Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-24 / 197. szám
2 KELET-M AGYARORSZÁG 1981. augusztus 24. ^ r | vr Szépülő lakóházak Kisvárdán A közelmúltban hagyta jóvá a Kisvárdai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a hatodik ötéves tervben sorra kerülő, tanácsi kezelésű lakóházak karbantartási, felújítási és korszerűsítési programját. Ezek szerint ebben az évben 5,2 millió forintot költenek a tanácsi lakóházak fenntartására. A legnagyobb összeget, 3,3 millió forintot az állagmegóvásra, karbantartásra fordítják. Ezenkívül 1,6 millió forint jut felújításra és korszerűsítésre. A jóváhagyott lakásfelújítási címjegyzék szerint a költségvetési üzem ingatlankezelő részlege az idén tíz Lenin utcai lakás felújítását végzi el. A Lenin utca 16. sz. alatti 2 bérlakás felújítására 260 ezer forintot költenek: új tetőfedést kap az épület, újjáépítik a megrepedezett válaszfalakat, kicserélik a burkolatot. A Lenin utca 41. sz. alatt is két lakásbérlemény van, ahol a belvíz miatt megrongálódott válaszfalakat cserélik ki, s teljes tetőátfedést is kap a lakóház, valamint minden helyiség új burkolatot. Az 50. szám alatti lakóház is belvízkárt szenvedett, felújításra szorul. A 22. sz. alatt és a 26. sz. alatt is jelentős felújítási, korszerűsítési munkát végeznek a szakemberek. A jövő évben 2,4 millió, 1983-ban 3,1, 1984-ben 5,6, míg 1985-ben 7,1 millió forintot költenek a tanácsi lakóházak felújítására, korszerűsítésére. Bővül« kínálat betontermékekből a sajátház- épitőknek A korábbi negyedév helyett a megrendeléstől számított 2—3 hét alatt szállítják meg- bízóiknak a feszített födémgerendát a Beton- és Vasbetonipari Művek gyárai. Megszűnt a hiány ebből a termékből, amelyet korábban csak sok várakozás és utánjárás után szerezhettek be a vásárlók, a magánlakás-építők. A vállalat lábatlani és dunaújvárosi gyárában ugyanis három új gépsort szereltek fel, s ezek segítségével az év első hét hónapjában egymil- lió-egyszázezer méterrel, 33 százalékkal több feszített födémgerendát készítettek, mint a múlt év azonos időszakában. A födémgerendák közé illesztendő béléstestekből is bőséges a kínálat, annál is inkább, mert a vállalat — hét nagy gépének átadásával — lehetővé tette, hogy tanácsi vállalatok és szövetkezetek is megkezdjék a termék gyártását. A sajátház-építők igényeinek jobb kielégítését segítették a TÜZÉP- és Volánvállalatokkal kötött szerződésekkel, amelyek szerint a megrendelő kívánságára daruskocsiról is gondoskodnak, ha nehéz betonelemet, elsősorban körüreges födémpanelt vásárolnak az építők. Így a vállalat alsózsolcai, budapesti, dunaújvárosi, miskolci és szolnoki gyára 80— 100 kilométeres körzetében kaphatnak darus kocsit a födémpanelek beemelésére. A számítások szerint évente több száz ezer négyzetméter födémpanel beemelését rendelhetik meg a sajátház-építők a területileg illetékes TÜZÉP-telepeken vagy elemgyárakban. Óvoda rekordolcsón A cím talán szokatlan, de pontos. Nagydobos a mátészalkai járás és a megye óvodával egyik legrosszabbul ellátott települése! — volt. Kát óvodai csoportban fii gyereket tudtak felvenni, és ez mindössze az igények 32 százalékát jelentette. Vastag György tanácselnök: — A hatodik ötéves terv végén építhettünk, illetve bővíthettünk volna óvodát. A megyei tanács támogatásával és mintegy 150 ezer forint értékű társadalmi munkával ezt sikerült részben előbbre hozni. Szükség volt erre községpolitikai szempontból is. Sok édesanya azért nem tudott dolgozni, mert nem volt hol elhelyezni a kisgyerekeket. Ugyanakkor a helyi termelő- szövetkezet egy varrodát épített. Jelenleg ötven asszony dolgozik ott, és ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági munkacsúcsok idejére ötven munkása van a szövetkezetnek. Nos, meghánytuk vetettük a termelőszövetkezet elnökével, hogy mit lehetne tenni. Volt egy ifjúsági klubunk. Nem különösképpen kihasznált, nem kiemelkedően dolgozó, és ami ennél fontosabb, nem pótolhatatlan. A művelődési házunkban tovább működik a klub, lényegében jobb feltételek között. A felszabadult helyiségben mód nyílt a bővítésre. Átépítettük, felújítottuk a konyhát, hiszen a naMár csak a takarítás van hátra. Akik takarítanak az óvoda dolgozói. gyobb létszámhoz más konyha is kell, rendbehoztuk a kiszolgáló helyiségeket, és kialakítottunk egy foglalkoztató szobát. Itt 25 gyereket, de szükség esetén 30-at fogadhatunk. Már csak a takarítás és az udvar rendezése van hátra. — Kik segítettek? — Azt is mondhatnám, hogy mindenki. A szülők, az óvodai dolgozók, a helyi iparosok, és természetesen a termelőszövetkezet. Csak így volt megoldható, hogy lényegében 54 ezer forint támogatással sikerüljön előbbre lépnünk. Selmeczi Béla, a termelőszövetkezet elnöke: — Hogy nekünk mit jelent az óvoda bővítése? Mérhetetlenül sokat. Legalább 35 édesanyát, aki most dolgozik. Óvoda nélkül ez megoldhatatlan lett volna. Létrehoztunk a BFK támogatásával, illetve gépeivel egy szép kisüzemet. Az asszonyok Mátészalkán tanultak, onnan kapjuk a gépeket, az anyagot. Lényegében bérmunkában dolgozunk a gyárnak. Mi építettük a műhelycsarnokot és szerveztük a dolgozókat. Bodó Béláné, az üzem vezetője: — Július 3. óta dolgozunk. Hogyan? Az egyik gépsoron már elérjük a tervezett 100 százalékot. — Örülök. Tudja, könnyű azt elmondani, hogy elhelyeztünk az óvodában ennyi és ennyi gyereket, de hogy ez mit ér, azt akkor látja, érzi az ember, ha itt dolgozik ebben a szép üzemben. (bartha) Asszonyok az új üzemből. A környezet a jókedv része. (Gaál Béla felvételei) Dolgozni mehetnek az édesanyák Gelebébe rakta a pénzt... Börtön félnapos gazdagságért Kerek három hónapot dolgozott a sényői Zöld Mező Tsz szeszfőzdéjében segédmunkásként Tóth Sándor 19 éves nyírturai lakos, s nyilván kevesellte a havi 3500 forintos keresetét, mert egyik nap elhatározta, hogy kirámolja a szeszfőzde kasszáját. Látta, hogy a szeszfőzde vezetője a magántermelők cefréjének kifőzésekor egy lemezkazettában gyűjti a pénzt, s úgy saccolta, lehet már benne vagy tízezer forint. Június 15-én dél körül Tóth egyedül maradt, mert főnöke hazament ebédelni, s úgy gondolta: itt a ragyogó alkalom. Egy hidegvágóval kifeszítette a kazettát és meglepetésére igen nagy összeget talált. Nem vesződött a számolgatással, gelebébe rakta a pénzt, az öltözőben a tiszta ruháját a táskájába rakta, kerékpárra ült és bekarikázott Nyíregyházára. A biciklit az sztk előtt hagyta, aztán elindult kocsmáról kocsmára. Három óra tájban ért ki a nagyállomásra, ahol összetalálkozott Lantos József 19 éves encsencsi lakossal, aki korábban ipari- tanuló-társa volt. Tóth meghívta barátját az Utasellátóba, innen Sóstóra, de Lantos nem akart vele tartani, mert nem volt pénze. Tóth megnyugtatta: van neki bőven, s a W. C.-ben megmutatta, mennyi péze ván. Ö is ekkor lepődött meg, mert nyolcvanezer forintnál több volt a zsákmányolt összeg. Az ekkor már pénzes emberek a Sóstóra mentek, elásták a pénzt, aztán a strandon töltöttek néhány órát. Amikor a fürdőből kijöttek, kikaparták az elásott összeget, Tóth két csomóba rakta, s ha nem is felét, de 29 ezer forintot odaadott belőle Lantosnak. A hirtelen meggazdagodott encsencsi fiú gyorsan haza akart jutni, rosszullétre hivatkozott és elköszönt Tóth- tól. Még a vonatot sem várta, taxiba vágta magát és hazahajtatott falujába. A pénzt nem merte hazavinni, kiment a temetőbe és egy kő alá rejtette. Tóth ezalatt megkereste kerékpárját, Sóstón ivott még két deci pálinkát, aztán hazabiciklizett Nyírturára. Fél kettőkor rendőrök ébresztették fel. Mert a nyomozás már délután megkezdődött. Amikor a szeszfőzde vezetője visszament munkahelyére, egy nyírbogdányi lakos fizetni akart a pálinkafőzésért. A vezető a visszajáró pénzt akarta kivenni a kazettából és akkor látta meg, hogy feltörték, és hiányzik belőle az összes pénz. Gyanúja Tóthra terelődött, akinek este hatig tartott volna a munkaideje, s nem találta sehol. A gyanú igazolódott, nála is és Lantosnál is megtalálták a lopott pénzt, s ha nem is az egész, de 78 ezer 724 forint előkerült. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Dré- gelyvári Imre tanácsa Tóth Sándort másfél év szabadságvesztésre ítélte és két évre eltiltotta a közügyektől, Lantosra hat hónap — végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztést szabott ki és 2000 forint pénz mellékbüntetésre ítélte. A bíróság kötelezte Tóthékat a tsz-nek okozott 2750 forint megtérítésére. Az ítélet jogerős. Liszt- és Kodály- müvek Nyírbátorban Augusztus 22-én, szombaton este két nagy magyar zeneszerző műve hangzott el a nyírbátori zenei napok hangversenyén. A műsor első felében Liszt két szimfonikus költeménye volt műsoron: a Hungária és a Tassó. A Hungáriát 1854-ben írta a szerző konkrét program nélkül, de Liszt hazafias, magyar érzését fejezi ki a színes és népszerű zeneköltemény: Tassó a tragikus költőhős emberi és művészi sorsát énekli meg. A műsor második felében Kodály: Psalmus Hungaricus-a szólalt meg. A Psalmus évenkénti rep- ríze valóban’méltó megkoronázása Kodály költőisé- gének. Gyönyörűen példázza mindazt a megbecsülhetetlen kulturális áldást, melyet Kodály munkássága ritka önzetlenséggel, költői önfeledtséggel, a legmagasabb művészi eszmények jegyében hazai zeneéletünkre árasztott. A Kodály-muzsika klasszikus fensége zengő valósággá elevenedett meg ebben a mesteri interpretációban. Németh Gyula karmester pálcája megmutatta, hogy mi minden rejlik — mennyi szín, mennyi erő, mennyi forró, lüktető, magával ragadó élet — ebben a muzsikában. Megmutatta, milyen szeretettel és alázattal kell belemerülni a Psalmus Hungaricus magyar dallamvonalaiba, ritmusába, hogy megragadhassuk a bennük rejlő szépséget és igazságot. Ebben a Magyar Zsoltárban a magányos próféta hangja összecsendül a magára hagyott nép hangjával. Kevés magyar költő vagy művész figyelt olyan mélyen a magyar élet követeléseire, mint Kodály Zoltán. A Psalmus prófétai szólóját Köröndi György énekelte a nagyszerű műhöz méltó mély átéléssel. A debreceni MÁy filharmonikus zenekar és a debreceni Kodály kórus megkülönböztetett figyelemmel követte a kiváló vendégdirigens pálcáját, s a hangverseny valóban nagy és megérdemelt sikert aratott. Vikár Sándor Nagyközségeinkből jelenfjük •• Üzemi étkezés, orvosi ellátás a tsz-ben DEMECSER. A helyi építőipari szövetkezet lakossági szolgáltató tevékenységének fejlesztése került szóba egyebek között a tanácsülésen. 1979-ben tanácsi határozat szabta feladatul az építőipari szövetkezetnek, hogy bővítse a szolgáltatásai körét, egyebek között a személyi szolgáltatások területén. Két esztendő alatt jó néhány jelentős értékű lakossági szolgáltatást vezettek be. Ezek közül a legnagyobb sikere a bérfuvarozásnak volt. Ez a tevékenységük nem csak a lakosság körében vált népszerűvé, de egyben a szövetkezet számára is hasznosnak bizonyult: meglévő szállító kapacitásukat sikerült jobban kihasználni. Nem sikerült viszont néhány egyéb szolgáltatást meghonosítani a községben. így egyebek között a tárgyi feltételek (munkafelvételi hely, műhely) hiánya miatt nem hozhatták létre például a Patyolat-fiókot. Terveik szerint ezen a gondon is segít a szövetkezet 1982-ben megépülő külső telephelye, ennek átadásával ugyanis a központi telepen néhány épület megüresedik. ÜJFEHÉRTÓ. Az érpataki „Rózsa Ferenc” Tsz-ben a dolgozók védelmében hozott egészségügyi, szociális és művelődésügyi jogszabályok megtartását vizsgálta az újfehértói tanácsülés. A több mint kétezer hektáron gazdálkodó érpataki termelőszövetkezet lehetőségeit részben termőföldjeik minősége határolja be. Bár a termelőszövetkezet a helyi szakszövetkezetből csak 1978-ban alakult, mégis igyekeznek lehetőségeikhez képest gondot fordítani dolgozóik egészség- ügyi és szociális helyzetére. Az elmúlt tervidőszakban megszervezték az üzemi étkeztetést és az üzemorvosi ellátást. Mellettük jelentős ösz- szegeket fordítottak ifjúság- politikai, kulturális és sportcélokra, öregek támogatására és segélyezésére is. Sikerült rövid idő alatt a lehető legkevesebbre csökkenteni a szövetkezetben a fizikai munkát. Villás emelőgépeket, markolókat, billenős szállító járműveket vásároltak, így könnyítvén a hagyományosan nehéznek számító mezőgazdasági munkát. Az elkövetkező években bevezetik a lakásépítési hozzájárulást és munkavédelmi, kulturális célokra, valamint a munkakörülmények javítására öt év alatt közel 30 millió forintot fognak fordítani. Törekednek arra, hogy segítsék dolgozóik szabad idejének, szabadságának hasznosabb eltöltését és részt vállalnak a községet érintő feladatok — így az MHSZ-szervezet, KISZ- szervezet támogatásából is. GÁVAVENCSELLÖ. A környezetvédelem községi helyzetét is megvitatták a júliusi tanácsülésen. A nagyközségi tanács a környezet- védelmi rendelet megalkotása óta még nem foglalkozott külön napirendi pontként ezzel a témakörrel, ezért időszerűvé vált a témában a részletes tájékozódás. Több mint 60 kilométer út és járda, valamint nyílt belvízcsatorna és földárok tisztításáról kell a lakossággal közösen gondoskodnia a tanácsnak. Környezetvédelmi szemlét tartva felmérték a feladatokat és ennek ismeretében határozták meg a községben elvégzendő tennivalókat. Azokat a lakókat, akik ' nem tesznek eleget a tanácsrendeletben előírtaknak, írásban szólítják fel a lakások előtt vezető belvízcsatorna-részek, átereszek, járdaszakaszok tisztán tartására. Háromszáz fát ültetett el a lakosság a község területén az elmúlt két esztendő során, ám ennek védelme nem biztosított kellőképpen, így jó részüket kitördelik. Ennek ellenére tovább végzik a község fásítását, amelyben jelentős részt vállal a helybeli Űj Erő Tsz. (csendes)
