Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-19 / 194. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. augusztus 19. Ősbemutató holnap Beszélgetés Vántus István zeneszerzővel Változott a program Változás történt a ze- i nei napok augusztus 20-i programjában. A műsor > Vivaldi Glóriájával kezdődik, majd Vántus István művének, a Fragmenta Bathoriana című > kantátájának az ősbemutatójára kerül sor. , Ezt követi Händel Vízi zenéje és Csajkovszkij , D-dúr hegedűversenye. Az eseményen a Nemzetközi Ifjúsági Zenei Tábor zenekara, a Debreceni Maróti kórus, a Nyírbátori Áfész Tinódi vegyes kara működik közre. A karigazgató: Czövek Lajos, és Szabolcsi Miklós. Vezénye': Jancsovics Antal. Augusztus 22-én, szombaton Liszt Hungária Tasso-ja és Kodály Psalmus Hungaricus-a szerepel a zenei napok programjában. Közreműködik a Debreceni MÁV filharmonikus zenekar, a Debreceni Kodály kórus, a Nyírbátori gyermekkar és Köröndi György. Vezényel: Németh Gyula. A zenei napok záróeseménye augusztus 30- án, vasárnap lesz. Ekkor Bach Máté Passióját hallhatja a zeneszerető közönség. A művet a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara, a Magyar Állami Operaház kórusa és a Horváth Mihály téri Állami Általános Iskola kórusa mutatja be. Közreműködik: Zempléni Mária, Takács Tamara, Fülöp Attila, Németh Gábor, Faragó András, Sólyom Nagy Sándor, Nagy János, P. Szabó Anikó (csembaló), és Trajtler Gábor (orgona). Vezényel: Kóródi András. Szentendre Nyírbátnrban Biztosan kevesen vannak, akik még nem látták, amikor a televízió a szentendrei iparművészek alkotásait és a vásári komédiások előadásait mutatta be. Most nem kell ehhez tévét nézni a nyírbátoriaknak és a környék lakóinak sem: augusztus 20-án, 21-én, 22-én Nyírbátorba költözik Szentendre. A templom alatti térségben, az iskola udvarán sátrakban mutatják be portékáikat a szentendrei fiatal iparművészek és a szőrmékből, bábukból, kerámiákból, textilekből, makramékból vásárolni is lehet. A szentendrei vendégek nemcsak vásárról, hanem vidámságról is gondoskodnak; 21-én bábszínház és vásári komédia szórakoztatja az érdeklődőket. Ugyanebben az időben látható a múzeumban a szentendrei képzőművészek kollektív tárlata és Ligeti Erika szentendrei szobrászművész éremkiállítása. Az új jogszabály nyomában Erősödik a társadalmi kontroll a lakáselosztásban Tanácsi bérlakások elosztására készült tervezet került közszemlére a napokban. A tanács épületének lépcsőházában kifüggesztett névjegyzékről bárki véleményt mondhat. A beérkezett észrevételek után a lakáselosztó társadalmi bizottság elé kerül a névjegyzék, s az esetleges módosításokat követően hagyja majd jóvá a végrehajtó bizottság. A lakáselosztásnak most különös jelentőséget ad az a tény, hogy nemrég jelent meg rendelet a lakásgazdálkodásról, ezért dr. Nagy Lászlótól, a végrehajtó bizottság titkárától a mostani helyzetről kértünk tájékoztatást. — Lakást osztani mindig nagy gond, és nagy felelősséggel járó feladat, mert mindig több az igénylő, mint amennyi lakást eloszthatunk. Ebben az évben különösen nagy gond, mert bár igaz, hogy most nyolcvan lakást oszthatunk el, de majdnem a tervidőszak végéig, 1984-ig, nem lesz több lakása a tanácsnak, csak az esetleg megüresedett lakások oszthatók újból el. Most kétszázhúsz jogos igénylőt tartunk nyilván, akik valameny- nyien tanácsi bérlakásra várnak, s alig egyharmaduk igényeit tudjuk csak kielégíteni. — Érezteti-e már hatását az új jogszabály? Igen. A háromszoros lakáshasználatbavételi díj kifizetése ösztönöz a tanácsi lakások visszaadására. Ez számokban kifejezve annyit jelent, hogy eddig 18—20 lakás visszavételére került sor, s ez akkor is sok, ha az összes tanácsi bérlakásnak alig több, mint három százaléka. Tulajdonképpen örülnünk kell, hogy sokan saját erejükből oldják meg ezután a lakásgondjaikat, s ezért mondanak le a tanácsi lakásról, ám e kedvező tendencia mellett aggályaink is vannak, mert nem kizárt, hogy a lakásról lemondok között olyan családok is lesznek, akik saját elhelyezésüket nem tudják majd tartósan, és megfelelően megoldani. — Arra gondolok itt, hogy néhányan rosszabb állapotú, régebben épült lakást vásárolnak majd a leadott tanácsi lakásért kapott összegből, s ha ezek fenntartására nem fordítanak majd kellő gondot, számolni lehet a lakások életveszélyessé válásával, s azzal, hogy újból nekünk kell majd ezeket a családokat elhelyezni. — A megfelelő gazdálkodás érdekében fokozottan támogatjuk a minőségi lakáscseréket. A most kifüggesztett névjegyzékben harmincegy ilyen lakáscserét szerepeltetünk. E cserekérelmek kielégítésénél figyelembe vettük a családok szociális helyzetét, létszámát, s ami a rendelet célja is volt, az igények kielégítésében a fokozatosság elvét is szeretnénk biztosítani. A kisebb keresetű fiatalokat, először kis és olcsóbb bérű lakásokhoz szeretnénk juttatni, s számukra is az lenne az ideális, ha akkor juthatnának komfortosabb, magasabb bérű lakáshoz, ha a keresetük is növekszik majd. — Az utóbbi években a lakásgazdálkodásban és a lakáselosztásban erősödött a társadalmi kontroll s ezzel együtt nőtt a bizalom. Egyre kevesebben feltételezik, hogy a tanácsi lakásokkal egy ember, vagy egy kisebb ember- csoport rendelkezik, egyre többen tudják meg, hogy az elosztás szigorúan a pont- rendszer alapján történik, s hogy kik kapják, afölött társadalmi bizottság dönt. Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi években az elosztás találkozik a társadalmi elvárással, az emberek igazságérzetével, s ez akkor is így van, ha azok, akik kimaradtak a névjegyzékből, nem mindenben értenek a bizottsággal egyet. ■Ar Bemutatjuk az ötéves időtartamra újjáválasztott Lakásügyi társadalmi bizottságot, amely a korábbi években is nagy segítséget nyújtott a névjegyzéktervezet ösz- szeállításában, a környezet- tanulmányok készítésében. A tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén Kókai Istvánt, az áfész, Lóránt Antalt, a KISZ-bizottság, Kocsis Bertalant, az építő és szakipari szövetkezet, Csadó Tibornét, a Csepel, Kovács Sándort, a növényolajgyár, Csapos Jánost, a cipőgyár dolgozóját és Hardi Jánost, a Hazafias Népfrontbizottság tagját bízta meg a társadalmi bizottságra háruló feladatok ellátásával. A bizottság ebben az évben 82 összkomfortos tanácsi bér- és 32 összkomfortos OTP beruházásban épülő új lakás elosztását végzi el. tavalyról megismert barátom, igen jól összeszokott már a társaságunk, örülünk, hogy neves és nagy tudású művészektől tanulhatunk, akik segítik zenei ízlésünk, technikánk fejlesztését. Papp Gábor Pécsen lakik, de ősztől Pesten folytatja a zenei szakközépiskolai tanulmányait. Komoly tervei vannak a jövőt illetően: művésznek készül. Pár perce érkezett a zenekari próbáról. — Most van egy kis időm a vacsoráig, és vagy fél órám a Bach-estig, amit a városi tanács dísztermében hallgathatnak a zeneszeretők. Régi ismerősöm a város: ez a negyedik alkalom, hogy táborlakó vagyok. Délelőtt rendszerint egyéni és kamarazenekari órák vannak, délutánonként szólampróbákra vagy zenekari foglalkozásokra megyek. Én is megragadok minden alkalmat a zenélésre. Szenthelyi Miklós hangszeres foglalkozásai nagy élményt jelentenek, de szívesen hallgatom a zeneelméleti, esztétikai előadásokat is. A szervezők körültekintő figyelemmel gondoskodnak kényelmünkről, a szabad órák hasznos eltöltéséről. Remélem, még sok nyáron vehetek részt a tábor munkájában, ahol valamennyiünk közös öröme a zene . .. N. K. Ötödik alkalommal „Főnyeremény ez a tábor.. “ Fiatal muzsikusok továbbképzése Az idén ötödik alkalommal nyitotta meg kapuit Nyírbátorban a nemzetközi ifjúsági zenei tábor augusztus 3-án, hogy a hazai és a környező országokból érkező fiatal muzsikusoknak lehetőséget teremtsen zenei tanulmányaik elmélyítésére, a közös munka örömeinek átélésére. A Há- mán Kató Középiskolai Kollégium ad otthont most is a száznál több fiatalnak, akik a tizenhat művésztanár irányításával képezhetik tovább magukat, fejleszthetik tudásukat. Lubik Tünde ősszel lesz negyedikes a zeneművészeti főiskolán, Budapesten. — Tavaly voltam itt először, mint ösztöndíjas. Nagyon jók voltak a benyomásaim, ezért az ismerőseim közül sokakat „elhoztam” az idén magammal a táborba: jó pár embert rábeszéltem, hogy tartsanak velem. Vagyunk is most annyian hegedűsök, hogy három csoport, három zenekar is alakulhatott. Nagyszerű alkalom ez a három hét a tanulásra, a hangszerkezelés csiszolására, a különböző korok zenéjével való ismerkedésre. Cizmarovic Juraj Bratisla- vából érkezett, az ottani konzervatórium ösztöndíjasa. — Az én hangszerem is a hegedű. Jól érzem magam a táborban, ha lehetne, máskor is eljönnék. Vannak már nyírbátori barátaim is, akik gyakran érdeklődnek, hogy nem túl megerőltető-e ez a sok gyakorlás, próba, miért nem megyek velük kirándulni. Én azért jöttem, hogy dolgozzak és gondolom így van vele a legtöbb táborlakó is. Kevés az az idő, amit kirándulásokra, sétákra szakítunk, bár én úgy érzem elég jól ismerem Nyírbátort. Láttam a műemléki nevezetességeit, jártam a város gyáraiban, üzemeiben. Szerencsésnek érzem magam, hogy itt lehetek, hogy hallgathatom Ruha István hegedűművész játékát. Csodálatos példaként áll előttem tudásával, temperamentumával, a közvetlensége pedig naponta elkápráztat. — Számomra főnyeremény ez a tábor — mondja Bácsi Györgyi, aki az elmúlt nyáron is járt már itt. — Az idén befejeztem Budapesten az akadémiai tanulmányaimat, de a hegedülést nem tudom abbahagyni. Valószínűleg továbbtanulok majd. Ebben az évben később érkeztem mint a többiek, mert egy kéthetes Bartók-szeminá- riumon vettem részt Szombathelyen. Itt Szenthelyi Miklós csoportjában játszom főképp ' ’’énét. Sok még a Az oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF Még egy nap és ritka zenei események résztvevői lehetnek a komoly zene kedvelői: Nyírbátorban lesz az ősbemutatója Vántus István Liszt-díjas zeneszerző legújabb művének, a Fragmenta Bathoriana című kantátának. Mi ihlette a művészt a zenemű megírására? — erre kerestük a választ a bemutató előtt, amikor egy zenekari próbán találkoztunk Vántus Istvánnal. — A kezdet akkorra nyúlik vissza, amikor Nyírbátor fennállásának 700. évfordulóját ünnepelte. Szabolcsi Miklós, a zeneiskola igazgatója javasolta, hogy az ünnep tiszteletére komponáljak egy darabot. A meghívást nagyon nehezen fogadtam el. Nem azért, mintha nem lett volna kitüntetés, de nagy felelősséget is jelentett egyben. Nagyon fontosnak tartottam, hogy olyan darabot írjak, amit mindenki, az idézőjelbe tett egyszerű emberek, az én rokonaim is megértsenek, ugyanakkor szakmai mércével mérve is megállja a helyét, s engem mint zeneszerzőt is bemutat. — Ha már a rokonaimat említettem, azt is elmondom, hogy Vaján születtem, s akkor is szabolcsinak tartom magam, ha piciny gyermekkoromban elkerültem innen. Anyai ágon évszázadokra visszamenőleg itt élt minden ősöm, s engem is sok, kedves, olykor kellemetlen emlék köt a megyéhez. Amikor Nyírbogáton laktunk, s szekérrel^ bejöttünk a városba, — mert a nagy házak miatt nekünk Bátor akkor is város volt — hátborzongató történeteket hallottam a város alatt vezető alagutakról. — Nem panaszkodni akarok, de ezen a kantátán rengeteget dolgoztam. A szövegét például a Nyírbátorban található szövegtöredékekből állítottam össze. Az első tételhez a vörösmárvány sírköves törökverő Báthori síremlékének első nyolc sorát használtam fel, amely Báthori István dicsőségét örökíti meg. A második tétel a Krucsay János temetésén elhangzott gyönyörű magyar barokk búcsúztató néhány metszete, amelyre Szalontai Barnabás hívta fel a figyelmemet. A harmadik tétel — mint az első — újból latin nyelvű, ez pedig a másik Báthori, a zsoltáríró Báthori István szürke kőkoporsóján található Janus Pannónius-verstöre- dék. — Míg a darabon dolgoztam, többször is végiggondoltam: hogy hol is hangzik ez el először, s azon töprengtem, hogyan lehetne a nyírbátori református templomnak és környékének adottságait is felhasználni. így született az ötlet, hogy egy basszushang, vagy bariton lesz a szószéken, a vegyes kar és a zenekar a földszinten, az orgona pedig természetesen marad a helyén, a karzaton, s mellette egy trombita is megszólal majd. Néhány másodpercre megkondul a torony legkisebb harangja is. — Augusztus 10-e óta vagyok itt Bátorban, mert részt akartam venni az ősbemutató előkészítésében. Örömmel láttam, s látom, hogy milyen lelkesen dolgozik a Nyírbátori Tinódi kórus Szabolcsi Miklós irányításával, hogyan készül a zenei tábor zenekara Jancsovics Antal, s a Debreceni Maróti kórus Czövek Lajos vezetésével. A Fragmenta Bathoriana holnap, augusztus 20- án hangzik el a XV. nyírbátori zenei napokon. Kiemelkedő zenei esemény lesz. Adatok az egészségügyről: Tudja-e — hogy míg 1976-ban ezer bölcsődés korú gyerekre 57 hely jutott, addig 1980-ban már 155? — hogy öt év alatt 39-ről 19,8 ezrelékre csökkent a csecsemőhalandóság ? — hogy Nyírbátorban az anyatej begyűjtő állomás évente 100—110 liter anyatej begyűjtésével és szétosztásával járul hozzá a csecsemők táplálásának javításához? — hogy a körzeti orvosi rendelőkben évente 56—57 ezren jelennek meg? — hogy romlott, háromezerről háromezer-egyszázra nőtt az egy orvosi körzetre jutó lakosság száma? — hogy öt év alatt más- félszeresére nőtt a központi orvosi ügyeletén ellátott betegek száma? — hogy a harminc hellyel működő öregek napközi otthona mellett évente 11—13 idős embert részesítenek házi szociális gondozásban? — hogy 1976-ban 154 esetben 82 ezer forint szociális segélyt fizetett ki a tanács, 1980-ban 232 esetben 428 ezer forintot fordítottak ilyen célra? A Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezetben a QUITHAL — svájci cég — részére készítenek munkaruhákat. Mészáros Mária szalagközi meós az összeállítást ellenőrzi.