Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-13 / 189. szám

1981. augusztus 13. KELET-MAG YARORSZÁG 7 KISTERMELŐK- KISKERTEK Nyíregyházi kertbarátok Újfehértán A Nyíregyházi Központi Kert­barát Klub tagjai tapasztalatcse­rén voltak Űjfehértón, a Gyü­mölcs és Dísznövény Kutató In­tézet kísérleti telepén. A tapasz­talatcsere résztvevőit elsősorban az almatermesztés érdekelte. Ka­lauzuk Sallai Pál, az agrokémiai és növényvédő állomás főmérnö­ke volt a példásan gondozott, nagy kiterejdésű gyümölcsösben. Sorra bemutatta azokat az alma- fasorokat, amelyek különböző alanyokon fejlődnek és elmond­ta, milyen növényvédő szerekkel értek el jó eredményeket, ösz- szehasonlította az igen drága és a viszonylag olcsóbb szereket, bemutatva, hogy az utóbbiakkal is sikeresen lehet küzdeni a kár­tevők ellen. Különösen megnyerte a látoga­tók tetszését a közel négyszáz al­mafajta kísérleti termesztése. A levélzet és a hajtásnövekedés minden fajtánál kitűnő, a ter­méshozam is meglepően gazdag. A Dithánnal és a Rubigánnal ke­zelt fasorok kitűnő kondícióban vannak, még véletlenül sem ta­lálható lisztharmat, vagy varaso- dás. Lombtrágyának a Mikrami- dot, nedvesítószernek a Triton C. S. 7-et javasolta Sallai Pál. A metszés után feleslegesen elő­törő hajtások visszaszorítására jó eredménnyel alkalmazzák azt a szert, amit maguk kísérleteztek ki és beszerzését a kistermelők számára is lehetővé fogiák tenni. Ezzel a szerrel kenik be itt a metszési lapokat. Hasznosnak bizonyult a fák át- oltásának kísérlete, ami lehetővé teszi a legkurrensebb alma­fajták termesztését. Különösen hasznos volt a ta­pasztalatcsere a nyári almafajták vonatkozásában. A látogatók olyan almafajtákkal ismerkedhet­tek meg, amelyeket kistermelők eddig nem termeltek. Éltek is a lehetőséggel és szemzőgallyakat kértek ezekből a fajtákból. A továbbiakban dr. Szabó Ti­bor, az intézet munkatársa mu­tatott be különböző ko­ronaalakítási kísérleteket és ismertette azokat az almafaj­tákat, amelyek a legeredménye­sebben telepíthetők a kiskertek­ben. Bemutatta a csepegtető ön­tözés technikáját és annak ered­ményét, ami a kiskertekben is el­érhető. Az almafasorok közötti itteni gyepesítés bizonyította, hogy a gyepesítés nemcsak a kert szépsége, de a célszerűség tekintetében is szükséges. A fák alját itt kiSkerti kapálógéppel művelik. A telepítéssel kapcsolatban dr. Szabó Tibor azt javasolta, hogy nyugodtan végezhetik a kister­melők tavasszal is, legalább olyan eredményes, mint az őszi. Célsze­rűnek tartotta a kis facsemetéket karóhoz kötni, mert a legutóbbi vihar itt is sok csemetét, kidön- tött, ami mellett nem volt karó. A nyíregyházi kertbarátok na­gyon hasznos tapasztalatokkal tá­voztak a meglátogatott telepről. Varga Ferenc Növekvő almailonca-fertőzés Az utóbbi évek rendkívül csa­padékos időjárása a homoktala­jokon arra késztette az almater­mesztőket, hogy gyepesítsék gyümölcsöseiket. így csapadékos, esős időben nem sülyednek el a laza homokon a kistraktorok és a növényvédő gépek. De ugyan­akkor ezekben a kertekben egy igen érdekes jelenséget lehet megfigyelni, ha nem kaszálták, vagy nem nyírták kellő időben a gyepet. A gyepen sétálva gyor­san felröppenő, majd elbúvó lep- lepkéket lehet észlelni szinte ag­gasztó menyiségben. A megtermékenyített nősté­nyek csoportosan helyezik el to­jásaikat a levelek színére és a gyümölcsök felületére. A cit­romsárga tojások ötvenes-száz- harmincas csomókban háztető- cserépszerűen fedik egymást. Egy hét eltelte után megindul a tojásokból a lárvák kelése. A kis hernyók a leveleken és a gyü­mölcsökön hámozgatnak. Gyak­ran előfordul, hogy a hernyók egy levelet szőnek a gyümölcs felületéhez és annak védelmében alig észrevehetően szabálytalan, sekély, kicsiny gödörkéket rág­nak az almába. (Az almáilonca az almán kívül a csonthéjasokat: kajszit őszibarackot is megtá­madhatja.) Az almailonca lárváit rejtett életmódja miatt gázhatású és szisztemikus készítményekkel célszerű lepermetezni. Az Unifosz 50 EC 0,15°'»-os dózisban — illé- konysága révén — elsősorban légzési méregként, de kontakt és gyomorméregként is igen ha­tékony a hernyók ellen. Első­sorban nyári almafajták védel­mére célszerű használni, mert élelmezés-egészségügyi várakozá­si ideje csak 5 nap! A Bi 58 EC 0,1%-ban sziszte­mikus inszekticid, de 18 C-fok alatt hatása már nem megfelelő! Illékonysága csekély, ezért gá^ha- tása nincs. Atkák ellen is igen jól hat! Csak erős aktafertőzés esetén kell a Bi 58 EC-hez spe­ciális atkaölőszert: 0.3%-os Mi- tac 20 EC-t vagy 0,2%-os Pol Äkaritoxot esetleg- 0,2%-os Ros- pin EC-t kombinálni. A Bi 58 a levélen keresztül gyorsan felszívódik, s a nedvke­ringéssel mindenhová eljut, majd bizonyos időre elraktározódik. Hatástartama mintegy 10 nap. (Élelmezés-egészségügyi várako­zási ideje ribiszkében 14 nap, egyéb gyümölcsöknél 7 nap.) A téli almafajták gyümölcsé­nek megvédésére, a lombkártétel megelőzésére a rovarkártevők (al­mailonca, almamoly, kaliforniai pajzstetü, levéltetű, az amerikai fehér szövőlepke kis hernyófész­kei mellett) a varasodás és a lisztharmat ellen is szükséges vé­dekezni! Ezért a permetlé-kombinációk- ban 0,1"ii-os Karathane FN—57 vagy 0,3%-os Thiovit a liszthar­mat ellen, illetve 0,3%-os Ortho- cid vagy 0,2%-os Dithane M—45 a varasodás leküzdésére feltét­lenül szerepeljen! Sz. Cs. A vrl n w • szóló nyári védelme • A szőlőlisztharmat terjedé­séhez a hosszan tartó meleg és száraz időjárás rendkívül kedvező, országszerte fokozó­dik a megbetegedés veszélye. A fürtökön elsősorban domb­vidéki szőlőkben jelentősebb mértékű a fertőzés, de az al­földi szőlőkben is a fertő­zés növekedése tapasztalható. Egyre nagyobb számban je­lennek meg a betegség tüne­tei a leveleken és a hajtáso­kon is. Az újabb fertőzések megelőzése érdekében ezért az ültetvények ellenőrzésére és a védekezések szakszerű el­végzésére továbbra is foko­zott figyelmet kell fordítani azokon a területeken, ahol az élelmezés-egészségügyi vá­rakozási idők ezt lehetővé te­szik. A permetezéshez első­sorban a szerves hatóanyagú készítmények alkalmazását javasoljuk. A felhasználható készítmények közül az Agro- tröszt tájékoztatása szerint korábban nagy mennyiségben került értékesítésre a Rubi- gan 12 EC. Jelenleg is min­denütt beszerezhető a Ka­rathane LC, valamint a Szul- fur 900 FW, a szovjet Kol­loidkén, a Thiovit, a Kolosul. A szőlőmolyok rajzása rö­videsen lezárul. Hernyóik ke­lése azonban még mindig tart, ezért a korábban elvég­zett kezelések hatástartamá­tól, illetve hatékonyságától függően újabb védekezés vál­hat szükségessé ellenük. A felhasználható készítmények közül az Agrotröszt tájékoz­tatása szerint a BI 58 EC, a Sinoratox 40 EC, és a Ditri- fon 50 WP, az Ekalux 25 EC, a Safidon 40 WP, a Wofatox SP 30 jelenleg is beszerez­hető. Szaktanácsadónk egy új vegyszerről Á Rubigán is pótolható A Rubigán a szisztemikus gom­baölő szerek csoportjába tartozik. Ami azt jelenti, hogy kipermete­zés után néhány órával felszívó­dik a növénybe, így „belső vé­dettséget” nyújt. A védekezést követő 4—5 óra múlva lehulló csapadék nem tudja a növényről a szert lemosni, mivel felszívó­dott, s átlagos környezeti felté­telek esetén tíz-tizennégy napos védettséget biztosít. A Rubigán mérsékelten mérge­ző, ezért gyümölcs- és szőlőkul­túrákban 21 nap az élelmezés­egészségügyi várakozási ideje (uborkában csak 4 nap!). Alma- termésüekben lisztharmat és va­rasodás elen, csonthéjasokban moníliás megbetegedés ellen, ri­biszke, kŐsÉmSte amerikai liszt­harmata elen, szőlőben szőlő­lisztharmat ellen, petrezselyem­ben lisztharmat ellen, valamint üveg és fólia alatt termesztett uborkában lisztharmat ellen hasz­nálható. A Rubigán elsősorban a gyü­mölcstermesztésben, az almater­mesztésben — lisztharmat és va­rasodás ellen — vált be 0,04 szá­zalékos töménységben. Dozirozás- nál nagyon kell vigyázni, mert túladagolva súlyos perzseléseket idézhet elő! A gabonaforgalmi és malomipari vállalat kisvárdai üzemé­ben hetvenféle tápot állítanak elő, illetve hoznak forgalom­ba. Kisvárdán egy boltjuk van, míg a járás területén a ter­melőszövetkezetekkel és az ÁFÉSZ-ekkel kooperálva 18 bolt­ban, valamint a bizományosoknál vásárolhatnak a kiste- nyésztők különféle tápokat. Az üzemben naponta 140 tonna különböző táp kerül kiadásra. Képünkön: rakodnak a gép­járművek. (V. P. felv.) Jól helyettesíthető a Rubigán más szisztemikus gombaölő sze­rekkel, így pl. a 0,12 százalékos Chinoin Fundazol 50 WP-vel, vagy a 0,1 százalékos Topsin-Me- til 70 WP-vel. Az almában pirosbimbós állapot után érzékeny fenológiai stádiu­mok következnek, ezért ettől az időszaktól kezdve növénykímélő készítmények használhatók. Az intenzív hajtásnövekedés befe­jeztével az alma szerérzékenysé­ge csökken, s így a szisztemikus fungicideket fel lehet váltani kontakt szerekkel, a lisztharmat elleni 0,1 százalékos Karathane FN 57-tel, illetve a varasodás el­leni 0,3 százalékos Zinebbel. A szisztemikus fungicidek ak­kor tudják kifejteni legjobban gombaölő hatásukat, ha egy bi­zonyos „telítettséget” érnek el a növényben. Ezért legalább 4-szer esetleg 5-ször kell egymás után ugyanazzal a szisztemikus fungi- ciddel permetezni. A lisztharmat és a varasodás el­len kipermetezve e szerek beke­rülnek a fiatal, fejlődő levelek­be, s a hajtásnövekedés kezdetén a hatóanyag apoplazmatikus áramlásával eljutnak az új hajtá­sokba is. A kemikáliák hatásá­nak érvényesüléséhez kedvezőbb a nagyobb vízmennyiséggel való kijuttatás és az esti vagy éjsza­kai órákban való permetezés. A szisztemikus szerekkel 10—14 naponként célszerű — átlagos környezeti viszonyokat feltéte­lezve — permetezni. Ha viszont csapadékos az időjárás, akkor gyorsabb a hajtásnövekedés és ilyenkor a növényben ,,a ható­anyagszint” gyorsabban lecsök­ken, tehát az úgynevezett belső védettség is rövidebb ideig tart. Ekkor célszerű a védekezési for­dulót 7—10 napra csökkenteni és a „külső védettség” biztosításá­ra a permetléhez még valamilyen kontakt gombaölő szert is (pl. 0,3 százalékos Zinebet) adagolni, a varasodás fertőzésének meg­akadályozására. A Rubigánhoz elsősorban azok a termelők tudnak hozzájutni, akiknek háztáji gazdaságát a ter­melőszövetkezet gépeivel perme­tezték. A szóbanforgó növényvé­dő szer nyugati importból (Eli Lily Co., USA) származik. A be­hozott mennyiséget a devizakor­látozások határozzák meg és így a szükségleteknek csak egy ré­szét tudja a kereskedelem kielé­gíteni. Ez nem zárja ki, hogy a későbbiek folyamán — valutáris lehetőségeink határáig — a kis­termelők szélesebb köre is hoz­zájuthasson ezen növényvédő szerhez. Egyébként a Rubigán pótlása nem probléma, mert 0.12 százalékos Chinoin Fundazol 50 WP-vel, plusz 0,3 százalékos Zinebbel kiválóan helyettesíthe­tő! Széles Csaba HORGÁSZOKNAK Versenyek, közös kirándulások évadja A nyár az igazi nagy horgásza­tok ideje. És ilyenkor rendezik meg a horgászegyesületek hagyo­mányos évi horgászversenyeiket is. A versenyeken mérik össze tudásukat, ügyességüket a bene­vezett horgászok. A legjobbak ju­talma értékes horgászfelszerelés és a résztvevők ünneplése. Itt igazán érvényes az a szólás, hogy nem az eredmény, hanem a rész­12 265 pont). 2. Farkas Gábor (3430 pont). 3. Sadi István (3105 pont). Ifjúsági: 1. Ifj. Fazekas Fe­renc (610 pont), 2. Király Berta­lan (365 pont). 3. Csikós István (290 pont). Nyíregyházi Sporth. Egyesület (gávai „Marót" holtág, aug. 9.) felnőtt: 1. Erdei Sándor (26 da­rab, 5.34 kiló. 5366 pont), 2. Halkó Zoltán (66 darab. 2.46 kiló. 2526 pont). 3. Rotter Róbert (1 darab. 2.07 kiló, 2071 pont), 4. Makula András (39 darab, 1.95 kiló. 1989 pont), 5. Fradiik László (10 darab. 1.88 kiló, 1890 pont). Ifjúsági: 1. Kiss István (60 darab. 2,34 kiló. 2400 pont), 2. Karnőczi András (22 darab, 0.9 kiló, 922 pont), 3. tiesik Mihály (16 darab. 0.84 kiló. 856 pont). 77 horgász nevezett be a vasutasok versenyére, de 117 próbált szerencsét a tiszalöki holtágon. A csa­ládtagokkal, barátokkal együtt háromszázan töl­tötték el a napot a víz mellett. A dijakat nyert vasutas horgászok egy csoportja. Balról jobbra: Erdélyi Zsolt, Bárkányi Sándor, Bá­rány Tamás, Bori László, Szikszai Miklós és elől a serleggel Dorogi György. Nem kedvezett az idő a nyíregyházi Sporthorgász Egyesület versenyzőinek. Mégis 279 nevező állt rajthoz a gávai Maróton. Képünkön a jiajk^nyj Szabó Sándor a fiával és Csernyik János „szur­koló”. „Telt ház" a nyíregyházi sporthorgászok tisza- berceli tanyáján. Az udvaron terített asztalok mel­lett félezernél több halászlé és sült hal fogyott el. vétel a fontos. Hiszen a verse­nyen kifogott halakkal nemigen lakna jól a sokszáz vendég: a versenyzők mellett a családtagok, feleségek, gyerekek, meg a közös kiránduláson résztvevő barátok. Annál szebb a közös együttlét a festői vízpartokon, a napfényes jó levegőn, a pihenés, kikapcso­lódás. És a nagyszerű közös ebé­dek, a jó halászlé, sült hal, ami­nek költségeit előre tartalékolták az egyesületek az év elején be­folyt tagdíjakból. A közelmúltban lezajlott három versenyen készültek képeink, a nyíregyházi Vasutas HE, a tisza­löki Uj Élet HE és a nyíregyházi Sporthorgász Egyesület verse­nyén, amelyek mind nagyszerűen sikerültek. Most röviden az ered­ményekről: Nyíregyházi Vasutas HE (ti­szalöki holtág, aug. 2.), felnőtt: 1. Bárkányi Sándor (76 darab. 4,17 kiló, 4246 pont), 2. Erdélyi Zsolt (79 darab, 2,95 kiló, 3029 pont), 3. Kerényi Géza (25 darab. 2,09 kiló, 3015 pont), 4. Szikszai Miklós (72 darab, 1,98 kiló, 2052 pont), 5. Bori László (28 darab, 1,64 kiló, 1668 pont). Ifjúsági: 1. Bárány Tamás (46 darab, 3,32 ki­ló, 3366 pont), 2. Dorogi György (18 darab, 1,05 kiló, 1068 pont), 3. Nemes Tamás (16 darab, 0,8 kiló. 816 pont). Tiszalöki Üj Élet HE (tiszalöki holtág, aug. 2.), felnőtt: 1. Ifj. Sadi István (240 darab, 11,30 kiló. Ifj. Sadi István volt a tiszalökiek legjobb versenyzője. 240 darab halat fogott a népes szurkolótá­bor örömére. Egyetlen ponty akadt horogra a nyíregyháziak versenyén, Rotter Róbert fogta. (Szöveg és kép: Pristyák J.) Ifjúsági horgásztábor Rakamazon A MOHOSZ megyei intéző bi­zottsága egyre nagyobb gondot fordít a gyermek- és ifjúsági horgászok nevelésére. Ennek egyik módja a horgászfiatalok nyári táboroztatása. A megye if­jú horgászai 1979-ben a gerge- lyiugornyai Tisza-parton tábo­roztak. Tavaly Kisvárdán, a vár környékén ütötték fel tanyáju­kat. A megye horgászvezetői az idén Tokaj környékének vizeire szervezték a tábort, amely július 31-től augusztus 10-ig „üzemelt”: a horgászcsemetéknek most a Ra- kamazi Nagyközségi Tanács út­törőtábora szolgál otthonul. — A horgásztábor húszfős — mondta Egry Béla, az intéző bi­zottság ifjúsági felelőse, a hor­gásztábor vezetője. — A gyere­kek a_ megye különböző egyesü­leteiből érkeztek. Az első napot szállásfoglalással, ismerkedéssel, a horgászfelszerelés karbantar­tásával töltöttük. A második na­pon a rakamazi Aranyos-holt­ágat látogattuk meg. Itt a \flzis- meret, a biztonsági rendszabá­lyok, és természetesen a „zsinór- áztatás” volt a program. A har­madik nap a hal- és horgászis­meretek felfrissítésével, kötés­módok gyakorlásával, csalifelra­kással és horgászattal telt el. Az eredmény: sok apró hal mellett egy öt és fél kilós amúr. — A negyedik nap programjá­ban a táborban tanultak teszt­lapos ellenőrzése és horgászver­seny szerepelt. A délelőtti elmé­leti versenyt Nádassy Csaba gimnazista, a Nyíregyházi Sport- horgász Egyesület tagja nyerte. A gyakorlatban: a horgászatban pedig, amelyre a Taktaközi ön­tözőcsatornán került sor, Kalen- da Tamás bizonyult a legered­ményesebbnek. Tíz keszeget „akasztott”. Mi az ifjúsági horgásztábort éppen verseny közben látogattuk meg. A tábor „hőse” Csuha Pé­ter, mándoki ifihorgász lett. A harmadik napon a Taktaközi ön­tözőcsatornán egy 5 és fél kilós amúrt sikerült kifognia. — Hogy is volt ez Péter? — kérdeztük az örömtől még más­nap is sugárzó arcú géplakatos­tanulót. — Kukoricával csaliztam. A keszegek nem hagytak békében. Egy biztató emelésnél mégis erő­sen rántottam be. Éreztem, hogy ez nem leakaáás. A zsinór végén valami erősen mozgott. A nagy húzástól és a meglepetés­től az első pillanatban nem tud­tam mit kezdeni. De aztán kezd­tem visszalopni a zsinórból. Csakhogy egyre nehezebb lett az amúgy is rövid zsinór csévélé- se. A gyerekek észrevették, hogy küszködök. Szóltak Péter bácsi­nak, az egyik felügyelőnek, ö a féket beállítva hagyta egy ki­csit mozogni, ficánkolni a ha­lat. És tíz perc múlva már a szákban is volt életem legna­gyobb hala ... A tábort az intéző bizottság két tagja is meglátogatta. Elismerő­en szóltak a gyerekek fegyelme­zett magatartásáról, a horgászis­meretek elsajátításában tanúsí­tott szorgalmukról. Köszönetét mondtak Egry Béla táborvezető­nek, valamint Mikulás Péter, meg Szanyi Győző szabad ide­jüket áldozó alkalmi gyerekfel­ügyelőknek munkájukért. Közöl­ték azt is, hogy az elkövetkező esztendőkben még nagyobb gon­dot fordítanak a ifjú horgászok halbiológiai, víz- és környezet- védelmi ismereteinek gyarapítá­sára, gyakorlati készségük fej­lesztésére. A tábort a következő évben is megrendezik. Sigér Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents