Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-23 / 196. szám

■I KalM­Magyarország :i XXXVIII. évfolyam, 196. szám ÁRA: 1,10 FORINT 1981. augusztus 23., vasárnap n szocialista országok kitartanak a béke mellett Lj létesítményeket avattak Több új létesítményt avattak Szabolcs-Szatmárban az alkotmánynap tiszteletére. Képün­kön a nyírcsászári új iskola és az avatóünnepség látható. Hz SZKP Politikai Bizottsága a Krim félszigeti találkozókról Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága határozatot hozott azokról a találkozókról, ame­lyek ez év júliusában és au­gusztusában mentek végbe Leonyid Brezsnyev és a szo­cialista államok párt- és állami vezetői, köztük Kádár János, az MSZMP KB első titkára között, a Krím félszi­geten. A politikai bizottság teljes egyetértését fejezi ki a tárgyalásokkal kapcsolatban és köszönetét mond az azon részt vett vezetőknek. A ha­tározat részletesen elemzi a szocialista országok együtt­működésének feladatait, a gazdasági teendőket, utal a lengyelországi helyzet tanul­ságaira és foglalkozik az idő­szerű nemzetközi kérdések­kel is. Mint a határozat megálla­pítja, a Krím félszigeti talál­kozók során létrejött, a szo­cialista országok együttmű­ködésének fejlesztésére vo­natkozó határozatok végre­hajtása feltétlenül elősegíti az érintett országok sikeres fejlődését, a szocialista közös­ség egységének és összefor- rottságának megerősödését. A kapcsolatok sokasodása az élet minden területén egyik legfontosabb feltétel ahhoz, hogy teljesen megvalósulja­nak a kommunista és mun­káspártok legutóbbi kong­resszusain meghatározott fel­adatok, segíti a nemzeti gaz­daságok fellendítését, az együttműködésben részt vevő testvérországokban a nép jó­létének emelkedését. A szocialista országok több­sége a fő feladatnak most a gazdaság intenzifikálását te­kinti. Ezt mindenekelőtt sa­ját nemzeti erőfeszítéseikkel oldják meg, de amellett ál­landóan növekszik két- és a KGST keretei között megva­lósított több oldalú együttmű­ködésük jelentősége — húzza alá a határozat. — A szocia­lista országok egésze képes az olyan feladatok megoldá­sára, mint az energetikai ka­pacitás fejlesztése, a gép­gyártás minőségileg új szín­vonalának biztosítása, a köz- fogyasztási cikkek és a me­zőgazdasági termékek iránti igény teljes kielégítése. Ép­pen ez a célja a szocialista gazdasági integráció fejlesz­tésének, a szocialista gazda­sági munkamegosztás most végbemenő elmélyülésének. Mint a most megtartott Krím félszigeti találkozók eredményei is tanúsítják, a jelenlegi ötéves tervidőszak­ban különösen nagy jelentő­ségű a szocialista országok együttműködése azokon a gazdasági területeken, ame­lyek mind a tudományos­műszaki haladás, mind pedig a népjólét emelésének alap­jait teremtik meg. Ezzel kapcsolatban a ha­tározat emlékeztet arra, hogy tervbe vették a szocialista országok részvételét a Szov­jetunióban folyó nagy építke­zésekben, gázvezetékek, más fontos objektumok építésében, a szovjet könnyűipar és élel­miszeripar rekonstrukciójá­ban, korszerűsítésében. A szocialista országok új sikereket értek el az új tár­sadalom építésében is — ál­lapítja meg az SZKP KB Politikai Bizottságának állás- foglalása. — Ezzel együtt azonban, számos ok követ­keztében előrehaladásuk nem mentes a nehézségektől. A népi Lengyelország súlyos válságjelenségekkel került szembe. A szocialista fejlő­dés gyakorlata újra és újra arról győz meg, milyen fon­tos a kommunista párt szá­mára az, hogy szigorúan a pártélet lenini normái vezes­sék, gondoskodjék tömegkap­csolatainak erősítéséről, kor­szerűsítse a szocialista de­mokráciát, reális gazdaság- politikát folytasson, ne en­gedje meg, hogy országa túl­ságosan eladósodjék a tőkés államoknál, internacionalis­ta szellemben nevelje a dol­gozókat, forradalmi éberséget tanúsítson, idejében és hatá­rozottan verje vissza a szo­cialistaellenes erőket. A szocialista közösség egy­más közti kapcsolataira az jellemző, hogy nemcsak saját érdekeikre gondolnak, hanem barátaik! és szövetségeseik ér­dekeire is. Ez az igazi elvtár­si, testvéri megközelítési mód, amelytől idegen a nem­zeti önzés, segíti a szocialista országokat abban, hogy siker­rel birkózzanak meg a legne­hezebb gazdasági, vagy más természetű problémákkal is. A szocialista országok, egy­más közötti kapcsolataikat erősítve készek arra, hogy a világ más országaival fej­lesszék a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat. Ha az ilyen kapcsolatok az egyenjogú­ság, a felek érdekei kölcsö­nös megbecsülésének egészsé­ges és szilárd alapjára épül­nek, ha nincs bennük meg­különböztetés és politikai nyomás, minden részvevő számára valóban hasznosak lehetnek. A most végbement találko­zók ismét meggyőzően bizo­nyították, hogy a testvérpár­tok, testvérországok megin­gathatatlanul kitartanak a béke, a népek szabad és füg­getlen fejlődéshez való jogá­nak védelme mellett — szö­gezi le a dokumentum. Az imperialista, mindenek­előtt az amerikai erők növe­lik a nemzetközi feszültséget, mert ebben eszközt látnak arra, hogy nyomást gyakorol­janak a szocialista országok­ra, a fejlődő államokra. Az is közismert NATO-határozat, amelynek értelmében köze­pes hatótávolságú amerikai nukleáris rakétákat gyárta­nak és telepítenek Nyugat- Európába, az Egyesült Álla­mok és partnerei katonai költségvetésének felduzzasz­tására, a Reagan-kormányzat által a neutronfegyver gyár­tásáról hozott döntés, az ál­landó törekvés arra, hogy a válsághelyzeteket mindig ki­élezett formában tartsák, a más országok belügyeibe tör­ténő beavatkozási kísérletek — az imperialisták mindeme, a szocialista országok és sok más ország biztonságát fe­nyegető akciói azzal a követ­kezménnyel jártak, hogy le­lassult a nemzetközi enyhülés folyamata, általában meg­romlott a nemzetközi politi­kai légkör. Az imperializmus irányvo­nalával és Peking ehhez mind szorosabban kapcsolódó poli­tikájával a szocialista közös­ség országai szembeszegezik világos, következetes, a béke megvédésére, a fegyverkezé­si verseny megfékezésére és megszüntetésére, a válság- helyzeteknek a tárgyalóasztal mellett történő igazságos rendezésére irányuló politi­kájukat. A szocialista orszá­gok úgy vélik, hogy a külön­böző társadalmi rendszerű országok kapcsolatainak, kü­lönösen nukleáris korunkban, a békés egymás mellett élés elveire kell épülniök, s ez feltételezi a katonai szem­benállás szintjének csökken­tését, az állandó konstruktív párbeszédet, a kölcsönösen előnyös békés együttműködés fejlesztését. Adva van a lehetőség a vi­tás nemzetközi problémák ésszerű és igazságos rendezé­sére, de az erő, vagy erővel történő fenyegetés nyelve nem alkalmas erre — han­goztatja a szovjet állásfogla­lás. — A szocialista orszá­gok minden szükséges esz­közzel rendelkeznek ahhoz, hogy megvédjék létérdekei­ket és ezen a téren minden szükségeset megtesznek. Ugyanakkor azonban az volt a véleményük, s az ma is, hogy minden népnek, minden országnak egyaránt szüksége van a béke áldásaira. A béke- közös vívmány és védelme, megszilárdítása is minden ország közös ügye. Mint az idei Krím félszi­geti találkozók is világosan bizonyítják, a szocialista or­szágok készek arra, hogy mindenkivel párbeszédet folytassanak, aki aggódik a nemzetközi helyzet jelenlegi állapota miatt és a nemzet­közi biztonság megerősítésére törekszik. Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága a határozatban meg­állapítja: a Krím félszigeti találkozók megvalósították a szocialista közösség országai külpolitikájának szükséges egyeztetését, ez kétségkívül elősegíti majd, hogy a szocia­lista országoknak a jelenlegi vilápolitika legbonyolultabb, leginkább robbanásveszélyes problémái megoldására tett békés kezdeményezései a gya­korlatban megvalósuljanak. TIZENNÉGY ORSZÁG RÉSZVÉTELÉVEL Földrajz­tudományi tanácskozás Nyíregyházán Jelentős nemzetközi tudo­mányos esemény színhelye az elkövetkező napokban Nyíregyháza. Szombaton, au­gusztus 22-én nyílt meg a Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskolán a Nemzetközi Földrajzi Unió iparföldrajzi rendszerek komissziója idei ülése. A 14 országból érkezett tudósokat dr. Cservényük László, a tanárképző főigaz­gatója köszöntötte, majd dr. Tisza László, a megyei tanács elnökhelyettese méltatta azt, hogy a jeles testület Nyír­egyházán ülésezik. A komisz- szió nevében F. E. I. Hamil­ton, a Londoni Közgazdasági és Politikai Egyetem profesz- szora mondott köszönetét Ezt követően Fristyák Sándor, a tanárképző főigazgatóhelyet­A Román Kommunista Párt Szatmár megyei Bi­zottsága és a megyei nép­tanács meghívására teg­nap Szabolcs-Szatmár me­gyei küldöttség utazott Szatmárnémetibe. A delegációt Pénzes Já­nos, a párt megyei végre­hajtó bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke ve­zeti, tagjai Kovács Ferenc, az MSZMP Nyírbátori vá­rosi-járási Bizottságának első titkára, és Kursinszky Tünde megyei ifjúsági tit­kár. Küldöttségünk részt vesz a Román Szocialista Köztársaság felszabadulá­sa 37. évfordulója alkal­mából a romániai testvér­megyében rendezendő ün­nepségeken és ottani mun­kakollektívák életével is­merkedik. A nemzetközi tudományos tese, földrajztudós vetített képekkel illusztrálva Nyír­egyháza város földrajzát tár­ta a hallgatóság elé. A konferencia ezután elő­adásokkal folytatódott. Teg­nap három magyar és három külföldi tudós referált. Ma, vasárnap a résztvevők újabb előadásokat hallgatnak meg az iparföldrajz témakörében. A szerdáig tartó tudományos tanácskozás keretében sor kerül megyelátogatásra, ami­kor is a helyszínen tanulmá­nyozzák a Szabolcs-Szatmár­ban végbement ipari fejlő­dést, s annak módszereit. Hírmagyarázatunk: A Nemzetközi Földrajzi Unió alapvető célja és feladata a föld különböző országaiban folyó geográfiai kutatások koordinálása, a korszerűnek ítélt, gyakorlati célokat szol­gáló kutatások kezdeménye­zése. Napjainkban, amikor a világgazdasági korszakvál­tás — problémákkal terhes — időszakát éljük, rendkívüli jelentőségű a komplex, nagy világgazdasági feladatok konferencia részvevői. ^ (Foto: Jávor) megfogalmazása és egy-egy világméretű kutatási téma összehangolása. A tanácskozás szünetében dr. Bora Gyula, a Marx Ká­roly Közgazdasági Egyetem professzora, a komisszió el­nökségének magyar tagja, a mostani tanácskozás szervező bizottságának vezetője el­mondotta még: a tanácskozá­sokat felváltva tartják szo­cialista és kapitalista orszá­gokban, korábban többek kö­zött London, Tokió, Krakkó adott otthont a tudósoknak. Most hazánk volt a soros. A konferencia jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy a változó világgazdasá­gi körülmények között szük­ség van az iparilag fejlett or­szágok tapasztalataira, s a fejlődő országok számára jő alkalom nyílik a részletes tu ­dományos elemzések szá ra. Befejezésül hangsúlyoz: dr. Bora Gyula, hogy a ko­misszió ülései mindig mély tudományos »munkát jelente nek, ezt nemcsak a maga.» színvonalú előadás hamai a nyílt viták is biz».. ; :XsZ . Szabolcsi küldöttség utazott Romániába

Next

/
Thumbnails
Contents