Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-05 / 182. szám

BALOGH JÓZSEF ÉS ELEK EMIL HELYSZÍNI JELENTÉSE Kétezer ház, több ezer hektár termés szenvedett jég- és viharkárt ítéletidő megyénkben 7 ezer tanulónak Ötnapos iskola Kísérlet megyénk tizenhárom iskolájában Szokatlanul izgalmas az idei vakáció gyermekeknek, nagyobb tanulóknak, szülők­nek, nevelőknek egyaránt, ezrek és ezrek várják ugyan­is a döntést; hol, milyen ok­tatási intézményben vezetik be szeptembertől az ötnapos tanítási hetet. Amint azt az elmúlt napokban a Művelődé­si Minisztériumban és az Or­szágos Pedagógiai Intézetben elmondták, a pedagógusok ja­vaslatait figyelembe véve ké­szítették el az ötnapos taní­tási hét tervét,s ezt alkalmaz­zák azokban az iskolákban, amelyek erre vállalkoztak, s az engedélyt is megkapták. Az 1981—82-es tanévben 170 alsó- és 80 középfokú ok­tatási intézményben vezetik be kísérletképpen az ötnapos tanítási hetet, azaz ezekben az óvodákban, iskolákban minden szombat szabad lesz. Megyénkben is megszületett a döntés, amely összesen több mint hétezer tanulóra vonat­kozik. Ugyanakkor érdekelt a kísérletek eredményében Szabolcs-Szatmár mintegy 80 ezer általános iskolai tanuló­ja, tízezer középiskolása, 10 ezer szakmunkástanulója, va­lamint nyolc és fél ezer témá­ra s természetesen vala­mennyiük családja — ugyan­is a jövő szeptembertől, tehát az 1982 őszén induló tanév­ben már általános lesz az öt­napos tanítás. Most szeptembertől me­gyénkben a következő oktatá­si intézményekben kezdődik el a kísérlet: az ibrányi, a kölesei és a nyírvasvári ál­talános iskolában, a tiszada- dai általános iskolában és az óvodában, a nyírteleki 1. számú iskolában, a vajai ál­talános iskolában és diákott­honban, a nyíregyházi 12. számú iskolában és a kisvár- dai kisegítő iskolában. A kö­zépfokú intézmények közül: a nyíregyházi Zrínyi gimná-. ziumban, a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépisko­lában, illetve Záhonyban, a közlekedési szakközépiskolá­ban térnek át az ötnapos ta­nításra. Részt vesz a kísérlet­ben két szakmunkásképző in­tézetünk is: a 111. számú Kis- várdáról és az élelmiszeripari Nyíregyházáról. Ezekben az iskolákban ko­rábban lesz évnyitó, a tantes­tület döntése szerint augusz­tus 29-én, vagy 30-án, az utol­só tanítási nap pedig az álta­lános iskolákban június 18. a szakképzést folytató iskolák­ban június 11. lesz. Változat­lanul érvényesek az új neve­lési-oktatási tervek, az óra­terveket azonban a tanév szerkezetének megfelelően át­rendezik. Megváltozik a heti tanítási órák száma, de pél­dául az általános iskolák 1. osztályában nem lesz több napi 4 óránál az átlag, az al­só tagozatban nem éri el az öt órát, s a felsőben sem lesz több az átlag napi hat óránál. A kísérlet során főleg azt vizsgálják, megoldható-e tan­anyagcsökkentés nélkül az ötnapos tanítás, illetve nem terheli-e meg túlságosan a tanulókat és a pedagógusokat. Mérik a tanulmányi teljesít­ményeket, valamint a tanó­rán kívüli tevékenységet is. A vizsgálatok tapasztalatai alapján, a pedagógusok, a szülők és gyermekek véle­ményét figyelembe véve ké­szítik majd elő az ötnapos ta­nítási hetet az 1982—83-as tanévre. A 41-es főúton stilfűrésszel szabdalták fel a KPM dolgozói a közlekedést akadályozó fákat. zsérról és Dögéről jelentettek hatalmas károkat, a nyírbá­tori járásból Nyírbélteken több mint kétszáz ház 'tető- szerkezete semmisült meg a jégverés miatt, s a görög kato­likus templom tetőszerkeze­tét is elverte a jég. A nyír­egyházi járás községei közül Kékről, Demecserből, Nyírjá- kóról, Nyírkércsről, Baktaló- rántházáról, Székelyből, Nagykállóból és Biriből je­leztek jelentős károkat. Vásárosnaményban a Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zetben a vihar egy nyári szállást is összedöntött, ahol az épületkáron kívül az állat­állományban is jelentős kár keletkezett, több szarvasmar­ha elpusztult, Ugyancsak Vá- sárosnaményból érkezett a hír, hogy a forgácslapgyár­ban egy hatalmas darut is feldöntött a vihar. Mátészal­kán a sörpalackozóból és az ISG-ből érkezett jelzés ar­ról, hogy nagy károkat oko­zott a vihar. A termelőszö­vetkezetek, állami gazdasá­gok közül elsőnek a tuzsériak jelentették, hogy az egész te­rületüket elverte a jég, a kár 15 százalékostól a totálkárig terjed. A vihar nem kímélte az út menti fákat sem, így a kedd reggelre virradó éjszaka nagy munkát kellett végezni a KPM Közúti Igazgatóság dol­gozóinak. A 41-es fő közleke­dési úton Rohod, valamint Tákos és Csaroda térségében 60—80 centi átmérőjű fák százait tépte ki tövestől a vi­har, és döntötte keresztbe az úton. A közúti igazgatóság dolgozóinak nagy erőfeszíté­sét dicséri, hogy reggel nyolc órára — ha néhol csak egy sávon is — járhatóvá tették az utat. Mátészalka és Jármi, valamint Mátészalka és Nyír­meggyes között is legalább 100 fa dőlt keresztbe az úton, de este 9-től hajnali 1 óráig a tűzoltók segítségével meg­tisztították az utat. A kicsavart fák több he­lyen leszakították, megron­gálták a távbeszélő- és vil­lanyvezetékeket. Emiatt és a villámcsapás okozta szige­telőrobbanások következté­ben hosszabb-rövidebb ideig szünetelt az áramszolgáltatás Gégény, Pátroha, Ajak, Ber- kesz és Nyírmada körzeté­ben. E két utóbbi településen még kedden délelőtt is dol­goztak a TITÄSZ hibaelhárí­tói. Zavarok keletkeztek a telefonhálózatban is a vihar miatt. Legnagyobb meghibá­sodást a Vaja-Rákóczi-tanya —Nyírmada vonalról, a Vá- sárosnamény és Nyírmada közötti vonalról, a Mátészal­ka—Nyírmeggyes, a Máté­szalka—Jármi, valamint a Nyírbátor—Nyírbéltek vonal­ról jelentették. A telefonok a károk ellenére sem marad­tak némák: kerülővonalon a posta minden települést tu­dott kapcsolni már a reggeli órákban is. A szitává vert, teljesen letarolt dohányföld a rohodi ha­tárban Tragédiával fenyeget a lengyel helyzet Megbénult Varsó belvárosi Mieczyslaw Rakowski len­gyel miniszterelnök-helyet­tes hétfőn a késő esti órák­ban egy televíziós beszélge­tés keretében beszámolt a Szolidaritás szakszervezettel folytatott tárgyalásokról. El­mondta, hogy a kormány kezd- deményezésére létrejött talál­kozón ismertették a kormány értékelését a legfontosabb kérdésekről és beszámoltak az ezekkel kapcsolatos intéz­kedési tervről. A hétfőn dél­után félbemaradt tárgyaláso­kat csütörtökön folytatják — mondta Rakowski — és ekkor válaszol majd a kormány a Szolidaritás követeléseire. Lengyelország jelenlegi helyzetéről a miniszterelnök­helyettes elmondta: a legfon­tosabb ma az ország számá­ra az alapvető igények kielé­gítése élelmiszerekből, hús­ból. Az idén előállításra ke­rülő hús mennyisége 20 szá­zalékkal marad el a tavalyi­tól. Rakowski a továbbiakban rámutatott, hogy ha az eadig már tízegynéhány városban megrendezett tiltakozó akciók egyre terjedő hullámát nem állítják meg, s ha a lengye­lek nem értik meg, hogy mindennek semmi értelme sincs, akkor újabb megráz­kódtatások várnak az ország­ra. A demonstrációk, a tün­tetések az államot teszik tönkre. A kormány éppen ezért helyezkedett arra az ál­láspontra, hogy a jelenlegi robbanásveszélyes helyzet­ben szavatolni kell a köz­ponti bizottság és a minisz­tertanács épületének bizton­ságát. A PAP lengyel hírügynök­ség jelentése szerint Varsó forgalma központjában kedden reggel folytatódott a Szolidaritás varsói tagszervezete, a Ma- zowsze elnöksége által a rossz élelmiszer-ellátás miatt szer­vezett autós tüntetés. A te­herautók és személygépko­csik sokasága gyakorlatilag megbénította a városközpont forgalmát. A Trybuna Mazowiecka cí­mű varsói lap közzétette a LEMP varsói Bizottságának teljes ülésén elfogadott hatá­rozatot. A dokumentum megálla­pítja: Varsóban és az egész országban a feszültség újabb hulláma tapasztalható. Ez a feszültség, kivált azok a kí­sérletek, hogy az elégedetlen­séget az üzemekből az utcára is átvezessék, zűrzavarral és anarchiával fenyeget, az egész társadalom alapvető ér­dekei ellen irányul. A pártbizottság felhívással fordult a kommunistákhoz, a lengyel főváros és a var­sói vajdaság lakosságához, hogy a kialakult helyzet is­meretében és megértve az eb­ből fakadó veszélyeket, ne engedjék át magukat az ér­zelmeknek, ne hallgassanak a szocializmus ellenségeinek sugalmazására, hanem lássa­nak munkához. A lengyel néphadsereg lap­ja, a Zolnierz Wolnosci keddi cikkében emlékeztet arra, hogy a LEMP IX. rendkívüli kongresszusán a küldöttek aggodalmuknak adtak hangot annak kapcsán, hogy erősö­dik a háborús veszély a mai világban. Ezzel összefüggésben a Zol­nierz Wolnosci rámutat arra, (Folytatás a 4. oldalon) Hétfő este hatalmas vihar tört Szabolcs-Szatmár megyé­re. Nyíregyházán este három­negyed nyolcra — két óra le­forgása alatt — 32-ről 22 fokra csökkent a hőmérsék­let. Viharos erejű szél tá­madt, amelyet heves villám- csapások és dörgés követett. A viharos erejű szelet rö­vid ideig tartó, de nagy ere­jű esőzés kísérte. Nyíregyhá­zán 8,9 milliméter csapadék hullott, de például Császár- szálláson mindössze 0,1 mil­limétert ’mértek. Felső-Sza- bolcs területén Tuzsér kör­nyéke kapta a legtöbb csapa­dékot, itt 12,3 millimétert mértek. Tíz milliméter fölött volt a Szabolcsveresmarton lehullott csapadék, Tiszaber- celen 6,7, Beszterecen 2,1, Dombrádon 6,5, Kisvárdán 7, Záhonyban 3,2 milliméter csapadékot mértek. Az Ecse- dip-láp térségében, Tyúkodon mérték a legmagasabb érté­ket, itt meghaladta a 12 mil­limétert a lehullott csapadék mennyisége. Olcsván 7,2, Tu- nyogmatolcson 5, Nagyecse- den 7,2 milliméter csapadé­kot mértek. A Tisza—Szamos közén Kisarban mérték a leg­több csapadékot: 22,3 milli­méter hullott, de Olcsvaapá- tiban is 5,6, Sonkádon 5,1, Szatmárcsekén 5,2 milliméter csapadék hullott. Sajnos a lehullott csapa­dékban nagyon sok jég is volt, s az Állami Biztosítóhoz beérkezett első jelzések sze­rint a megye területén, körül­belül kétezer ház tetőszerke­zetét és ablakait verte be a néhol tyúk-, illetve galamb­tojás nagyságú jég. A legna­gyobb kárt az első jelentések alapján Mátészalkán- okozta a vihar, itt 16 milliméter csa­padék hullott, a tyúktojás nagyságú jégtől a vasúton tú­li területen mintegy hatszáz ház tetőszerkezete ment tönk­re. Kedden reggel száznál több gépkocsi állt a biztosító gépjármű-kirendeltsége előtt, mert ezeken az autókon is károkat okozott a vihar. A bejelentések alapján a mátészalkai járás községei közül Jármiban, Paposon, Őrben, Vaján, Rohodon, Ho- dászon és Nyírmeggyesen ke­letkeztek jelentős károk. A vásárosnaményi járásban csupán Aranyosapátiban 300 épület szenvedett jég- és vi­harkárt, de Varsánygyüréből, Tiszaadonyból, Tiszaszalká- ról, Tiszakerecsenyből is ko­moly károkról érkeztek jel­zések. A kisvárdai járásban Mezőladányból, Pátroháról, Újkenézről, Komoróból, Tu­Fedezet M átészalkán a tejipa­ri vállalatnál há­rom . KlSZ-alap- szervezetből negyvenen elhatározták, hogy kirán­dulni mennek. Nincs eb­ben semmi különös, fiata­lok, szeretnek együtt len­ni. A közösség formálá­sának is az egyik kiváló műhelye az ilyen kirán­dulás. Gyűjteni kezdték a vállalat telepén a hasz­nosítható hulladékot, mondván, hogy hasznos munkából összegyűjtik a kiránduláshoz szükséges összeget. Az öröm forrá­sa a munka — szokták volt mondani, és rendben levőnek látszott minden, de kiderült, hogy a válla­lat telepén gyűjtött hasz­nos hulladékért kifizetett összegre igényt tart a vál­lalat Ha az öröm forrása a munka, akkor az öröm fedezete is lehet, mond­ták a fiatalok. Egy napig, ez mindig így van, szok­tak almát szedni nyáron. Elkezdtek számolni,, ha két-három nap elszegőd­nek almát szedni, akkor lényegében egy munkával eltöltött másik kirándu­láson megkereshetik az utazás árát. Pofon, egyszerű ötlet. Érdeklődtek, és kiderült, hogy semmiféle rendelet, jogszabály, elvi vagy gya­korlati meggondolás nem tiltja azt, hogy vállalják: két-három napot, vagy ha kell akkor többet, elígé­rik magukat almát szed­ni, de hitelbe kérnek egy autós utat. Úgy gondol­ják, hogy hulladékgyűj­téskor is becsületesen dol­goztak, ezen a plusz két almaszedés napon is be­csületesen dolgoznak majd. E gyszerű számítás, és ami nagyon jó do­log, fiatalokhoz il­lő és hasznos is. A gazda­ságoknak almaszedéskor minden kéz fontos, jól jár hát az a gazdaság is, aki a negyven fiatal part­nerévé szegődik, jól jár a három alapszervezet. Aho­gyan ők mondták, kide­rült, hogy nagyon szegé­nyek, és ebből kiderült, hogy gazdagok is. Az elgondolás hepiend- je: a tejipari vállalat má­tészalkai telepén dolgozó KISZ Kölcsey-, Krúdy- és Ságvári-alapszervezete tárgyalt a jármi Alkot­mány Termelőszövetke­zettel. Szerződést kötnek és a fiatalokat szeretettel vár­ják. Bartha Gábor PBifarorszag! XXXVIII. évfolyam, 182. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. augusztus 5., szerda j|

Next

/
Thumbnails
Contents