Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-09 / 186. szám

Jövőre Nyíregyházán is lesz „S-modeil" Fehérgyarmati modellek Választék a divatbutikokban Az ember, különösen ha fiatal és a szebbik nemhez tartozik, él-hal a divatos öltözködésért. Munkásszállásokon megfigyel­hető, hogy a kis fizetésű lányok olykor másra sem gyűjtenek, mint egy-egy „menő” ruhada­rabra, amely rangot jelent a tár­saságban. A pénz többnyire könnyebben jön össze, mint az áhított öltözék. A legújabb di­vathullámok ugyanis inkább a turistautak csatornáin át jut­nak el hozzánk, semmint a ha­zai kereskedelmén. Persze távolról sem csak a ke­reskedők hibáztathatok. A magyar ipart általában a góliát méretű egységek jellemzik, s nem kivé­tel ez alól a konfekcióipar, a kötöttáruipar, sőt, a cipőipar sem. A nagyüzemek meglehető­sen lomhán követik az igénye­ket, inkább arra törekszenek, hogy minél nagyobb szériákat gyártsanak. Számukra ez a ki­fizetődőbb, és ez a biztonságo­sabb is. Nagy sorozatban pedig el sem lehetne adni például a répanadrágot, amit igazán ke­vesen viselhetnek: csupán.azok, akik egyszerre merészek, kar- csűak és nagyon fiatalok. Bár a divat minden iparilag fejlett országban nagy üzlet, a legújabb kreációk Párizsban és Londonban sem az áruházak fo­gasain jelennek meg először. Hanem hol? Természetesen a butikokban, a kis divatáruüzle­tekben. És tegyük hozzá — csil­lagászati árakon. No,' nem is az kéne nekünk. ami ott látható, és ami itt meg­fizethetetlen. Beérjük mi azzal, ami egyszerre viselhetönek is és tartós divatnak is bizonyul. Ezt azonban már, úgy tűnik, meg­célozhatjuk, sőt, meg is vehet­jük. Erre a derűlátó megállapítás­ra az ad okot, hogy a divat­szakmában megjelentek és mind nagyobb szerephez jutnak a kis­termelők, és áruik forgalmazói, a butikok. Nem, vagy legalábbis nemcak azokra a maszekokra gondolok, akik — visszaélve di­vatéhségünkkel — silány minő­ségű ruhaneműt kínálnak bor­sos áron valamelyik belvárosi ház udvari üzlethelyiségében, a villogó fényreklámok alatt. In­kább gondolok azokra a vállal­kozószellemű kereskedőkre, akik — az új rendelet értelmében — bérbe vettek egy-egy állami üz­letet, vagy valamelyik kiskeres­kedelmi vállalattal, szövetkezet­tel szerződve vezetik annak a cégére alatt a boltot. Másként, mint eddig, más árut kínálva. Nekik, akik szerződésben vagy bérletben vezetnek divatáruüzle­tet, több a lehetőségük, mint a hagyományos rendszerű boltok vezetőinek. Onnan vásárolnak árut, ahonnan akarnak, akár a magánkisiparostól, akár valame­lyik ktsz-től rendelnek, szabá­lyosan járnak el. És mivel a kockázatot maguk vállalják, ala­posan meggondolják, hogy mit szerezzenek be. Csakis olyan árut, amelynek piaca, vásárló- közönsége van. Itt vannak azután a Módi bu­tikok, a Divatáru Nagykereske­delmi Vállalat hasonló jellegű, de szerényebb választékú üzletei, amelyek hagyományos rendszer­ben működnek. És a közelmúlt­ban megjelent a versenytárs-há­lózat: a Skála-Coop beharan­gozta az „S-modell” üzleteket. A reklámkampány meghoz­ta a hatását: a nyitás utáni el­ső napokban akkora volt a vá­sárlók érdeklődése, hogy hosszú sorokban az utcán várakoztak a bejutásra. Hogyne, hiszen a Ská­la-Coop azt ígérte, butikjaiban mindent kínál, ami a jólöltözött- séghez szükséges: sportos és ele­gáns finomkonfekciót a szőrmé­től a blúzokon át egészen a für­dőruháig. „Az S-modell üzletek divattanácsadói — akik a diva­tot személyreszólónak tekintik — örömmel segítik önt abban, hogy kiválaszthassa, ami egyéniségé­nek, Ízlésének legmegfelelőbb” — hirdeti a legújabb butikháló­zat. / Bár a valóságban a válogatás, a vásárlás egyelőre nem ilyen elegáns és kényelmes körülmé­nyek között folyik, és az árak is egy kicsit magasak, tény, hogy az S-modell szintén valami újat hozott. A tervek szerint 1985-ig összesen 40 boltot nyitnak; jövő­re például Nyíregyházán, Szom­bathelyen, Tatabányán, Egerben. A nagy- és kistermelők áruit egyaránt forgalmazzák, de a kis szériákhoz — mint mondották — ragaszkodnak. (G. Zs.) A jobbszélső alkalmi ruha anyagának mintázata sugár-plisszé hatású. A fekete felsőrész gomboláspántját, kézelőjét és a vál­lát a szoknya anyaga diszíti. Elegáns dél­utáni ruha. Fehér-sötétkék-piros kockás, batisztcsip- kével díszített fodros aljú szoknya, fehér ingblúzzal. Az üni színű' steppelt mellény a szoknya anyagával van elszegve. EGÉSZSÉGÜNK Kinek kell szemüveg? A szemüveg múltja 1270-re nyúlik vissza, akkor használták először Itáliában. Természetesen sohasem „kedvtelésből” viselték. Ennek ellenére — sajnos ma is — sokan inkább feleslegesen erőltetik a szemüket, mintsem ehhez a segédeszközhöz folya­modnának. Pedig ez rossz köz­érzet, idegesség, fejfájás okozó­jává válhat. Sőt — idült kötőhár­tyahurutot is előidézhet. A homályos látásnak velejá­rója még a tevékenység közbe­ni mozdulattévesztés. Munka­végzéskor ez rosszabb hatásfo­kot — sok selejtet — és nem utolsósorban; balesetet okoz­hat. Mindezt — nem érdemes meg­várni ! Szemüveget kell viselniük mindazoknak, akiknek valamifé­le fénytörési hiba következté­ben a szem optikája nem tud éles képet közvetíteni az ideg- hártyára. Tudomásul kell vennünk, hogy az évek múlásával — sok egyéb élettani változás, „kopás” mellett — a szemlencse rugalmassága is csökken. Általában 40—45 év kö­rül már nem alkalmazkodik a közeli látáshoz. Ettől a kortól te­hát — már főleg olvasáshoz, de egyéb közeire látást igénylő te­vékenységhez is — szükségessé válik a szemüveg viselése. Ez alól csak azok kivételek, akik eleve rövidlátók! így két- három dioptriás fénytörési hi­bával idős korban is szem­üveg nélkül olvashatnak. Persze, nekik meg a távolra látáshoz van szükségük szemüvegre. Mindezek ismeretében mégis miért a szemüveg iránti idegen­kedés? A nemtörődömség mellett ta­lán a hiúság játszik ebben ve­zető szerepet. Sokan ugyanis az öregedés külső jelének bélyeg­zik a „pápaszemet”. Vajon éppen a szemüvegtől lesz öregebb — a szellemi teljesí­tőképesség csúcsán lévő — 40 éves ember? Hisszük: a kérdés­ben a válasz is benne van. Jóformán minden archoz lehet megfelelő formájú keretet kapni. Sőt — nem ritka eset, hogy a szemüveg küllem szempontjából is előnyös viselője számára. Azt is megfigyelheti bárki, hogy akit szemüveggel ismert és „szokott” meg, nélküle már kicsit idegen­nek, de legalábbis furcsának ér­zi az illetőt. A fejlődő tudomány a szem­üvegre szorulóknak is nyújt újat. A közvetlenül a szemre helyezhe­tő kontaktlencsét. A hiúságon túl nem közömbös, hogy a kontaktlencse — keret hí­ján — nem korlátozza a szem lá­tóterét. Autóvezetésnél különösen jelentős ez a tulajdonság. Nem párásodik, és nem kell óvni a le­eséstől. Viselőjét így nem akadá­lyozza a sportban és egyéb moz­gásigény-tevékenységben. Szaru­hártya-betegségek esetén és szür- kehályog-műtétek után is hasz­nálhatják. Viselése egyéni érzékenységtől is függ: legfeljebb napi 10—12 órán át hordható. Ha bármilyen panasz jelentkezne az említett időtartam alatt — a használati időt le kell rövidíteni. Fontos tanács, hogy a kontakt- lencsét éjszakára le kell venni, gondosan tisztán kell tartani. Vi­selésével kapcsolatos útmutatást a szemészeti szakrendelések, va­lamint Budapesten, a Bajcsy- Zsilinszky út 16. szám alatt ta­lálható szaküzlet nyújt. Mint azt tapasztalhatjuk, egye­lőre azért még a szemüveghasz­nálat vezet a kontaktlencsével szemben. Ne feledjük, hogy szemüveget — vizsgálat alapján — csak szakorvos írhat fel. Más szemüveget ne hordjunk, még ha „nagyszerűen” látunk is vele! Hasznos volna jobban odafi- figyelni a gyermekekre is. A kan­csal gyermekek későbbiekben már nem gyógyítható tompalátá­sa is megelőzhető az idejekorán elkezdett szemüvegviseléssel. A „négyszemű” gyermek egyébként gyakran hajlamos a társaitól va­ló félrehúzódásra. Nehezen ba­rátkozik — és ha a társai még csúfolják is — ez a rossz érzés akár depresszióba is torkollhat. A szülők és a pedagógusok ész­revételükkel sokat segíthetnek. Gyorsan elkészíthető sütemények TÖRÖK RUMTORTA Hozzávalók a tésztához: 25 dkg liszt, 7 dkg. vaj vagy margarin, 1 tojás, 6 dkg cukor, 2 kávéska­nál sütőpor, 1 csipet só, 4 evő- kanál tej Öntethez: 1,5 dl víz, 13 dkg cu­kor, 4 evőkanál rum. Díszítéshez: fél liter tejszín, ke" vés cukor, 4 evőkanál reszelt mogyoró, 10—12 db kandírozott gyümölcs. A lisztet, zsiradékot, tojást, cukrot, sütőport, sót és a tejet egy tálba tesszük és sima tésztává ki­dolgozzuk. Hideg helyre tesszük és állni hagyjuk. Liszttel beszórt nyújtódeszkán 1 cm vékonyra ki­nyújtjuk. 10 cm átmérőjű kerek formákat vágunk ki belőle és ki­zsírozott sütőlapra tesszük. Elő­melegített sütőben 20 percig szép barnára sütjük. A vizet és cukrot felfőzzük, majd rumot öntünk hozzá. A ke­rek süteményeket egy magas tál­ba tesszük és a forró folyadék­kal leöntjük. Állni hagyjuk és lehűtjük. Minden egyes süteményre fel­vert cukrozott tejszínhabot te­szünk, mogyorót szórunk a tete­jére és egy db kandírozott gyü­mölccsel díszítjük. BARACKLEKVÁROS SÜTEMÉNY Hozzávalók a tésztához: 2 cso­mag mélyhűtött levelestészta, 25 dkg vaj vagy margarin, 35 dkg liszt, 20 dkg cukor, 2 csomag va­níliacukor, 1 csipet só, 5 dkg re­szelt mandula. Ízesítéséhez: fél üveg sárgaba­rack lekvár, 1—2 evőkanál sárga­barack dzsem, 13 dkg porcukor, 1—2 evőkanál citromlé, 1—2 evő­kanál víz. A mélyhűtött levelestésztát fel­olvasztjuk. Megnedvesített sütő­lapra helyezzük. A zsiradékot felolvasztjuk és liszttel, cukor­ral, vaníliacukorral, sóval és re­szelt mandulával összekeverjük. A tésztára tesszük. Előmelegí­tett sütőben kb. fél órát sütjük. A baracklekvárt felforr ósí tjük és összekeverjük a sárgabarack dzsemmel. Miután átsült a tész­ta, megkenjük a lekvárral. A porcukrot, citromlevet és a vizet összekeverjük és a még forró tésztára öntjük. Majd ki­hűtjük és feldaraboljuk. KÓKUSZOS KOCKA (kb. 24 darab) Hozzávalók: 15 dkg liszt, fél kávéskanál sütőpor, 6 dkg cu­kor, 1 csomag vaníliacukor, 1 to­jás, 7 dkg vaj. Töltelékhez: 2 evőkanál barack- lekvár, 10 dkg vaj, 10 dkg cukor, 2 evőkanál víz, 20 dkg kókusz­reszelék. A lisztet és a sütőport gyúró­deszkára öntjük. Közepébe mé­lyedést nyomunk és beletesszük a tojást, cukrot, vaníliacukrot és vajpelyhet. Sima tésztává dolgozzuk. Fél­órát hideg helyen állni hagyjuk. Téglalap alakúra nyújtjuk ki (24x32 cm) és kizsírozott sütő lapra tesszük. Szélére vékony csík alufóliát teszünk körbe, hogy a tészta ne folyjon le. A tésztát baracklekvárral bekenjük. A töltelék készítéséhez a va­jat, cukrot, vaníliacukrot és a vizet felmelegítjük, amíg folyé­kony nem lesz. Belekeverjük a kókuszreszeléket és a masszát a tésztára tesszük. Előmelegített sütőben 1/4 órát sütjük. Még melegen 8x8 cm-es kockákra vágjuk, majd átlósan háromszög alakúra vágjuk. RAKOTT SÜTEMÉNY Hozzávalók a tésztához: 4 to­jás, 15 dkg cukor, 3 dkg sütőpor, 4 csepp rumaroma, 6 lap mély­hűtött leveles tészta. Töltelékhez: 1. 5 evőkanál víz, 7 dkg cukor, 3 evőkanál, na- rancsllkőr, 2. 2 kis db alma, 1 evőkanál cukor, 2 dkg vaj, 3. 10 dkg eperlekvár, 7 dkg apróra vágott mogyoró, 4. 10 dkg eper­lekvár, 1 kávéskanál citromlé. Tetejére: 1 tojássárgája, 1 evő­kanál tej, porcukor, 1 evőkanál citromlé. A tojásokat a cukorral habos­ra keverjük. A lisztet, sütőport és rumaromát hozzákeverjük. Egy kerek sütőformát alul kizsí­rozunk és pergamenpapírt te­szünk az aljára. A tésztát 4 rész­re vágjuk és egymás után 4—4 lapot kisütünk. A töltelékek: 1. A vizet a cukorral felforral­juk és lehűtjük. Hozzáöntjük a narancslikőrt. 2. Az almákat vékony szeletek­re vágjuk és cukorral és vajjal megbarnitjuk. Lehűtjük. 3. Az eperlekvárt és a mogyó- rót összekeverjük. 4. Az eperlekvárt citromlével összekeverjük. A mélyhűtött levelestészta la­pokat benedvesített sütőlapra szorosan egymás mellé tesszük. Széleit vizzel összeragasztjuk. Szögletesre kinyújtjuk. Az első tésztalapot ráhelyezzük és cukor- sziruppal bekenjük. Majd rá­tesszük az almás tölteléket. Rá­tesszük a második lapot és cu­korsziruppal bekenjük, és a mogyorós lekvárkeverékkel meg­kenjük. Rátesszük a harmadik lapot, szintén cukorsziruppal megkenjük és rákenjük a cit­romleves masszát. Ráhelyezzük a negyedik lapot és a maradék cukorsziruppal megkenjük. Tetejét tejjel elkevert tojás- sárgájával megkenjük. Előmele­gített sütőben 40 percig sütjük. A porcukrot és a citromlevet összekeverjük és a tortára önt­jük. Szürke tónusú mintás poliészter anyagból készült kétrészes ruha, érdekes vállmegol- dással. A kézelőjét mű velúr esik teszi hang-, súlyosabbá, amiből az öv is készült. Fehér kötött ruha fémszálas beszövéssel. A háromrészes együttes, amely szoknya, blúz, mellényből áll — praktikus viselet hű­vösebb napokon. A mellény vállrészét ki­hangsúlyozza a karöltőbe dolgozott szivacs­csík. Mohazöld szoknya, a mellény anyaga műve­lúr. A szoknya elöl dupla hólos, a mellény érdekes lyuggatásokkal díszített. Hozzáillő a mintás muszlin blúz. Fiatalok kedvelt összeállítása: a bő szok­nyák esetenként többszínű anyagból készül­nek, fodor, csipke és szaténszalag díszítés­sel. Jól kiegészíti az egyszínű ingblúz és az üni színű steppelt mellény. (S. A.) (Jávor felv.) ClSIAILIAIDMCITITlFieiN I MM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1981. augusztus 9.

Next

/
Thumbnails
Contents