Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-09 / 186. szám

KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1981. augusztus 9. Tisztelt...! A megszólításon töprengek. Talán „munkafelügyelőt” kellene írnom, de az alábbi eset láttán ezt is túl megtisztelő­nek találom. Nemrégiben történt, hogy ön a faültető munkások között lépdelt peckesen, gondosan fésült dús szakállá- val. Durva hangjára lettem figyelmes, amivel a vízért baktató, közben falatozó beosztottjára förmedt. „Igyekezz nyava­lyás, hozzad a vizet... Ne zabálj most, nem látod, hogy rád várunk?” Még ennél is fésületlenebbek voltak szavai. Nem lepődtem volna meg, ha a megszólított ugyancsak gorombán visz- szavág, szó szót követ, és tettlegességre kerül a sor. De a vízért küldött válto­zatlan lassúsággal közeledett, csupán végigmérte önt. Ám látszott rajta, hogy a maga módján valamikor valahol tör­leszt majd a sértésből. Most mondhatná ön, hogy könnyű nekem prédikálni. Próbáljam inkább magam olyanokkal elvégeztetni a mun­kát, akik egész életükben a dolog köny- nyebbik végét fogták meg, ahelyett, hogy derekasan helytálltak volna. Nem egyszerű ezt elérni, de üdvözítő megol­dásként nem fogadhatom el dologra „buzdító” szavait. Mint ahogy azt sem, amit ä „kancsuka-pattogtatásba” bele­unva egy óra múlva tett. Hosszas cseve­gésbe mélyedt bájos hölgyismerősével, hátat fordítva embernek, szerszámnak, ültetendő fának. Hadd menjenek a dol­gok a maguk rendjén, érzése szerint mindent megtett, amit kellett — a fize­tésért. Miért írom le ilyen aprólékosan eze­ket a részleteket? Mert az ön cseleke­detében olyat vettem észre, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül. A „beosz­tottam”, a „dolgozóm” emberi méltósá­gának semmibe vételét. Legfőbb értékünk az ember — jelent­jük ki sokszor, amikor gazdasági éle­tünk továbbfejlesztésére, a nehézségek leküzdésére szerbe-számba vesszük le­hetőségeinket, tartalékainkat. Napjaink­ban egyre nagyobb szerepet, egyre na­gyobb feladatot kapnak a továbblé­pésben a középvezetők, és ezzel együtt nő a felelősségük is. Hiszen ők szerve­zik, irányítják közvetlenül a munkát, ők találkoznak napról napra a dolgo­zókkal. Egyáltalán nem mindegy, hogy mennyire figyelnek oda beosztottjaik mindennapi gondjaira, kikérik-e a vé­leményüket, hasznosítják-e javaslatai­kat. Ahhoz bizonyára nem fér kétség, hogy enélkül nincs jó munkahelyi lég­kör, és a jól végzett munka elképzelhe­tetlen ott, ahol a munkatársakra becs­mérlések, sértések záporoznak. Riportban olvashattunk arról a szo­cialista brigádvezetőről, aki első mun­kásgenerációs dolgozóit folytonos szi­gorral tartotta össze. Vasfegyelemmel, személyes példamutatással kovácsolt belőlük munkasikereket elérő közössé­get. Mígnem egy pofon, mellyel a bri­gádvezető hirtelen haragjában egyik munkatársát akarta „fegyelmezni”, meg­indította azt a lavinát, ami emberileg megsemmisítette, a vezetésre alkalmat­lanná tette, a közösségét pedig helyre­hozhatatlanul szétszórta. A történet ta­nulsága, hogy társadalmunkban a vas­fegyelem sohasem válhat vakfegyelem­mé. Ez a dolog egyik oldala. Nemcsak Ön mint munkafelügyelő nem képes embe­ribb közeledésre, hanem akad olyan be­osztott is, aki a vezető barátságos gesz­tusaival visszaél. A partnerként köze­ledőben megérzi a „gyenge ellenfelet”, akire rá lehet kényszeríteni a saját aka­ratot. Ha nincs meg a „hagyományos” három lépés távolság, rögtön bratyizni kezd, és igyekszik a maga hasznára for­dítani a helyzetet. Egyfelől tehát a múltból örökölt „haj­csár szellem”, másfelől a néppel nem vegyülő, „igazi” vezető ugyancsak kido­básra érett képe. Elavult, elhasznált, túlhaladott, ám kitartóan magunkkal cipelt viszony két oldala. Az egymás emberi értékeit tisztelő, az emberi mél­tóságot nem csorbító újhoz nem könnyű és nem rövid az út. De annyi bizonyos, hogy ahhoz az ön példája nem lehet irányadó! A Az utóbbi időben több olyan rendelet lá- w tott napvilágot, amely változtat az épít­kezésekről korábban megjelent szabályo­kon. Kérem, mondja el, milyen könnyí­téseket tartalmaznak az új jogszabályok? — Ismét lehetővé vélt, hogy a zártkertek tulajdonosai 30 négyzetméter alapterületű gyümölcstárolókat építhessenek; természete­sen építési engedély alapján. Lehetővé teszi • a rendelet azt is, hogy ezeket az épületeket a hatóság által előírt módon a hétvégi pihe­nés céljaira, tehát üdülésre hasznosíthassák az építtetők. Komoly engedményeket jelent, hogy bizonyos átalakításokkal, vagy átalakí­tások nélkül is engedélyezhető az egyes hét­végi házak, vagy üdülők lakáskénti haszno­sítása. A meglévő lakóépületek optimális ki­használását szolgálja az úgynevezett tetőtér beépíthetősége. Végül az sem közömbös, hogy az új jogi szabályozások a fennmara­dási engedélyek kiadását szorgalmazzák. Ez a gyakorlat nyelvén azt jelenti, hogy ahol egyáltalán lehetséges, ott mellőznünk kell az épületek lebontását. A Korábban a zártkertekben csak 12 négy- ^ zetméteres alapterületű szerszámos kam­rát építhettek, az előbbi válaszában pe­dig 30 négyzetméterről esett szó. Mi lesz . az engedélyezési gyakorlat akkor, ha az emberek élni akarnak ezzel a lehetőség­gel? — Alapvető jogelv, hogy ha egyes jogsza­bályok egymásnak ellentmondóak, úgy az állampolgárok javára a kedvezőbbet kell al­kalmazni. Ebben az esetben részben a ked­vezőbb lehetőségek miatt, részben pedig az új szabályozás miatt adhatnak hatóságaink 30 négyzetméternyi építményre engedélyt. Itt a jogalkotót az a tendencia vezette, hogy a zártkerti termékek tárolása, a hétvégi sza­bad idő racionális kihasználása minél ked­vezőbb adottságokkal történjék. Szeretném megjegyezni, hogy néhány héten belül pon­tosan körül kell határolni: melyik zártkert­ben, milyen használati célok szerint adják ki hatóságaink az építési engedélyeket. A Terveznek-e a megye területén olyan ^ parcellázásokat, ahol üdülőket, vagy gyümölcstárolókat lehet építeni, s ho­gyan lehet ezeket megvásárolni? — A tanácsok feladata a lakosság igényei­nek — a lehetőségek határain belüli — ki­elégítése. Tudomásul kell venni, hogy a hét­végi házak (üdülők) építése iránti igény jo­gos, hisz köztudott, hogy a közeljövőben ál­talánossá válik az ötnapos munkahét. Ebből következik, hogy ahol nagyüzemi gazdálko­dásra nem alkalmas a föld, ott rövid időn belül foglalkoznunk kell a parcellázások le­hetőségeivel. Ezt tervezzük is! Megjegyzem viszont, hogy a magyar állam, illetve a ta­nácsok részéről megszűnt a telkek — a zárt­kertek — eladása, s ez év január 1. napjától a „tartós földhasználat” jogintézménye az előírás, ami legalább 50 éves birtoklást (hasz­nálatot) jelent. A Ha valaki tartós használatba kap a ta- ^ nácstól egy területet, nyilván épít rá va­lamilyen épületet. Mi lesz 50 év múlva ennek az épületnek a sorsa? — A tartós földhasználat örökölhető és az ■épület fennállásáig is kinyilvánítható. Ez tu­lajdonképpen a tulajdonjog egy speciális for­mája. Ha az épület tulajdonosa 50 év múlva még él, újra megválthatja a következő 50 évre a tartós földhasználatot, de ezt tehetik az örökösök is, akik minden szempontból el­sőbbséget élveznek a beépített terület hasz­nálatában. A Az új jogszabályok között ismertük meg w a jogellenes építkezések megakadályozá­sáról szóló rendeletet. Milyen tényezők tették szükségessé a korábbi jogszabá­lyok megváltoztatását? — Sajnálatos módon az 1973-ban közzétett joganyag nem mindenben érte el célját. Az állampolgárok jelentékeny részéről elmond­ható az önkéntes jogkövetés, azonban akad­tak; olyanok, akik az építkezés árába eleve bekalkulálták az építésrendészeti bírság Ösz- szegét, vagyis a műszaki érték 10 százalékát és vállalva a hatósági elbontás kockázatát, engedély nélkül, vagy a kiadott építési en­gedélytől lényegesen eltérő módon építkez­tek. A Melyek ennek az új jogszabálynak a főbb ^ mondanivalói? — A települések okszerű és optimális fej­lesztésének alapja a rendezési terv. Éppen ezért rövid időn belül felül kell vizsgálni a szóban forgó rendezési terveket, továbbá fel kell mérni, hogy mely településekre szüksé­ges új rendezési tervek elkészíttetése. A pénzügyi lehetőségektől függően gondoskod­ni kell a szükségletnek megfelelő lakó- és üdülőtelkek kialakításáról. Ebből értelem­szerűen következik, hogy a feleslegessé vált építési tilalmakat fel kell oldani. A szocia­lista humánum érvényesülése érdekében le­hetőleg törekedni kell arra, hogy a jogelle­nesen megépített lakásokat, melléképülete­ket átalakítsák, vagyis fennmaradási enge­délyt kapjanak az építtetők. 9 Mi az építési tilalom célja? — Elsődleges célja, hogy a helyi tanácsok biztosítani tudják településük egy-egy rész­nek fennmaradását változatlan formában, il­letve meg tudják akadályozni a rendezési tervben foglaltakkal ellentétes felhasználást. A tilalom alatt álló telek nem osztható meg és nem építhető be, csak az élet- és közbiz­tonságot veszélyeztető állapot megszünteté­sére szolgáló munkákat lehet elvégezni. Ügy gondolom, érthető dolog, ha egy tanács nem enged bővítéseket, átalakításokat végezni egy néhány év múlva lebontásra kerülő épü­letben. A Azt hiszem, mindketten tudnánk olyan területet említeni, ahol évek óta építési tilalom van és nem történik semmi. Ez az állapot a legtöbb esetben hátrányos az ott lakó embereknek. Mennyi ideig tartható fenn ilyen állapot? — Az építési tilalmat csak feltétlenül szük­séges területre és időtartamra szabad fenn­tartani, ezért a feloldás lehetőségét idősza­konként felül kell vizsgálni. Ha a tilalom a tulajdonost jogos lakóházépítési szándéká­ban gátolja, úgy számára — kisajátítási el­járás nélkül — beépíthető cseretelket kell biztosítani. Az öt évnél hosszabb ideje építési tilalommal terhelt terület tulajdonosa kér­heti telkének kisajátítását, de csak abban az esetben, ha cseretelekre jogosult, vagy ha szociális körülményei miatt nem tud a cse­retelek beépítésére kötelezettséget vállalni. • Hogyan változott az építésrendészeti bír- w ság összege? — Az eddigi 10 százalékkal szemben az építésrendészeti bírság összege az engedély nélkül épített létesítmény értékének 10 és 50 százalék között változik. El kell mondanom, mert az is hátrányt jelent, hogy a szabályta­lanul megépített létesítmény esetében ház­adómentesség vagy házadókedvezmény még fennmaradási engedély alapján sem adható. A Csak az engedély nélkül építkezőt sújtja w a jogszabály? — Nem. Törölni kell a tervezői névjegy­zékből azokat a magántervezőket, akik a ren­dezési tervekkel, vagy az Országos Építés­ügyi Szabályzattal ellentétesen készítenek terveket, a kivitelezést végző kisiparosok el­len pedig szabálysértési feljelentést kell ten­ni, illetve intézkedni kell iparjogosítványaik megvonására. Ha maga a hatóság sem teljes mértékben áll hivatása magaslatán, akkor a mulasztó tanácsi dolgozóval szemben fegyel­mi eljárás indítandó, hisz a tételes joganyag szabályozza, hogy az építésügyi hatóság — a jogellenes építkezés tudomására jutásától számítottan — csak egy éven belül intézked­het. A Nemcsak állampolgárok, hanem váliala- ^ tok (jogi személyek) is végezhetnek jog­ellenes építkezéseket. Vonatkozik-e rá­juk is a jogszabály? — Igen! Ilyen esetekben még fokozottabb hatósági kontroll szükséges és fegyelmi el­járást kell kezdeményezni, sőt bontás esetén — társadalmi tulajdonról lévén szó — még a népgazdasági károkozás jogesete is előtérbe kerülhet, ami egyes esetekben akár bűnvádi eljárás bevezetését is maga után vonja. 9 Milyen lesz a bírságok nagyságrendje? — A bírság lakóépület esetében 10—20 szá­zalék, melléképület és melléképítmény ese­tében 20—30 százalék, üdülőépület és külte­rületen létesített bármilyen rendeltetésű épít­mény esetében 30—40 százalék, sőt egyes ki­emelkedő jelentőségű településeken (műem­léki, városképi szempontból védett település- részeken) 50 százalék. A Mérsékelhetik-e a kivetett bírságössze- ^ geket a felsőbb szintű építési hatóságok? — A jogszabály megtiltja az építésrendé­szeti bírság elengedését vagy mérséklését. Kivéve, ha a kivetés rossz számítás alapján történt, vagy jogszabálysértő. A Kiszabhatnak-e akkor is bírságot, ha az ^ állampolgár nem tér el lényegesen az építési engedélytől? — Csak azokkal az állampolgárokkal szem­ben alkalmazzuk a bírságolás eszközeit, akik jelentősen térnek el az építési engedélytől, ami különben az engedélyezett helyszínrajzi elhelyezést vagy alaprajzi elrendezést, ren­deltetést, nagyságot, szerkezeti megoldást vagy külső megjelenést érint. Minden más esetben csak a szabálysértési eljátáshoz fo­lyamodunk, de azokban az esetekben, ami­kor az építésügyi hatóság valamilyen meg­oldást különben is engedélyezett volna, a humánus hatósági megoldásokra orientáljuk alsóbb fokú szakigazgatási szerveinket. Egyébként néhány napon belül konkrét útba­igazítást kapnak az egységes megyei gyakor­lat kialakításáról a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága által képviselt elvek szerint. A Mi történik azokban az esetekben, ami­kor az építtetők a hatóság által megje­lölt határidőn belül elbontják, vagy át­alakítják a jogellenesen megépített lé­tesítményt? — Ezekben az esetekben az építésügyi ha­tóság a bírságfizetési kötelezettséget meg­szünteti. A Célszerű lenne, ha olvasóinkat tájékoz­tatnák a jogszabály esetleges visszame­nőleges hatályáról! Melyek az ezzel kap­csolatos tudnivalók? — Az új jogszabály ez év július elején lé­pett hatályba. A korábban szabálytalanul megépített épületekre még a régi (10 száza­lékos értékű) építésrendészeti bírság szab­ható ki. A Az engedély nélküli építkezések döntő oka az állampolgárok fegyelmezetlensé­ge. De nem tartja lehetségesnek, hogy sok embert visszatart az engedély meg­szerzésével járó hosszas tortúra? — Nem hinném, hogy ez lényeges akadály lenne, inkább arra gondolhatok, hogy sokan nem tudják: mihez kell engedélyt kérni. Ami a tortúrát illeti, arra azt mondom, az utóbbi években többször is egyszerűsítették az épí­tési engedélyek megszerzésének módját, nagy könnyítést jelentenek a könnyen beszerezhe­tő ajánlott típustervek. s A Tulajdonképpen mit lehet engedély nél­kül építeni? — Építési engedély és bejelentés nélkül lehet homlokzatot, vagy tetőzetet felújítani, meglévő épületben válaszfalat húzni, vagy bontani, ha ezzel az épület rendeltetése, vagy használati módja nem változik meg, nem változik emiatt a lakásszám, a szobaszám. Építeni lehet másfél méternél alacsonyabb növényházat, húsfüstölőt, bontani lehet 150 köbméternél kisebb, de nem lakás céljára szolgáló épületet. Természetesen ezeket az építkezéseket és bontásokat is csak a rende­zési tervnek megfelelően, az általános ér- véryű építési, közegészségügyi, tűzvédelmi előírások megtartásával lehet elvégezni. A Mi a véleménye: milyen hatása lesz az w új jogszabálynak? — Optimisták vagyunk, hiszünk az állam­polgárok törvénytiszteletében, de ugyanak­kor bízunk az építésügyi hatóságok fokozott odafigyelésében, ami azt jelenti, hogy az épí­tésigazgatási apparátus dolgozói elsősorban nem a megtorlások eszközeihez folyamodnak majd, hanem idejekorán intézkednek mind a népgazdasági, mind pedig az állampolgári érdekek megóvására. A A sajtó, illetve a kommunikációs szer- w vek hogyan segíthetik a tanácsi hatósá­gok munkáját? — Kétségtelenül szigorúbb tennivalók há­rulnak az építésigazgatási szervekre, azon­ban ez a teendők summájának csak egy há­nyada. Ha ugyanis egy adott lakóépületet, vagy üdülőt le kell bontani, akkor a nép- gazdasági összvagyon egy meghatározott ré­sze semmisül meg. Népgazdaságilag tehát fel­tétlenül káros, hogy a hatósági munkát ez az utolsó és drasztikus intézkedés jellemezze. Kívánalom következésképpen a „hatósági megelőzési munka”, az úgynevezett építés- igazgatási prevenció. A jogellenes építkezé­seket éppen ezért csírájában kell megakadá­lyozni, vagyis akkor járnak el helyesen és törvényszerűen a hatóságok, ha még az „alapárokásás” stádiumában intézkednek. Bi­zonyosra vehető, hogy az építtetők általában törvénytisztelő emberek és nyilván mind ke­vesebb alkalommal kell majd a hatóságoknak beavatkozniok. Jó lenne, ha a sajtó nemcsak ez esetben adna hangot a jogellenes építte­tői magatartások megakadályozásának, ha­nem időről időre visszatérne erre a témára. Az lenne az optimális, ha Szabolcs-Szatmár- ban mindenki megértené, hogy nem érdemes az építkezések alkalmával mellőzni az enge­dély beszerzését, vagy egy meglévő engedély birtokában eltérni attól. Köszönöm a beszélgetést. Balogh József Vasárnapr INTERJÚ i dr. Vityi Tiborral, a megyei tanács vb. osztályvezető-helyettesével az építkezésekről

Next

/
Thumbnails
Contents