Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-23 / 196. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. augusztus 23. AUGUSZTUS 23. A román nép számára 1944. augusztus 23. valóságos határkő, az antifasiszta és antiimperia- lista nemzeti és társadalmi felszabadító forradalom győzelmes megvalósításának kezdetét jelzi, amely új korszakot nyitott hazánk történelmében. E nagyszerű történelmi fordulat, s az azt követő mélyreható átalakulások bölcs megtervezője a Román Kommunista Párt. Országunknak a fasiszta uralom alóli felszabadulása 37. évfordulóját abban az esztendőben ünnepeljük, amikor megemlékeztünk a Román Kommunista Párt megalakulásának 60. évfordulójáról. A Román Kommu-r nista Párt szerepével és tévé-' kenységével közvetlenül ösz- szefügg forradalmi előrehaladásunk a nemzeti és társadalmi felszabadulás, a szocializmus és a kommunizmus építése, Romániának a békéért, az együttműködésért és a társadalmi haladásért vívott harc aktív csapataként való érvényesülése útján. Országunk a felszabadulás óta eltelt években a forradalmi folyamat több szakaszát járta be. Életünkben, gazdasági-társadalmi tevékenységünkben a IX. párt- kongresszus által felavatott időszak lényegbeli, döntő változásokat hozott. Ez a politika, mint a szocialista Románia minden megyéje számára, Szatmár megye számára is az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatások gyors fejlesztését, az anyagi és munkaerő- források fokozott értékesítését, a helységek felvirágoztatását, sokrétű — elsősorban gazdasági — feltételek kialakítását jelenti nemzetiségre való tekintet nélkül minden honpolgár politikai és jogi egyenlőségének érvényesüléséhez. Beszédes példát nyújtanak megyénk fejlődéséről a hetvenes évek, amikor az ipar termelése 5,5, a mezőgazdasági pedig közel háromszorosára növekedett. Örömmel mondhatjuk ezzel kapcsolatban, hogy megyénk a hazánk megyéi között kibontakozó szocialista versenyben az 1976—1980-as ötéves terv folyamán a III. helyet foglalta el, ily módon is tanúsítva a több mint 50 000 kommunista, városaink és falvaink minden dolgozója odaadó munkáját. Népünk nagy nemzeti ünnepét az idén is kiemelkedő sikerek köszöntik, kedvező távlatot nyitva az új ötéves tervhez. Rendkívül jelentős ötéves tervidőszak ez, amely — a XII. pártkongresszus határozatai alapján — meghozza Romániának a közepes gazdasági fejlettségű országok soraiba való lépését, és döntő minőségi szakaszt jelent a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtését célzó program megvalósításában. Ezt az oldalt romániai testvérlapjaink — a Cronica Satmareana és a Szatmári Hírlap — szerkesztőségének munkatársai állították ösz- sze nemzeti ünnepük alkalmából. Szatmár: épül az új városközpont. Élen járó búzatermesztők Fundulea és társa A petri mezőgazdasági termelőszövetkezet búzatermesztői azt vallják, hogy a mai viszonyok között elképzelhetetlen szakszerű keretek nélkül kenyérgabonát termeszteni. Minden adottság mellett is szükséges az új agrotechnika igénybevétele, a rendelkezésre álló összes agrokémiai tényezők felhasználása. Az idén elért 4446 kg hektáronkénti búzatermésük is ezt bizonyítja. Ennek kapcsán beszélgettünk el Villányi István mérnök-elnökkel, pontosabban arról, hogy az időjárás, a műtrágyaellátás, a vetésforgók és a búzafajták mennyiben befolyásolták az idei eredményeket. — E felsorolt tényezők közül, ön szerint, melyiknek volt döntő hatása a termés alakulására? — Ha ide soroljuk a talajművelési és gyomírtási tényezőket, akkor teljes a kép, de kivételt egy sem képez. Az idén az időjárás talán segítette a beérést, de a -júniusi szárazság csökkentette a hektárhozamot, mely rendes körülmények mellett 5300 kg is lehetett volna. De tartsuk be a sorrendet. A műtrágyáéi látás itt-ott akadozott, bár sikerült 400 kg komplexműtrágyát juttatnunk hektáronként, vagyis 27 százalékban nitrogén- és 13 százalékban foszforműtrágyát. Hatóanyagban számítva tehát 160 kg-ot egy hektárra. Ha ösz- szességében vesszük ezt a mennyiséget, elégedettek lehetünk, ám ha úgy számoljuk, hogy ebből 108 kg nitrogén- és 52 kg foszforműtrágya jutott hektáronként, már kevésbé vagyunk azok. Ugyanis a mi esetünkben a két műtrágyaféleség közötti arány nem 2:1, hanem 1:1 kellene, hogy legyen. A vetésforgók terén jó tapasztalataink vannak. A búza búza utáni termesztése teljesen kizárt dolog nálunk. Tavaly az őszi búzát 125 hektár burgonya, 125 hektár kender, 75 hektár szemes kukorica és 150 hektár silókukorica után vetettük. Előveteményként a kendert, a szemes és silókukoricát ajánlhatjuk. A búzafajta szintén mérvadó. Mi két fajtával, a Fundulea 29-cel és a Partizánkával dolgoztunk. Az előbbi 4827 kg-ot adott, a Partizánka 4390 kg-ot 415 hektáron. A talajművelésnél betartottuk az agrotechnikai normákat. A magágykészítés egyik nagy titka a jó hozamoknak. Mi általában 20—30 Szopor, Ákos és Ki- ) rálydaróc térségében immár évek óta tanúi lehe- 1 tünk a Kraszna medre szabályozásának, a védő- 1 gátak építésének, a vízlecsapoló rendszer kiépítésének, a mellékfolyók — Mázsa, Cserna, Mária — szabályozásának. Amikor Bugner Ovidiu mérnök, a munkálatokat vezető szakember elém teríti a tervrajzot, s azon magyarázza elvégzett vagy még megvalósításra váró feladataikat, alig tudom magamban elrendezni az előzetesen összegyűjtött számadatokat, a folyóval kapcsolatos munkálatok előtörténetét. Illik ez a visszatekintés most, amikor a Kraszna megyénkben szabályozási munkálatai lényegében a végéhez közelednek. A visszatekintésben az 1962-ben megjelent Hidro- amelioratiile in Republica Populara Romana című monográfia dokumentumaira támaszkodunk. Megtudhatjuk innen, hogy Szatmár megye lakosai egy, 1751-ben benyújtott memorandumban kérték az országgyűlés segítségét — többek közt — a Kraszna szabályozásához, védőgátépítéshez, melynek eredményeképp Máj tény és Ecsed között szabályozták a víz folyását. A munkálatok 1774-ben folytatódtak. Mindez bármily jelentős volt, csupán részlegesen cm mély szántást végzünk, aztán pedig csak tárcsázunk, gyűrűshengerezünk és boro- nálunk. Négyzetméterenként 450—500-as növénysűrűséget használunk. A gyomirtás nem ismerhet késést. Icedin- ből 3 kg-ot juttatunk hektáronként helikopterrel, 14 Cel- sius-fokos hőmérsékletnél. — A jövőben változtat- nak-e a fajtaszerkezeten? — Valamivel emeljük a Fundulea részarányát, a Partizánka továbbra is a legnagyobb területet foglalja el, ezenkívül 100 hektáron bevezetjük a Lovrin 32-es fajta termesztését is. Mint ígéretes búzafajtát tartjuk számon. A petri gazdaság több mint kétezer tonna búzát takarított be az idén. Minőségileg kifogástalant. A kitűnő hektárhozam nem tükröz mást, mint a viszonyok alapos számbavételét, a hagyományos és a korszerű termesztés összehangolását, nagyszerű szervezést, rendet és fegyelmet. Sróth Ödön Fűt majd a nap Tükrök a tetőn „Ezen folyónak Szathmárba majd semmi partja nincsen, azért igen sár mellékes, a’ halai sár ízűek, szélein sok káka, nád és sás terem, a’ vidék, mellyen mendegel, Kraszna-Köznek neveztetik.” Szirmai Antal jellemzi így 1831-ben Szatmár megye egyik legnagyobb, az évszázadok során annyi bajt, gondot okozó folyóját, a Krasz- nát, mely annak idején, áradásaival, fél megyényi területet veszélyeztetett. oldotta meg a 121 kilométer hosszú folyó — megyénk területére 57 km-es szakasz jut — okozta ösz- szes problémákat. A 2120 négyzetkilométeres vízgyűjtő medencében (megyénkben 1Í10 négyzetkilométer) nem múlt el az ár- és belvízveszély. Elegendő csupán az 1970-es, 1974-es, 1980-as árvizekre gondolni, s máris, messzemenően méltányoljuk a mostani munkálatokat, laikus szemmel is elismerjük, felmérhetjük annak jelentőségét, fontosságát. Pedig szárazabb időben mit sem sejtünk, sejthetünk a Kraszna és mellékvizeinek erejéről. Az átlagos évi vízhozam Alsó- szopornál 2,35, Kismaj- ténynál pedig 3,3 köbmé- ter/secundum. A legfelsőbb párt- és államvezetőség utasítására 1970 után készítették el a Máj tény—Királydaróc— Varsolc térsége ár- és belvízszabályozásának tervét, állították össze a szükséges dokumentációt, melynek értelmében folytatják a mederszabályozást és gátépítést a Krasz- nán és mellékvizein. Az 1975-ben megkezdett munkálatoknál jól képzett szakemberek és számos erőgép dolgozik. Ez idáig a Kraszna mentén több mint 30 kilométeren, az abba ömlő Cserna mentén 3—3, a Mázsa-patak mentén pedig 2—2 kilométeren építettek gátat. Még egy adat a vízügyiek munkájáról: csupán ebben az évben 750 000 köbméter földet mozgattak meg. Kimondani is sok. De megküzdeni érte — tűző napon vagy esőben, sima talajon vagy csúszós agyagon — mennyire másként hangzik!... S hogy mindez mit jelent? Szóljon róla három olyan személy, aki nemcsak önmaga, hanem lakhelye nevében is beszélhet. Culic loan, Szopor község polgármestere: „Községünkben mintegy 800 hektárt veszélyeztetett a Kraszna, 800 hektárt, melyen vetettünk, de sohasem volt biztos, hogy nyerünk-e róla valamit. Ez a terület most már biztonságos lesz.” Virág Gheorghe, a hure- zi mtsz elnöke: „Földjeink termését a Kraszna mellékvize, a Cserna dézsmálta, szinte évi rendszerességgel. Volt olyan hely, melyet emiatt tíz éve nem tudtunk használni.” ...Van már partja a KTasznának. Folyása mentén megritkult, jószerével eltűnt s káka, nád és sás. És a mellékágak fölszámolásával eltűnt immár a Krasznaköz. Az érintett helységek szorgos lakóin a sor, hogy a biztonságba jutott földekről egyre szebb, gazdagabb termést takarítsanak be. Máriás József lm I sB Szűkszavú újsághír tudósított: ötszáz olyan lakás építése van folyamatban a szatmári 16-os lakótelepen, melyek melegvízellátását a tömbházak tetejére szerelt napelemek rendszere fogja biztosítani. Az építkezés még folyamatban van, s Gáti István építésvezetővel tett szemlémen semmi rendkívülit nem tapasztaltam. Ezek a tömbházak csupán annyiban térnek el a hagyományostól, hogy tetőszerkezetük szilárdabb, tetőszigetelésük pedig lényegesen alaposabb, megbízhatóbb. Nagy szükség van erre az alaposságra, hiszen a tükörrendszerek felszerelése után egy esetleges beázást, vagy egyéb jellegű meghibásodást csak ezek leszerelése után lehetne elvégezni. Hazai szakembereink is kipróbálták, s arra a következtetésre jutottak, hogy ez a módszer a mi éghajlati viszonyaink mellett is gazdaságos. Teljes mértékben ugyan nem küszöböli ki a hagyományos melegvízkészítést, de még télen is hathatósan besegíthet. Két-három városban minálunk is kipróbálták, alkalmazzák, és úgy ítélik, hogy megéri. Szat- márnak az tehát az érdeme, hogy nem zárkózott el mereven az újítástól, hogy hazai viszonylatban az elsők között van, ahol ezt az új módszert alkalmazni kívánják. Nézzük, hogyan fog ez a rendszer kinézni? Az épületek tetején bizonyos dűlési szögben, délnek irányítva, hozzávetőleg három és fél négyzetméternyi nagyságú tükrök lesznek elhelyezve. A tükrök mögött egy csőrendszerben kering és természetesen (napos időben) melegszik a víz, ami innen egy tárolótartályba, majd speciális szivattyúk segítségével, a hőközpontba kerül, innen osztják majd szét a vizet egy másik csőrendszeren keresztül a lakásokba. A rendszernek három működési lehetősége van az elfogyasztott napenergia meny- nyisége és a melegvízigény függvényében. Az első működési lehetőség, nevezetesen az, amikor megvan a megfelelő napenergia, ugyanakkor igény is van a meleg vízre, teljességgel kézenfekvő. Vannak viszont esetek, amikor ugyan elegendő a napsugárzás, tehát melegvízkészlet is van, de a lakók nem tartanak rá igényt. Ebben az esetben a megmaradt melegvízmennyiség nem vész el, hanem speciális tartályokban, különösebb hőveszteség nélkül egy-két napig is elraktározható. Ez a szerencsésebb eset, de mi történik akkor, amikor ugyan szükség lenne a meleg vízre, de borús az ég, nincs napsugárzás, következésképpen meleg víz sem termelődik? Riadalomra ekkor sincs ok. Egyetlen leendő lakó se higgye, hogy csak derült időben fürödhet majd. Ideális körülmények között, az anyagba fektetett energián és a karbantartáson kívül, ez a melegvíz-készítési rendszer semmibe sem kerül. De lássuk, valójában menynyibe is kerül? Mint megtudtam, egy lakásra lebontva a rendszer ára tizenháromezer lej. Kiszámították, hogy ez a kiadás hozzávetőlegesen 12—15 év alatt térül csak meg. Felvetődik a kérdés: ilyen befektetés mellett vajon megéri? A válasz egyértelműen: igen. Igen, hiszen már magát az ötletet is az sugallta, hogy fogytán az energia. Ez az új rendszer pedig ötszáz lakásnál évi 125 tonna fűtőanyagot takarít meg. A tervek szerint a rendszer áprilistól októberig működik majd. Az írásunk elején idézett hírrel teljes egyetértésben nagyon sok napsütéses órát kívánunk az ötszáz lakás leendő lakójának. Eltűnt a káka, a sás
