzi­játék színpompás rénykoronát varázsol majd Budapestre. A Nitrokémia Ipartelepek dol­gozói és a Magyar Néphadse­reg katonái különös gonddal készítik elő az alkotmánynapi tűzijátékot. Lakás, rendelő, fúrott kút A gazdálkodást értékelte Vásárosnamény- ban a tanács vb Százmillió forinttal gaz­dálkodik ebben az "évben a V ásárosnaményi Váro­si Tanács. Hogyan hasz­nálták fel a rendelkezésük­re álló pénzt az első fél évben? — ezt értékelte ked­di ülésén a tanács végrehajtó bizottsága. Amint azt megál­lapították : a költségvetési gazdálkodás kiegyensúlyozott volt. Az utak-hidak fenntar­tására tervezett összegből megrendelték a Tanácsköz­társaság út egy részének kar­bantartási munkáit, s meg­teremtették a lehetőséget a Bocskai és Széchenyi utcák járdáinak felújítására. Elké­szült a Pöltemberg utca víz­elvezető rendszerének felújí­tása, s elkészültek a tervek néhány utca vízrendezésé­nek megoldására. A közvilágítás korszerűsí­tésére egymillónál nagyobb összeget költöttek, az egész­ségügyi ágazat 16 és fél mil­liót használt fel az egész év­re tervezett 32 millióból. A kulturális ágazatban az ok­tatási intézmények felújítá­sa jelenti most nyáron a leg­nagyobb munkát, de jutott pénz a kórustábor, a honis­mereti tábor, a fafaragótábor, a középiskolai kórusfesztivál megrendezésére is. A fejlesztési alap döntő ré­szét a célcsoportos beruházá­sokra használja fel a városi tanács. Folyamatban van az orvosi rendelő és 18 lakás építése, megkezdődött a Kos­suth utcán a kis ABC-ig ter­jedő, valamint a Mező, az Alkotmány és a Könyök' ut­cák által határolt terület ki­sajátítása, s elvégezték a múlt évről áthúzódott beru­házások hiánypótlási munká­it is. Fogadja már a vendégeket a 200 személyes kemping, se­gít a vízigények zökkenő- mentes kielégítésében a leen­dő vízműtelep mélyfúrású kútja, s zavartalan a kórház vízellátása is. A közeli na­pokban várható az OTP-fiók és az üzlethelyiségek átadása, s ezzel kedvezőbbé válik a város lakóinak ellátása. A végrehajtó bizottság be­számolót hallgatott meg az anya- és csecsemővédelem helyzetéről, majd elfogadták a KISZ városi-járási bizott­ságával kötött együttműkö­dési megállapodást. Több mint kétmillió Szabolcs-Szatmárnak Céltámogatás a közművelődés fejlesztésére A közművelődés fejleszté­sére, valamint az új kulturá-» lis szolgáltatások tárgyi fel­tételeinek megteremtésére idén közel 20 milliót fordít az Országos Közművelődési Tanács. Az OKT a közelmúlt­ban döntött a rendelkezésére álló alap szétosztásáról, előny­ben részesítve azokat az igé­nyeket, melyek a legfonto­sabb művelődéspolitikai fel­adatok megvalósításához kap­csolódnak, illetve a kulturális intézmé­nyekkel kevésbé ellátott kis településeken javít­ják a lakosság művelődé­si lehetőségeit. Hogyan részesül megyénk a központi kulturális támogatá­sokból? Erre kapturík választ a megyei tanács művelődés- ügyi osztályán. Megtudtuk, hogy a legjelentősebb össze­get az OKT közművelődési alapjából kapta megyénk hatféle célfeladatra. Ezenkí­vül számottevő a Művelődési Minisztérium, illetve az Ál­lami Ifjúsági Bizottság tá­mogatása is. Együttesen 2 millió 280 ezer forint a céltámogatá­sok összege. A legnagyobb tételt a me­gyei művelődési központ használhatja fel. Félmillió forintot fordíthatnak me­gyénk kis településein a kul­turális ellátás javítására, il­letve tanyai komplex köz- művelődési programok szer­vezésére. Az általános isko­lák és a művelődési házak közös rendezésű műsoraira, az együttműködés javítására, illetve gyermekeknek szóló programokra négyszázezer forintot utalnak át. Ugyan­csak a megyei művelődési központ kapott százezer fo­rintot a megye cigánylakos­ságának szervezendő alapis­mereti tanfolyamok, illetve a cigányfolklórt bemutató műsorok tájelőadásainak költségeire. Központi támogatással is fejlesztik megyénk könyvtárait. Ezúttal a mátészalkai könyv­tár kap 300 ezer forintot be­rendezésekre, a zenei részleg és a dokumentációs bázis ki­alakítására, és bővítésére, a nagykállói körzeti és a biri községi könyvtár pedig első­sorban a gyermekolvasók számának növelése érdeké­ben használhat fel százezer forintot az alapból. Hozzájá­rult az OKT az országos nepmuvesze- ti kiállítás költségeihez is: idén 250 ezer forinttal. Az OKT alapja mellett rendszeres támogatásban ré­szesülnek a megyék a Mű­velődési Minisztérium kultu­rális alapjából. A legutóbbi döntés Mátészalkának kedve­zett: 130 ezer forintot kap a város a zenei rendezvények színvonalának emeléséhez, hangszervásárláshoz. Nemrégiben hirdetett pá­lyázatot az Állami Ifjúsági Bizottság és a Művelődési Minisztérium a fiatalok szórakozását és művelődését szolgáló cél- támogatás elnyerésére. Ezen a pályázaton nyerte a megyei művelődési központ azt a félmillió forintot, me­lyet a közeljövőben ifjúsági létesítmények és táborok kulturális ellátására, vala­mint kis' településeken és tanyákon élő fiatalok szín­ház- és hangverseny-látoga­tásának támogatására fognak felhasználni. Országos Ifjú Gárda-szemle Nyíregyházán A sorrendben tizenegyedik országos Ifjú Gárda-szemle fiataljait péntektől Nyíregy­háza fogadja. Szabolcs-Szat- már székhelyén 690 gárdista veri fel táborát, valamennyi megyét egy-egy, a fővárost három szakasz képviseli, és jelen lesznek az eseményen az NDK-ban dolgozó KISZ-es fiatalok gárdaszakaszának tagjai is. A táborozás alatt több ver­senyt rendeznek. Szakmai ta­nácskozást tartanak. A gaz­dag, és változatos kultúrmű­sorokkal színesített országos szemle az eredményhirdetés­sel augusztus 19-én ér véget. Soron kívüli építőanyag a viharkárok helyreállításához A TÜZÉP kérésére a Tégla- és Cserépipari Tröszt vállala­tainak dolgozói soron kívüli szállításokkal segítik a vihar­tól és jégveréstől megsérült szabolcsi épületek helyreállí­tását. Korszerű épületfalaza­tok készítésére a fehérgyar­mati, a mátraderecskei és az egri gyárak ötmillió tégla­blokkot adnak a szabolcsi vá­sárlóknak, s már megkezdték a vasúti szállításokat. A meg­sérült kémények helyreállítá­sához az Észak-magyarorszá­gi Téglaipari Vállalat Put- nokról 300 ezer, az Alföldi Téglaipari Vállalat pedig Debrecenből és más gyárte­lepéről 150 ezer kis méretű tömör téglát küld. A békés­csabai gyáraktól 90 ezer tető­cserepet szállítanak a kami­onok, a bátaszéki vázkerá- miagyárban felajánlott 200 ezer tetőcserép továbbításáról pedig a vasút gondoskodik. A soron kívül kért téglaipari termékek szállításai egy-két napon belül befejeződnek, de az iparág dolgozói szükség esetén további pótszállítások­ról gondoskodnak. || Kelet­Magyarország ■ XXXVIII. évfolyam, 188. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981, augusztus 12., szerda . Száz hektáron telepítenek legelőt a kisari Új Élet Tsz-ben. Képünkön Török Lajos a vetéshez készíti elő a talajt. (Gaál Béla felvétele) gpjf' j; v*fSPjfjjP A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat törzsgyárában a szer' számgépek felújításához az alkatrészeket maguk állítják elő. (Jávor László felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents