Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-11 / 161. szám

1981. július 11. KELET-MAGYARORSZÁG 7 GYERMEKVILÁG Eső után .... (Császár Csaba felvétele) A bagolyhuhogás veszélyt jelent Ä kotkodács háború (Lett népmese) Egy parasztnak nagyon kele­kótya volt a felesége. Egyszer az ember talált egy nagy fazék aranyat, az ostoba asszony pedig elkotyogta azt az uraságnak. Az uraság tüstént megparancsolta a parasztnak, hogy másnap hozza el neki a fazék pénzt a kastélyba. — O, hogy azt a fűzfán fütyil- lőjét! — káromkodott a paraszt, és törte a fejét, hogyan mász­hatna ki a csávából. Végül kigon­dolt valamit. Így szólt a felesé­gének: — Idefigyelj, asszony! Máma délután kitör a kotkodács há­ború. Érted? Az asszony halálra rémült: — Micsoda? Kotkodács háború? Jaj istenem! — Ne jajveszékelj Itt nekem — felelte az ember. Bújj be a krumpliverembe, én majd beta­karlak valami bőrrel, úgy túl­éled. — Ó drága férjem! Hát veled ml lesz? — Velem ne törődj! Én har­colni fogok. Azzal elvezette az asszonyt a krumpliveremhez, letakarta egy kiszáradt tehénbőrrel, borsót do­bált rá, és hegyibe eresztette a tyúkokat. A tyúkok szörnyű ve­szekedést csaptak a tehénbőrön, és akkora volt a ricsaj, mint egy igazi háborúban. Az ember még botot is ragadott, azzal ütötte a bőrt, ahol érte, hogy még na­gyobb legyen a lárma. Végül le­vette a bőrt az asszonyról és így szólt: — Mássz ki, vége a kotkodács háborúnak. Reggel befogta az ember a lo­vakat, felültette maga elé a sze­kérre az asszonyt, és elindultak az urasághoz. Útközben lopva kivett a zse­béből egy perecet, és hátulról a felesége ölébe ejtette. — Hát ez meg honnan pottyant ide? — kérdezte az asszony. — Te buta liba! Hát nem tu­dod, hogy manapság már az ég­ből hullanak a perecek? Mennek tovább. Egy csűrhöz értek, amiben egy kecske meke- gett — KI komyikál ott? — kérdezte az asszony. — Ezt se tudod? Te tyúkeszű! Ott veri az ördög az uraságot. Megérkeztek a kastélyba. — Hol a pénz? — kérdezte az uraság. — Miféle pénz? — csodálko­zott a paraszt. — Ne add nekem az ostobát! A feleséged maga mondta, hogy egy fazék aranyat találtál. — Akkor tőle kérdezd, mert én nem tudom. Hivatja az uraság az asszonyt: — Na halljam, mikor találta az urad azt a pénzt? — Hát. . . úgy egy héttel a kot­kodács háború előtt. — Az meg mikor volt !... az a kotkodács háború? — Akkortájt, mikor perec hul­lott az égből. — Mi hullott? Mikor? — Hát amikor téged vert az ördög abban a csűrben. Jaj, úgy sajnáltalak. Es ráadásul kínodban úgy mekegtél, mint a kecske. — Erldj a pokolba, te féleszű! — üvöltött rá az uraság, és mind­kettőjüket elkergette. Ilyen ravaszsággal tartotta meg magának a paraszt a talált kin­cset. (íresik Vilmos fordítása) Úttörő matematikusok sikere A kis matematikusok orszá­gos versenyén, mint arról ko­rábban hírt is adtunk, a sza­bolcsi úttörők szép sikerrel szerepeltek: Nyilas István nyíregyházi tanuló országos első helyezést ért el, Babka Ildikó és Hajdú Sándor nyír­egyházi pajtások pedig orszá­gos ötödikek lettek. Ugyanak­kor megrendezték az úttörők országos versenyét is, melyen Nyilas István és Babka Ildikó egyaránt kitűnő teljesítményt nyújtott. A hetedik osztályo­sok kategóriájában magabiz­tosan Nyilas István lett az első. Mind a ketten a Nyír­egyházi 2. számú Gyakorló Általános Iskola tanulói. Bár minden évben kiemelkedően szerepelnek az ott tanuló paj­tások, de az idei sikerhez ha­sonlót még nem értek el. Ropják a táncot a sóstói napközis tábor lakói. Július, augusz­tus hónapban háromszáz nyíregyházi általános iskolás töltheti el ott szabad idejét. A vakációzók legkedvesebb szórakozásai közé tartozik a tánc. (Jávor L. felv.) Gyermekek könyvespolcára Áz indián tolldíszek titka Az észak-amerikai indiá­nokról készült francia filmso­rozatot sugározza időről időre a televízió. Legutóbb július első szombatján délelőtt a Csak gyerekeknek szóló ösz- szeálíításban láthattátok A könnyek útja címmel a ne­gyedik folytatást. A kalandos indiánregé­nyek lapjain is feltűnnek a bátor rézbőrű harcosok pom­pás tollkoronával a fejükön. Vajon elgondolkoztatok-e már azon, miért éppen tolldísze- ket viselnek az indiánok? A választ az ősi hiedelem- világukban találjuk meg. Az indián törzsek tagjai állat­ősök leszármazottainak tekin­tik magukat. Hitük szerint az állatok jóindulatát meg kell szolgálni, ki kell érdemelni, hogy éleimül adják magukat. Az indiánok „őseiket” tökéle­tesebbnek látták: erősebbnek, ravaszabbnak, kitartóbbnak, találékonyabbnak. Szimatuk, ösztönük felülmúlta az embe­rét. Az állatok közül különösen a szárnyasokat tartották rendkívüli lényeknek. „Repü­lő felhőknek”, „szelek szár­nyának” nevezték őket. El­képzelésük szerint a felhő sem más, mint hatalmas ma­darak árnya, az eső pedig a hátukról hulló víz. Az egyes madaraknak jó és gonosz szellemeket tulajdonítottak. A bagolyhuhogás majdnem minden indián számára ve­szélyt, rosszat jelentett. Ám a sasokat nagyon tisztelték. A prériindiánok úgy gon­dolták, hogy a halottaik tér­nek vissza az ő képükben. Megszentelt tolláik megszer­zése szertartásokkal történt. A belőlük készített díszek az emberek és a sasok közötti közvetítők, a kapcsolat, a ro­konság jelei voltak. Egyéb­ként a sastoll fejdíszeket csak jeles ünnepeken viselték. Más alkalmakkor egy-két tollat tűztek a hajukba. De ezek is sok mindent elárultak viselő­jéről. Például azt, hány el­lenséget ölt meg, milyen bát­ran verekedett a hadiösvé- nyen és hányszor sebesült meg. R. G. Számoljunk csillagot A tiszta, szikrázó égbolton" számtalan csillag ragyog. Az ablakon keresztül is jó néhá­nyat megszámolt a kis Évi. Számoljátok meg ti is, melyik ablakban hány csillag látha­tó. Ahogy növekszik a csil­lagok száma, emelkedő sor­rendben olvassátok folyama­tosan össze a rajzon látható betűket. Helyes megfejtés esetén megtudjátok, melyik csillagképben született Évike. NyUZSOHO :sa?ía/öaiv Bodnár István: Gyűjtés, fotózás, barkácsolás FÜSTÖL A SÄRGA Porhanyos a vakond vára porzik a nád buzogánya Földi lángok fölserkennek forrósodnak rejtett vermek Fújtat a nap lándzsát pörget vizet kajtat, kelyhet dönget Lebeg a patak, szárnya nő, füstöl a sárga legelő Sárga vihar A karácsonyi könyvvásárra került a boltokba Makkal Sándor könyve, a Táltoski­rály. Az ünnepi könyvhéten olvasói kézbe vehették a foly­tatását is, a Sárga vihar-t. A Szépirodalmi Könyvkiadó ezzel a vállalkozásával mél­tatlanul elfeledett munkákról „verte le a port.” Makkai Sándor író, tanul­mányíró, kritikus, lapszer­kesztő, foglalkozása szerint pedig református lelkész volt. Ma is mértékadó Ady kriti­kája mellett történelmi regé­nyeivel vívta ki az érdeklő­dést. Ördögszekér című regé­nye például 17 kiadást ért_ meg, s további művei is a két világháború közötti időszak legolvasottabb alkotásai közé tartoztak. A Sárga vihar főszereplő­je is IV. Béla magyar király, a szorongó, vívódó lelki al­katú fiatal uralkodó. Jobbító, országerősítő szándékai el­lenérzést ébresztenek a ne­mességben, szinte mindig ma­gára marad. A kunok letele­pítése, a tatárjárás előtt álló királyságának megmentésére tett kísérletei is hiábavalóak. A muhi csatában végzethite szerint korai halálát várja, de a vesztes ütközetből hű embe­rei megmentik. A tatárdúlás után rá várt a feladat, hogy „második államalapítóként” véghez vigye az ország újjá­élesztését. A könyvben fordu­latos cselekményben elénk rajzolódik a XIII. századi Magyarország, a kor kiemel­kedő és egyszerű embereinek életteli alakjai, a tatárjárás tragikus eseményei, a romok eltakarításának bizakodással teli képei. A megrázó erejű ábrázolás, a régi történeti kor hiteles társadalmi-történeti rajza feledhetetlen olvas­mányélményt ígér. Ászén Raszcvetnikov: JÁNOSBOGÁRKA Jánosbogárka sötét csuklyába sír-r£ az éjben, rózsa tövében, már az éj libben, és vacka nincsen, lapu levele ágynak kellene, s nem bull a szilva takaró szirma. (Fordította: Migray Ernőd) Van már hobbid? A hobbi: szenvedéllyel űzött kedvtelés. Mielőtt az örömtől kiabálni kezdel, közlöm veled, ha tíz krémest egyszerre felfalsz, az még nem hobbi, csak falánkság. Talán szerencsésebb lenne meg­toldani azzal a gondolattal, hogy a szabad idő kellemes eltöltését is segíti. (Az iskolai hiányzás nem szabad Idő, még ha egyeseknek keUemes is.) Annyi érdekes dolgot lehet csinálni, mindenkinek más-más a kedvtelése. Ezért aztán tartsd tiszte­letben a más hobbiját, s ne szóld le. A saját hob­bidat csináld örömödre, szórakozásodra. Vannak olyanok, akik többféle dolgot Is szívesen csinál­nak, ez nem baj, de arra azért vigyázz, ne kapj bele ebbe is, abba Is. Kinek mi lesz a kedvenc időtöltése, az függ a körülményektől. Városi lakásban nehéz lenne több állat tartása. Ne gyűjts kis lakásban sok helyet elfoglaló dolgokat. Valószínű, ha szüleidnek van már kedvtelése, te is szívesen választhatsz ha­sonlót. Most nézzük azokat, akik még csak gondol­kodnak azon, hogy tulajdonképpen mit is válasz- szanak. Például vegyük a gyűjtést (no nem száz- forintosokra gondoltam, amit különböző családi ünnepek alkalmával könyörögsz ki magadnak): bélyeg, naptár, képeslap, szalvéta, kavics, gyufa- cimke gyűjtéséről van szó. Bár az emberi elme ötletekben kifogyhatatlan, Így elvileg minden gyűjthető, ami aránylag kis helyen elfér. Kellemes szórakozás a fotózás, ami az időtöl­tés mellett manuális (kézzel végzett) munkát is jelent, és az emlékeidet megörökítheted magad­nak. Ide kevés a jó felszerelés, szükséges a tisz­ta látásmód, gyors reflex és jó technikai érzék. Ezek után következzenek a hasznos időtölté­sek: fafaragás, barkácsolás (műanyagból, fémből, furnérból, bőrből, papírból), kötés, horgolás, su­bázás, rajzolás, festés, intarzia (különböző színű és fajtájú fa-, fém-, gyöngydarabokból készült berakás) -készítés. Van, akinek a természetjárás, valamelyik sport, a horgászás, csónakázás, télen a sí, kor­csolya, szánkó a hobbija. Az csak külön szeren­cse, ha az őrsben több gyerek szereti ugyanazt csinálni. így jobban összebarátkozhattok. Válassz tehát magadnak valami jó Időtöltést, talán a mellékelt rajz is segít. A kellemes szabad Idő eltöltése után újra frissen állhatsz munkába, a t&nu1‘íoV*r*’r H. M. VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő (folytatá­sa a függőleges 15. sorban). 6. Kicsinyítő képző. 7. Költőféle. 8. Római 51. 9. Napa párja 11. Vissza: borit. 12. Zenei félhang. 14. Félig panaszol! 16. Gyümölcsöt szárit. 18. Észak-európai nép. 20. És,' angolul. 21. Tiltás. 22. ... -tak. 24. Állat, amelyik visszafelé mozog. 25 Ilyen fára akasztot­ták faluhelyen a köcsögöket 27. A kék és a piros keveréke. 28. Tejtermék. 29. Visz- sza: Sámuel beceneve. FÜGGŐLEGES: 1. Huszonnégy órai. 2. Római 501. 3. „ __muri” (Móricz Zsig­mondi. 4. Szolmizációs hang. 5. Névelővel, rostnövény 6. Megfejtendő (negyedik négyzetben: LL). 10. Filmérzékenység egy­sége. 11. Ének. 13. Zsaluk közepe! 14. Ló­ca. 17. ZNX. 19. Balti-szovjet állam fővá­rosa. 21. Személyénél. 23. KAJ. 24. Vers­sor végi összecsendülés. 26. Némán süt! 27. Ló, népiesen. MEGFEJTENDŐ: a nyíregyházi Jósa András Múzeumban nyűt meg a ... víz­szintes 1., függ. 15., 6. MÚLT HETI MEGFEJTÉS: A Dél-Al­föld jelentős nyári kulturális eseményei A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK. Könyvet nyertek: Boldi Károly Szamos- angyalos, Csernyi Brigitta Császló, Juhász Beatrix Tarpa, Keresztesi Zsolt Rápolt, Magyar Zsolt Vásárosnamény, Mandzák László Márokpapi, Miskolczi László Csa- roda, Molnár Ildikó Tiszakanyár, Sallai Agnes Tunyogmatolcs, Szőllőssy Kriszti­na Nyíregyháza, Szüllő Zsolt Budapest, Toldi Enikő és Erika Jánd, Tóth Ágnes Nyíregyháza, Tuba Lajos Szamosangyalos, Varga László Kálmánháza. Kérjük megfejtéseiteket kizárólag postai levelezőlapon küldjétek be! TÖRD A FEJED!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents