Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-09 / 186. szám
KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1981. augusztus 9. Tisztelt...! A megszólításon töprengek. Talán „munkafelügyelőt” kellene írnom, de az alábbi eset láttán ezt is túl megtisztelőnek találom. Nemrégiben történt, hogy ön a faültető munkások között lépdelt peckesen, gondosan fésült dús szakállá- val. Durva hangjára lettem figyelmes, amivel a vízért baktató, közben falatozó beosztottjára förmedt. „Igyekezz nyavalyás, hozzad a vizet... Ne zabálj most, nem látod, hogy rád várunk?” Még ennél is fésületlenebbek voltak szavai. Nem lepődtem volna meg, ha a megszólított ugyancsak gorombán visz- szavág, szó szót követ, és tettlegességre kerül a sor. De a vízért küldött változatlan lassúsággal közeledett, csupán végigmérte önt. Ám látszott rajta, hogy a maga módján valamikor valahol törleszt majd a sértésből. Most mondhatná ön, hogy könnyű nekem prédikálni. Próbáljam inkább magam olyanokkal elvégeztetni a munkát, akik egész életükben a dolog köny- nyebbik végét fogták meg, ahelyett, hogy derekasan helytálltak volna. Nem egyszerű ezt elérni, de üdvözítő megoldásként nem fogadhatom el dologra „buzdító” szavait. Mint ahogy azt sem, amit ä „kancsuka-pattogtatásba” beleunva egy óra múlva tett. Hosszas csevegésbe mélyedt bájos hölgyismerősével, hátat fordítva embernek, szerszámnak, ültetendő fának. Hadd menjenek a dolgok a maguk rendjén, érzése szerint mindent megtett, amit kellett — a fizetésért. Miért írom le ilyen aprólékosan ezeket a részleteket? Mert az ön cselekedetében olyat vettem észre, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül. A „beosztottam”, a „dolgozóm” emberi méltóságának semmibe vételét. Legfőbb értékünk az ember — jelentjük ki sokszor, amikor gazdasági életünk továbbfejlesztésére, a nehézségek leküzdésére szerbe-számba vesszük lehetőségeinket, tartalékainkat. Napjainkban egyre nagyobb szerepet, egyre nagyobb feladatot kapnak a továbblépésben a középvezetők, és ezzel együtt nő a felelősségük is. Hiszen ők szervezik, irányítják közvetlenül a munkát, ők találkoznak napról napra a dolgozókkal. Egyáltalán nem mindegy, hogy mennyire figyelnek oda beosztottjaik mindennapi gondjaira, kikérik-e a véleményüket, hasznosítják-e javaslataikat. Ahhoz bizonyára nem fér kétség, hogy enélkül nincs jó munkahelyi légkör, és a jól végzett munka elképzelhetetlen ott, ahol a munkatársakra becsmérlések, sértések záporoznak. Riportban olvashattunk arról a szocialista brigádvezetőről, aki első munkásgenerációs dolgozóit folytonos szigorral tartotta össze. Vasfegyelemmel, személyes példamutatással kovácsolt belőlük munkasikereket elérő közösséget. Mígnem egy pofon, mellyel a brigádvezető hirtelen haragjában egyik munkatársát akarta „fegyelmezni”, megindította azt a lavinát, ami emberileg megsemmisítette, a vezetésre alkalmatlanná tette, a közösségét pedig helyrehozhatatlanul szétszórta. A történet tanulsága, hogy társadalmunkban a vasfegyelem sohasem válhat vakfegyelemmé. Ez a dolog egyik oldala. Nemcsak Ön mint munkafelügyelő nem képes emberibb közeledésre, hanem akad olyan beosztott is, aki a vezető barátságos gesztusaival visszaél. A partnerként közeledőben megérzi a „gyenge ellenfelet”, akire rá lehet kényszeríteni a saját akaratot. Ha nincs meg a „hagyományos” három lépés távolság, rögtön bratyizni kezd, és igyekszik a maga hasznára fordítani a helyzetet. Egyfelől tehát a múltból örökölt „hajcsár szellem”, másfelől a néppel nem vegyülő, „igazi” vezető ugyancsak kidobásra érett képe. Elavult, elhasznált, túlhaladott, ám kitartóan magunkkal cipelt viszony két oldala. Az egymás emberi értékeit tisztelő, az emberi méltóságot nem csorbító újhoz nem könnyű és nem rövid az út. De annyi bizonyos, hogy ahhoz az ön példája nem lehet irányadó! A Az utóbbi időben több olyan rendelet lá- w tott napvilágot, amely változtat az építkezésekről korábban megjelent szabályokon. Kérem, mondja el, milyen könnyítéseket tartalmaznak az új jogszabályok? — Ismét lehetővé vélt, hogy a zártkertek tulajdonosai 30 négyzetméter alapterületű gyümölcstárolókat építhessenek; természetesen építési engedély alapján. Lehetővé teszi • a rendelet azt is, hogy ezeket az épületeket a hatóság által előírt módon a hétvégi pihenés céljaira, tehát üdülésre hasznosíthassák az építtetők. Komoly engedményeket jelent, hogy bizonyos átalakításokkal, vagy átalakítások nélkül is engedélyezhető az egyes hétvégi házak, vagy üdülők lakáskénti hasznosítása. A meglévő lakóépületek optimális kihasználását szolgálja az úgynevezett tetőtér beépíthetősége. Végül az sem közömbös, hogy az új jogi szabályozások a fennmaradási engedélyek kiadását szorgalmazzák. Ez a gyakorlat nyelvén azt jelenti, hogy ahol egyáltalán lehetséges, ott mellőznünk kell az épületek lebontását. A Korábban a zártkertekben csak 12 négy- ^ zetméteres alapterületű szerszámos kamrát építhettek, az előbbi válaszában pedig 30 négyzetméterről esett szó. Mi lesz . az engedélyezési gyakorlat akkor, ha az emberek élni akarnak ezzel a lehetőséggel? — Alapvető jogelv, hogy ha egyes jogszabályok egymásnak ellentmondóak, úgy az állampolgárok javára a kedvezőbbet kell alkalmazni. Ebben az esetben részben a kedvezőbb lehetőségek miatt, részben pedig az új szabályozás miatt adhatnak hatóságaink 30 négyzetméternyi építményre engedélyt. Itt a jogalkotót az a tendencia vezette, hogy a zártkerti termékek tárolása, a hétvégi szabad idő racionális kihasználása minél kedvezőbb adottságokkal történjék. Szeretném megjegyezni, hogy néhány héten belül pontosan körül kell határolni: melyik zártkertben, milyen használati célok szerint adják ki hatóságaink az építési engedélyeket. A Terveznek-e a megye területén olyan ^ parcellázásokat, ahol üdülőket, vagy gyümölcstárolókat lehet építeni, s hogyan lehet ezeket megvásárolni? — A tanácsok feladata a lakosság igényeinek — a lehetőségek határain belüli — kielégítése. Tudomásul kell venni, hogy a hétvégi házak (üdülők) építése iránti igény jogos, hisz köztudott, hogy a közeljövőben általánossá válik az ötnapos munkahét. Ebből következik, hogy ahol nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmas a föld, ott rövid időn belül foglalkoznunk kell a parcellázások lehetőségeivel. Ezt tervezzük is! Megjegyzem viszont, hogy a magyar állam, illetve a tanácsok részéről megszűnt a telkek — a zártkertek — eladása, s ez év január 1. napjától a „tartós földhasználat” jogintézménye az előírás, ami legalább 50 éves birtoklást (használatot) jelent. A Ha valaki tartós használatba kap a ta- ^ nácstól egy területet, nyilván épít rá valamilyen épületet. Mi lesz 50 év múlva ennek az épületnek a sorsa? — A tartós földhasználat örökölhető és az ■épület fennállásáig is kinyilvánítható. Ez tulajdonképpen a tulajdonjog egy speciális formája. Ha az épület tulajdonosa 50 év múlva még él, újra megválthatja a következő 50 évre a tartós földhasználatot, de ezt tehetik az örökösök is, akik minden szempontból elsőbbséget élveznek a beépített terület használatában. A Az új jogszabályok között ismertük meg w a jogellenes építkezések megakadályozásáról szóló rendeletet. Milyen tényezők tették szükségessé a korábbi jogszabályok megváltoztatását? — Sajnálatos módon az 1973-ban közzétett joganyag nem mindenben érte el célját. Az állampolgárok jelentékeny részéről elmondható az önkéntes jogkövetés, azonban akadtak; olyanok, akik az építkezés árába eleve bekalkulálták az építésrendészeti bírság Ösz- szegét, vagyis a műszaki érték 10 százalékát és vállalva a hatósági elbontás kockázatát, engedély nélkül, vagy a kiadott építési engedélytől lényegesen eltérő módon építkeztek. A Melyek ennek az új jogszabálynak a főbb ^ mondanivalói? — A települések okszerű és optimális fejlesztésének alapja a rendezési terv. Éppen ezért rövid időn belül felül kell vizsgálni a szóban forgó rendezési terveket, továbbá fel kell mérni, hogy mely településekre szükséges új rendezési tervek elkészíttetése. A pénzügyi lehetőségektől függően gondoskodni kell a szükségletnek megfelelő lakó- és üdülőtelkek kialakításáról. Ebből értelemszerűen következik, hogy a feleslegessé vált építési tilalmakat fel kell oldani. A szocialista humánum érvényesülése érdekében lehetőleg törekedni kell arra, hogy a jogellenesen megépített lakásokat, melléképületeket átalakítsák, vagyis fennmaradási engedélyt kapjanak az építtetők. 9 Mi az építési tilalom célja? — Elsődleges célja, hogy a helyi tanácsok biztosítani tudják településük egy-egy résznek fennmaradását változatlan formában, illetve meg tudják akadályozni a rendezési tervben foglaltakkal ellentétes felhasználást. A tilalom alatt álló telek nem osztható meg és nem építhető be, csak az élet- és közbiztonságot veszélyeztető állapot megszüntetésére szolgáló munkákat lehet elvégezni. Ügy gondolom, érthető dolog, ha egy tanács nem enged bővítéseket, átalakításokat végezni egy néhány év múlva lebontásra kerülő épületben. A Azt hiszem, mindketten tudnánk olyan területet említeni, ahol évek óta építési tilalom van és nem történik semmi. Ez az állapot a legtöbb esetben hátrányos az ott lakó embereknek. Mennyi ideig tartható fenn ilyen állapot? — Az építési tilalmat csak feltétlenül szükséges területre és időtartamra szabad fenntartani, ezért a feloldás lehetőségét időszakonként felül kell vizsgálni. Ha a tilalom a tulajdonost jogos lakóházépítési szándékában gátolja, úgy számára — kisajátítási eljárás nélkül — beépíthető cseretelket kell biztosítani. Az öt évnél hosszabb ideje építési tilalommal terhelt terület tulajdonosa kérheti telkének kisajátítását, de csak abban az esetben, ha cseretelekre jogosult, vagy ha szociális körülményei miatt nem tud a cseretelek beépítésére kötelezettséget vállalni. • Hogyan változott az építésrendészeti bír- w ság összege? — Az eddigi 10 százalékkal szemben az építésrendészeti bírság összege az engedély nélkül épített létesítmény értékének 10 és 50 százalék között változik. El kell mondanom, mert az is hátrányt jelent, hogy a szabálytalanul megépített létesítmény esetében házadómentesség vagy házadókedvezmény még fennmaradási engedély alapján sem adható. A Csak az engedély nélkül építkezőt sújtja w a jogszabály? — Nem. Törölni kell a tervezői névjegyzékből azokat a magántervezőket, akik a rendezési tervekkel, vagy az Országos Építésügyi Szabályzattal ellentétesen készítenek terveket, a kivitelezést végző kisiparosok ellen pedig szabálysértési feljelentést kell tenni, illetve intézkedni kell iparjogosítványaik megvonására. Ha maga a hatóság sem teljes mértékben áll hivatása magaslatán, akkor a mulasztó tanácsi dolgozóval szemben fegyelmi eljárás indítandó, hisz a tételes joganyag szabályozza, hogy az építésügyi hatóság — a jogellenes építkezés tudomására jutásától számítottan — csak egy éven belül intézkedhet. A Nemcsak állampolgárok, hanem váliala- ^ tok (jogi személyek) is végezhetnek jogellenes építkezéseket. Vonatkozik-e rájuk is a jogszabály? — Igen! Ilyen esetekben még fokozottabb hatósági kontroll szükséges és fegyelmi eljárást kell kezdeményezni, sőt bontás esetén — társadalmi tulajdonról lévén szó — még a népgazdasági károkozás jogesete is előtérbe kerülhet, ami egyes esetekben akár bűnvádi eljárás bevezetését is maga után vonja. 9 Milyen lesz a bírságok nagyságrendje? — A bírság lakóépület esetében 10—20 százalék, melléképület és melléképítmény esetében 20—30 százalék, üdülőépület és külterületen létesített bármilyen rendeltetésű építmény esetében 30—40 százalék, sőt egyes kiemelkedő jelentőségű településeken (műemléki, városképi szempontból védett település- részeken) 50 százalék. A Mérsékelhetik-e a kivetett bírságössze- ^ geket a felsőbb szintű építési hatóságok? — A jogszabály megtiltja az építésrendészeti bírság elengedését vagy mérséklését. Kivéve, ha a kivetés rossz számítás alapján történt, vagy jogszabálysértő. A Kiszabhatnak-e akkor is bírságot, ha az ^ állampolgár nem tér el lényegesen az építési engedélytől? — Csak azokkal az állampolgárokkal szemben alkalmazzuk a bírságolás eszközeit, akik jelentősen térnek el az építési engedélytől, ami különben az engedélyezett helyszínrajzi elhelyezést vagy alaprajzi elrendezést, rendeltetést, nagyságot, szerkezeti megoldást vagy külső megjelenést érint. Minden más esetben csak a szabálysértési eljátáshoz folyamodunk, de azokban az esetekben, amikor az építésügyi hatóság valamilyen megoldást különben is engedélyezett volna, a humánus hatósági megoldásokra orientáljuk alsóbb fokú szakigazgatási szerveinket. Egyébként néhány napon belül konkrét útbaigazítást kapnak az egységes megyei gyakorlat kialakításáról a megyei tanács végrehajtó bizottsága által képviselt elvek szerint. A Mi történik azokban az esetekben, amikor az építtetők a hatóság által megjelölt határidőn belül elbontják, vagy átalakítják a jogellenesen megépített létesítményt? — Ezekben az esetekben az építésügyi hatóság a bírságfizetési kötelezettséget megszünteti. A Célszerű lenne, ha olvasóinkat tájékoztatnák a jogszabály esetleges visszamenőleges hatályáról! Melyek az ezzel kapcsolatos tudnivalók? — Az új jogszabály ez év július elején lépett hatályba. A korábban szabálytalanul megépített épületekre még a régi (10 százalékos értékű) építésrendészeti bírság szabható ki. A Az engedély nélküli építkezések döntő oka az állampolgárok fegyelmezetlensége. De nem tartja lehetségesnek, hogy sok embert visszatart az engedély megszerzésével járó hosszas tortúra? — Nem hinném, hogy ez lényeges akadály lenne, inkább arra gondolhatok, hogy sokan nem tudják: mihez kell engedélyt kérni. Ami a tortúrát illeti, arra azt mondom, az utóbbi években többször is egyszerűsítették az építési engedélyek megszerzésének módját, nagy könnyítést jelentenek a könnyen beszerezhető ajánlott típustervek. s A Tulajdonképpen mit lehet engedély nélkül építeni? — Építési engedély és bejelentés nélkül lehet homlokzatot, vagy tetőzetet felújítani, meglévő épületben válaszfalat húzni, vagy bontani, ha ezzel az épület rendeltetése, vagy használati módja nem változik meg, nem változik emiatt a lakásszám, a szobaszám. Építeni lehet másfél méternél alacsonyabb növényházat, húsfüstölőt, bontani lehet 150 köbméternél kisebb, de nem lakás céljára szolgáló épületet. Természetesen ezeket az építkezéseket és bontásokat is csak a rendezési tervnek megfelelően, az általános ér- véryű építési, közegészségügyi, tűzvédelmi előírások megtartásával lehet elvégezni. A Mi a véleménye: milyen hatása lesz az w új jogszabálynak? — Optimisták vagyunk, hiszünk az állampolgárok törvénytiszteletében, de ugyanakkor bízunk az építésügyi hatóságok fokozott odafigyelésében, ami azt jelenti, hogy az építésigazgatási apparátus dolgozói elsősorban nem a megtorlások eszközeihez folyamodnak majd, hanem idejekorán intézkednek mind a népgazdasági, mind pedig az állampolgári érdekek megóvására. A A sajtó, illetve a kommunikációs szer- w vek hogyan segíthetik a tanácsi hatóságok munkáját? — Kétségtelenül szigorúbb tennivalók hárulnak az építésigazgatási szervekre, azonban ez a teendők summájának csak egy hányada. Ha ugyanis egy adott lakóépületet, vagy üdülőt le kell bontani, akkor a nép- gazdasági összvagyon egy meghatározott része semmisül meg. Népgazdaságilag tehát feltétlenül káros, hogy a hatósági munkát ez az utolsó és drasztikus intézkedés jellemezze. Kívánalom következésképpen a „hatósági megelőzési munka”, az úgynevezett építés- igazgatási prevenció. A jogellenes építkezéseket éppen ezért csírájában kell megakadályozni, vagyis akkor járnak el helyesen és törvényszerűen a hatóságok, ha még az „alapárokásás” stádiumában intézkednek. Bizonyosra vehető, hogy az építtetők általában törvénytisztelő emberek és nyilván mind kevesebb alkalommal kell majd a hatóságoknak beavatkozniok. Jó lenne, ha a sajtó nemcsak ez esetben adna hangot a jogellenes építtetői magatartások megakadályozásának, hanem időről időre visszatérne erre a témára. Az lenne az optimális, ha Szabolcs-Szatmár- ban mindenki megértené, hogy nem érdemes az építkezések alkalmával mellőzni az engedély beszerzését, vagy egy meglévő engedély birtokában eltérni attól. Köszönöm a beszélgetést. Balogh József Vasárnapr INTERJÚ i dr. Vityi Tiborral, a megyei tanács vb. osztályvezető-helyettesével az építkezésekről
