Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-06 / 183. szám

1981. augusztus 6. KELET-MAGYARORSZÁG 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Á fehérjék új „csillaga" Felderítő sugarak A burgonyatermelés és -értékesítés nem szűnő gondjai Hosszú termékpálya, sok stációval y/ Az orvosi radiológia olyan tu­domány, amely a röntgensugár­zást és a radioaktiv anyagok felhasználását a kórfelismerés­ben, a gyógyításban, és a kuta­tásban egyaránt alkalmazza. A radioliógla jelentősege egyre nő. Nemcsak a sebészetben, belgyó­gyászatban, hanem úgyszólván minden klinikai szakágazatban döntő szerepe van az orvos ösz- szes tennivalóját meghatározó kórisme felállításában. Napjaink­ban mind nagyobb szerephez jutnak a gammakamerák, mivel azok gyakorlatilag azonnal szol­gáltatnak felvételt a vizsgált szervről. Az orvosi beavatkozás sikere ugyanis gyakran függ a beteg vagy sérült szervekről nyert információk, adatok gyor­saságától és pontosságától. Ma már vannak olyan mobil gammakamerák is, amelyek le­hetővé teszik az ágyhoz kötött betegek vizsgálatát mozgásuk nélkül is. A viszonylag kis hely­szükségletű és nem túl nagy sú­lyú gammasugaras kamera akár a baleset helyszínén (a mentőau­tóban), vagy akár a műtőben is azonnal látható»képet ad a meg­betegedett, sérült szervről. A legmodernebb készülékek prog­ramozott tárolójuk segítségével egyidejűleg adatszerűén tájékoz­tatják .az orvosokat a sérült szervek biológiai és szöveti el­változásairól is. A tárolóban lé­vő információk egyes esetekben megtakaríthatják a társszakmák szakértőivel való tanácskozásra fordítható időt is. A kameracse­re, a fókusztávolság változtatása és a gammasugárzás módosítása révén eddig ismeretlen vizsgálati változatok is lehetővé válnak. Képünkön: egy Siemens gyárt­mányú „Mobicon” gammasuga­ras kamera látható, amelynek energiaigényét telepek szolgál­tatják. A betegágyhoz érve kap­csolják be a hálózati feszültsé­get, mely azonnal tölteni kezdi a telepeket, miközben a 37 fotó- elektron-sokszorozó működésé­hez szükséges nagyfeszültséget továbbra is a telepek adják. A készülék arra is alkalmas, hogy az EKG-t rácsatlakoztatva a szívizominfarktus megállapítá­sát is pontosabbá tegye. (KS) A mezőgazdasági nagyüzemek újabb hazai eredetű fehérjefor­ráshoz jutnak; a nagyüzemi kö­rülmények között is jól ter­meszthető csillagfürt nevű pil­langós növény egyre jobban ter­jed a gyakorlatban. A hazai me­zőgazdasági állattenyésztési kí­sérleti intézetek is sikerrel fog­lalkoztak ezzel a növénnyel, ame­lyet korábban tulajdonképpen a kukorica szorított ki a termesz­tésből. Miután a külföldről beszerzett fehérjefélék eléggé drágák, a nagyüzemi gazdák érdeklődése most ismét a jó hozamú és ma­gas fehérjetartalmú növény felé fordult. Egyelőre még csak 14 ezer hektáron termesztik a csil­lagfürtöt, azonban már több mint 80 mezőgazdasági üzem fog­lalkozik vele. Nagy előnye, hogy jól hasznosítja a homoktalajo­kat, olyan vidékeken is sikerrel termeszthető, ahol más növény csak nehezen szerzi meg a táp- , lálékot. A csillagfürt termesztésére min­denekelőtt a kedvezőtlen adott­ságú mezőgazdasági üzemek vál­lalkoztak, ezek ugyanis árbevé­telük után 20 százalékos árkiegé­szítésben részesülnek. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen az OMFB fehérje­programjának keretében egy év alatt 16 üzemi kísérletet végez­tek. Tisztázták, hogy a külföld­ről importált szóját jól lehet he­lyettesíteni egyebek között a sertéstenyésztésben. A sikeres kísérletek után a csillagfürt etetését több nagy­üzemben bevezetik, mindenek­előtt azokban a gazdaságokban, amelyek már iparszerű módon foglalkoznak a csillagfürt ter­mesztésével, ezeket a gazdaságo­kat szervezetten, szaktanáccsal látja el a vajai II. Rákóczi Fe­renc Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet, amely termelési rendszert is szervezett az érdek­lődő gazdaságoknak. A kényes magyar gyomor, amelyik nem „fogad el” akármi­lyen kenyeret, válogatós húsban és köretben, mintha megfeled­kezett volna hű lenni önmagá­hoz. Még egy évtizede sincs, amikor a vásárló fajtáiról ismer­te a burgonyát. Gülbaba ... aranyalma ... somogyi kifli. . . kisvárdai rózsa... Ki ezt, ki azt szerette. Ma pedig? Csak krump­li van. Rózsahéjú, fehér húsú. Deslrée — így tudják a járta­sabbak. Es aztán hol sok, hol kevés; hol ép, hol rágott. Egy­általán, mi újság ma krumpli­ügyben? Hollandiában: 300 minősített fajta — A termesztés alapja az egészséges, jól termő fajta — szögezi le dr. Förster Herbert, az Országos Vetőmag és Szaporító­anyag Felügyelőség burgonyá­ban illetékes munkatársa. Ami­kor a régi jó magyar fajtáink a nagy vírusfertőzés miatt lerom­lottak, és kiszorultak a közter­mesztésből,'nem volt más meg­oldás, mint a folyamatos vető­gumóimport megindítása. A hol­land desirée jő választás volt — bár hazájában például étkezésre nem, csak exportra, vetőgumó­nak termelik —, de hiba volt csak e fajtának a termelését fa­vorizálni, és még nagyobb bak­lövés a meglévő jó sárga fajtá­inkat (például a somogygyöngye) alacsonyabb árosztályba sorolni. Hiba hibát követett, és hosszú évekre itt maradtunk magyar fajta nélkül, lévén a nemesítés több éves, akár évtizedes mun­ka. A hollandok több mint há­romszáz elismert fajtával ren­delkeznek, de náluk a nemesítés is közel egy évszázadra tekint vissza. Nekünk elég lenne egy tucat, de abban lenni kellene korainak, késeinek, fazékba vagy keményítőgyárba valónak, nagyüzeminek, háztájinak. A ke­reskedelemnek pedig fajta sze­rint, differenciált árakon kellene ezeket forgalomba hozni. van egymáshoz, az szinte bizto­san véletlen — ezt nem mástól hallottam, mint a Szabolcs-Szat- már megyei Zöldért igazgatójá­tól, Hunyadi Jánostól. Mindjárt hozzá is fűzöm, hogy az egyen­súlynak ez a „veszélye” az idén kevésbé „fenyeget”, mint bármi­kor ezelőtt. Két éve, de még ta­valy júniusban sem kaptak ke­vesebbet a termelők tíz forint­nál kilónként, ezen a nyáron nagy részük ki sem szedte a burgonyát a kínált öt—hat fo­rintért. Földben van még a nyá­ri szedésre tervezett is, legalább ötezer tonnának már a megye határain is túl kellene lenni. — Augusztusban meggyorsul majd a felvásárlás, megtörténtek az exportkiajánlások is. Éppen a napokban adtunk fel 400 tonnát szovjet exportra — folytatta Hu­nyadi János. — De az új .kenyér ünnepe után ebben a megyében aki él és mozog, almát fog szedni ok­tóberig — vetettem közbe — nagy a terület, és közel a fagy. — A burgonyaszedő lánc mű­ködhet az alma mellett is, hi­szen kevés a munkaerőigénye. Ebben a gazdaságoknak már megvan a gyakorlatuk — igy látja a kiutat a Zöldért igazga­tója. Bár lenne igaza! Mi legyen a felesleggel? Szamosközi Lászlónak, a Zöl­dértek központja, a Zöldker ve­zérigazgatójának az eddig citál­tak országos gondot jelentenek. — Az utóbbi években soha­sem stimmelt ez a kereslet-kíná­lat. Én azt hiszem, hogy ez a jövőben sem fog különösképpen javulni. Bizonyos rátartással kell termelnünk, ez viszont magával hoz értékesítési gondokat, és az idén is ez elé nézünk, de ter­mészetesen nem óhajtunk kibúj­ni felvásárlási kötelezettségünk alól. Az exportban kívánjuk le­vezetni a feleslegeket, mert más­ra felkészülni ilyen rövid idő alatt már nem lehet. — Gazdaságos burgonyát ex­portálni? — Ez a kinti piactól függ első­sorban ; az utóbbi évek Sorra azt bizonyították, hogy nem. de azért alakulhat egy olyan hely­zet is Európában, hogy keresik a burgonyát és találuak egy jó piacot. — Ilyen esetben a felesleget célszerű lenne itthon levezetni. — Igen. Somogy megyében pél­dául díjat nyert az „Alkotó Ifjú­ság” pályázaton egy megoldás, amely két hétig eltartható pé­pet készít a burgonyából, és az a kenyérhez keverhető. Nagy- szüleinknek ehhez pályázat sem kellett. Évről évre nagy a bur­gonya termésingadozása. Meg kell teremteni a hazai biztonsá­gi szelepet, legyen bár a vég­eredmény keményítő, szesz, vagy éppen krumplis kenyér. ★ Van úgy, hogy kevés, van úgy, hogy sok. Egyszer jövedelmező, máskor veszteséges. Ha túlkíná­lat van, a Zöldért rendez esz­mecserét, türelmet próbálva te­remteni. Ha kevés van? A me­gyei tanácson gyülekeznek a termelők, hogy elszámoljanak minden egyes gumóról. Egyszer nem lenne-e érdemes az ország illetékeseinek jó évekre előre nézni, hogy ne kelljen minden nyáron „tűzoltóügyeletfet" tarta­ni? Esik Sándor Lassan fejlődik a tejtermelés Időszerű az istállótrágyázás Sok még a teendő a szakosított tehenészeti telepeken Amilyen dicséretes fejlődésnek voltunk tanúi az iparszerű ser­téstartásban, olyan kedvezőtlen eredményekről adhatunk számot a szakosított tejtermelő tehené­szeti telepekről. Egyedüli érdem, hogy az V. ötéves terv idején befejeződött a telepek feltöltése. A huszonhét telep közül tejter- melésbert mindössze hat szövet­kezeti és négy állami gazdasági telep ért el magasabb ered­ményt, mint a megye átlaga. Ez igen kedvezőtlen kép. Az or­szágban 437 szakosított, iparsze- rűen üzemelő tejtermelő gazda­ságban az egy tehénre jutó átla­gos tejtermelés 1980-ban 4078 li­ter volt, a megyei átlag csupán 3281 liter. Sajnos, a termelőszö­vetkezetek átlaga ennél is rosz- szabb, hiszen ebben szerepel az állami gazdaságok 4666 literes átlaga is. A szövetkezetek átlaga alig lépi túl a háromezer litert. A szakosított telepek irányítói nem éltek az elmúlt években a tejtermelést fokozó prémium- rendszer kihasználásával, ezt a lehetőséget a telepek több mint felén nem vették igénybe. A bor­júelhullás terén is nagy a szó­ródás az egyes telepek között. Annak ellenére, hogy bizonyos javulás volt a tervidőszakban, mégis az üzemek kétharmadában nagyobb volt az elhullás a me­gyei átlagnál, még 1980-ban is. A szakosított telepek nem oldot­ták meg a saját tömegtakar- mány-ellátást sem. Az elmúlt év­ben csupán kilenc üzemben vet­ték figyelembe a takarékos ab­rakfelhasználásra vonatkozó MÉM-rendelkezéseket, és a me­gyei pártbizottság ide vonatkozó irányelveit. Mit mutatnak a számok? Mint már említettük, a férő­helyeket jól használják ki, a megépített 10 421 helyre a ter­melőszövetkezetek 10 586 darab állatot helyeztek el. Itt sem mondható el, hogy minden gaz­daság kihasználja az istállót. Legrosszabb a helyzet a koráb­ban állattenyésztéséről híres be­regi tájon. Az itt épült nyolc te­lep közül csupán a tarpai, és a tlszakerecsenyiek telítettek. Sok­kal jobb a helyzet a nyíregyhá­zi járásban, ahol 13 telep műkö­dik, és egy-kettő azoknak a száma, ahol még van üres férő­hely. Ilyen tekintetben az állami gazdaságok stabilan tartják a te­lítettségi szintet. A tejtermelés átlaga öt év alatt 2437 literről 3052-re nőtt a szövetkezetekben. Ez nagyon so­vány eredmény. Sajnos, ebben benne van az is, hogy a 27 te­lep közül 14-ben még mindig há­romezer liter alatti átlagot ér­nek el. Kirívóan rossz az ered­mény a csarodai UJ Élet Terme­lőszövetkezetben, ahol még a múlt évben is csak 2282 liter volt az egy tehénre jutó tej mennyisége. Nemhogy előre lép­tek volna, de az utóbbi két év­ben visszaestek. Hiszen 1978-ban már felül volt a hozamuk a 2700 literen. Súlyos visszaesés volt az ököritófülpösi Szamos menti Termelőszövetkezetben is, ahol az ötéves terv elején már elér­ték a háromezer litert, majd a tervciklus derekán a négyezer­háromszáz litert közelítették meg, az utolsó két évben pedig jóval a háromszázezer liter alatt termel­tek. Az igen gyenge eredményt felmutatók közé tartozik a nagyhalászi Petőfi és a gávaven- csellői Szabadság Tsz is. Elfo­gadható eredményt — négyezer liter feletti hozamot — csupán a beregdaróci Barátság, és a ra- kamazi Győzelem Tsz ért el. Az állami gazdaságok átlagho­zama 1976-ban 4131 liter volt, a múlt évet 4666 literrel zárták. Legjobb eredménnyel a gyulata­nyai tehenészet dicsekedhet, ahol az ötéves átlag megközelíti az 5700 litert. A legkiugróbb évük 1978 volt, amikor 430 darab tehe­net tartottak és a fejési átlag­juk 5905 liter volt. Takarmány egy literhez Nemcsak az a fontos, mennyi tejet termelnek. Talán fonto­sabb, hogy mennyiért. Ennek pedig egyik meghatározója, fon­tos mércéje, a tejliterenkénti ab­rakfelhasználás. Vannak kima­gasló eredmények; ilyen példá­ul a beregdaróci Barátság Tsz, ahol 22 dekagramm abrakot használnak fel egy liter tej előállításához. A termelőszövet­kezetek közül a legmagasabb hozamot is ők érték el: tehenen­ként 4236 litert. Dicséretes ered­ményt ért el a tiszadobi Tán­csics 25 dekás felhasználással, a napkori Kossuth 34 dekával és a rakamazi Győzelem 36 dekával. Ahol a hozam is igen gyenge, mint például a tunyogmatolcsi Zalka Máté Tsz-ben, ott 50 de­kával állítanak elő 1 liter tejet. Hasonlóan rossz a csahold Er­dőhát és a már bírált csarodai tsz eredménye Is; mindkét he­lyen 49 deka abrakot használtak fel a múlt évben. A megyei eredmény ugyan sokat javult, mert az 1978. évi 51 dekáról 1980- ban 40 dekára csökkent a fel- használás. De ez a csökkenés né­hány jó szövetkezetnek az ered­ményét dicséri. Az állami gazda­ságok átlaga egy dekával a szö­vetkezetek átlaga fölött van, vi­szont tejhozamban több mint 1600 literrel vezetnek. Borjúelhullás A borjúelhullásban óriási kü­lönbségek vannak. A timári Bé­ke és a tyukodi Kossuth Terme­lőszövetkezetekben a megszüle­tett borjak 22, illetve 13 százalé­ka elpusztult 1980-ban. Ezzel el­lentétben a tarpai tsz-ben a két telepen a fél százalékot sem ha­ladta meg az elhullás, a tiszake- recsenyi Dózsa, a beregdaróci Barátság, és a nagykállói Zöld Mező ugyancsak egy százalék alatt tartotta a borjúelhullást. A jelenlegi kedvezőtlen állapot megváltoztatásához a VI. ötéves tervben meg kell oldani, hogy a tejhozamban megközelítsék az országos átlagot. Ahol szükséges, az alacsony szinten termelő te­lepek számát csökkenteni kell. Az állatokban lévő genetikai ké­pesség a jelenleginél sokkal jobb eredményeket hozhat. Ezt példázza a néhány kiugró ered­mény is. Fejleszteni szükséges a tartási módokat, alkalmazni kell az új technológiát, a nagy teljesítmé­nyű betakarító gépeket, a kötet­len tartás előnyeit, a korszerű fejőházakat, és így tovább. Ja­vítani kell az értékesítésre ke­rülő tej minőségét. És végül fo­kozni kell úgy a vezetők, mint a fizikai dolgozók szakijai tu­dását, illetve a már megfelelő végzettséggel rendelkezők hasz­nosítsák jobban tudásukat a termelésben. Cs. B. „Szurkált" kukorica = olcsóbb takarmány Az állattartás költségeinek csökkentésére energiatakarékos ku­koricatakarmányozási eljárás); dolgozott ki üzemeinek az Ipar­szerű Sertéstartó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozása. Néhány gazdaságban már kipróbálták az új módszert, s az eredmények biztatóak: a beruházási költségek már ezer tonna takarmány keze­lésénél megtérülnek. Az új eljárás három, önmagában is eredményes takarékossági le­hetőségből ötvöződik. A módszer az átlagosnál két-három héttel korábban érő kukoricafajtát igényel, ezt az esősebb időszak bekö­szönte előtt letörhetik, és így . eleve kevesebb a növényből ki­szárítani való nedvesség. A lemorzsolt terményt speciális berende­zéssel kezelik: valamennyi szemet több helyen — gépi szerkezettel — a szó szoros értelmében megszúrják, ezáltal szárításkor könnyebben leadja víztartalmát a szem, rövidebb idő alatt, gyor­sabban szárad. Ötletes műszaki megoldással a szárításkor fejlesz­tett forró gőzt is visszatartják és ismételten felhasználják. Az elő­melegített levegőt hasznosító berendezést a Fűtőber gyártja, a „kukoricaszurkálót” pedig a Bolyi Állami Gazdaság készíti na­gyobb sorozatban. A hagyományos szárításnál 100 kiló kukoricához átlagban 60 fo­rint értékű gázolajat használnak fel. Az ISV módszerével a költ­ségek kétharmadát megtakaríthatják, így csupán 20 forintba kerül egy mázsa kukorica megszárítása. Jövőre már 30 sertéstartó nagy­üzem térhet át az energiatakarékos kukoricafelhasználásra. Jövedelmezően és biztonsággal A burgonyatermesztésnél alig néhány kultúra igényel nagyobb befektetést, és igen sok pénzt le­kötő hatalmas gépparkot. Orszá­gos átlagban már a 60 000 forin­tot is meghaladja egy hektár termelési költsége. Aki tehát egyszer hozzákezdett, még vesz­teséges esztendő után sem gon­dol rögtön arra, hogy abbahagy­ja, nem is teheti, hiszen milliói fekszenek a művelőeszközökben. — A mi taggazdaságainkban az ajánlott technológiák között talán nincs is két egyforma, sőt még táblánként is különbözhet — tudtam meg Markocsány Zol­tántól, a nádudvari KITE bur- gonya-ágazatvezetőjétől. — Elővetemény, talajállapot, fajta, a tsz eszközellátása: mind olyan tényezők — és még nem is soroltam fel mindet —, amelyek alapján minden táblára technoló­giai adaptációt készítünk. Hogy az ágazat jövedelmező legyen, a költségek tekintetében kérlelhe­tetlenek vagyunk a technológia minden pontján, így aztán ta­valy például ami 156 mázsán fe­lül termett, az már a tiszta hasz­not gyarapította taggazdasága­ink pénztárcájában. Az átlagter­mések pedig jócskán meghalad­ják a 200 mázsát. Hová lett a termelési kedv? Az országban ma is tájegysé­günkön termelik a legtöbb bur­gonyát, de ha egy kicsit-vtssza- pillantunk, olyan nagy termelő­ket láttunk tőle elfordulni, mint Nagyecsed környéke, Rakamaz; és ma már alig több mint har­minc gazdaság foglalkozik nagy­ban ezzel az ágazattal. Nagyon sok bizonytalansági tényező ne­hezíti helyzetüket, amelyek egy­aránt lehetnek emberi és ter­mészeti eredetűek. A termelés anyagi, műszaki megalapozottsága, beleértve a gépeket, tárolókat, különböző berendezéseket, kemikáliákat — kiegyensúlyozott, magas termé­seket tennének lehetővé — er­ről van meggyőződve Sárközi Ferenc, a MÉM illetékes főelő­adója. A probléma nem is Itt van, hanem a termelés, a fel­vásárlás, és az értékesítés kö­zött hiányzó összhangban. — Meg lehet-e ezt szüntetni? — A Zöldértek nagyobb önál­lósága mellett nekik, mint ter­meltetőknek szorosabbra kellene fűzni a kapcsolatot a termelők­kel, egységesebb felvásárlási politikát kellene folytatni. A burgonya minősége, ez által az ára nem a kiásáskor dől el, ha­nem amikor a vevő elé kerül. Hogy aztán mikor szedhető fel, adható át, ki és hogyan tárolja, mind-mind egy-egy buktató. Na­gyon hosszú ez a termékpálya, és néhány pontján szinte gaz­dátlan a krumpli. Ebben rend­kívül, sok tartalék van, és itt kell közelíteni a termeltetőknek a termelőkhöz. ... és a felvásárlók? — Ha így nyár vége közeledté­vel a kínálat és a kereslet közel A kalászosok aratása befeje­ződött. A szalma betakarítása után felszabaduló tarlón az üze­mek egy része már megkezdte az istállótrágyázást. Az időjárás kedvező, ezért megfelelő műsza­ki feltételek esetén jő szerve­zéssel e munka jelentős terüle­teken végezhető el. Az elmúlt évben a csapadékos időjárás miatt mintegy 40%-kal csökkent a trágyázott terület nagysága, így jelentős mennyi­Istállótrágya: 35 to/ha N+P+K Műtrágya: Karbamid + Szuper­foszfát + Kálisó (40%) Fentiekből látható, hogy az is- tálótrágya felhasználásával je­lentős költségmegtakarítás érhe­tő el. Ha az istállótrágya mezo- és mikroelem-tartalmát is fi­gyelembe vesszük, a költség­megtakarítás tovább növekszik. A hormontartalom, a humuszkép­zésben és -utánpótlásban játszott szerep mellett figyelemre méltó, hogy a jól kezelt Istállótrágya kálciumtartalma 1%, ami sava­nyú talajainkon fontos tényező. Megyénkben évente mintegy 29 000 ha területen végeznek is­tállótrágyázást, melyből átlag 24 —25 000 ha szántó és 4—5000 ha gyümölcsös. Az 1 ha-ra jutó mennyiség 33—36 to/ha. Az istál­lótrágyázott terület nagysága ez évben előreláthatólag meghalad­ja a 30 000 ha-t. Az istállótrágya kijuttatására gazdaságainkban mintegy 440 trágyaszóró gép áll rendelkezés­re. A gépállomány ez évben to­vább korszerűsödött, egyre több üzem vásárolt nagy teljesítmé­nyű T—088-as gépet. Az istállótrágya kijuttatásának ségű készlet halmozódott fel. A tél végi-tavaszi időszakban a gazdaságok kiemelten kezelték a szervestrágyázást. Ennek kö­szönhető, hogy ez évben eddig mintegy 15 800 hektáron történt istállótrágyázás, ebből 2300 hek­táron robbantásos úton. A talajerő-gazdálkodásban igen fontos szerepet játszó istállótrá­gya tápanyaghatását, illetve mű­trágyákkal való helyettesítését az alábbi táblázat mutatja: másik nagyüzemi módja a rob­bantásos terítés. Megyénkben 12 termelőszövetkezetben van rob­bantóbrigád, melyek igény ese­tén elvégzik ezt a munkát a szomszédos üzemekben is (pl. a kölesei Kossuth Mgtsz.). Egyes gazdaságok a trágyaterí­tés mindkét módszerét igénybe veszik, pl. a tiszaeszlári Kossuth, a tiszalöki Szabadság, a gáva- vencsellői Szabadság, a fehér- gyarmati Győzhetetlen Brigád mgtsz-ek. Mások csak a rob­bantásos módszert alkalmazzák, pl. Tiszabercel,.Nyírgyulaj, Kó- taj. Ez év augusztus hónapban a vásárosnaményi Vörös Csillag Mgtsz is végez robbantásos te­rítést, mintegy 200 ha-on. Gazdaságainkban az istállótrá­gyák kijuttatásának feltételei biztosítottak. Gondoskodni keli arról, hogy az elfekvő, valamint az újonnan keletkezett készletek mielőbb kikerüljenek a terület­re, bejussanak a talajba. Endreffy Zsolt megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás A Cserkúti Mezőgép Vállalat élelmiszer-ipari gépeket és beren­dezéseket gyárt. Fontos termékük az úgynevezett tejhűtő család. Ezekből háromszáztól tizenkét ezer literig különböző nagyságúa- kat készítenek. Termékeiket a falusi begyűjtőállomásoktól a nagy tejtermelő gazdaságokig egyaránt használják. (MTI fotó — KS) Megnevezés 1 év 2 év kg/ha összesen 157 752 496 1249

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents