Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-26 / 199. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. augusztus 26. Napi külpolitikai kommentár Kabul a rendezésért Dél-afrikai csapatok támadása Angolában C gy tűnik, Afganisztán körül élénkül a dip­lomáciai mozgás. Az úgynevezett afgán kérdéssel összefüggésben egyszerre há­rom eseményre irányul a fi­gyelem: Kabulban nyilvá­nosságra hozták az Afgán De­mokratikus Köztársaság kor­mánynyilatkozatát, Nyikolaj Firjubin szovjet külügymi­niszter-helyettes Pakisztán­ban tárgyal, Claude Cheys- son francia külügyminiszter pedig befejezte látogatását Űj-Delhiben. Ami az afgán kormány ál­láspontját illeti, a nyilatko­zat rendkívül reális hang­nemben fogalmazódott, s ér­ződik belőle a rendezésre irá­nyuló őszinte törekvés. Ab­ból indul ki, amit a kabuli kormányzat minden korábbi állásfoglalásában világosan értésre adott: azt követeli, hogy szovatolják az Afganisz­tán belügyeibe való minden­fajta beavatkozás teljes meg­szüntetését. Közismert, hogy az ellenforradalmár bandák elsősorban Pakisztán terüle­téről érkeznek, illetve onnan kapnak utánpótlást. Kabul most ismét kinyilvánítja azt a készségét, hogy vitassák meg Pakisztán képviselőivel a kapcsolatok rendezéséről indítandó tárgyalások felté­teleit. Iránnak már korábban ja­vasolta, hogy kezdjenek két­oldalú eszmecserét. A baráti és kölcsönösen előnyös együtt­működésről szóló megállapo­dás kidolgozása elé Afganisz­tán semmiféle akadályt nem gördít — állapítja meg a kor- mánynyiíátkozat, hangsú­lyozva, hogy mind Teherán­nal, mind Islamabaddal kész akár két-, akár háromoldalú tárgyalásokat kezdeni. Kabul hozzájárul ahoz is, hogy eze­ken az eszmecseréken részt vegyen az ENSZ főtitkára, vagy annak képviselője. Emlékezetes, hogy a fran­cia kormány korábban java­solta: hívjanak össze nemzet­közi konferenciát az úgyne­vezett afgán kérdés rendezé­sére. Bár erről nem tesz em­lítést a nyilatkozat, arra vi­szont utal, hogy a nemzetközi biztosítékok kidolgozásában és az Afganisztán érdekeit érintő valamennyi más kér­dés megtárgyalásában a tör­vényes kabuli kormány ra­gaszkodik részvételéhez. Afganisztánt ma szüntele­nül fenyegetik az imperialista körök által támogatott belső és külső ellenforradalmi erők. Ha a Szovjetunió és az Egye­sült Államok, valamint más országok szavatolják a be­avatkozás minden formájá­nak megszűntét, az agresszi­ót kizáró megállapodások ér­vényesülésével egyidőben megkezdődik és befejeződik a szovjet csapatok kivonása. V ilágos, ésszerű és rend­kívül reális álláspon. tot tükröz a kabuli nyilatkozat. Feltehetően ugyanebben a hangnemben fogalmazta meg Firjubin szovjet külügyminiszter-he­lyettes kormányának vélemé­nyét a pakisztáni vezetőkkel folytatott tárgyalásokon. A Szovjetunió fontos érdeke, hogy a térség nyugalmát, biztonságát ne veszélyeztesse az Afganisztán és Pakisztán közti feszültség. Moszkva ezt most Nyikolaj Firjubin köz­vetítésével félreérthetetlenül Pakisztán tudomására hozta. Valószínű, hogy a francia diplomácia vezetőjének in­diai megbeszélésein is szóba került Afganisztán. Annál is inkább, mert Indiát ugyancsak nyugtalanítja a válság elhú­zódása. Most azonban — le­galábbis a jelekből ítélve — komoly remény mutatkozik arra, hogy az érdekelt felek között megkezdődik a párbe­széd. Persze csak akkor, ha a rendezést Pakisztán és Irán őszintén óhajtja. Kabul jó- szándékát a kormánynyilat­kozat híven tükrözi. Gyapay Dénes Hétfőn dél-afrikai száraz­földi egységek két gépesített oszlopban betörtek Angolába és súlyos harcokat vívnak a népi fegyveres erők egysége­ivel 150 kilométernyire az or­szág beljesében. Jósé Eduardo dos Santos, az MPLA-Munkapárt elnöke, angolai köztársasági elnök le­vélben fordult Kurt Wald- heimhez, az ENSZ főtitkárá­nak tudomására hozva, hogy országát ismét a Dél-afrikai Köztársaságból indított ag­resszió érte. Kérte a világ- szervezet főtitkárát: vesse latba minden befolyását a súlyos következményekkel fe­nyegető cselekmények be­szüntetése érdekében. Jósé Eduardo dos Santos levelében megállapította, hogy az országa elleni újabb súlyos provokációról van szó, amely fenyegeti a térség bé­kéjét és a nemzetközi bizton­ságot. A kialakult helyzet há­borúba torkollhat, amelynek következményei beláthatat- lanok lennének. A levél rá­mutat: Angola — lévén az ENSZ szuverén tagállama — rákényszerülhet arra, hogy él­jen az alapokmány 51. cikke­lye által biztosított jogaival, szuverenitása és területi sért­hetetlensége megvédésének érdekében. Az említett cik­kely értelmében a megtáma­dott államnak joga van kül­ső segítségért folyamodni más országokhoz. Kania Poznanba látogatott Iráni diákok rövid időre elfoglalták hazájuk brUsszeli, illet­ve hágai nagykövetségét, hogy tiltakozzanak az iráni kivég­zések ellen. Képünk a hágai követségen készült. A diákokat a rendőrség őrizetbe vette. (Kelet-Magyarország telefotó) Stanislaw Kania, a LEMP KB első titkára kedden Poz­nanban találkozott a város egyik nagyüzemének, a Ce- gielski Művek munkáskollek­tíváinak képviselőivel, és az üzem pártaktivistáival. A ta­lálkozón részt vettek a város és a poznani vajdaság tár­sadalmi aktivistái is. Neves szovjet közéleti személyiségek sajtóértekezleten ítél­ték el az amerikai kormányzatnak a neutronfegyver gyártá­sáról hozott döntését. A képen Fjodor Komarov orvos-vezér­ezredes (balról) és Vitalij Zsurkin professzor, a Szovjet Tu­dományos Akadémia Egyesült Államok és Kanada intézeté­nek igazgatóhelyettese a sajtókonferencián. Rrkagyij Sztrugackij Borisz Sztrugackij: Nehéz istennek lenni 21. Elbeszélése végén a báró egészen elbúsúlt, sőt, már- már esztori bort kért, de észbe kapott és így szólt: — Rumata, barátom men- jürík el innen! önnek túlsá­gosan gazdag a pincéje!... Ruccanjunk ki! Akár a „Szürke Öröm”-be .. . — Hm ... De mit csinálunk a „Szürke Öröm”-ben? A báró egy ideig hallga­tott, elkeseredetten rángatta a bajuszát. — Hogyhogy mit? — mond­ta végül. — Furcsa ... Egy­szerűen üldögélünk, beszélge­tünk ... — A „Szürke Öröm”-ben? — kérdezte kétkedve Ruma­ta,. — Igen. Megértem önt — felelte a báró. — Ez ször­nyű ... Mégis menjünk el. Itt állandóan esztorit szeretnék kérni!... — A lovamat — szólt Ru­mata, és átment a dolgozó- szobába, hogy magához vegye az adókészüléket. Néhány perc múlva egymás mellett lovagoltak a korom­sötét utcán. A báró kissé fel­élénkült, iharsányan me­sélt a tegnapelőtti agyonhaj­szolt vadkanról, az ifjú báró csodálatos tulajdonságairól. Eközben nem feledkezett meg a szórakozásról: hébe­korba farkasüvöltést halla­tott, és lovaglóostorával csap- dosta a bezárt spalettákat. Amikor a „Szürke Öröm”- höz értek, a báró megállítot­ta a lovát, elgondolkozott. Rumata várt. A csapszék piszkos ablakai fényesen ra­gyogtak, az állófánál dobog­tak a lovak, az ablakok alatti pádon ülő kimázolt leány­zók lustán szitkozódtak. A báró szomorúan megje­gyezte: — Egyedül vagyok ... El­gondolni is szörnyű, előttem az éjszaka, és egyedül va­gyok !... És ő is egyedül van ott... — Ne búsúljon barátom. Hiszen vele van az ifjú báró, önnel pedig én. — Ez egészen más. ön nem ért semmit, barátom. Túlsá­gosan fiatal és könnyel­mű .. . Bizonyára még öröme is telik benne, ha ezeket a szajhákat nézi... — Miért ne? — ellenke­zett Rumata. Szerintem na­gyon takaros lányok. A báró gunyorosan elmoso­lyodott. — Annak, amelyik ott áll, csüng a fara. Annak pedig, amelyik fésülködik egyálta­lán nincsen fara ... Ezek te­henek, barátom, a legjobb esetben tehenek. Gondoljon csak a bárónéra. Micsoda báj! — Igen — helyeselt Ruma­ta. — A báróné gyönyörű. Menjünk innen. — Hová? — kérdezte a bá­ró. — Nem, barátom, én se­hová sem megyek, ön te­gyen, amit akar. — Lekászá­lódott a lováról. — Bár na­gyon sajnálnám, ha egyedül hagyna itt. — önnel maradok — vá­laszolta Rumata. — De ... — Semmi de — mondta a báró. A gyeplőszárat odadobták a hozzájuk siető szolgának, és beléptek a terembe. Itt alig lehetett lélegzetet venni. A mécsesek fénye üggyel-bajjal tört át a párán. A hosszú asz­talok mellett levő padokon kigombolt egyenruhás kato­nák. Köntöst viselő, tengeri csavargók, alig-alig fedett keblű nők, térdük között fej­szét tartó, szürke rohamosz­tagosok, rongyos gúnyájú mesteremberek ettek-ittak, trágár nótákat ordítoztak. Balra a ködben a söntéspult sej lett, jobbra pedig fényes téglalapként ragyogott a tisz­ta különterem bejárata, aho­vá csak a nemes donok, a köztiszteletben álló kereske­dők és a szürke tisztek me­hettek be. — Végtére is miért ne in­nánk egyet? — kérdezte Pampa báró, megragadta Ru­mata zekéje ujját, és az asz­talok közti szűk átjárón a söntéspult felé törtetett. A söntéspulthoz érve kitépte a gazda kezéből az öblös me­rítőedényt, amellyel az bort töltögetett a bögrékbe, szó nélkül fenékig ürítette, és ki­jelentette, most csak az ma­radt hátra, hogy amúgy is­tenigazában mulassanak. Az­után a gazdához fordult, és megtudakolta, van-e olyan hely, ahol a nemes emberek illendően eltölthetik idejüket, s nem zavarja őket minden­féle csirkefogó és tolvaj nép­ség. A gazda közölte, hogy nála van ilyen hely. — Kitűnő! — jelentette ki a báró, és néhány aranyat vetett oda a gazdának. — Mindenből a legjobbat adja nekem és ennek a donnák, és ne holmi kacér fruska szol­gáljon fel nekünk, hanem tisztes, koros asszony! (Folytatjuk) Namíbia napja ZAMBIA • Ohopuho •TsumeD ' ^•Groottontein ItrundtHTi: A.Omaruru BOTSWANA ©Windhoek! Walvis Bay1 ATLANTI Lüderitz OCEAN: OranQe\ Oranjemui A Keetmanshoop ! : ^ • , I».*»'- a A Urán Vanádium Mangán Réz j A 0n .f^sv A Ölöm "'s A Arany A Ezüst A Gyémánt „Nagyon bízunk abban, hogy kivívjuk függetlensé­günket, hiszen nincs olyan hatalom, amely el tudná foj­tani az igazi népi felszabadí­tó harcot. Már 15 éve küz­dünk a szabadságért, és ha kell, akár még 15 évet haj­landók vagyunk áldozni ér­te.” Sam Nujoma, a Délnyu­gat-afrikai Népi Szervezet, a SWAPO vezetője budapesti sajtóértekezletén nyilatko­zott így nemrégiben, amikor küldöttség élén hazánkban járt. Szavai optimizmusról tanúskodnak, de a namíbiai nép hányattatásait ismerve — mély elszántságot is tükröz­nek. Namíbia, az egykori Dél- nyugat-Afrika 1920 óta van dél-afrikai megszállás alatt. Ezt az ENSZ 1966-ban tör­vénytelennek minősítette, a világszervezet Biztonsági Ta­nácsa pedig 435. számú hatá­rozatában kimondta: az ENSZ felügyeletével tartsanak sza­bad választásokat Namíbiá­ban. A dél-afrikai fajüldöző rezsim azonban azóta sem vett tudomást ezekről a dön­tésekről, sőt, minden eszköz­zel, minden téren fokozta a terrort az országban. Ám az elmúlt két évtized­ben sorra szabadultak fel az afrikai államok, a belga, francia, angol, spanyol, por­tugál gyarmatosítók sorra ki­szorultak a földrészről. Ezt látva, egyes nyugati hatal­mak, hogy mentsék a maguk számára a stratégiailag és gazdaságilag egyaránt na­gyon értékes Namíbiát, ma­guk is a kérdés rendezése mellett szálltak síkra. Ezt a rendezést azonban, mint ki­derült, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaor­szág, az NSZK és Kanada na­gyon is furcsán képzelik el. Immár nyilvánvalóan szoro­san együttműködve a dél-af­rikai fajüldöző rezsimmel, Namíbiát is bantusztánokra kívánják felosztani, oly mó­don, hogy a terület 80 szá­zalékát a fehérek kapnák, a terméketlen, vízben szegény maradék 20 százalékot pedig az ország őslakói. A nyugati hatalmak ezt „alkotmányozó rendezésnek” nevezik, valójában azonban a namíbiaiak embertelen ki­zsákmányolásának intézmé­nyesítéséről van szó. A SWAPO ezért a fegyveres harc fokozását helyezte kilá­tásba. A világ közvéleménye nyomására pedig szeptember elején az ENSZ-közgyűlés is­mét rendkívüli ülésszakot szentel a namíbiai kérdés­nek, így remélhetőleg a poli­tikai-katonai küzdelem előbb- utóbb diadalmaskodni fog — a namíbiai nép javára. K. M. Nagy fafelület kész állapotban Könnyen szabható, csavar- és szegálló 27 mm-es bükk, vízálló, gombamentesített rétegelt fa, nagy teherbírású, sima felület — 5 mm-es mahagóni színeit, szép felületű falemez. LAKOSSÁGI, IPARI, MEZŐGAZDASÁGI CÉLRA, KIS ÉS NAGY TÉTELBEN 27 mm-es: hétvégi házhoz födém, lépcső, kocsirakodó felület stb. 5 mm-es fal- és mennyezet­burkolat, ajtólapborítás stb. KAPHATÓ A DEFAG FALEMEZÜZEM LEMEZRAKTÁRÁBAN, Szeged, Budapesti út 1. Hétfőtől péntekig 7—13 óráig. Telefon: 14-011, mellékállomás: 55. Személyes lebonyolítást kérünk, levelezés nélkül. Előzetes megtekintés után az elszállításról a vevőnek kell gondoskodnia. Háztól-házig darabárus szállítás esetén kérésre kötegeljük. (1279) a nyíregyházi ingatlan­kezelő ÉS SZOLGALTAÖ VAL- LALAT felvételre keres egy anyagelszámoltatót. Tárgyi irá­nyú szakközépiskolai végzettség­gel előnyben. Jelentkezni lehet a személyzeti vezetőnél. Nyíregy­háza, Tokaji út 3. 1 18. (1274) A KISVÄRDAI SZESZfPARI VÄLLALAT demecseri keményí­tőgyára felsőfokú végzettségű gé­pész szakembert keres vezetői munkakörbe. Szükség esetén szolgálati lakást biztosítunk. Je­lentkezni lehet a demecseri ke­ményítőgyár személyzeti vezető­jénél. (1276) A HOSSZŰHEGYI ALLAMl GAZDASÁG Duna—Tisza-közi Meliorációs Társaság Kecskemét, felvételre keres DT-vezetőket, SZ—100-as vezetőket, kotrómes­tereket, kotrókenőket, valamint MTZ- és Crystall-vontató vezető­ket változó munkahelyre. Alag- csőfektetési munkák irányításá­hoz felveszünk művezetőt és geodétát, alagcsőfektető gépveze­tőt. Kecskeméti telephelyre me­zőgazdasági gépszerelőket. Je­lentkezni lehet: Kecskemét, Már­tírok útja 36. sz. alatt a mun­kaügyi csoportvezetőnél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents